gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Volt egyszer... 2002

MOLNÁR FERENC: AZ ÖRDÖG

  Molnár—bemutató az egri gárdonyi Géza Szín­házban...
  Két korábbi előadás jut rögtön eszembe, az Üvegcipő, Csonka Anikó és a Liliom, Nádasy Erika, Sata Árpád főszereplésével. Mennyi finom báj volt mindkettőben! Vajon hogyan fogadja a közönség Az ördögöt? A várakozás nagy, de valljuk be, inkább a két vendégnek szól, Gregor Bernadettnek és Nemcsák Ká­rolynak.
  Azután eljön a bemutató. A két korábbival szemben ez sokkal inkább társalgási darab. Finoman cizellált, többrétegű párbeszédek szellemes sorozata. A történet voltaképp nem több egy banális szerelmi háromszögnél, csakhogy kiegészül egy mindent tudó, mi több mindent a maga szándéka szerint mozgató ti­tokzatos alakkal - a címszereplővel. Nemcsák Károly igazi rezonőrként tartja magabiztosan kézben a szálakat, arcjátékával, de legfőképpen mozgásrendszerével azt a kép­zetet kelti, mintha marionettbábokat mozgatna, dirigálna, s nyilvánvaló, hogy el­lenállásnak a világon semmi értelme. Egyetlen ponton esik ki ebből a pozíciójából adódó élvezettel játszott játékból, s mi más ingathatná meg még magát az ördögöt is, mint egy igazi nő? Ez a  pillanatnyi zavar minden fiú és férfi minden nőkkel kapcsolatos zavarának esszenciája. Gregor Bernadett vonzó hűvössége mögött forróság rej­tőzik, s aki ezt megérzi, s meg is kapja, az bizton megismerheti a poklok minden kinját, de a mennyország minden gyönyörét is. Bregyán Péter érzékeny, belül hatal­masakat, láthatóan finomakat rezdülő festője az előbbiekhez képest visszafogottabb, erősítve ezzel az érzelmeknek, vágyak­nak, erotikának elfojtott, mégis minden pillanatban érezhető jelenlétét. (Ezt erősíti Szlávik István csupa-vörös díszlete is.) Fekete Györgyi az, akinek meg kellene akadályoznia a végül mégis szükségszerűen bekövetkező eseményeket. Tudatában van, hogy ő nem több Jolán és főképp János számára, mint valaki, akinek létével és a tervezett házassággal akarják becsapni, elá­mítani magukat, elhitetni, hogy ami van, az már nincs is... Szemtelenségbe menekül, szenved, végül győz igazi, szelíd, becsületes énje. Venczel Valentin a férj szerepében gyanakvó, de könnyen elámítható. Tatár Gabi Selyem Cinkája, festőmodellje kedves, naiv kislány. Sata Árpád és Kakó Zsolt még az előadás további szereplői. Csiszár Imre vendégrendezése sikeres, de nem homályosította a korábbi egri Molnár bemutatók emlékét. Jelmez Szakács Györgyi, dramaturg Radnóti Zsuzsa, rendezőasszisztens Varga Andrea, zenéjét összeállította Nemessányi Éva.

 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


 
  
 

 

 
Lezárt szavazások