M�r az el�z� fejezetben is ism�t olyan alkot�t�rsak eml�kez�seihez �rkezt�nk (a sorozatban m�r kor�bban is voltak ilyen r�szek), akiket a k�z�ns�g nem l�t a sz�npadon. Az el�ad�s l�trehoz�s�ban azonban mindenki fontos l�ncszem! Lud�nyi Andrea �gyel� az �jj�szervezett t�rsulat els� teljes �vad�t�l dolgozik a G�rdonyi G�za Sz�nh�zban. Arra k�rtem, besz�ljen � is a kezdetekr�l, sz�m�ra eml�kezetes produkci�kr�l, emberekr�l, munk�j�r�l.

I.

   1987 �sz�n – ink�bb tel�n - kezdtem el bej�rni a sz�nh�zba, de hivatalosan 1988. janu�r 1-t�l ker�ltem �llom�nyba.
   Egy irod�ban dolgoztam, s k�zben lapozgattam a N�p�js�got, az �ll�shirdet�seket. Sof�rt kerestek, szem�lyaut�ra, az igazgat� mell�. Balogh Tibor fogadott, aki akkor dramaturg volt itt �s a direktor jobb keze. Besz�lgett�nk, ki vagyok, honnan j�ttem – Gy�ngy�sr�l -, mi�rt �rdekel a sz�nh�z. �n otthon sz�nj�tsz�ztam, �lmaimban sz�n�szn�nek k�sz�ltem. Tibor megl�tott bennem tal�n valamit �s megk�rdezte, esetleg m�s �ll�s �rdekel-e, mert itt m�g annyi minden lehet az ember, kell�kest�l �lt�ztet�ig, asszisztensig… de az �gyel�t, azt �ppen nem eml�tette. Azzal v�ltunk el, hogy h�vni fog majd. Elk�nyveltem magamban, hogy ez biztosan egy burkolt elutas�t�s, sosem fognak h�vni, de h�rom nap m�lva cs�rg�tt a telefon. Menjek be �s besz�lj�nk m�g! Megk�rdezte, �rdekel-e az �gyel�i �ll�s? – Igen! Tess�k mondani, mit kell csin�lni! Fogalmam nem volt r�la, mint amat�r sz�nj�tsz�, annyit tudtam, hogy ott a sz�npad, bizonyos emberek beadj�k a zen�t, kapunk f�nyt, de t�bbet nemigen. Elmagyar�zta, s elmondta, hogy m�r itt van R�bl R�bert �gyel� (* r�la a Sz�nh�zt�rt�neti sorozat 40. fejezete sz�l. J.F.), mellette kellene tanulnom. Ez olyan november t�j�n volt, �ppen a Vall� P�ter rendezte Figaro h�zass�ga volt m�soron. Ett�l kezdve reggelente elmentem az irod�ba dolgozni, ott 4 �rakor v�geztem �s 5-kor, f�l 6-kor bej�ttem a sz�nh�zba. Gyakorlatilag az �sszes el�ad�st v�gig�ltem Robi mellett, mentem, k�vettem, figyeltem, amit tett. Term�szetesen mindent el is magyar�zott. Decemberben azt mondta Gali L�szl�, a direktor, hogy st�tusz m�g nincs, majd csak janu�rt�l, de van itt egy mesedarab, arra ki�rn�nak m�r, mint �gyel�t. Teh�t igaz�b�l m�g nem voltam st�tuszban, de m�r pr�b�ltam egy produkci�t. Ez Jevgenyij Svarc Elvar�zsolt testv�rek-je volt.
 

Lud�nyi Andrea, Gali L�szl� direktor �s H�ros Annam�ria jelmeztervez�

   T�bben j�ttek ide Debrecenb�l, Gali L�szl�val, els�sorban sz�n�szek (de azok m�shonnan is �rkeztek az orsz�gb�l), az �j m�szaki szem�lyzet, m�s sz�nh�zi dolgoz�k pedig t�bbnyire egriek voltak. Teh�t az egyik csoport abszol�t tudta m�r, mir�l sz�l mindez �s hogyan kell csin�lni, a m�sik csoport pedig akkor tanulta. Nagyon j� hangulat volt. Mindenki mindenkivel ismerkedett, �sszetart�ak voltunk, ez azzal is j�rt, hogy nagy b�f�-�let volt. Pr�ba ut�n mindent ott megbesz�lni, nagy vit�k, nevet�sek, minden pontosan �gy, ahogyan egy sz�nh�zban j� esetben m�k�dni kell. A fesz�lts�get kiadjuk a b�f�ben, igenis megmondva egym�snak, ha valami nem j�, de ut�na m�r puszi, �lel�s. Arr�l besz�lt�nk, ami t�rt�nt a pr�b�n vagy az el�ad�son, �s arr�l, hogyan lehetne jobban. Mindenki ott volt, a teljes st�b, a s�g�t�l kezdve mindenki, pedig nem volt k�telez�.
   A k�z�ns�g k�r�ben �ri�si v�rakoz�s volt �rezhet�. Mindig tele volt a sz�nh�z, s nagyon �rt�kes darabokat csin�ltunk. Ugyanez jellemezte a ny�ri Agria el�ad�sokat is.
   Eml�kszem, 1987 nyar�n – m�g nem voltam a sz�nh�z tagja, de m�r itt „t�bl�boltam” a v�rosban - Tam�si �ron �nekes madara ment a L�ceum udvar�n. J�rtamban-keltemben l�ttam bizonyos embereket, annyira lehetett ismeretlen�l is tudni, hogy �k a sz�nh�zhoz tartoznak. Sz�csk�zik, viszi mag�val a d�szletelemet, kell�ket - csak sz�nh�zi ember lehetett. Be-besz�ktem, ha tehettem �s figyeltem az el�ad�st. Teh�t az�rt „be voltam oltva”.      
  Horv�th �va s�g� volt n�lunk (ma Budapesten dolgozik). Lexikon-agya van. A mai napig el tudja mondani, ki, mikor, mit mondott a b�f�ben egy adott el�ad�ssal kapcsolatban, vagy �ppen mikor volt esetleges baki. Az �n agyam olyan, hogy azt az �lm�nyt, ami nem volt j�, nem szerettem, azonnal t�rli. De p�ld�ul, ha meghallom Robbie Williams dal�t, ami az Elveszett Paradicsom v�g�n hangzott el vagy Sosztakovics zen�j�t - Mester �s Margarita (ugyan mindkett� m�r sokkal k�s�bbi el�ad�s, nem a Gali-korszak idej�re esett), azt mondom magamban, „itt indult a f�gg�ny”. Vagy t�rj�nk akkor vissza a Gali L�szl� idej�re, K�lm�n Imre Cs�rd�skir�lyn� c�m� operettj�re, azt a zen�t hallva is pontosan tudom, mit, hol ind�tottam, ki j�tt be.
 

