�JRA CSONGOR VAGYOK - BESZ�LGET�S BAL J�ZSEF RENDEZ�VEL, AZ 1985-�S CSONGOR �S   T�NDE C�MSZEREPL�J�VEL

 A sorozat el�z� r�sz�ben r�szleteket mutattam az el�ad�s fot�i alapj�n k�sz�lt, keresztmetszet ad� k�pes f�zetb�l �s Szikora J�nos rendez� ehhez �rt bevezet�j�t is olvashatt�k. Azt megel�z�en pedig felid�zt�k a Sz�nh�z c�m� foly�irat korabeli kritik�j�t, amely sz�ba ker�lt a most olvashat� besz�lget�sben is.

Hogyan lett az egyik c�mszerepl�?

   Mint minden az �letben, v�letlen volt ez is. Az el�zm�nye, hogy Szikora J�nos igazgat� felk�rte Zs�mb�ki G�bort, csin�ljanak egy produkci�t Egerben, a Katona J�zsef Sz�nh�z m�v�szeivel. Zs�mb�ki Pirandello: Az ember az �llat �s az er�ny c�m� darabj�t v�lasztotta. 1985 m�rcius�ban mutattuk be, lett bel�le egy b�rletsorozat, 25 el�ad�ssal, ut�na ker�lt a Katon�ba. Benedek Mikl�s, Csonka Ibolya, �jlaki D�nes, Holl�si Frigyes, Szacsvay L�szl�, Csom�s Mari �s k�t v�gz�s, gyakorlat�t t�lt� f�iskolai hallgat�, Vajdai Vilmos �s �n voltunk benne.
   Nagyon szerett�nk Egerben lenni. Akkor m�r Szikora forgatta fej�ben a Csongor �s T�nd�t �s valami�rt �gy d�nt�tt, hogy ezt a szerepet nekem adja, noha eredetileg Cserhalmi Gy�rggyel k�pzelte el. Egy el�ad�s ut�n, amikor elment�nk vacsor�zni, ott �lt�nk egy asztaln�l, majd f�lreh�vott �s megk�rdezte: Lenne kedved a Csongorhoz?

Mit lehetett �rezni a v�rosban, a k�z�ns�g hogyan viszonyult a sz�nh�zhoz, milyen hangulat volt?

   A Pirandello darab idej�n m�g  neh�z volt sz�tv�lasztani, hogy ha ennyi v�logatott, nagynev� sz�n�sz idej�n nekik sz�l-e az �r�m vagy pedig a sz�let� f�lben l�v� sz�nh�znak. A Csongor �s T�nde alatt m�r jobban le lehetett m�rni, hogy a k�z�ns�g hogyan viszonyul az �lland� el�ad�sokhoz. Nagyon szerettek benn�nket.

A k�t produkci� hangulat�ban nagyon k�l�nb�z�tt egym�st�l.

   Az „Ember az �llat �s az er�ny” egy nagy kacag�s volt, a Csongor pedig bombasztikus mese - k�pileg is. Neh�z lett volna nem szeretni. Lement bel�le a sz�ria, akkor Szolnokra vitt�k �t az el�ad�st. �n meg oda szerz�dtem, mint v�gzett, kezd� diplom�s sz�n�sz. Ott nem lehetett �gy be�p�teni a sz�npadot mint Egerben, ahol egy h�tig tartott ez a munka �s nem volt szempont, hogy m�s el�ad�sok miatt gyorsan bonthat� legyen a sz�npadk�p. Ez�rt p�ld�ul igazi f�kat hoztak az erd�b�l �s n�gy teheraut� homokkal sz�rt�k f�l a lejt�t.

A Sz�nh�z c�m� foly�irat korbeli kritik�j�ban Rem�nyi J�zsef Tam�st�l ezeket olvashatjuk: „Az egri sz�npad is mintha sokszoros�ra t�gulna: rengeteg erd�, pusztas�g, romok k�p�t adja, a d�s veget�ci��t s az eny�szet�t. De semmi festett mas�; itt az elemekkel, t�rgyakkal meg kell k�zdeni�k a j�tsz�knak. A teret vastagon homok bor�tja, sz�r�dik, sz�llong a por, futni, l�balni, vonszol�dni neh�z benne….…a rendk�v�l neh�z sz�veget rendk�v�l rosszul �rteni. Szikora nem szavaltat, hanem mozg�s k�zben, h�ttal a publikumnak vagy �pp hason fekve, f�ra „aggatva" kell a sz�n�sznek sz�lnia.”

   Izgalmas volt ilyen sz�npadi k�r�lm�nyek k�z�tt j�tszani, a bok�ig �r� homokban mez�tl�b menni (technikailag nem kedvezett, hogy sz�llt a por, locsolni is kellett a homokot), az �rzet nagyon j� volt. A d�szlettel nem k�zd�tt�nk annyit, mint a besz�ddel. Nehezen mondhat� sz�veg egy nehezen bebesz�lhet� t�rben. Ez a csoda d�szlet – h�rom sor lombos f�val - nem kedvez a nem k�z�ns�g fel� fordul�, f�lig h�ttal val� sz�vegmond�snak, mert elnyeli a hangot. De az, hogy fekve, f�lig fekve… Persze, ezek egy v�gz�s sz�nihallgat� probl�m�i voltak. Eszenyi Enik�, Kiss Mari, vagy a Miskolcr�l j�tt Polg�r G�za nagyon sz�pen besz�ltek. Nekem nincs igaz�n er�s hangom. Ha nem szemben �lltam a n�z�t�rrel, lehettek gondok. Ma szenvedek �n is, ha egy gyenge hang� sz�n�sszel dolgozom, munk�m fele arr�l sz�l, hogy poz�ci�ba rakjam a sz�npadon, hogy hallj�k.

„……M�gsem lenne m�lt�nyos a fanyalg� jelz�ket hosszan sorolni, hiszen �lland� t�rsulat h�j�n a t�bb sz�nh�zb�l verbuv�l�dott vend�gg�rda mindv�gig csak mozaikszer� pr�bafolyamatban vehetett r�szt.”

  T�nyleg nem volt rendes pr�bafolyamat, mert �t helyr�l (Szolnok, Miskolc, Mad�ch Sz�nh�z, V�gsz�nh�z �s a F�iskola) j�tt �ssze a csapat. Nagyon neh�z volt egyeztetni, 3-4 napra j�tt�nk Egerbe, reggel-este s�t �jjel is pr�b�ltunk, azt�n le�lltunk, majd �jra. Volt egy szomor� eset is, Zala M�rk, aki Balg�t j�tszotta, a pr�b�k idej�n halt meg, Tardy Bal�zs vette �t a szerepet. Val�ban fragmentumokb�l �llt �ssze a pr�baid�, de mindenkinek nagy �lm�ny volt, nagyon szerett�k csin�lni..

„Szikora J�nos megoldotta azt is, hogy a m� j�zan�t�an hipnotikus hat�sa teljess�g�ben �rv�nyes�lj�n……….figur�inak szorong�sa legt�bbsz�r nem a bez�rt, hanem a bolyong�, tan�cstalan ember�.”

   Amikor egy el�ad�st megn�z�nk, b�rmelyik sz�nh�zban, b�rmelyik el�ad�st, a legels� benyom�s, ami lej�n a sz�npadr�l, hogy ki lehet a rendez�. B�rmilyen m�h�z ny�l, els�sorban �nmag�b�l ad egy darabot. Nincs, aki eltartva mag�t�l az anyagot, neutr�lisan le tudna bonyol�tani egy el�ad�st. Szikora J�nos a mai napig egy keres� ember. Ma m�sk�ppen mint annak idej�n, de val�ban filozofikus, �nmag�t keres� ember volt m�r akkor is �s ezt nagyon pontosan tudta a sz�npadra f�lrakni, nagyszab�s� „operai” k�pekben – nem v�letlen�l Richard Strauss zen�j�t haszn�lta k�s�r�zen�nek.

