�gy eml�kszik a n�z�...

  A sorozathoz t�rt�n� anyaggy�jt�s sor�n nagy �r�m�mre szem�lyesen megismerhettem olyan embereket, akikkel egy�bk�nt soha nem tal�lkoztam volna. H�born� Radics Ildik� a Wigner Jen� M�szaki Informatikai K�z�piskol�ban, H�bor S�ndor a Dob� Istv�n Gimn�ziumban tan�t. Mindketten matematika-fizik�t. 

 Besz�lget�s�nk f�nyesen c�folta azt a hiedelmet, hogy a re�l �rdekl�d�s� emberek kev�sb� fog�konyak a sz�nh�z csod�j�ra. �k igazi, meggy�z�d�ses �s gyakorl� sz�nh�zat szeret� emberek. Nem is csak egri tapasztalatokkal rendelkeznek, �vtizedek �ta igen gyakran Budapestre, s�t az orsz�g m�s, ak�r eg�szen t�voli t�jaira is elmennek egy-egy el�ad�s kedv��rt. Sz�ba ker�ltek ezek az �lm�nyek is, megosztottuk egym�ssal a sz�nh�zr�l vallott n�zeteinket, eml�keket, de sorozatunkban besz�lget�s�nknek azt a r�sz�t id�zem, amelyben azt sorolt�k, melyek voltak – b�r egy kicsit kor�bbr�l indulva - az �n�ll� t�rsulat megalakul�s�hoz f�z�d� m�ig is leg�l�nkebben �l� �lm�nyeik. (Az Egerben is j�tszott miskolci produkci�kn�l z�r�jelben a miskolci bemutat� id�pontj�t jelzem, az egriekn�l �rtelemszer�en az ittenit.)
 

   Nem „szakm�nk” a sz�nh�z, de nagyon szeretj�k. Gyermekkorunkb�l egyik�nk legink�bb itt, az egri sz�nh�zban k�t operettre, m�sikunk a D�ryn� sz�nh�z n�h�ny el�ad�s�ra eml�kszik. Akkor kezdt�nk igaz�b�l j�rni, amikor egyetemist�k lett�nk Pesten. A sz�nh�z egy nagyon j� „j�t�k” - �lni seg�t. Egy el�ad�sb�l lehet �lni napokig, hetekig, de ami nagyon j�, ut�na is megmarad. Viszont ahhoz sokszor kell sz�nh�zba menni, hogy az ember megtanulja, megtal�lja melyik a j� �s melyik nem.  
   M�fajilag „mindenev�k” vagyunk, ha j� sz�n�szek csin�lj�k (na �s persze j� maga a darab �s a rendez� is). Mindig a j�t�k a fontos, hogy mennyire tudunk a j�tsz�t�rsa lenni annak, aki a sz�npadon van. Hogy kvalit�saival meggy�zz�n, beleadjon sz�vvel-l�lekkel mindent, amit csak tud.
   Esz�nkbe jut el�sz�r is az Agria J�t�ksz�n el�ad�sa fent a V�rban, az Andr�s kov�cs kir�lys�ga (1975.07.18.), majd az egyetem befejez�s ut�n, amikor haza j�tt�nk n�h�ny nagyon j� miskolci el�ad�s. A Tartuffe (1980.04.04.), ahol Blask� P�ter d�bbenetesen j� volt a c�mszerepben. Egy szoros ruha volt rajta �s mintha csupa k�z lett volna az eg�sz ember. A Lila �k�c (1980.10.02) - az maga volt a csoda. A kezd� Ig� �va �s Szirtes G�bor, csod�latos el�ad�s volt. Szeretj�k, amikor lehet �rezni, hogy akik a sz�npadon vannak, nagyon tehets�gesek. Volt egy Jancs� Mikl�s-rendezte igen sz�rakoztat�, nem hagyom�nyos Cs�rd�skir�lyn� (1980.12.19.), sok furcsas�ggal, de ha valami m�s, mint addig volt, az sokszor nem baj, csak j� legyen! Legyen benne valami, higgyem el! Azut�n a Lear kir�ly (1981.03.06)… Major Tam�s volt Lear, Ig� �va Cord�lia is �s a bolond is. A L�ceum udvar�n l�ttunk egy Liliomfit (1983.07.07.), Kasz�s Attil�val, Eszenyi Enik�vel, Szer�mi Zolt�nnal.
   Legjobban azonban az 1987/88-as egri �vad maradt meg. 
A Gali L�szl�-f�le sz�nh�z szolidabb, „szokv�nyosabb” volt tal�n, de „bemeleg�t�snek” nagyon j�.