Berem�nyi G�z�val

   �n a m�helymunk�t kedvelem, j� csapattal. Nagyon szerettem A k�v�h�zat (Goldoni, rendezte Vall� P�ter), a Kuty�kat (Berem�nyi G�za, rendezte Lengyel P�l), a m�r eml�tett Cs�rd�skir�lyn�t. Az volt az els� operettem. Bor J�zsef rendezte, aki engem Gyuf�nak h�vott, mert akkor l�ngol� v�r�s hajam volt. Valahogy mindig elneveztek… L�dany� sok�ig voltam, Dudus – �gy Horv�th Feri h�vott, Moln�r Piroska Ludinak. Meg ne feledkezzem els� nagysz�npadi el�ad�somr�l! 1988 m�jus�ban Show Pygmalionj�r�l, Sz�ke Istv�n rendez�s�ben. Nem volt igaz�n sikere Osztrovszkij Tehets�gek �s tisztel�k c�m� darabj�nak, de �n im�dtam. Nagyon szeretem az orosz szerz�ket, b�r t�l sokat nem csin�ltam… M�g az elej�n F�st Mil�n: A zongora, Sz�p Ern�: M�jus (Sz�ke Istv�n)! Olyan emberekkel dolgoztam egy�tt, mint Bregy�n P�ter, Fr�ter Kata – aki hatalmas tehets�g volt �s ennek ellen�re valahogy mindig �rny�kban maradt -, Rom�n Judit, akivel most �jra tal�lkozhattunk a Pincesz�nh�z �rsekkerti el�ad�sain �s sokat nosztalgi�ztunk.

Folytat�s a k�vetkez� r�szben!

ELVAR�ZSOLT TESTV�REK

   

Epres Attila �s B�kai M�ria

Epres Attila, Csonka Anik�, Feh�r Istv�n

1988. febru�r 20.
 

A ”visszames�lt” szabads�g

   Jevgenyij Svarc szovjet �r� mes�i nem csak a gyerekeknek sz�lnak. Val�ban �rdekes feln�tt fejjel v�gign�zni az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z Elvar�zsolt testv�rek c�m� el�ad�s�t, �s megfigyelni, hogyan �br�zolta az alkot� a negyvenes-�tvenes �vek szem�lyi kultusz�t, hogyan s�rgette a sz�vetkez�st, az �sszefog�st ez ellen.
   A Z�ldboszorka alakj�ban k�nny�szerrel Szt�linra ismerhet�nk. Dolgos Vaszilissza pedig a „haza anyja”, akinek f�rje elesett a S�rk�nykir�llyal v�vott k�zdelemben – azaz a II. vil�gh�bor�ban – n�pe legjobb tulajdons�gait, a szorgalmat, b�tors�got, kitart�st �s szeretetet egyes�tve veszi fel a harcot fiai – a j�v� nemzed�kek – megment�s��rt. A csat�hoz seg�t�t�rsakat is tal�l, �s v�g�l gy�znek: az erd�ben a „demokr�cia er�i” megt�rik az egyeduralmat �s �talak�tj�k a „politikai viszonyokat”. Fontos fegyver�k ebben a gonosz gyeng�inek leleplez�se. Ezt Svarc b�lcsen m�r az �tvenes �vekben felismerte �s �br�zolta, de �t�lete csak mes�ben rejtezhetett.  
   Gyermekszemmel persze ez a jelk�pi r�teg nem �rthet�, �m az �r�s erej�t mutatja, hogy e mesteri „k�pes besz�dt�l” eltekintve is teljes �rt�k� marad a mese, amit a fiatal k�z�ns�g �l�nk �rdekl�d�se bizony�t.
  Hiszen els�sorban r�juk gondolva �ll�totta sz�npadra Gali L�szl� igazgat�-f�rendez� a darabot, azzal a nem titkolt sz�nd�kkal, hogy a legifjabb nemzed�k beleker�lj�n a sz�nh�z b�vk�r�be, �s feln�ttk�nt is meg�rizze �rdekl�d�s�t.
   Pezsg�, akci�kban gazdag el�ad�s sz�letett a mesej�t�kb�l. A j� �s a gonosz nagy energi�kkal fesz�l egym�snak, �s a k�zel k�t �r�s akad�lyfut�sban, a mind nagyobb pr�bat�telek k�zben az el�bbi fokozatosan meger�s�dik, m�g az ut�bbi egyre vesz�t hatalm�b�l. Az �r� sz�mos klasszikus meseelemet �p�tett a sz�vegk�nyvbe, melyek t�mpontul szolg�lnak a gyerekeknek a t�rt�net k�vet�s�ben. Akad itt gonosz boszork�ny, �gyes legkisebb fi�, hatalmas erd�, k�l�nf�le �llatok, fontos szerepet j�tszik az �let vize, �s a b�v�s h�rmas sz�m is l�pten-nyomon el�fordul. A rendez� ugyancsak ezekre a fel�nk is honos pill�rekre t�maszkodott, s az orosz folkl�rra ink�bb csak jelz�sszer�en utal, ezzel is t�g�tva a darab �rv�nyess�g�t.
   Az egyenes vonalon halad� cselekm�ny szinte egy mondatban �sszefoglalhat�: Dolgos Vaszilissza elveszett gyermekei keres�s�re indul �s a Z�ldboszork�val v�vott harcok ut�n kiszabad�tja �ket annak fogs�g�b�l. A v�gkifejletig sz�mos pr�b�t kell ki�llni, melyek �jra �s �jra fesz�lts�get keltenek a n�z�kben. A cselekv�sben megnyilv�nul� jellemek gondosan kidolgozott h�l�zatba kapcsol�dnak �ssze, f�gg�seik m�dosul�sa pontosan jelzi az er�viszonyok v�ltoz�s�t. A k�t p�lus: a Z�ldboszorka �s Dolgos Vaszilissza. Az el�bbi az erd� kegyetlen ura, aki ig�ja al� hajtotta az �llatokat, a bet�ved� idegeneket, �s k�nye-kedve szerint b�nik vel�k. Hatalm�t�l eltelve, m�ly im�dattal cs�gg �nmag�n, �m lassank�nt kider�l, hogy nem igazi r�malak �, csak aff�le piti�ner csal�.  Att�l nagy, hogy hisznek neki, s amint ez nyilv�nval�v� v�lik, megt�rik �s jelent�ktelenn� zsugorodik. Ellenfele, Vaszilissza a val�di �rt�keket k�pviseli, �s ilyenek�rt harcol. Fiai visszaszerz�s��rt a legnehezebb er�pr�b�kt�l sem riad vissza. Szeretettel b�nik m�sokkal, ez�rt a boszorka sanyargatottai n�la keresnek mened�ket �s �t t�mogatj�k. A medve, a kutya, a macska �s az egerek seg�ts�g�vel, valamint Ivanuska megjelen�s�vel olyan sz�vets�g alakul, mely ki�ll minden neh�zs�get �s v�g�l gy�zelmet arat.
  Gali L�szl� nagy figyelmet ford�tott a sz�n�szi munka kidolgoz�s�ra. Az el�ad�s f� er�ss�ge �ppen ebben rejlik. Sz�vvel-l�lekkel j�tszik mindenki, az egri t�rsulat most sem engedett az imm�r megszokott� v�l� n�v�s csapatmunk�b�l. K�l�n is �rdemes odafigyelni Tunyogi P�terre, aki a z�ldboszorka szerep�ben val�s�ggal brill�rozik. A figura jellem�nek a sz�n�t �s vissz�j�t is megmutatja, egyszerre �rz�keltetve ezzel gonoszs�g�t, ugyanakkor nevets�ges volt�t. Az anya szerep�ben B�kai M�ria er�t �s tisztas�got sug�rozva j�tszik, ez�rt hissz�k el neki, hogy a szeretet val�ban csod�kra k�pes. Fiacsk�j�t, Ivanusk�t, Csonka Anik� form�lja meg, b�jjal, lefegyverz� term�szetess�ggel. Nem k�nny� Sz�sz Andrea �s B�rdos Margit helyzete: �k az elvar�zsolt testv�rek, akik szinte v�gig j�vorfak�nt �llnak a sz�npad h�tter�ben, „jutalmul”, laz�t�sul �k alak�thatj�k a k�t kicsi eg�r kedves figur�j�t is. Neh�z, m�gis h�l�s szerepet kapott Horv�th Ferenc, Feh�r Istv�n �s Epres Attila is: �k b�jtak a medve, a kutya, a macska maszkjai m�g�, melyek a Harlekin B�bsz�nh�z tervez�inek profi munk�i. �gy a hangjukra �s a gesztusaikra vannak utalva. A mozg�sok kidolgoz�s�ban Karsai J�nos pantom�m m�v�sz seg�tett, �s el�rte, hogy id�nk�nt eg�szen t�k�letes az ill�zi�. �gy nem is csoda, hogy ez a tri� nyomban a k�z�ns�g kedvenc�v� v�lik. K�l�n�sen Epres Attila figyelemre m�lt�, aki Macsek Ivanovics szerep�ben macsk�bb a macsk�n�l.
   Piros S�ndor a koszt�m�ket a jellem�br�zol�s szolg�lat�ba �ll�totta. „Besz�l�” ruh�k ezek, el�g, ha p�ldak�nt a boszork�ny �ttekinthetetlen, z�rzavaros, burj�nz� �lt�z�k�t �s Vaszilissza nemesen egyszer� viselet�t eml�tj�k. Piros S�ndor tervezte a d�szletet is, mellyel a hely�rs�gi klub zsebkend�nyi sz�npad�t a dupl�j�ra n�velt�k, a j�t�kteret megnyitott�k �s kit�g�tott�k. A stiliz�lt erd� nem vonja el a tekintetet a j�t�kr�l, melyben v�g�l minden j�ra fordul. A sok-sok izgalom ut�n kieg�sz�l a csal�d, az erd� megszabadul elvetem�lt uralkod�j�t�l, akit azzal b�ntetnek, hogy dolgoznia kell, mint b�rki m�snak, �s ezut�n legfeljebb �nmag�nak parancsolhat.
                                                                Koncz J�nos         
 