A m�sik c�mszerepl� Eszenyi Enik� volt. Kettej�kr�l ezt �rta a kritika: „Eszenyi Enik� mesterk�lt rebeg�s n�lk�l t�r�keny, v�rtelen, m�gsem �lettelen T�nde; Bal J�zsef Csongorja a sors dolgaiba m�g mindig be nem avatott fiatalember m�ltatlankod�s�val forog a vil�gban.”

   Enik�vel nagyon szerettem j�tszani. Nem csak szakmailag. � �rettebb, tapasztaltabb volt. Gyakorlott �s gyakorlatias sz�n�szn�. �n ink�bb �rzelmes, romantikus, vak k�ly�kkutya-m�don l�teztem a sz�npadon. � jelen volt, tudat�ban volt mindennek. A mai napig tudatos, pontos sz�n�szn�. Mai fejemmel, ha olvasom, a „Minden orsz�got bej�rtam, minden messze tartom�nyt…” monol�g nagyon er�sen meghat�rozza Csongor poz�ci�j�t. � a derek�n van az �let�nek, minden tapasztalat�val egy�tt. Ehhez k�pest sztereot�pia, hogy mindig fiatal fi�kkal j�tszatj�k. Az eredeti elgondol�s, Cserhalmi Gy�rgy kifejezetten jobb v�laszt�s lett volna... Mai olvasatomnak jobban megfel mint �n. �n akkoriban val�ban ilyen voltam: m�ltatlankodtam, nem �rtettem dolgokat, puffogtam. Val�sz�n�leg sok mondat hiteltelen�l hangzott a sz�mb�l. A sz�vem vitt, nem az eszem. M�rpedig Csongornak, amikor le�l �s azt mondja, id�ig eljutottam, de most hogyan tov�bb, nem �rzelmi szempontok alapj�n kellene d�ntenie. Azut�n persze megpillantja T�nd�t…
   M�r nem j�tszom, mert nem siker�lt olyan sz�n�sznek lennem, akit elv�rtam magamt�l. F�lfedeztem saj�t korl�taimat. Pontosabban: a korl�taim felfedeztett�k velem, hogy irre�lis �lmokat kergetek.

1985-t�l m�ig milyen kapcsolata volt Egerrel?

   A 2000-es  �vek elej�n Csizmadia Tibor h�vott rendezni k�tszer is egym�s ut�n. Igaz�b�l h�romszor, mert A legkisebbik boszork�nyt el�sz�r ny�ron, az �rsek kertben csin�ltuk meg, hatalmas b�bokkal, g�lyal�bakkal �s miut�n meglep�en nagy sikere volt, beker�lt a nagysz�nh�zba, ahol �jra kellett rendezni. A sz�vem cs�cske volt. El�tte pedig egy Tennessee Williams darabot - Macska a forr� b�dogtet�n - rendeztem itt. Az is nagyon �lm�ny volt,  nagy tal�lkoz�s a sz�n�szekkel �s a v�rossal is �jra. 
   H�rom �vvel ezel�tt Lengyel P�l keresett meg, hogy rendezzek egy b�bel�ad�st, nagyon nehezen tudott r�venni, de �r�l�k, hogy v�g�l siker�lt.
   A legut�bbi id�ben a Harlekin B�bsz�nh�z megb�zott igazgat�ja voltam. Majd ki�rtak egy p�ly�zatot, �s a fenntart� �gy d�nt�tt, nem annak adja a feladatot, akit felk�rt arra, hogy rakjon �ssze egy �vadot �s rakjon �ssze egy t�rsulatot.

A j�v�?

   A „csongori” d�nt�sek azt hiszem, egy f�rfi �let�ben olyan t�z �vente el�j�nnek. �letemben most �ppen az aktu�lis helyzet az, hogy �jra Csongor vagyok. El�ttem van legal�bb h�rom k�l�nb�z� �t, ezek k�z�tt kell d�ntenem. Sajn�lom, hogy Egerrel megszakad a kapcsolat, Sok v�rosban �ltem, dolgoztam, Kecskem�tt�l Szegedig, Zalaegerszegt�l Debrecenig, Ny�regyh�z�ig, de sehol sem �reztem ilyen j�l magam, ilyen mag�t�l �rtet�d�en itthon. Mindenhol lehet tal�lni okot, sz�ps�get, de itt nem kellett keresnem sem. Nota bene, nem adta k�nnyen mag�t a v�ros, de �rad bel�le valami rezg�s, ami nagyon harmoniz�l az eny�mmel. El tudtam volna k�pzelni, hogy �letem nagyr�szt itt t�lt�m el, val�ban �gy, hogy minden egy�b elfoglalts�got kiz�rok, nem mentem volna vend�grendezni sem, s ezt mindenf�le �ldozat hozatali �rz�s n�lk�l. El tudtam volna k�pzelni…

Jelenet �s d�szletfot�: K�hiidi Imre

* Ezt az �r�st k�z�lte a polusonline.com is.
 

A sorozat 14-15. r�sz�ben az 1985-�s Csongor �s T�nde korabeli, a Sz�nh�z c�m� foyl�iratban megjelent kritik�j�t id�zt�k. Az el�ad�s (fekete-feh�r) fot�ib�l k�sz�lt egy keresztmetszetet ad� k�pes f�zet, ehhez Szikora J�nos rendez� �rt bevezet�t, amelyet itt olvashatnak - �s a k�pekb�l is l�thatnak n�h�nyat. A 17. r�szben pedig besz�lget�s k�vetkezik Bal J�zseffel,aki Csongor szerep�t alak�totta.


Ezerkilencsz�znyolcvan�t k�s� �sz�n kis alkalmi t�rsulat verbuv�l�dott Egerben. Az � munk�juk nyomait �rzik ezek a k�pek. M�r amit meg�rizhet egy�ltal�n a f�nyk�p. Persze mindig ezt szoktuk mondani: a sz�nh�z �l� var�zslat�t �gysem lehet semmif�le technikai berendez�ssel visszaadni. Hi�nyos �s szeg�nyes csontv�z a film, a r�di�, a videofelv�tel, t�red�kes morzs�k a fot�k, �s m�gis, nek�nk sz�ks�g�nk van ezekre a csontv�zakra. Mi�rt? Tal�n mert minden, ami t�n�, nyomot szeretne hagyni. De micsoda t�vols�g fesz�l test�nk val�s�ga �s jelenl�t�nk sz�thullajtott cserepei k�z�tt! Tudjuk, ha nem maradtak volna csontv�zak, ha nem �rizte volna meg l�p�seik nyom�t a megk�vesedett anyag, sohasem lehetne k�pzet�nk arr�l, hogyan n�ztek ki az �sh�ll�k, s�rk�nyok vagy az �skor egy�b sz�rnyetegei. �gy bontakozhat ki az ember fej�ben valami olyasminek a k�pe, amit maga sosem l�tott �s � ezt m�gis val�s�gnak hiszi. Nem zavartatja mag�t att�l, hogy a csontv�z alapj�n elk�pzelt sz�rnyeteg er�sen k�l�nb�zik a sz�rnyetegt�l mag�t�l. De ez tal�n m�r nem is �rdekes. Az emberis�g eml�kezete k�pzelet�vel teremti �jra nyomaib�l a m�lt val�s�g�t. E tekintetben kiadv�nyunk c�lja sem m�s, mint hozz�seg�teni az olvas�t, hogy kialakuljon benne egy k�p arr�l a „Csongor �s T�nde” el�ad�sr�l, amelyet ez a maroknyi ember elk�pzelt, �t�lt �s megteremtett Egerben.

