1985-ben megsz�ntett�k a G�rdonyi G�za Sz�nh�z Miskolci Nemzeti Sz�nh�zzal val� �sszevon�s�t. Janu�r 1-j�t�l befogad� int�zm�ny lett az egri, t�rsulat n�lk�l, de �n�ll� bemutat� joggal, Szikora J�nos vezet�s�vel. Mivel a sz�nh�zakban k�t napt�ri �vet �rint� peri�dusokban gondolkodnak, ennek az �vnek az els� fele egy (b�r csonka) �vad volt. 1985/86 – az els� teljes �vad Szikora J�nos igazgat�s�ga alatt.
 

 1985. december 14-�n az � rendez�s�ben mutatta be a sz�nh�z V�r�smarty Mih�ly Csongor �s T�nde c�m� sz�nj�t�k�t. Ez az el�ad�s hatalmas visszhangot keltett �s az�ta is emblematikusnak sz�m�t. Olvassuk el a Sz�nh�z c�m� foly�irat korabeli kritik�j�t, amelyet majd egy Bal J�zseffel, az el�ad�s Csongor�val k�sz�lt besz�lget�s is k�vet, amelyben t�bbek k�z�tt err�l a kritik�r�l is sz�t ejtett�nk!
   M�r most felh�vom a figyelmet a cikk utols� bekezd�s�re, amelynek tan�s�ga szerint  a sz�nh�z sorsa akkoriban m�g egy�ltal�n nem volt bizonyosan eld�nt�tt.
    Miel�tt elkezden�nk, ismerkedj�nk meg m�g a teljes szereposzt�sal:
 
Csongor: Bal J�zsef f. h
T�nde: Eszenyi Enik�
Mirigy: S�lyom Kati
Ilma: Kiss Mari
Balga: Tardy Bal�zs
Kurrah: Mucsi Zolt�n
Berreh: M�sz�ros Istv�n
Duzzog: T�th J�zsef
Led�r: Leviczky Kl�ra
�j: Bajcsay M�ria
Kalm�r: Csap� J�nos
Tud�s: Philippovich Tam�s
Fejedelem: Polg�r G�za
 

Rem�nyi J�zsef Tam�s

"BOLDOGS�GBA ELTEMETVE"
A Csongor �s T�nde Egerben - 1.
 