 Az 1987//88-as �vad el�ad�sait a n�z�i visszaeml�kez�seken t�l bemutat�suk sorrendj�ben, a korabeli sajt� seg�ts�g�vel id�zz�k. M�r olvashatt�k: S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja (27.r�sz), N�das P�ter: Takar�t�s (31.r�sz), Beumarchais: Figaro h�zass�ga (32.r�sz), Ha�ek - Aldobolyi Nagy - Szenes – Bodrogi: Charley n�nje (33.r�sz)           

 Az 1987//88-as �vad el�ad�sait a n�z�i visszaeml�kez�seken t�l bemutat�suk sorrendj�ben, a korabeli sajt� seg�ts�g�vel id�zz�k. M�r olvashatt�k: S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja (27.r�sz), N�das P�ter: Takar�t�s (31.r�sz), Beumarchais: Figaro h�zass�ga (32.r�sz)
 

Charley n�nje az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�zban - Besz�lget�s Aldobolyi Nagy Gy�rgy zeneszerz�vel (r�szlet a N�p�js�g interj�j�b�l)

 - A mostani el�ad�s miben lesz �j, egyedi……?
- �jra hangszereltem a darabot az egri viszonyoknak megfelel�en. Tekintettel voltam a k�s�retre – az Egri Szimfonikusok v�llalt�k – �s a sz�n�szek adotts�gaira. Egy�bk�nt �pp ez adja a dolog eredetis�g�t, hiszen a szerepl�k egy�nis�ge form�lja az el�ad�st.
- ……Rem�lem, nem babon�s: el�ruln�, milyenek a benyom�sai az egri premiert illet�en?
- Nagyon tehets�ges, j� szellem� t�rsulatot hozott ide Gali L�szl�. Megtal�ltuk az �sszhangot a zen�szekkel. Marik Erzs�bet korrepetitorral �s Gajdos J�zsef koreogr�fussal. Rem�lj�k, hogy siker lesz…

   1988.01.29.