M�s az egri Csongor mint a romantikus k�zfelfog�s �rval�nyhajasra egyszer�s�tett t�nd�rmes�je. M�s az a V�r�smarty k�p, amely az irodalmi sz�veg nyomaib�l benn�nk kialakult. Ez nem a XIX. sz�zad, ez a k�z�pkor �s a m�g r�gebbi pog�ny �vsz�zadok. A dr�ma sz�vege nemcsak a reformkorral, hanem annak a r�gi, kegyetlen, d�monikus val�s�gnak az eml�keivel is tartja eleven kapcsolat�t, amelyb�l �vsz�zadokkal kor�bban Bosch �s Gr�newald mer�tett�k v�zi�juk ihlet�t. Milyen is h�t akkor az a vil�g, ahol a Csongor �s T�nde j�tsz�dik? Hol van a helyes kapcsolat a talaj �s a rajta j�r� ember �lmai k�z�tt?
   E k�rd�sre adott v�laszunk �nt�tte sz�npadi form�ba a k�lt� sz�veg�t. Egyszerre lenni val�s�gosnak �s elvontnak! Ezt a c�lt szolg�lt�k a d�szlet igazi f�i, lombjai �s ez�rt lebegtek az igazi homokon is talajtalanul a figur�k, ezoterikus, korokat �s st�lusokat �pp csak a fel�leten �rint� koszt�mjeikben. �gy bomlott ki �l� gesztusok, form�k �s a nyelv �lelkez�s�b�l a t�rt�net, amelyet most a sorba rendezett f�nyk�pek �s sz�vegek k�s�relnek meg felid�zni. �s mik�zben nincs e f�zetben egyetlen sor, egyetlen k�p, amely ne a SZ�NH�Z-r�l sz�lna, mi, akik csin�ltuk ezt, tudjuk, hogy az erd�t lebontott�k, a hangunk elsz�llt �s az a sz�nh�z m�r �r�kre elveszett.
  Nem sz�letett m�g olyan berendez�s, amely k�pes volna a maga t�k�letes s�r�s�g�ben meg�r�k�teni jelenl�t�nk minden pillanat�t. Szerencs�nkre. Mert ami k�t r�gz�thet� pillanat k�z� esik, ott kezd�dik v a l a m i, ami�rt mi itt voltunk egykor.
                                                                                                     Szikora J�nos      

A Csongor �s T�nde Egerben - folytat�s

  1985. december 14-�n Szikora J�nos rendez�s�ben mutatta be a sz�nh�z V�r�smarty Mih�ly Csongor �s T�nde c�m� sz�nj�t�k�t, miut�n el�z�leg janu�r 1-j�t�l megsz�ntett�k a G�rdonyi G�za Sz�nh�z Miskolci Nemzeti Sz�nh�zzal val� �sszevon�s�t �s befogad� int�zm�ny lett az egri, t�rsulat n�lk�l, de �n�ll� bemutat� joggal, az � vezet�s�vel. Mivel a sz�nh�zakban k�t napt�ri �vet �rint� peri�dusokban gondolkodnak, ennek az �vnek az els� fele egy (b�r csonka) �vad volt. 1985/86 – az els� teljes �vad Szikora J�nos igazgat�s�ga alatt. Az el�ad�s hatalmas visszhangot keltett �s az�ta is emblematikusnak sz�m�t. A sorozat el�z� r�sz�ben elolvashatt�k a Sz�nh�z c�m� foly�irat korabeli kritik�j�nak els� r�sz�t, most pedig itt a folytat�s.
  Felh�vom a figyelmet a cikk utols� bekezd�s�re, amelynek tan�s�ga szerint  a sz�nh�z sorsa akkoriban m�g egy�ltal�n nem volt bizonyosan eld�nt�tt.

Rem�nyi J�zsef Tam�s: "BOLDOGS�GBA ELTEMETVE"
A Csongor �s T�nde Egerben - 2.

