A címben megfogalmazott kérdésben kétség kívül ott a tartalom, de a stílus kívánnivalót hagy maga után. Szépség, báj, költészet, az nincs benne. Mindezek belezsúfolását egyetlen kérdő mondatba – ezt elvárni persze túlzó igény volna. De szépséget és költészetet várni egy Andersen mese előadásától azt hiszem magától értetődő, ezúttal mégis kielégítetlenül maradt igény. Való igaz, hogy a gyerekek élvezték az előadást! Nevettek, jól szórakoztak. Hogyne, hiszen egészen ismerős volt nekik ez a világ, elemei, megoldásai, magatartási modelljei – csak sajnos nem anyuka-apuka esti meséiből, hanem futószalagon gyártott és többnyire értéktelen videofilmek egyáltalán nem szépséget és humanitást sugárzó világából. Olyan volt az egész mint – sajnos – korunk, felületes, önző, másikra nem figyelő. Ez talán egyesek szemében még dicséretként is hangozhatna, hiszen a produkció kielégítette a nézői igényt. Hurrá! Én azonban úgy gondolom, a fogyasztó ízlése függvénye sajnos a választéknak is. Ha kevésbé értékeset kap csak, akkor nem is ismerheti és szeretheti meg a más minőséget képviselő „árut”. Ez az előadás létező erényei, elsősorban több szereplőjének az egészen mint egységen messze túllépő és túlmutató játéka ellenére nem volt méltó az elmúlt évad Kék madarához és főleg nem Andersenhez!