Az �r�kifj� tanti sz�nre l�p

  A k�nny� m�faj nev�ben ellent�tben egy�ltal�n nem egyszer� dolog. Nem el�g hozz� a sz�n�szi tehets�g, az �r�: a sz�rnyal� lelek, fegyelmezett �s j� �sszmunka n�lk�l g�rcs�s er�lk�d�ss� v�lik az el�ad�s. Az egri egy�ttes �ppen ezt �rtette meg, s legnagyobb er�ny�k az az �sszhang, az a k�z�s teljes�tm�ny, amelyen nem �rz�dik izzadts�gszag. A piruett k�nnyed, nem botlik meg saj�t l�b�ban a „t�ncosn�”, legal�bb olyan szinten val�s�tja meg ez a rokonszenves csapat a produkci�t, mintha zen�s tagozata is volna.
  A habk�nny� t�rt�netet szinte mindenki ismeri. Az alakok is sokszorosan ismer�seink: a boh�m di�kok, a szerelmes, de j�l �rz�tt le�nyk�k, a zord, de becsaphat� aty�k, nosztalgikus k�t�d�sek, mind-mind a sz�nh�zi k�zhelyek k�z� tartoznak. K�l�n�s dolog ez: korunkban t�ls�gosan is felment az eredetis�g �zsi�ja. Valamikor egy�ltal�n nem sz�m�tott az pl�giumnak, ha az irodalomban vagy a sz�npadon r�gi figur�k t�ntek fel. S�t, a m�vess�g fokm�r�je volt, hogy ki mennyit tudott be�p�teni az alkot�s�ba a hagyom�nyokb�l. Tal�n onnan a Charley n�nje fantasztikus sikere, hogy �r�ja sz�n�sz, aki mit sem t�r�d�tt a literat�ra etikettj�vel, csup�n azzal, hogy hat�sos legyen a m�ve. Ez azt�n siker�lt is.  Legend�k sz�lnak arr�l, hogy vonaton vetette pap�rra, net�n fogad�sb�l boh�zat�t. Nem t�lz�s azt mondani, hogy bizonys�g ez a darab a sz�npad k�l�nleges t�rv�nyeire, s az irodalomt�l val� f�ggetlens�g�re. Mert nagy val�sz�n�s�ggel m�g csak el sem mosoly�tan� mag�t az a n�z� e po�nok olvas�sa k�zben, aki a sz�ni l�tv�nyon has�t fogja a nevet�st�l.

Koncz J�nos fot�i

  A helyzetkomikum az�rt els�sorban a c�mszerepl� �rdeme, hiszen f�rfi b�jik asszonyruh�ba. �r�k �s megunhatatlan humorforr�s a k�t nem k�l�nb�z�s�ge �s hasonl�s�ga, k�l�n�sen, ha ez az �tv�ltoz�s olyan vil�gban j�tsz�dik, mint a b�kebelei Nagy-Britannia. A f�rfiak �s n�k k�zeled�se itt szertart�sos, �gy val�ban szents�gt�r�snek sz�m�t, ha valaki nadr�g helyett szokny�t vesz f�l.  Itt nem egyszer�en egy komikus f�lre�rt�sr�l van sz�, hanem ezek szerint egy �lszent erk�lcsis�g kifigur�z�s�r�l is. Ahol voltak�ppen nem is az �lt�z�ke adja meg „Charley n�nj�nek” vagyis Lord Frank Babberley-nek a tekint�ly�t, hanem degeszre t�m�tt p�nzt�rc�ja.  S ez – valljuk be – m�g napjainkban is tiszteletet parancsol.
  Az egri el�ad�s �deme az, hogy nagyon is hagyom�nyosan, m�gis friss szeml�lettel �ll�tja el�nk ezt a boh�zatot. M�r Shakespeare-n�l lelk�re k�t�tte Hamlet a sz�n�szeknek, hogy a boh�c ne mondjon t�bbet a szerep�n�l. Vagyis ne pr�b�ljon valaki a maga kov�csolta sikert�l megr�szegedve a lehets�gesn�l t�bb elismer�st kicsiholni. Ezt az �si, de mindig megszegett sz�n�szparancsot marad�ktalanul betartotta az egy�ttes. A c�mszerepet j�tsz� M. Horv�th J�zsef sem „rad�rozta le” a t�bbieket a vil�got jelent� deszk�kr�l. Pedig mintha egyenesen neki �rt�k volna ezt a szerepet: oly term�szetes m�don illik alkat�hoz. Kiv�l�an �ll�tja el�nk kezdetben a t�rsai �ltal is f�lreismert, n�mileg egy�gy�nek tartott, �m val�j�ban sokarc�, szellemes figur�t, akit igaz�b�l a sz�ls�s�ge helyzet jellemez. Azt is meg�rthetj�k, hogy nemcsak a k�l�n�s helyzet v�ltoztatta megunhatatlan sikerdarabb� a Charley n�nj�t, hanem az is, hogy f�lsejlik benne valami fontos tudnival� az emberi term�szetr�l. Lord Frank Babberley arck�p�hez �jabb �s �jabb von�sok ker�lnek, mert M. Horv�th J�zsef nem tekinti egyszer�en j�pofa bemond�soknak szavait. A nevet�sen t�l a k�z�ns�g is meg�rzi, hogy ennek a fiatalembernek kiss� val�ban megingott nemi szerepe a n�i �lt�z�kben. Rendk�v�l k�tarc�an parodiz�l, hangs�lyos gesztusai egyszerre fejezik ki a j�t�k �nfeledts�g�t, s a mag�ra ismer�st: jaj, m�r nem tudok parancsolni sem �nmagamnak, sem az esem�nyeknek!
  Ilyen szempontb�l fajs�lyosabb is az el�ad�s a szok�sosn�l, de ez nem megy a sz�rakoz�s rov�s�ra. S�t, k�l�n�s m�don m�g meg is er�s�ti a n�z�k �nfeledts�g�t: k�nnyen belehelyezhetj�k magunkat Babberley alakj�ba, mivel M. Horv�th nem egy sematikus karikat�r�t, hanem egy teljes embert �ll�t el�nk. M�g ink�bb szerencs�s, hogy lehet�s�ge van azt az eml�tett „k�zhelyet”, pontosabban ezt a v�zlatot kisz�nezni, teljes �rt�k� k�pp� form�lni.
 T�rsai j�l assziszt�lnak teljes�tm�ny�hez: Szatm�ri Gy�rgy �s Megyeri Zolt�n pontosan t�kr�zi vissza Babberley v�ltoz�sait. Nem �rtik �s nem is �rthetik, hogy mi megy v�gbe bar�tjukban: a v�g�n is csup�n megel�gedetts�g�kben fogadj�k vissza szeretet�kbe. �k a bizonys�g arra, hogy az �gy szerzett tapasztalat nem megoszthat�, b�rmenyire is m�ly, szinte zsigeri. Pontosan beleillenek a k�pbe, t�nc- �s �nektud�suk nem hagy k�v�nnival�t maga ut�n.
  A m�sik p�ros, Rom�n Judit �s Pasqualetti Ilona is �llja a temp�t. �gyesen form�lj�k meg az etikett szor�t�s�ban �l�, de term�szetes v�gyaikat nem sz�gyell� l�nyokat. It tal�n �rz�kelhet� k�l�nbs�g van Rom�n Judit jav�ra, mivel mimik�ja, �t�l�k�pess�ge er�teljesebb, �gy hat�sosabb megjelen�se, b�rmennyire is kiegyens�lyozott a k�t szerep.
  Meglepet�s Kiss L�szl� Sir Francis Topplebee szerep�ben. Nemcsak teljes hiteless�ggel jelen�ti meg a nyugalmazott ezredest, de remek �nekhangj�val hamar a sz�v�nkbe is lopja mag�t. A nagy „sl�gern�l”, az Orchide�kn�l m�r visszafogottabb, tal�n ez az ismert dallam g�tl�sokat kelt benne. Remek t�rsa Rib�r �va, aki kit�n�en �nekel. Megjelen�s�vel, szerepform�l�s�val t�k�letesen illeszkedik az egy�ttesbe. Nem kev�sb� kifejez� K�sz�li Ibolya alak�t�sa sem, Ella Delehay megszem�lyes�t�se er�teljes, fontos teljes�tm�ny.
  Megh�vott vend�gk�nt Korcsm�ros Jen� j�tssza Stephen Spittigue szerep�t, alkat�hoz igen illeszkedik ez a figura, �gy j� v�laszt�s volt r�b�zni ezt az alakot. Hasonl�an kedves alak�t�st ny�jt Solymosi Tibor, aki a szenvtelen inast szellemesen �ll�tja sz�nre.
  Tal�n m�ltatlanul eml�tem a v�g�n a zen�t: Aldobolyi Nagy Gy�rgy tan�totta be �s vez�nyli. Az Egri Szimfonikus Zenekar negyedsz�zados �tj�n nem kis �llom�s ez: profi sz�nh�zi egy�tteshez m�lt�an muzsik�lnak. Er�teljes, hangs�lyos az �ltaluk teremtett vil�g: v�gig dramaturgiai jelent�s�ge van a daloknak, s Szenes Iv�n szellemes sz�vegeinek. A v�g�n az egyveleg szinte koron�ja a kellemes el�ad�snak.
  A rendez�, Kalm�r P�ter f�iskolai hallgat� letette a n�vjegy�t, sose �ll�tson ki rosszabb el�ad�st p�ly�j�n. �sszess�g�ben egy hangulatos sz�nh�zi este bontakozott ki, amely m�lt�n tal�l k�z�ns�gsikerre.