 Gali L�szl� direktor egy olvas�pr�b�n

  S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja (1987.10.16.) – a nagyszer� Csendes L�szl�val! (* Az el�ad�sr�l a Sz�nh�zt�rt�neti sorozat 26-27- r�sz�ben!) 
  N�das P�ter:Takar�t�s (1987.10.26.) - st�di�el�ad�s a Megyei M�vel�d�si K�zpontban. Nem egy m�r nagyon ismert, n�pszer� darab, de nagy �lm�ny. Berek Kati, Epres Attila, Rom�n Judit, a k�t ut�bbit akkor l�ttuk el�sz�r, �gy �rezve, ak�rmeddig eln�zn�nk, mert nagyon tehets�gesek. (* Az el�ad�sr�l b�vebben a sorozat k�vetkez� r�sz�ben!)
  Beumarchais: Figaro h�zass�ga (1987.12.04.) - a telev�zi� is k�zvet�tette. Megvan a felv�tele, sokat n�zt�k.
  Thomas Brandon-Aldobolyi-Szenes: Charley n�nje (1988.01.23.) - nagyon szerett�k.
  Schwarcz: Elvar�zsolt testv�rek (1988.02.06.) – mesej�t�k, a Hely�rs�gi Klubban. A direktor �rnak is elmondtuk, mert rettenetesen becs�lt�k, hogy nagyon j� gyermekel�ad�sokat csin�ltak. Fruzsina l�nyunk h�rom �ves volt, �lt�nk a n�z�t�ren, ar�nylag k�zel a sz�npadhoz. Tunyogi P�ter volt a Z�ldboszorka. Szerepe szerint tombolt �s az �n kisl�nyom megsz�lalt hangosan: „nekem ez nem tetszik”. Teh�t nem egy odavetett, elnagyolt, hanem nagyon is sz�vvel-l�lekkel �t�lt, tisztess�ges el�ad�s volt ez �s k�s�bb is az �sszes gyermekel�ad�s.
  Arthur Miller: K�t h�tf� eml�ke (1988.03.11.) – a st�di�sz�npadon. D�bbenten figyelt-hallgatott csoda!
   Eml�kezetes Shaw: Pygmalion-ja (1988.04.22.)
  Tadeusz R�ewicz: Feh�r h�zass�g (1988.06.03.) – meglep� el�ad�s. Ha nem is tudn�nk m�r v�gigmondani a cselekm�nyt, eml�ksz�nk, milyen j� volt.
   Eml�ksz�nk a k�s�bbi �vadokra is, de k�zel sem �gy, mint erre. Az �jdons�g var�zs�ra, az �r�mre! Azt gondoltuk, a mieink, nek�nk j�tszanak. Ha m�gis eml�teni szeretn�nk m�g n�h�ny el�ad�st a Gali-korszakb�l, legyenek p�ld�ul:
   Osztrovszkij: Tehets�gek �s tisztel�k (1988.10.14.)
  Zerkovitz-Szil�gyi: Cs�kos asszony (1989.12.06.) – Dimanopulu Afrodit� annyira b�jos volt! Ugyan� d�bbenetesen j� volt Arthur Miller: A salemi boszork�nyok-j�ban (1990.02.09.) is.
  Nagyon szerett�k a B�nh�d�st (1990.01.31.), egy k�tszem�lyes darabot Epres Attil�val �s Megyeri Zolt�nnal.
   Wasserman-Leigh: La Mancha lovagja (1990.04.06.)
   Csiky Gergely: Ingyen�l�k (1990.05.11.)
   Giraudoux: Tr�j�ban nem lesz h�bor� (1992.10.02.)
   B�k�s P�l: New Buda (1994.01.21.) . az�ta sem hallottunk r�la, pedig szerint�nk eg�szen j� darab volt.
   Shakespeare: III. Richard (1996.05.17.)
 

* Hozz�sz�l�s: �dv�zl�m �ket. Szeretettel �s tisztelettel gondolok r�juk. Szarvasn� Nagy Hajnalka