Beke Sándor Rendező és Bátonyi György díszlettervező (m.v.) az új stúdió teljes rendelkezésre álló terét kihasználja, „szélesvásznú” technikát alkalmazva, de még magassági irányban is kiterjesztve. Az alkalmazott építmények, formák, tárgyak egyszerűek, hangulatot teremtők. Igaz ez Harák Judit jelmezeire is.
   Idilli igenis ez a világ, a bajjal-pénztelenséggel, lelki-érzelmi konfliktussal (szerelem vagy apácaság) együtt is. Kedves és vonzó vidéki idill, ahol magától értetődően drukkolunk, az Isten szerelmére nehogy valahogyan mégis apácának álljon ez a leány, szomorúságba döntve magát is, azt a szegény fiút is, na meg bennünket is. Kascsák Dóra a címszerepben érdekes, színes. A szerelmespár másik fele Tűzkő Sándor. Első nagy lehetősége a társulatnál.  Ifjúi rajongás és érett férfi  villanásainak elegye, megtűzdelve a mai kor emberének gesztusaival. Annuska barátnője Kalmár Zsuzsa, precizitás, kidolgozottság jellemzi, csakúgy mint partnerét, Tunyogi Pétert. A szülők: Bogdán István és Jónás Gabriella. Sok szeretettel eltelve aggódnak lányukért. Külön érték Jónás Gabriella szépen beszélt magyar nyelve. Pálfi Zoltán tetszetősen szemérmesen szerető atya. Sata Árpád kolduló barátja is e vidéki idill szerves része, sok humorral, ahogyan e tájról fakad Balogh András plébánosa is. Emlékezetes – ha csak villanásnyi szerep is – Venczel Valentin és Tóth Levente, Fehér István hitelezője pedig nagymellényű, de lelkében kisszerű figura. A két cseléd Fekete Márton, akit a Légy jó mindhalálig kapcsán már méltattunk és Varga Orsolya- vidám, kedves, színes.
   Annuska és társai „beperdültek” az életünkbe. Nem maradtak sokáig, de szerettük, hogy itt voltak.