   Szikora Csongor �s T�nd�je az „�rett" korba l�p� f�rfi sz�mvet�se. A kit�n�en �ssze�ll�tott �s illusztr�lt m�sorf�zet, Kozma Gy�rgy szerkeszt�s�ben, joggal id�zi az Isteni sz�nj�t�k kezd� sorait; az egri sz�npadon nem a szentiv�n�ji k�pr�zatok s�r�j�t l�thatjuk, hanem a m�lys�ge persze a k�tf�le felfog�snak egyform�n lehetne, csakhogy - az egri produkci� bizony�tja - V�r�smarty m�v�nek �letre kelt�s�hez az ut�bbi alkalmasabb.
   Mind ez id�ig nem �gy volt: h�l�sabbnak l � t s z o t t Tam�si �ronba oltott Shakespeare-t j�tszani, mint �rtelmezni a sz�veg k�lt�i k�peit. Ezek a k�pek „sajnos" nagyon sz�pek, mintha funkci�juk csup�n a f�lek gy�ny�rk�dtet�se volna. Pedig nem az. Amikor Csongor T�nd�r�l, T�nd�hez besz�l, sz�vege nem sz�vir�gos udvarl�s, hanem egy-egy vil�g�llapot �rnyalt kifejt�se. Ha ezek a szavak nem ker�lnek szitu�ci�ba, nem t�mogatja meg �ket pontos ritmusban sz�npadi akci� �s l�tv�ny, hasztalan r�p�lnek el, marad csup�n a szerz� seregnyi dramaturgiai �gyetlens�ge. A h�rom v�ndor monol�gja p�ld�ul az el�ad�sok nagy z�kken�je. Hogyan is szoktuk meg? Ezek az allegorikus figur�k a darab elej�n egyszer csak el�tt�nk teremnek, elszavalj�k n�zeteiket az �lmok hi�baval�s�g�r�l, majd a fin�l� el�tt visszat�rnek, hogy sz�mot adjanak a h�vs�gos f�ldi c�lok cs�dj�r�l. A n�z� el�gt�tellel s n�mi t�relmetlens�ggel hallgatja, amit m�r am�gy is tud: a p�nz, a hatalom, a medd� �sz mit sem �r. Szikor�n�l ellenben a h�rom figur�nak sorsa van, s e sorsoknak t�tje. Mindh�rman munk�lkod� emberek, a p�nz, a hatalom, a tudom�ny jegy�ben. V�ndorok val�ban, akik megpihennek a k�tn�l, a „j�vend� viz�b�l" mer�tenek, isznak bel�le, tiszt�lkodnak. S amikor visszat�rnek majd, kudarcukat bevallani, a rendez� elj�tszatja pusztul�sukat. Mert a megjelen�tett Hal�l iszonyata � s elfogad�sa, a h�rom ember saj�t dr�m�ja el�k�sz�ti, f�ler�s�ti Csongor �s T�nde z�r� dial�gus�t (Csongor: „Mondd ki b�tran, �s ne k�ss�l / Megnyugtatni lelkemet. / Mondj hal�lt r�m, s ajkaidr�l / Azt �r�m lesz elfogadnom." T�nde: „A hal�l nem b�ntet�se f Annak, aki halni v�gy. V�rj egy�bre, s �va v�lassz, / Mert v�lasztanod szabad."). Nagy k�r, hogy a h�rom sz�n�sz alig �l a rendez� adta lehet�s�gekkel, sz�ntelen�l, a r�gi felfog�sban monologiz�lnak.
   Egerben az �j sem puszt�n arra szolg�l, hogy operai h�kuszp�kuszokkal ki�zze T�nd�t „a Paradicsomb�l". Egyr�szt az a „szeg�ny b�s asszony" �, „furcsa �lmokkal", akinek Ilma l�tja. A teremt�s szomor�s�g�val, az �sesend�s�ggel. M�sr�szt kit�ntetett pillanatot teremt a cselekm�ny menet�ben, meg�ll�tja azt � m�rc�j�vel m�rve par�nyi �gyek makacs k�rforg�s�t, s nagyobb t�vlatokban �jrafogalmazza az addig l�tottakat. Az el�ad�s egyik legfesz�ltebb mozzanata ez; Bajcsay M�ria egyszerre m�lt�s�gteljes �s lebegtetett figur�t j�tszik, �nnep�lyes, de befel� figyel�, krist�lytiszta sz�vegmond�ssal.
   A z�r�jelenetet m�r Vall� is id�z�jelbe tette annak idej�n, a boldog v�g tabl�j�r�l elt�ntetve T�nd�t: t�n csak �lom volt a beteljes�l�s, a k�zdelem v�get nem �r. Szikora tov�bbl�p enn�l, a darab szellem�ben. Nem vonja k�ts�gbe a boldog tal�lkoz�s vigasztal� erej�t, de nem engedi feledni „elm�lt napok keserv�t", mely - T�nde j�vend�l� b�cs�szavai szerint „Boldogs�gba eltemetve, / Mint reg�nyben � csoda / Vissza fog mosolygani". �s nem andalodik el a nevezetes z�r�sor sz�ps�g�n - „�bren maga van csak az egy szerelem" -, hiszen h�seink rideg, szomor� �s gy�szos �gbolt alatt tal�lnak egym�sn�l mened�ket. Ez�rt e szakaszt Led�r, a sodr�d�, szinte �ntudatlan l�lek d�dolja el nek�nk. � majdani h�tk�znapok f�ldi j�zans�g�t pedig a r�gi �p�let romjai f�l�tt megjelen� lak�smakett jelzi. (Okkal, b�r az addig haszn�lt sz�npadi elemeket n�mileg t�lcifr�zva haszn�lta f�l �jra Szikora n�h�ny �vvel kor�bbi �tlet�t: a Joyce Ulysses�b�l k�sz�tett monodr�m�ban [ P e n elop�] anal�g m�don jelenik meg s �g le v�g�l a babah�z.)
   A sz�n�szi teljes�tm�nyekr�l r�szletesebben sz�lni h�l�tlan feladat. T�bbs�g�k elmarad Szikora elk�pzel�seit�l: nem az eredm�nyt l�tom, hanem azt, hogy mit szeretne j�tszatni a rendez�. Enn�l nagyobb baj, hogy a rendk�v�l neh�z sz�veget rendk�v�l rosszul �rteni. Szikora nem szavaltat, hanem mozg�s k�zben, h�ttal a publikumnak vagy �pp hason fekve, f�ra „aggatva" kell a sz�n�sznek sz�lnia, s bizony a gyatra artikul�ci� v�gk�pp megbosszulja mag�t. M�gsem lenne m�lt�nyos a fanyalg� jelz�ket hosszan sorolni, hiszen �lland� t�rsulat h�j�n a t�bb sz�nh�zb�l verbuv�l�dott vend�gg�rda mindv�gig csak mozaikszer� pr�bafolyamatban vehetett r�szt. �gy teh�t ink�bb azt illik �szrevenn�nk, milyen m�rt�ktart�an, ugyanakkor roppant energi�val, �sszehangoltan viszi sz�nre az �rd�gfiakat Mucsi Zolt�n, M�sz�ros Istv�n �s T�th J�zsef; mennyi �rdes f�jdalmat k�pes hordozni Mirigy szerep�ben S�lyom Kati; mennyi t�tova embers�get sug�roz Ilma - Balga kett�s�ben Kiss Mari �s Tardy Bal�zs. Eszenyi Enik� mesterk�lt rebeg�s n�lk�l t�r�keny, v�rtelen, m�gsem �lettelen T�nde; Bal J�zsef Csongorja a sors dolgaiba m�g mindig be nem avatott fiatalember m�ltatlankod�s�val forog a vil�gban.
   Az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�znak, a produkci� horderej�t tekintve, mintha t�rsulata lett volna. Azaz: lehetett volna. Mert �gy h�rlik, Egerben m�gsem lesz �n�ll� sz�nh�z. K�r. �r�m volt ott n�z�nek lenni.
 

   1985-ben megsz�ntett�k a G�rdonyi G�za Sz�nh�z Miskolci Nemzeti Sz�nh�zzal val� �sszevon�s�t. Janu�r 1-j�t�l befogad� int�zm�ny lett az egri, t�rsulat n�lk�l, de �n�ll� bemutat� joggal, Szikora J�nos vezet�s�vel. Mivel a sz�nh�zakban k�t napt�ri �vet �rint� peri�dusokban gondolkodnak, ennek az �vnek az els� fele egy (b�r csonka) �vad volt. 1985/86 – az els� teljes �vad Szikora J�nos igazgat�s�ga alatt.
 

 1985. december 14-�n az � rendez�s�ben mutatta be a sz�nh�z V�r�smarty Mih�ly Csongor �s T�nde c�m� sz�nj�t�k�t. Ez az el�ad�s hatalmas visszhangot keltett �s az�ta is emblematikusnak sz�m�t. Olvassuk el a Sz�nh�z c�m� foly�irat korabeli kritik�j�t, amelyet majd egy Bal J�zseffel, az el�ad�s Csongor�val k�sz�lt besz�lget�s is k�vet, amelyben t�bbek k�z�tt err�l a kritik�r�l is sz�t ejtett�nk!
   M�r most felh�vom a figyelmet a cikk utols� bekezd�s�re, amelynek tan�s�ga szerint  a sz�nh�z sorsa akkoriban m�g egy�ltal�n nem volt bizonyosan eld�nt�tt.
    Miel�tt elkezden�nk, ismerkedj�nk meg m�g a teljes szereposzt�sal:
 
Csongor: Bal J�zsef f. h
T�nde: Eszenyi Enik�
Mirigy: S�lyom Kati
Ilma: Kiss Mari
Balga: Tardy Bal�zs
Kurrah: Mucsi Zolt�n
Berreh: M�sz�ros Istv�n
Duzzog: T�th J�zsef
Led�r: Leviczky Kl�ra
�j: Bajcsay M�ria
Kalm�r: Csap� J�nos
Tud�s: Philippovich Tam�s
Fejedelem: Polg�r G�za
 

Rem�nyi J�zsef Tam�s

"BOLDOGS�GBA ELTEMETVE"
A Csongor �s T�nde Egerben - 1.
 