                                                              G�bor L�szl�    



 

Szatm�ri Gy�rgy - B�rdos Margit - Epres Attila - Rom�n Judit

   Megyeri Zolt�n   

 

 Az 1987//88-as �vad el�ad�sait a n�z�i visszaeml�kez�seken t�l bemutat�suk sorrendj�ben, a korabeli sajt� seg�ts�g�vel id�zz�k. M�r olvashatt�k: S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja (27.r�sz), N�das P�ter: Takar�t�s (31.r�sz)

   1988.01.08.

Komor k�nnyeds�g
 

A J�K�P�, A J�KEDV�, A J�SZ�V� – �gy jellemezt�k kort�rsai Beumarchais-t, az �r�smesterb�l lett udvarfit �s dr�ma�r�t. S mintha csak ezek a tulajdons�gok �lten�nek testet legsikeresebb v�gj�t�ka h�s�ben, Figar�ban is: a csalafinta inasban, aki pajkos cs�nyek sorozat�val kaparintja meg mag�nak szeretett Zsuzsij�t – keny�rad� gazd�ja, a r�pke kalandra �h�toz� gr�f orra el�l. �m egy kicsit m�lyebbre l�t� szem egy m�sfajta Figar�t is megpillanthat Beumarchais kom�di�j�ban. A csavaros esz� szolg�t, aki egy�ltal�n nem j�kedvb�l, hanem k�nyszer�s�gb�l agyaf�rt cs�nytev�. A l�doktors�ggal, szinimesters�ggel, lapkiad�ssal  is megpr�b�lkoz� borb�lyleg�nyt, aki tisztess�ges �ton semmire sem vitte. A kudarcb�l okul� mindenkori kisembert, akinek c�mmel, ranggal, protekci�val szemben egyetlen fegyvere a furfang. Val�sz�n�, hogy XVI. Lajos sem csak �rtatlan tr�f�k felvonultat�s�nak l�tta a Figar� h�zass�g�t, mert megtiltotta a m� bemutat�s�t. Mindenesetre Vall� P�ter ezt a meglep�en „kort�rs” Figar�t fedezte fel Beumarchais remek�ben, melyet az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�zban �ll�tott sz�npadra (Szikora J�nos sokat emlegetett szolnoki rendez�s�vel v�llalva a versenyt).

R�szlet a m�sorf�zetb�l

 A H�FEH�R, �TTETSZ�, F�TYOLSZ�V�S� falak m�g�tt is „zajlik az �let”: Figar� lapul a szomsz�d szob�ban �s hallgat�zik; Cherubin b�jk�l az �lt�z�f�lk�ben; zen�szek gy�lekeznek a h�z el�tt. A kecse, mozg�kony d�szlet – a rendez� munk�ja – is bizony�tja, hogy Vall� P�ter nem mondott le a komolyabb hangv�tel kedv��rt arr�l a rokok� j�t�koss�gr�l, melyet legut�bb miskolci Marivaux-rendez�s�ben is megcsillogtatott. A szeleburdi ajt�k hol a f�h�s, hol vet�lyt�rsa orr�ra koppintanak; parasztl�nyok alkalmi k�rusa „�ld�zi” f�ls�rt� produkci�j�val a gr�fot; mut�l�, csukladoz� hangon fakad szerelmi rom�ncra a kis apr�d, majd �lruh�s hajadonk�nt, �gsz�nk�k t�llruh�ban mas�rozik f�l �s al�. Perg�-forg� mozgalmass�g�val, szipork�z� �tletess�g�vel �destestv�re az egri Figar� h�zass�ga a miskolci A szerelem �s v�letlen j�t�k�nak, mindkett� XVIII. Sz�zadi francia kom�di�t keltve �j �letre.