   Tal�n nem kort�rsi elfogults�g mondatja: V�r�smarty Mih�ly m�ve, m�sf�l �vsz�zad alatt el�sz�r, egy 1970-es �vekben kiforrott m�v�sznemzed�k j�volt�b�l tal�lta meg hely�t a magyar sz�npadon. A nagy vil�g�g�seken t�li id� rezign�ci�ja, a mes�khez, �lmokhoz val� viszonyunk �t�rt�kel�d�se, posztmodern �rz�kenys�g kellett hhoz, hogy a j�tszhatatlannak �t�lt, m�gis ezerszer j�tszott darab val�ban �letre keljen.
   1974-ben Vall� P�ter veszpr�mi rendez�se kibontotta a Csongor �s T�nde �letfiloz�fi�j�t, an�lk�l, hogy "szavalatokra" hagyatkozott volna, elh�r�totta a m�zelg� t�nd�riesked�st, kiiktatta a n�piesked� hanc�roz�st. �lomvil�g helyett az �lmok racion�lis, m�gsem gy�ng�dtelen magyar�zat�t adta. Most pedig, Egerben, Szikora J�nos megoldotta azt is, hogy a m� j�zan�t�an hipnotikus hat�sa teljess�g�ben �rv�nyes�lj�n. Ehhez olyan m�v�szekt�l kapott seg�ts�get, mint a sz�npadk�pet megalkot� Jov�novics Gy�rgy vagy a jelmezeket tervez� El Kazovszkij, akik rendk�v�l t�rgyias �s �gy elvonatkoztat� l�tv�ny-vil�got teremtettek a j�t�khoz.
   Szikora mindig is szerette impoz�ns terekbe helyezni h�seit: figur�inak szorong�sa legt�bbsz�r nem a bez�rt, hanem a bolyong�, tan�cstalan ember�. Ezt l�thattuk egykor P�csett, Kafka Per�ben, ezt Gy�rben, a Bambini di Pr�g�ban, vagy �jabban Miskolcon, a Karamazov testv�rekben. Az egri sz�npad is mintha sokszoros�ra t�gulna: rengeteg erd�, pusztas�g, romok k�p�t adja, a d�s veget�ci��t s az eny�szet�t. De semmi festett mas�; itt az elemekkel, t�rgyakkal meg kell k�zdeni�k a j�tsz�knak. A teret vastagon homok bor�tja, sz�r�dik, sz�llong a por, futni, l�balni, vonszol�dni neh�z benne; ahol a homok buck�t vet, valaha �p�let �llott (az el�d�k otthona), egy �reg karossz�k m�r f�lig betemetve, arr�bb egy rokkant zongora, megfeneklett, mozd�thatatlan roncs. (De: a sz�k m�g el��shat�, haszn�lhat�, s a zongora is megsz�lal ...) H�tul az erd� igazi vadon, aligha lehet utat lelni benne. Az „�r�k bujdos�s" sz�nhelye, val�ban. El�l a csod�latos almafa, a szerelem f�ja, v�konyka csemete m�g, egy kid�lt t�nk sarjad�ka csup�n, amilyennek azt V�r�smarty le�rta a n�z� nem is igen �rti, hogyan lehetett a rem�nynek s kor�ntsem a beteljes�l�snek e szimb�luma oly sok el�ad�sban �gig �r� monstrum. Mellette a k�t, a j�vend�mond�, amelynek vize azonban szomjat oltani s mosdani is alkalmas. A jelen k�zdelmes terepe teh�t a m�lt k�zzelfoghat� rekvizitumaival �s a tal�nyos j�v� t�rgyias jelk�peivel tel�tett. Ezen a terepen hitelesen, sokszorozott er�vel hat a k�lt� minden szava id�r�l, elm�l�sr�l, v�gzet �s es�ly k�rd�seir�l. Ahogyan Jov�novics Gy�rgy sz�npadk�pe nem csup�n d�szlet, hanem �nmag�ban is eg�sz gondolat, �gy El Kazovszkij jelmezei sem �lt�z�kek, hanem �nj�r� kompoz�ci�k, amelyek b�buszer�, sosem volt figur�kat eleven�tenek meg a sz�npadon, mik�zben egy-egy r�szlet�k rusztikuss�g�val, groteszk vonalaival (egy z�lds�gest�lat id�z� kalappal, lecsatolhat� t�nd�rsz�rnnyal) a h�tk�znapi val�s�g banalit�sait adj�k. Id�tlenek, de magunkra ismer�nk benn�k, ak�r egy ut�pisztikus reg�ny alakjaiban. S nem v�letlen, hogy az ut�pi�k vil�ga jut esz�nkbe. Ahogyan az el�ad�s alkot�i az id�t l�tv�nyk�nt megjelen�tik, az a m�v�szi ut�pi�k m�dszer�t id�zi: egy id�n k�v�li pillanatban vizsg�ljuk, �lj�k �t, s�r�tetten, „minden id�k" folytonoss�g�t. Szikora �gy megtal�lja a m�dj�t, hogy a mesebeli l�nyek t�nd�rek, boszork�nyok, �rd�gfiak) �s a f�ldiek sorsa egybefon�dj�k. Valamenny�en ebben az id�n k�v�li pillanatban ker�lnek el�nk. Az �rd�gfiak var�zslatos k�pess�gein�l hangs�lyosabb t�ny, hogy mindh�rman verejt�kes „munk�val" k�zdenek a puszta �let�k�rt, legelemibb v�gyaikat igyekeznek, t�bbnyire hasztalan, kiel�g�teni. A pokol �rva prolet�rjai �k. Mirigy, a v�n boszork�ny, ak�r egy v�gs�kig elkeseredett h�zmestern�, arr�l �lmodozik, hogy legal�bb az ut�da kir�lyn� lehessen a t�nd�rbirodalomban. Gyermek�nek pusztul�sa ut�n m�r csak a bossz�v�gy �lteti az eg�sz vil�ggal szemben.
   T�nde annyiban t�nd�r (m�g), amennyiben minden �rtatlan le�ny az, miel�tt n�v� s any�v� lesz. A mesefigur�k �lete csupa keser� realit�s, a f�ldiek� ugyanakkor csupa k�tely, tal�ny. Itt is, ott is: k � z � s csal�d�sok sorozata.