   Tal�n nem kort�rsi elfogults�g mondatja: V�r�smarty Mih�ly m�ve, m�sf�l �vsz�zad alatt el�sz�r, egy 1970-es �vekben kiforrott m�v�sznemzed�k j�volt�b�l tal�lta meg hely�t a magyar sz�npadon. A nagy vil�g�g�seken t�li id� rezign�ci�ja, a mes�khez, �lmokhoz val� viszonyunk �t�rt�kel�d�se, posztmodern �rz�kenys�g kellett hhoz, hogy a j�tszhatatlannak �t�lt, m�gis ezerszer j�tszott darab val�ban �letre keljen.
   1974-ben Vall� P�ter veszpr�mi rendez�se kibontotta a Csongor �s T�nde �letfiloz�fi�j�t, an�lk�l, hogy "szavalatokra" hagyatkozott volna, elh�r�totta a m�zelg� t�nd�riesked�st, kiiktatta a n�piesked� hanc�roz�st. �lomvil�g helyett az �lmok racion�lis, m�gsem gy�ng�dtelen magyar�zat�t adta. Most pedig, Egerben, Szikora J�nos megoldotta azt is, hogy a m� j�zan�t�an hipnotikus hat�sa teljess�g�ben �rv�nyes�lj�n. Ehhez olyan m�v�szekt�l kapott seg�ts�get, mint a sz�npadk�pet megalkot� Jov�novics Gy�rgy vagy a jelmezeket tervez� El Kazovszkij, akik rendk�v�l t�rgyias �s �gy elvonatkoztat� l�tv�ny-vil�got teremtettek a j�t�khoz.
   Szikora mindig is szerette impoz�ns terekbe helyezni h�seit: figur�inak szorong�sa legt�bbsz�r nem a bez�rt, hanem a bolyong�, tan�cstalan ember�. Ezt l�thattuk egykor P�csett, Kafka Per�ben, ezt Gy�rben, a Bambini di Pr�g�ban, vagy �jabban Miskolcon, a Karamazov testv�rekben. Az egri sz�npad is mintha sokszoros�ra t�gulna: rengeteg erd�, pusztas�g, romok k�p�t adja, a d�s veget�ci��t s az eny�szet�t. De semmi festett mas�; itt az elemekkel, t�rgyakkal meg kell k�zdeni�k a j�tsz�knak. A teret vastagon homok bor�tja, sz�r�dik, sz�llong a por, futni, l�balni, vonszol�dni neh�z benne; ahol a homok buck�t vet, valaha �p�let �llott (az el�d�k otthona), egy �reg karossz�k m�r f�lig betemetve, arr�bb egy rokkant zongora, megfeneklett, mozd�thatatlan roncs. (De: a sz�k m�g el��shat�, haszn�lhat�, s a zongora is megsz�lal ...) H�tul az erd� igazi vadon, aligha lehet utat lelni benne. Az „�r�k bujdos�s" sz�nhelye, val�ban. El�l a csod�latos almafa, a szerelem f�ja, v�konyka csemete m�g, egy kid�lt t�nk sarjad�ka csup�n, amilyennek azt V�r�smarty le�rta a n�z� nem is igen �rti, hogyan lehetett a rem�nynek s kor�ntsem a beteljes�l�snek e szimb�luma oly sok el�ad�sban �gig �r� monstrum. Mellette a k�t, a j�vend�mond�, amelynek vize azonban szomjat oltani s mosdani is alkalmas. A jelen k�zdelmes terepe teh�t a m�lt k�zzelfoghat� rekvizitumaival �s a tal�nyos j�v� t�rgyias jelk�peivel tel�tett. Ezen a terepen hitelesen, sokszorozott er�vel hat a k�lt� minden szava id�r�l, elm�l�sr�l, v�gzet �s es�ly k�rd�seir�l. Ahogyan Jov�novics Gy�rgy sz�npadk�pe nem csup�n d�szlet, hanem �nmag�ban is eg�sz gondolat, �gy El Kazovszkij jelmezei sem �lt�z�kek, hanem �nj�r� kompoz�ci�k, amelyek b�buszer�, sosem volt figur�kat eleven�tenek meg a sz�npadon, mik�zben egy-egy r�szlet�k rusztikuss�g�val, groteszk vonalaival (egy z�lds�gest�lat id�z� kalappal, lecsatolhat� t�nd�rsz�rnnyal) a h�tk�znapi val�s�g banalit�sait adj�k. Id�tlenek, de magunkra ismer�nk benn�k, ak�r egy ut�pisztikus reg�ny alakjaiban. S nem v�letlen, hogy az ut�pi�k vil�ga jut esz�nkbe. Ahogyan az el�ad�s alkot�i az id�t l�tv�nyk�nt megjelen�tik, az a m�v�szi ut�pi�k m�dszer�t id�zi: egy id�n k�v�li pillanatban vizsg�ljuk, �lj�k �t, s�r�tetten, „minden id�k" folytonoss�g�t. Szikora �gy megtal�lja a m�dj�t, hogy a mesebeli l�nyek t�nd�rek, boszork�nyok, �rd�gfiak) �s a f�ldiek sorsa egybefon�dj�k. Valamenny�en ebben az id�n k�v�li pillanatban ker�lnek el�nk. Az �rd�gfiak var�zslatos k�pess�gein�l hangs�lyosabb t�ny, hogy mindh�rman verejt�kes „munk�val" k�zdenek a puszta �let�k�rt, legelemibb v�gyaikat igyekeznek, t�bbnyire hasztalan, kiel�g�teni. A pokol �rva prolet�rjai �k. Mirigy, a v�n boszork�ny, ak�r egy v�gs�kig elkeseredett h�zmestern�, arr�l �lmodozik, hogy legal�bb az ut�da kir�lyn� lehessen a t�nd�rbirodalomban. Gyermek�nek pusztul�sa ut�n m�r csak a bossz�v�gy �lteti az eg�sz vil�ggal szemben.
   T�nde annyiban t�nd�r (m�g), amennyiben minden �rtatlan le�ny az, miel�tt n�v� s any�v� lesz. A mesefigur�k �lete csupa keser� realit�s, a f�ldiek� ugyanakkor csupa k�tely, tal�ny. Itt is, ott is: k � z � s csal�d�sok sorozata.

"MERT KELL EGY HELY, HOL EML�K�NK MAJD �LNI FOG!"
 (K�lcs�n�zve A padl�s c�m� musical-b�l) - 1.

