�les elutas�t�s �s igen k�zelinek �rz�s - - mindkett� hallhat�.
A B�nk b�nr�l mindenkinek van n�mi fogalma, de t�bbnyire az operav�ltozat alapj�n, m�g annak is, aki sohasem j�r oper�ba. A dr�ma maga kev�sb� ismert. (Keletkez�s�nek k�r�lm�nyei sz�pen megismerhet�ek J�kai M�r �s m�gis mo�zog a f�ld c�m� reg�ny�b�l...) A k�rd�s az, megszerethet�-e az egri produkci� seg�ts�g�vel.
  P�lyi Andr�s dramaturg t�m�r�t�sre ir�nyul� tev�kenys�ge r�vid�tette a k�rmondatokat, k�nny�ti a koncentr�l�st. A rendez�s �gy k�zel�t korunk �let�r�z�s�hez, naponta �r� aktu�lis benyom�saihoz, hogy eljuthassunk az alap�ll�s�k�nt felvett gyanakv� t�vols�gtart�st�l az azonosul�sig. A mozgalmas nyit�k�p -  Iv�dy Erik�nak �s a Fiatalok T�ncsz�nh�z�nak k�zrem�k�d�s�vel -nem enged sokat gondolkodni. Gertrud udvar�nak mulatoz�sa, k�zben a k�z�ns�g folyamatos �rkez�se, a k�s�bbi fontos szerepl�k felt�n�se le�k�ti a figyelmet. Azut�n lassan elkalandozik tekintet�nk a d�szleten, az �si �s modern anyagok felhaszn�l�s�val l�trehozott, jelz�sszer� elemekkel tagolt, m�lys�g�ben �s magass�g�ban is t�gas t�ren, amelyet j�l haszn�lnak ki a j�t�k sor�n. Korokon �t �velnek, m�ltat �s m�t k�tnek �ssze a hangeffektusok �s a Gajdos egy�ttes nagyszer� k�s�r�zen�je. A vil�g�t�st vet�tett k�pek, s�t l�zer�effektek is kieg�sz�tik. Ut�bbiak akkor jelennek meg, amikor az elme er�sen h�borog, vagy m�r meg is bomlott. Az els� gondolat �rdekess�g�k, ritkas�guk mellett az volt, hogy tal�n t�ls�gosan direkten igyekeznek er�s�teni a szavakat, gesztusokat, de v�g�l is nem zavar�ak, tal�n val�ban szeg�nyebb lenne n�lk��l�k az �sszk�p.
  A matt h�tt�rbe sz�pen illeszkednek a jelmezek sz�nei, a f�stsz�rk�k, moha�z�ldek, �aranyak, s Melinda ruh�j�nak pirosa, Izid�ra �lt�zet�nek k�kje. �rde�kes ez a sz�nv�laszt�s. Valamikor alapszab�ly volt a fest�szetben - els�sorban a vall�si t�rgy� k�pekn�l -, hogy a n�k k�k k�nt�se a sz�zi, �rtatlan l�lekjellem�z�s�t szolg�lta, a v�r�s a szabadosan gondolkod�, kikap�s h�lgyeknek j�rt. Melinda (Kalm�r Zsuzsa) ,,egy�gy�” - v�lik az udvarban. S annyiban tal�n va�l�ban az, hogy k�s�n ismeri fel a re� leselked� veszedelmet, s tal�n m�gis van benne egy adag rejtett kac�rs�g, kiv�ncsis�g. K�s�bbi hat�rozott szemben�l�l�sa t�n �nn�n gyenges�ge, meggondolatlans�ga elutas�t�s�b�l t�pl�lkozik, trag�di�ja, bogy m�r k�s�n. Otto beh�l�zta, t�rbe csalta, lecsapott r� mint a h�l�j�ban verg�d� �ldozatra. Ott�nak torz, p�pos a lelke, a gondolkod�sa, kis�szer�, gy�va, igaz�b�l g�tl�sos figura. Nagy Andr�snak ez egyike eddigi leg�jobb alak�t�sainak. Mimik�ja, mozg�sa t�k�letesen jellemzik ezt az embert, lelki p�poss�g�n t�l id�nk�nt szinte val�s�gos p�pot is l�tni v�l�nk a h�t�n, amikor g�rcsbe r�ndult elm�je test�t is �sszeh�zza. Izid�ra (Lehoczky Andrea) sze�reme ir�nta tiszta, akkor is, ha l�tja jellem�nek hib�it. K�sz lenne ezekkel egy�tt is �v� lenni, de s�rtett b�szkes�ge s a gonoszs�g elviselhetetlenn� v�l� m�lys�ge v�g�l m�gis a szeretett f�rfi el�rul�s�ra k�szteti, rem�nytelens�gbe tasz�tja. Otto k�t bujtogat�ja, seg�t�je k�z�l Biberach Venczel Valentin megform�l�s�ban az el�ad�s egyik legfajs�lyosabb alakja. Cinizmusa, �rdekorient�lts�ga haj, de eml�keztet sok kort�rsunkra... A m�sik maga a kir�lyn�. Gertrudis - J�n�s Gabriella - itt egyszerre hat�rozott uralkod� �s (ritk�bban) esend� n�. Mono�l�gja az uralkod�sr�l leny�g�z�, a m�giscsak �bredez� lelkiismeret tekintet�ben m�r-m�r egy�tt�rz�st keltene. B�nk maga nem heroikus, megk�zel�thetetlen ide�l, hanem nagyon emberi, nagyon k�zeli l�ny, aki szereti es f�lti feles�g�t, nemk�l�nben haz�j�t, mindket�t�t v�den�, s a k�t k�teless�g k�zti �rl�d�s, cselekv�si �s id�k�nyszer szinte elviselhetetlen terhet r� r�. Bregy�n P�ter j�t�ka kidolgozott, sz�p, n�ha a l�leg�zetet is visszafojtani k�sztet�. Tiborc - V�rhelyi D�nes. Sors�val nincs - nem lehet - megb�k�lve, m�gis ere�j�n fel�l t�ri azt. Ny�lts�ga egyszer� okoss�ga az els� pillanatokban p�rtj�ra �l�l�t benn�nket. Hevess�g�vel, (jogos) t�relmetlens�g�vel ellent�te Petur b�n –P�lfi Zolt�n. Rokonszenv�nket � is elnyeri, annyira nyilv�nval�an igaza van, annyira egy�rtelm�ek az indulatai. R�ti �rp�d Mikh�lj�nak kezdeti gyenges�ge ut�n az esem�nyek �ltal kik�ve�telt b�tors�ga tiszteletet �breszt. Eml�kezetesen j�tszik. Endre szerep�ben La�manda L�szl� a kir�lynak arra a mondat�ra �p�t - tal�n er�sebben is, mint a tra�gikus esem�nyek indokoln�k -, amely szerint neki minden alattval�j�nak k�n�nyeit meg kell l�tnia, de az � k�nnyeit ne l�ssa senki sem. Eml�ts�k m�g meg Sata  �rp�d, Balogh Andr�s, T�zk� S�ndor nev�t is! A kezd� mozgalmass�g ut�n a j�t�k fokozatosan egyre intimebb lesz, kett�s�k, monol�gok, a l�lek h�borg�sai �s v�v�d�sai veszik �t a f�szerepet. S hogy a k�z�ns�g k�r�ben kinek-kinek saj�t lelk�hez milyen utat tal�lnak, az eld�l minden este... Rendezte Beke S�ndor.