Hull a hó és betakar utakat, Oroszország végtelen tájait, jótékonyan fedi és hűsíti a kielégítetlenül maradt érzelmeket, vágyott de meg nem kapott vagy elveszítetni kényszerült szerelmek sajgó sebhelyeit. A Sybill nem olyan mint a többi operett. Kicsit fordítva építkezik, vidám, mozgalmas első felvonást követően csendes, szinte kamara-jellegű befejezés felé haladunk. A primadonna egyedül áll a színpadon, elhal a zene, a hang, valami megszakad. S hogy mi lesz azután, azt csak sejthetjük.
   Moravetz Levente rendezésében a fő hangsúly magánéleti és hivatásbeli sikerek és boldogság konfliktusán van. Mit válasszon szegény Sybill? Petrovot vagy Párizst?
   A címszerepben Szilágyi Olga, biztos tudás, maximális koncentráció, de könnyed, kedves, vonzó játék! Pomlényi Péter (m.v.) partnereként elfogódottabb, kevésbé könnyed. Blaskó Balázs elemében van a kormányzó szerepében. A helyzetkomikum legapróbb lehetőségeit is kihasználja, nagyon sok vidám percet köszönhet neki a közönség. Kincses Károly nagyhercege méltóságot sugároz, emberségét megtartott, a hatalomtól meg nem részegült. Partnere Almássy Erzsébet (m.v.), aki egyébként énekművész. Zökkenő nélkül illeszkedik a szereplőgárdába, a prózai részeknél is. Zám Andrea a szubrett – nagyon szép énekhangja most is figyelmet kelt. Pille Tamás a komikus. Gesztusai, arcjátéka az elmúlt évadban látott Marica grófnőhöz képest kicsit visszafogottabban kellemes szórakozásaink egyik biztosítékául szolgálnak, csakúgy mint Fráter Kata a külvilág gúnyolódását magát is kinevető humorral megelőző vénlánya és Bácsatyai Gergely elszánt kadétja.