Menk� Ter�zia

   Egernek, Heves megy�nek 1985. janu�r 1-j�t�l �jra lett Sz�nh�za. Addig csak az �p�let volt a megy��, az int�zm�ny a Miskolci Sz�nh�z tagozatak�nt m�k�d�tt, amikor tudott, a fel�j�t�sok miatt p�ld�ul az akkori �tt�r�h�z kicsi sz�npad�n jelentek meg kamaradarabok.
   Igaz, az 1975-ben l�trehozott M�sor Rendez� Iroda - k�zben az Agria J�t�ksz�n nevet kapta - szabadt�ri sz�nh�zi tev�kenys�get folytatott, s ez nem csak a turist�k, de a v�ros lak�i k�z�tt is n�pszer�s�gnek �rvendett. El�sz�r a V�r, k�s�bb a L�ceum udvar adott helysz�nt, a hozott- �s el��ll�tott produkci�knak.
   �n magam is itt, az Agria J�t�ksz�nben kezdtem a sz�nh�zi munk�mat 1983-ban. M�r a tan�v ideje alatt is tev�kenykedt�nk, n�mileg p�toltuk a Di�k Sz�npaddal az akkor fel�j�t�s alatt �ll� sz�nh�z�p�let miatt kiesett el�ad�sokat. Nagyon kellemes k�t �v volt, azzal egy�tt, hogy 1984. augusztus�t�l m�r megkezd�d�tt a sz�nh�z ind�t�s szervez� munk�ja.
   Ugyanis id�k�zben a sz�nh�z szeret� �s a sz�nh�z teremt� emberek gondoltak egy mer�szet �s tettek az�rt, hogy a miskolci �s az egri sz�nh�z �sszevon�sa v�g�llom�s�hoz �rkezzen, �s �jra legyen EGERNEK SZ�NH�ZA.
   Ennek k�vetkezt�ben: 1985. janu�r 1-j�vel megsz�letett – lehet, az lenne a pontosabb: �jj�sz�letett – �s �gy lett h�romtagozatos sz�nh�z a G�rdonyi G�za Sz�nh�z.  A Sz�nh�zban l�v� emberekkel, az Agria J�t�sz�n �s az addig amat�r Harlekin B�begy�ttes �sszevon�s�val. �gy lett�nk: befogad�-, bemutat� sz�nh�z (k�sz�nh�z) a m�sik k�t tagozattal (b�b- �s ny�r), egy �j int�zm�nye a fenntart�nknak: Heves megye Tan�cs�nak.
   Ezzel az �sszevon�ssal lehettem �n is az �jra indul� G�rdonyi G�za Sz�nh�z a l a p � t � tagja.
   Csonka �vaddal kezdt�nk 1985.janu�r 1-j�vel, az idei: a 2012/13-as �vad a fenn�ll�sa �ta a huszonkilencedik �vada  az int�zm�nynek.
   Eml�tettem a befogad�-, bemutat� jelleget. Szikora J�nos az els� (alap�t�) igazgat� sok�ig harcolt az �n�ll� t�rsulat�rt, de az anyagi helyzet g�tat szabott ennek �s akkor � megv�lt az int�zm�nyt�l.
   P�ly�zatot �rtak ki, - ennek k�vetkezt�ben ker�lt az int�zm�ny �l�re Gali L�szl� igazgat�-f�rendez�, 1986. okt�ber 15-�vel.
   Elkezd�d�tt az �n�ll� t�rsulat szervez�se, �s az 1987/88-as �vadot m�r az alap�t� tizenh�t f� sz�nm�v�sz munk�j�val kezdt�k meg S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja c�m� produkci�val.  Fontos id�szak volt ez a t�rsulat �p�t�s�ben, az �n�ll� t�rsulat els� �teme. Ennek a huszonhatodik �vada a 2012/13-as �vad.
   Az els� �vekben a sz�nm�v�szek b�relt lak�sokban laktak, ez k�zvetlen kapcsolatot teremtett n�z� �s alkot� k�z�tt. Nem csak messzir�l figyelt�k, hogy abba a boltba megy-e v�s�rolni, amibe a szomsz�d, hanem a h�zigazd�kkal k�zvetlen s n�mely�kn�l bar�ti kapcsolat alakult ki.
  Ezekben a kezdeti �vekben m�g a m�sortervet a fenntart� v�lem�nyez�s�vel enged�lyeztetni kellett a Miniszt�riummal. Ez�rt lehetett az, hogy m�r a n�z� is tudta legal�bb �prilisban, hogy mire tud b�rletet vagy jegyet venni a k�vetkez� �vadban.
   Sz�p id�szak volt ez, a sz�nh�zteremt�s id�szaka, az a rengeteg munka, amikor a t�rsulat fejleszt�s�n dolgoztunk, �p�tett�k az optim�lis l�tsz�mot (200 f� feletti l�tsz�mban gondolkodva, zenekarral, t�nckarral), ami sosem teljes�lt, mert a harmadik szakaszn�l m�r l�tsz�mle�p�t�st kellett v�grehajtanunk.
   S ez az, ami az�ta sem v�ltozott.
  Sz�vesen gondolok vissza arra az id�re, amikor a  „Sz�n�szh�z” fel�p�t�s�r�l d�nt�ttek. �sszefutottam az utc�n M�sz�ros G�borral (az OTP igazgat�ja) �s �r�mmel �js�golta a h�rt, megsz�letett a d�nt�s �s m�r a tervek is k�szen �llnak. Azut�n fel�p�lt az �rp�d u. 26. sz�m alatt a 22 lak�sos t�rsash�z, amit be kellett rendezni a legsz�ks�gesebbel, hogy a „fecsk�k” bek�lt�zhessenek. Biztosan mindenkinek vannak eml�kei arr�l milyen is az, amikor az els� lak�s�t rakta �ssze, a sepr�t�l a lakhat�shoz sz�ks�ges egy�b kell�kekkel. Mintha most lenne. A m�szaki koll�g�k ki-ki a maga ter�let�n �llt helyt: a vil�gos�t�k �s hangos�t�k szerelt�k a csill�rokat, a d�sz�t�k hordt�k a b�torokat (lapra szerelten) �s rakt�k �ssze.  Mindenki elf�rt �s m�g az id�szakosan vel�nk egy�tt alkot�knak (rendez�k, tervez�k, stb.) is helyt tudtunk adni az egri tart�zkod�suk idej�re.
   Foglalkoztat�si form�ci�k, a sz�nh�zi finansz�roz�s id�k�zben t�bbsz�r v�ltozott, de minden fenntart�t (a Miniszt�rium �s a Megye mellett besz�llt a finansz�roz�sba Eger v�ros is, most meg 2012-t�l a Sz�nh�z is v�rosi int�zm�ny lett) befoly�sol az anyagi lehet�s�ge. Az, hogy a sz�nh�z (mint tev�kenys�g) sosem volt k�telez� feladat, no meg a szeml�let: mi a fontosabb a rangsorban, sok�ig honolt a k�pvisel� d�ntn�k�k fej�ben, de lehet, hogy ma sem tudnak ett�l elvonatkoztatni. Sokszor kaptuk meg k�lts�gvet�si egyeztet�sek sor�n ezt a fenti, sz�munkra pejorat�v megk�l�nb�ztet�st: „a sz�nh�z nem k�telez� feladat”. Nek�nk ez rosszul esett, az�rt mert a legnagyobb mec�n�sa egy sz�nh�znak mindig a K�Z�NS�GE. Ezzel nem a munk�nkat min�s�tett�k, hanem a k�z�ns�g irodalmi kiszolg�l�s�t csorb�tott�k. Annak a k�z�ns�gnek, akik �vadr�l �vadra megv�ltj�k a b�rlet�ket, vagy id�szakosan v�s�rolt jeggyel l�togatj�k a sz�nh�zi el�ad�sokat. �k viszont err�l mit sem tudtak!
   Nek�nk az �n�ll� t�rsulat megszervez�se idej�n szerencs�nk volt. Minden helyen olyan emberek (�rhatn�m: EMBEREK) seg�tett�k a munk�nkat, akiknek sz�v�gye volt a Sz�nh�z megteremt�se, a r�gi� sz�nh�zi ell�t�sa s e mellett a sz�nd�k, hogy Egerben �jra legyen �s m�k�dj�n egy alkot� m�hely, ami �rt�ket teremt �s k�zvet�t. Mondhatni minden premieren ott voltak a v�ros �s a megye vezet�i, akik r�szesei is akartak lenni a l�trehozott alkot� m�hely munk�j�nak.
   „Ha nem tudod milyen kik�t� fel� igyekszel, a szelek nem seg�tenek t�ged” (Seneca) Ez az id�zet nagyon kifejez� s minden ember sors�ban, minden indul� vagy m�k�d� „valamin�l” hasznos tud lenni. Mi ott, akkor, tudtuk milyen kik�t� fel� szeretn�nk menni, hov� igyeksz�nk.  Egerben meg j� sz�l f�jdog�lt. Az elej�n �s m�g sok�ig!
   Nem hagy nyugodni V�ci Mih�ly id�zete:
     „ Nem el�g a c�lt l�tni,
           J�rhat� �tja kell!
     Nem el�g �tra lelni,
           Az �ton menni kell!
     Egyed�l is! – Els�nek,
           El�l indulni el!
     Nem el�g elindulni, de m�st is h�vni kell
           S csak az h�vjon mag�val, aki vezetni mer.”
   Tal�n m�g ma is aktu�lis a fenti sorok tartalma???!!! Akik a kezdeti munk�ban r�szt vett�nk, mindannyian tudtuk, hogy „el�l” vagyunk, s azt is tudtuk, hogy ha m�r elindultunk „menni kell”, haladni kell, „vezetni kell”. Azt is tudtuk mindannyian, hogy ez a legszebb id�szak – a sz�nh�zalap�t�s -, m�g akkor is, ha sok munk�val, sok-sok modell elk�sz�t�s�vel, rengeteg sz�m�t�ssal, elk�pzel�ssel �s sok �jszakai megbesz�l�ssel, sok lemond�ssal j�rt. Tett�k a dolgunkat �s mindenki akarta azt, ami a C�L volt! Olyan helyzetben voltunk, mint egy indul� h�zass�g. A produkci� el��ll�t�s�n�l az utols� fogv�j�t is be kellett szerezni, mert nem volt k�szleten. A r�gi jelmezeket elvitt�k Miskolcra. Csak az Agria J�t�ksz�n ideje alatt �sszegy�lt ruh�k jelentett�k az indul�sn�l a lelt�ri k�szletet. Ami nem volt sok, mert a ny�ri sz�nh�z a V�gsz�nh�zra �p�lve tudott haladni. Onnan voltak az alkot�k: rendez�, tervez�k, �gyel�, asszisztens, sz�nm�v�szek. Term�szetesen a szerepl�k ruh�i is nagyr�szt a V�g jelmezt�r�b�l ker�ltek ki, (ezt mi �gy h�vjuk: v�logat�s!). A f�szerepl�k azonban �j ruh�t kaptak, azaz �j ruha k�sz�lt a sz�mukra.
   Neves sz�nm�v�szekkel dolgoztunk. Csak n�h�ny n�v k�z�l�k: Alm�si �va, Cs�k�nyi Eszter, G�sp�r S�ndor, Koltai R�bert, Mikl�sy Gy�rgy, Pap Vera, P�rtos Erzsi, Pog�ny Judit, Psota Ir�n, Ruttkai �va, Szombathy Gyula, a fiatalok: Eszenyi Enik�, Kasz�s Attila, K�szegi �kos, M�hes L�szl�, Pusztaszeri Korn�l, R�ckevei Anna, Rudolf P�ter, Szer�mi Zolt�n, Varga M�ria… (ut�bbiak �pp a f�iskol�r�l j�vet n�lunk deb�t�ltak).
   A kult�rszomj megmutatkozott a befogad� sz�nh�z indul�sakor. Egy �vadban maximum hat el�ad�sban tudtunk elhozni produkci�t m�s sz�nh�zb�l, mert egyeztetni volt sz�ks�ges a sz�khelyi teljes�tm�ny�kkel. Volt, ami csak egy-k�t el�ad�s lehetett.  T�bbnyire olyan sz�nh�zakra �p�tett�nk, amelyek nem voltak messze, �s sz�npaduk m�rete hasonl� volt a mi�nkhez. Ez�rt p�ld�ul Szolnokr�l a Szigligeti Sz�nh�z m�v�szeit gyakran l�tta az egri k�z�ns�g. Minden Sz�nh�z szeretett hozz�nk j�rni, mert mindig telt h�z volt.
   Azt a k�t produkci�t, amit �vadonk�nt el��r�s szerint nek�nk kellett sz�npadra �ll�tani, tizen�t el�ad�sban hat�rozt�k meg. Volt, amit nem a szok�sos id�pontban j�tszottunk, hanem akkor, amikor a sz�n�szeket egyeztetni tudtuk, reggel 9 �rakor. Tal�n m�g eml�keznek r�, a Csongor �s T�nde el�ad�s�r�l van sz�, aminek a c�mszerepl�i: Eszenyi Enik� �s Bal J�zsef voltak.  Ehhez a produkci�hoz kilenc Sz�nh�z m�v�szeib�l v�logatott a Direktor, ez�rt nagyon neh�z volt az egyeztet�si munka.
    Eger sz�nh�z�nak MINDIG J� K�Z�NS�GE VOLT!
   Eml�kszem a Marat hal�la c�m� darabra, a Csiky Gergely Sz�nh�z - Kaposv�r el�ad�s�ban. T�bl�s h�z, a sz�npadon elhangzik az „�s lesz szen�nk t�lire” sz�veg.  A k�z�ns�g morajjal, n�mi g�nnyal reag�lt, mert a val� �letben �ppen ott tartottunk, hogy nem lehetett szenet kapni.
   Az �rdekl�d�s az el�ad�sok �s a Sz�nh�z ir�nt az �n�ll� t�rsulat terv�vel kicsit megosztotta a k�z�ns�get. Volt, aki az egyik �s volt, aki a m�sik mellett voksolt. V�g�l az �n�ll� t�rsulat l�te gy�z�tt.
   Orsz�gos h�r�nk lett. A kereslet nagy volt ir�ntunk, �gy Zalaegerszegt�l Ny�regyh�z�ig j�rtunk t�jel�ad�sokra. Sokat h�vtak benn�nket: Gy�ngy�s, M�t�szalka, �zd, Salg�tarj�n, S�rospatak, Szerencs M�vel�d�si H�zaiba. A messzi t�jakra volt, amikor az el�tte val� napon kellett �tra kelni, de a m�szaki szem�lyzetnek mindenk�ppen. K�telez� t�jhely volt p�ld�ul �zd. A napokban olvastam, hogy most avatnak egy sz�nh�zat a helyiek. A t�jhelyeken is �pp �gy szerett�k a munk�nkat, mint itthon. Bessenyei Ferenccel k�sz�lt interj�t n�ztem a napokban s mennyire igaza volt, amikor p�ld�ul a t�jjal kapcsolatosan azt eml�tette: „n�gy �ra oda, el�ad�s, majd n�gy �ra vissza, de a n�z�t�rr�l csillog� szemek meg�rdemelt�k �s ez soha sem a p�nzr�l sz�lt.” Eml�kszem �n is olyan t�jel�ad�sra M�t�szalk�n, hogy reggel nyolckor indultunk, d�lel�tt gyerekdarab �s d�lut�nra j�tt a m�sik st�b �s este a feln�tteknek csin�ltunk egy m�sik el�ad�st. Ez azzal j�rt, hogy a m�szak �p�tett �s bontott, majd �jra. Milyen emberfeletti munk�t v�gzett a M�SZAK az�rt, hogy egy kisz�ll�ssal k�t el�ad�s legyen! Mi a m�v�szekkel is hajnal h�romra �rt�nk haza, s a m�szakiak m�g ut�nunk (pedig �k el�z� napon keltek �tra), mert nekik m�g el�ad�s ut�n h�tra volt a bont�s �s a pakol�s.