   �m a d�szlet makul�tlan feh�rs�ge, a kast�lybels� t�r�keny stiliz�lts�ga, vagy a h�tt�rb�l keresetlen egyszer�s�ggel Hold gyan�nt el�vil�g�t� l�mpa azt is hangs�lyozza, hogy mesters�gesen kifinomult, m�vi az a k�nnyeds�g, mely szem�nk el� t�rul. Tov�bbi elsz�rt jelz�sek, egy-k�t nyomat�kos mondat – „Mi ez? Sz�nh�zban vagyunk?” -, az el�ad�s v�ge fel� beiktatott b�bj�t�k arra figyelmeztetnek, hogy Vall� P�ter rendez�se egyben a sz�nh�z j�tszi, �nt�kr�z� vizsg�lata is. Nemhi�ba �ll a sz�npad sz�l�n a nagy, el-elforgatott t�k�r, mely hol a szerepl�kre mered, hol a k�z�ns�ggel „n�z szembe”. L�tszat, j�t�k �s val�s�g �tt�n�sei szervesen �p�lnek be az el�ad�sba. A mesterien megkompon�lt k�nnyeds�g alatt fel-felvillan a szomor�, a s�lyos is. Ezt jelzi m�r Figar� keserny�s hang� monol�gja is, amely a sz�nm� v�g�r�l v�ndorolt a produkci� elej�re. Hangs�lyozza, hogy h�s�nk m�r t�ljutott a boldogul�s h�vs�gosnak bizonyult �br�ndjain, �lete utols� �rtelmes c�ljak�nt cs�ndes csal�di meghitts�gre v�gyna Zsuzsival. �gy a gr�f kij�tsz�sa nem puszt�n mulattat� bolondoz�s: v�rre men� k�zdelem, komoly t�t – ez mindv�gig ellenpontozza a v�gj�t�ki �nfeledts�get. Nem bor�tja fel a kom�di�t, csak �rnyalja �s elm�ly�ti. S b�r annak rendje, s m�dja szerint minden j�ra fordul, a f�lre�rt�sek tiszt�z�dnak, ki-ki a saj�t p�rja mellett „d�szeleg”, a rendez�s nem el�gedett meg e hagyom�nyosan vid�m befejez�ssel, �jabb vari�nsokat k�n�l. A sz�nm�ben szerepl� �sszk�rust helyettes�t� b�bel�ad�s leegyszer�s�tve �jrapergeti a t�rt�netet, s itt m�r trag�di�ba, gyilkoss�gba ford�tja. A szinte sz�rrealisztikus z�r�jelenetben pedig – mely m�r-m�r sz�tfesz�ti a kom�dia kereteit – egy pillanatra v�gk�pp szertefoszlik a v�gj�t�ki felsz�n, nyersen �s leplezetlen�l v�lik l�that�v�, ami mindv�gig alatta fesz�lt: az elszabadult �szt�n�k �s indulatok. Figar� �s Zsuzsi �sszekapaszkodva menek�lnek a s�t�tben kavarg� z�rzavaron kereszt�l – megintcsak �j n�z�pontb�l adva summ�zat�t a t�rt�nteknek.
   J� ISKOL�NAK bizonyult Vall� P�ter gondos rendez�i munk�ja a sz�n�szeknek, els�sorban a fiataloknak. Ar�nyos, pontos alak�t�st ny�jtott Epres Attila a j�zan, kem�ny Figar� szerep�ben. Az �letreval�, h�s�ges Zsuzsit is hitelesen, megb�zhat�an j�tszotta Rom�n Judit. Kedves, b�jos, ink�bb kisfi�s, mint kamaszos Cherubint alak�tott Megyeri Zolt�n, sikeresen, b�r n�v�sre mintha j�val meghaladn� a sz�veg szerint n�la termetesebb Figar�t. Kiegyens�lyozott j�t�kot ny�jtott Szatm�ri Gy�rgy is arisztokratikusan k�nny�v�r� Almaviva gr�fk�nt. Akadtak hull�mz�bb teljes�tm�nyek is. Ink�bb puh�n, l�gyan szenvelg�, s nem megsebzett, m�lyen �rz� B�rdos Margit gr�fn�ja. Anyaszerepben tal�lt jobban mag�ra Rib�r �va, Marcelin�ja l�ngol� szerelmesk�nt elt�lzott. Hat�sos figura a n�th�s fejhangon selypeg�, k�gy�term�szet� �nektan�r, Bazilio, �m eleg�nsabb lett volna Tunyogi P�ter j�t�ka, ha visszafogottabb. F�lre�rtelmezett v�gj�t�ki b�s�ggel alak�totta Bartol�t, a doktort M. Horv�th J�zsef, hars�nys�ga kir�tt a produkci�b�l.
  T�bbsz�r�s b�v�szmutatv�nyt hajtott v�gre Vall� P�ter egri rendez�s�vel. Leny�g�z� biztons�ggal egyszerre vitte sz�nre a kom�di�t �s az alatta lappang� trag�di�t. S v�gre sikerre seg�tette a fiatal egri t�rsulatot, mely z�kken�kkel indult �tj�ra.        

                                                              Tegyi Enik� 



Rib�r �va - Kiss L�szl� - Pasqualetti Ilona - M. Horv�th J�zsef - Tunyogi P�ter - Solymosi Tibor - Feh�r Istv�n - Horv�th Ferenc - Sz�sz Andrea
 

* Hozz�sz�l�sok:
- R�gi sz�p id�k:) Hev�r Zsuzsa
- L�ttam, eg�sz j� el�ad�s volt! Verebes Istv�n
 

N�das P�ter: Takar�t�s

                                                         
Berek Kati, Epres Attila, Rom�n Judit

Az 1987//88-as �vad el�ad�sait a n�z�i visszaeml�kez�seken t�l bemutat�suk sorrendj�ben, a korabeli sajt� seg�ts�g�vel id�zz�k. M�r olvashatt�k: S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja (27.r�sz).

1987.12.06

Vonz�sok �s s�rol�sok

A Takar�t�s Egerben

 Ha k�zelebb menn�nk hozz�, �rezni lehetne az illat�t. Nem a sz�nh�z�t – a kopott parkett��t. A sz�tlocsolt v�z besziv�rog a reped�sei k�z�, f�l�ztatja a port, a lerak�dott piszkot, az enyvet is tal�n, s a viaszbevonatot. Vizes porszag terjeng a lecsupasz�tott szob�ban. Meg a megizzadt testek�, a nagytakar�t�k�. K�t n� s egy fiatal fi� t�rdre ereszkedik, nekifesz�l a s�rol�kef�vel a mocskos parkett�nak. �res t�ren ritmikusan mozg� emberi testek. A f�nyesen csillog� szob�t koszlott, feh�r falak hat�rolj�k, k�pnyomokat rajzolnak r�juk porkarik�k. A l�tv�nyt a feh�r sz�n uralja: napf�ny zuhog be az ablakt�bl�kon, csupasz v�gtagok villannak el� sik�l�s k�zben, r�zsasz�n-feh�r karok, l�bak, meg s�padt, kipirult arcok. Er�s habok v�ltakoznak s�lyos cs�nddel, foganty�k csap�dnak v�dr�kh�z, csikorognak a s�rol�kef�k.
  Csupa fiziol�giai k�pzetb�l meg nyersen natur�lis cselekv�sb�l kell sz�nh�znak teremt�dni N�das P�ter sz�npad�n. B�r a j�t�k szerepl�i k�zben mindv�gig besz�lek, perlekednek egym�ssal, m�ni�ikat hajtogatj�k vagy csak a m�ltba r�vednek. A fizikai cselekv�sek m�s jelent�st hordoznak, mint a kimondott gondolatsorok. Nem feleselnek a szavak a tettekkel, elv�lnak t�l�k. L�tsz�lag semmi �sszef�gg�s k�zt�k, a ritu�lis j�t�kban m�gis egym�sba kapcsol�dnak.
   A Takar�t�s sz�nh�za szertart�s-sz�nh�z: N�das sz�npada a k�pzelet, a l�lek sz�npad�v� t�gul. A f�lsik�lt mocsok a lelkekr�l is s�rol�dik, mik�zben ritu�lis j�t�kaikat j�tssz�k le a szerepl�k. A szavak, az indulatok f�lmorzsolj�k a tudattalanba temetett szennyez�d�seket. Felbolydul a m�lt, ki�mlik az eltakar�thatatlan mocsok. Hoz-e megtisztul�st ez a nagytakar�t�s?
  Szikora J�nos gy�ri rendez�se (1980) �ta kev�sszer k�s�relte meg magyar sz�nh�z, hogy megsz�laltassa  N�das dr�matril�gi�j�nak darabjait. E dramaturgia k�ts�gtelen�l k�s�rletez� kedvet, al�zatot �s nyitotts�got k�v�n a rendez�t�l, egy�ttest�l. M�lt�nyoland� h�t, hogy az egri sz�nh�z �ppen egy ilyen sz�n�szt-rendez�t pr�b�l� m�vel nyitotta meg st�di�j�t. A filmesek t�rsadalm�b�l �rkezett rendez�t, Elek Juditot l�that�lag semmif�le (rossz) sz�nh�zi beidegz�d�tts�g nem vez�relte, amikor N�das sz�veg�t k�zbe v�ve, mag�b�l a m�b�l k�s�relte meg kiolvasni a j�t�k form�l�sm�dj�t. Darab�rtelmez�s�nek kiindul�pontja annak f�lismer�se, hogy a metaforikus jelent�sr�tegek csak a cselekv�s al�l bontakozhatnak el�. Ennek �rdek�ben nagyon nyersen, ugyanakkor pontosan j�tszatta el sz�n�szeivel a fizikai munka folyamat�t s – Csetneki G�bor mozg�stervez�i k�zrem�k�d�s�vel – annak ritmusos monot�ni�j�t. Siker�l ez�ltal olyan saj�tos „testnyelvet” kialak�tania, a mozdulatoknak, a cselekv�seknek olyan k�lt�szet�t l�trehoznia, amely a maga ban�lis mindennapis�g�ban is k�pes f�lid�zni egy, a biol�giai l�ten t�li metaforikus tartalm� vil�got. A h�tk�znapi cselekv�sek �t�rt�kel�dnek, r�tuss� v�lnak ek�zben, egyidej�leg meg�rizve a mozdulatok egyszer�s�g�t �s teatralit�s�t.
   Berek Kati Kl�ra asszonya m�zs�s teherk�nt cipeli mag�val sz�nes, gazdag �lete titkait. Felt�rulkoz�sa f�jdalmas �lveboncol�s: m�ltj�t�l, mag�ny�t�l csak gy�trelmes �nvizsg�lat �r�n szabadulhat. Epres Attila ellentmond�sos karakternek l�ttatja a fiatal J�sk�t, olyan kialakulatlan szem�lyis�gnek, aki egyszerre infantilis �s agressz�v, akinek m�g nyitott k�nyv az elk�vetkezend� �let, s akit legink�bb �szt�nei k�tnek g�zsba. Rom�n Judit Zsuzs�ja sokf�le vonz�s er�ter�ben m�rt�zik meg �nmaga megismer�s�ben, s teszi k�pess� mag�t arra, hogy lesz�moljon m�ltj�val tiszt�ba tegye �rz�seit. Tal�n az � figur�j�ban �rz�dik meg legt�bb a biol�giai l�t titokzatoss�g�b�l, �ntudatlan boldogs�g�b�l.
   Szak�cs Gy�rgyi hivalkod�s n�lk�li, h�tk�znapi ruh�iban folyamatos h�tk�znapi trag�di�kat v�gig�l� alakok t�madnak fel el�tt�nk. F�ltakar�tj�k s �jra berendezik a szob�t, �let�k keret�t. C�ltudatosan monoton m�k�d�s�k egy percig sem hagyja feledni: v�gk�pp elt�ntetni sosem tudj�k majd a mocskot, a takar�t�s b�rmikor �jrakezdhet�.
                                                              Kov�cs Dezs� 
                                    

�gy eml�kszik a n�z�...

  A sorozathoz t�rt�n� anyaggy�jt�s sor�n nagy �r�m�mre szem�lyesen megismerhettem olyan embereket, akikkel egy�bk�nt soha nem tal�lkoztam volna. H�born� Radics Ildik� a Wigner Jen� M�szaki Informatikai K�z�piskol�ban, H�bor S�ndor a Dob� Istv�n Gimn�ziumban tan�t. Mindketten matematika-fizik�t. 

 Besz�lget�s�nk f�nyesen c�folta azt a hiedelmet, hogy a re�l �rdekl�d�s� emberek kev�sb� fog�konyak a sz�nh�z csod�j�ra. �k igazi, meggy�z�d�ses �s gyakorl� sz�nh�zat szeret� emberek. Nem is csak egri tapasztalatokkal rendelkeznek, �vtizedek �ta igen gyakran Budapestre, s�t az orsz�g m�s, ak�r eg�szen t�voli t�jaira is elmennek egy-egy el�ad�s kedv��rt. Sz�ba ker�ltek ezek az �lm�nyek is, megosztottuk egym�ssal a sz�nh�zr�l vallott n�zeteinket, eml�keket, de sorozatunkban besz�lget�s�nknek azt a r�sz�t id�zem, amelyben azt sorolt�k, melyek voltak – b�r egy kicsit kor�bbr�l indulva - az �n�ll� t�rsulat megalakul�s�hoz f�z�d� m�ig is leg�l�nkebben �l� �lm�nyeik. (Az Egerben is j�tszott miskolci produkci�kn�l z�r�jelben a miskolci bemutat� id�pontj�t jelzem, az egriekn�l �rtelemszer�en az ittenit.)
 