 

  M�szak a V�rban:
  Szatm�ri Istv�n, N�meth Tam�s, M�t� J�zsefn�, M�sz�ros S�ndor,
  Budav�ri S�ndor, M�t� G�bor, Szil�gyi Tibor, M�t� J�zsef, Sz�ll�si lajos

   A h�romtagozatos sz�nh�z ebben az id�ben �vente t�bb mint sz�zt�zezer l�togat�t vonzott. Igaz, akkor a n�z�t�r befogad� k�pess�ge 549 f� volt �s hivatalosan 30 p�tsz�k (milyen sz�p volt egy „zsufi” h�z !!!), a 2000-es fel�j�t�st k�vet�en 417 f� maradt.
   R�gebben a statisztik�kat f�l�vente jelentett�k a kassza-raporttal egy�tt s ebb�l a K�zponti Statisztikai Hivatal egy kiadv�nyt k�sz�tett, lehetett �sszehasonl�tani m�s sz�nh�zak n�pszer�s�gi mutat�it. Persze tudjuk, hogy a fizet� n�z� illetve a l�togat�sz�m t�bb mint n�pszer�s�gi adat, v�s�rl�er�, �s a legnagyobb mec�n�s.
   Van kedves eml�k b�ven ebb�l az id�szakb�l.

 

…25…26…29…
  Ezzel a bevezet� r�sszel – amelyben az el�bbi sz�msornak is magyar�zat�t adom – elkezdem a sorozatot, amelynek el�k�sz�t�s�vel h�napokat t�lt�ttem, s a munka m�g nem is �rt v�get…
   G�rdonyi G�za Sz�nh�z... Vissza...! Vissza...! Hogy volt! (�s hogy van...) Visszaeml�kez�sek, gondolatok, v�lem�nyek, kritik�k, fot�k…
   Sok embert kerestem meg az elm�lt id�szakban, s vannak, akikhez – nem a tiszteletlens�g vagy kev�sb� fontoss�g, csak a v�ges id� ok�n - m�g ezut�n pr�b�lok eljutni. Mindenkit arra k�rtem, ak�r gondolatainak le�r�s�val, ak�r szem�lyes besz�lget�s sor�n id�zze fel eml�keit. Most, amikor belev�gok �s az olvas�k sz�m�ra is el�rhet�v� teszem ezeket a gondolatokat, m�gis azt kell mondanom, magam sem tudom teljes bizonyoss�ggal, mivel �s kikkel tal�lkozhatnak, akik mindezt figyelemmel fogj�k k�s�rni. A megkeres�sek sor�n mind�ssze k�t elutas�t�ssal tal�lkoztam. N�h�ny helyr�l pedig – m�g? - nem kaptam v�laszt. A t�bbs�g vagy n�mi gondolkod�s ut�n vagy azonnal, �r�mmel elv�llalta a felk�r�st. �gy nagyon komoly, �rdekes, meglepet�seket is tartalmaz� n�vsor �llt �ssze. A besz�lget�sek egy r�sze megt�rt�nt, az �r�sokat t�bbekt�l megkaptam, de m�g kor�ntsem mindenkit�l, aki �g�rte. Ezeknek sors�t e pillanatban magam sem tudom. Egyel�re b�zom az �g�retekben...
   K�sz�n�m azoknak, akiknek gondolatai m�r itt vannak, v�rj�k, hogy sorra ker�ljenek – �s k�l�n k�sz�n�m, hogy sz�nh�zszervez�t�l alap�t� tagig, primadonn�t�l n�z�ig, direktort�l a Sz�nm�v�szeti Egyetemre j�r� ifj� tehets�gig komolyan vett�k a „feladatot”, nem csak visszatekintettek, hanem a hivat�sr�l, a sz�nh�zr�l megfogalmazott gondolataikat is megfogalmazt�k, vagy �ppen �rdekess�geket, kulisszatitkokat is el�rultak. Rem�lem, �rdekl�dve �s �r�mmel olvass�k majd!
   Pr�b�lom �js�gcikkekkel �s k�pekkel is felid�zni az elm�lt id�t.
   Az egyes r�szek terveim szerint n�h�ny hetente k�vetik egym�st. Ha m�gis hosszabb id� telne el, annak bizony�ra oka lesz – k�rem az Olvas� meg�rt�s�t. A sz�nh�zt�rt�neti sorozat egy-egy �j fejezete mindig a f�oldalon olvashat� el�sz�r, de amikor �j r�sz jelenik meg, akkor az el�z� �tker�l a sorozat saj�t men�pontj�ba (baloldali men�sor). Ott teh�t mindig megtal�lhat� lesz egy�tt minden kor�bbi fejezet.
   Mit szeretn�k a sorozattal kifejezni, t�mogatni? Tal�n azt, hogy a sz�nh�znak Eger v�ros�ban �lnie kell! Ezt alapnak tekintve, abba itt �s most nem szeretn�k belemenni, hogy milyen sz�nh�znak. Egy t�ny: Eger volt az a v�ros, ahol - az orsz�gban egyed�lik�nt - m�r egyszer megsz�ntett�k az �n�ll� t�rsulatot, �sszevonva a Miskolci Nemzeti Sz�nh�zzal. Nagyszer� id�szak volt, amikor �jra megalakulhatott �s sok-sok eml�kezetes est�t szerezhetett Eger �s k�rny�ke n�z�inek „a mi sz�nh�zunk” – amint arr�l majd olvashatnak.
   Szeretn�m azt is megjegyezni, �hatatlanul el� fog fordulni, hogy ugyanarr�l az esem�nyr�l, el�ad�sr�l, m�v�szr�l t�bb r�szben is sz� esik, hiszen a visszaeml�kez�k t�bbsz�r ugyanazokat a pillanatokat tekintik eml�kezeteseknek.
   Mi�rt �ppen most, �s mire utal a 25-26-29? Olvasni mostan�ban t�bb helyen a „m�r 25 �ve ism�t �n�ll� t�rsulattal rendelkez�” G�rdonyi G�za Sz�nh�zr�l. Ez azonban �gy nem pontos. N�zz�k csak meg a kronol�gi�t, kezdve – kihaszn�lva az alkalmat - egy a t�voli kezdetekt�l indul�, de legkev�sb� sem a teljess�gre t�rekv�, csak nagyon nagy vonalakban v�zolt �ttekint�ssel!                 
1754 - az els� magyar nyelv� sz�niel�ad�s a v�rosban a jezsuita gimn�zium di�kjaihoz f�z�dik.
1815 – az els� magyar nyelv�, imm�r sz�n�szek (v�ndort�rsulat) �ltal j�tszott el�ad�s Egerben.
1884 – fel�p�l az Ar�na, f�b�l k�sz�lt sz�nh�z�p�let.
1904 – megny�lik az egri V�rosi Sz�nh�z, de nincs a v�rosnak saj�t t�rsulata. (* Ut�lagos megjegyz�s: Ezzel az esem�nnyel a 44-53. fejezetek foglalkoznak r�szletesen, amelyek a sorozat 2. �s 3. �vada k�z�tt, 2014-ben jelentek meg, amikor a megnyit�s 110. �vfordul�j�t �nnepelt�k)
1945 – a v�ros k�pvisel�-test�lete �lland� sz�nt�rsulat l�tes�t�s�re k�r enged�lyt, de ez csak t�z �vvel k�s�bb val�sul meg.
1955 – �n�ll� t�rsulat.
1965–66-os �vad a Miskolccal t�rt�n� �sszevon�s el�tti utols� �vad.
1985-ben megsz�ntett�k az �sszevon�st. Janu�r 1-j�t�l befogad� sz�nh�z lett az egri, t�rsulat n�lk�l, �n�ll� bemutat� joggal, Szikora J�nos vezet�s�vel. De a sz�nh�zakban k�t napt�ri �vet �rint� �vadokban gondolkodnak, teh�t ennek az �vnek az els� fele egy (b�r csonka) �vad volt. Ha innen sz�molunk, akkor a 2012/13-as a 29. �vad az �sszevon�s megsz�nte ut�n. Ebben az �vadban indul a sorozat.
1985/86 – az els� teljes �vad Szikora J�nos igazgat�s�ga alatt.
1986/87-  Gali L�szl� a direktor – de m�g mindig csak befogad� sz�nh�z.
1987/88 – M�r �n�ll� t�rsulat, de m�g vannak befogadott produkci�k is. Innen kezdve a sz�mol�st, a 2012/13-as a 26. �vad.



Perl M�rton fot�ja - 1987

1988/89 – az els� teljes �n�ll� �vad. A sz�mol�st innen kezdve mondhatjuk, hogy a 2012-13-as �vad a 25.
  Hajdan�n, a v�ndorsz�n�szet kor�ban egy-egy j�tsz�si helyre meg�rkezv�n a sz�ni direktorok magukat �s t�rsulatukat a k�z�ns�g kegyes p�rtfog�s�ba aj�nlott�k. �n is ezt teszem ezzel a sorozattal.
                                                  
                                                             Juh�sz Ferenc