   Nem „szakm�nk” a sz�nh�z, de nagyon szeretj�k. Gyermekkorunkb�l egyik�nk legink�bb itt, az egri sz�nh�zban k�t operettre, m�sikunk a D�ryn� sz�nh�z n�h�ny el�ad�s�ra eml�kszik. Akkor kezdt�nk igaz�b�l j�rni, amikor egyetemist�k lett�nk Pesten. A sz�nh�z egy nagyon j� „j�t�k” - �lni seg�t. Egy el�ad�sb�l lehet �lni napokig, hetekig, de ami nagyon j�, ut�na is megmarad. Viszont ahhoz sokszor kell sz�nh�zba menni, hogy az ember megtanulja, megtal�lja melyik a j� �s melyik nem.  
   M�fajilag „mindenev�k” vagyunk, ha j� sz�n�szek csin�lj�k (na �s persze j� maga a darab �s a rendez� is). Mindig a j�t�k a fontos, hogy mennyire tudunk a j�tsz�t�rsa lenni annak, aki a sz�npadon van. Hogy kvalit�saival meggy�zz�n, beleadjon sz�vvel-l�lekkel mindent, amit csak tud.
   Esz�nkbe jut el�sz�r is az Agria J�t�ksz�n el�ad�sa fent a V�rban, az Andr�s kov�cs kir�lys�ga (1975.07.18.), majd az egyetem befejez�s ut�n, amikor haza j�tt�nk n�h�ny nagyon j� miskolci el�ad�s. A Tartuffe (1980.04.04.), ahol Blask� P�ter d�bbenetesen j� volt a c�mszerepben. Egy szoros ruha volt rajta �s mintha csupa k�z lett volna az eg�sz ember. A Lila �k�c (1980.10.02) - az maga volt a csoda. A kezd� Ig� �va �s Szirtes G�bor, csod�latos el�ad�s volt. Szeretj�k, amikor lehet �rezni, hogy akik a sz�npadon vannak, nagyon tehets�gesek. Volt egy Jancs� Mikl�s-rendezte igen sz�rakoztat�, nem hagyom�nyos Cs�rd�skir�lyn� (1980.12.19.), sok furcsas�ggal, de ha valami m�s, mint addig volt, az sokszor nem baj, csak j� legyen! Legyen benne valami, higgyem el! Azut�n a Lear kir�ly (1981.03.06)… Major Tam�s volt Lear, Ig� �va Cord�lia is �s a bolond is. A L�ceum udvar�n l�ttunk egy Liliomfit (1983.07.07.), Kasz�s Attil�val, Eszenyi Enik�vel, Szer�mi Zolt�nnal.
   Legjobban azonban az 1987/88-as egri �vad maradt meg. 
A Gali L�szl�-f�le sz�nh�z szolidabb, „szokv�nyosabb” volt tal�n, de „bemeleg�t�snek” nagyon j�.

 Gali L�szl� direktor egy olvas�pr�b�n

  S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja (1987.10.16.) – a nagyszer� Csendes L�szl�val! (* Az el�ad�sr�l a Sz�nh�zt�rt�neti sorozat 26-27- r�sz�ben!) 
  N�das P�ter:Takar�t�s (1987.10.26.) - st�di�el�ad�s a Megyei M�vel�d�si K�zpontban. Nem egy m�r nagyon ismert, n�pszer� darab, de nagy �lm�ny. Berek Kati, Epres Attila, Rom�n Judit, a k�t ut�bbit akkor l�ttuk el�sz�r, �gy �rezve, ak�rmeddig eln�zn�nk, mert nagyon tehets�gesek. (* Az el�ad�sr�l b�vebben a sorozat k�vetkez� r�sz�ben!)
  Beumarchais: Figaro h�zass�ga (1987.12.04.) - a telev�zi� is k�zvet�tette. Megvan a felv�tele, sokat n�zt�k.
  Thomas Brandon-Aldobolyi-Szenes: Charley n�nje (1988.01.23.) - nagyon szerett�k.
  Schwarcz: Elvar�zsolt testv�rek (1988.02.06.) – mesej�t�k, a Hely�rs�gi Klubban. A direktor �rnak is elmondtuk, mert rettenetesen becs�lt�k, hogy nagyon j� gyermekel�ad�sokat csin�ltak. Fruzsina l�nyunk h�rom �ves volt, �lt�nk a n�z�t�ren, ar�nylag k�zel a sz�npadhoz. Tunyogi P�ter volt a Z�ldboszorka. Szerepe szerint tombolt �s az �n kisl�nyom megsz�lalt hangosan: „nekem ez nem tetszik”. Teh�t nem egy odavetett, elnagyolt, hanem nagyon is sz�vvel-l�lekkel �t�lt, tisztess�ges el�ad�s volt ez �s k�s�bb is az �sszes gyermekel�ad�s.
  Arthur Miller: K�t h�tf� eml�ke (1988.03.11.) – a st�di�sz�npadon. D�bbenten figyelt-hallgatott csoda!
   Eml�kezetes Shaw: Pygmalion-ja (1988.04.22.)
  Tadeusz R�ewicz: Feh�r h�zass�g (1988.06.03.) – meglep� el�ad�s. Ha nem is tudn�nk m�r v�gigmondani a cselekm�nyt, eml�ksz�nk, milyen j� volt.
   Eml�ksz�nk a k�s�bbi �vadokra is, de k�zel sem �gy, mint erre. Az �jdons�g var�zs�ra, az �r�mre! Azt gondoltuk, a mieink, nek�nk j�tszanak. Ha m�gis eml�teni szeretn�nk m�g n�h�ny el�ad�st a Gali-korszakb�l, legyenek p�ld�ul:
   Osztrovszkij: Tehets�gek �s tisztel�k (1988.10.14.)
  Zerkovitz-Szil�gyi: Cs�kos asszony (1989.12.06.) – Dimanopulu Afrodit� annyira b�jos volt! Ugyan� d�bbenetesen j� volt Arthur Miller: A salemi boszork�nyok-j�ban (1990.02.09.) is.
  Nagyon szerett�k a B�nh�d�st (1990.01.31.), egy k�tszem�lyes darabot Epres Attil�val �s Megyeri Zolt�nnal.
   Wasserman-Leigh: La Mancha lovagja (1990.04.06.)
   Csiky Gergely: Ingyen�l�k (1990.05.11.)
   Giraudoux: Tr�j�ban nem lesz h�bor� (1992.10.02.)
   B�k�s P�l: New Buda (1994.01.21.) . az�ta sem hallottunk r�la, pedig szerint�nk eg�szen j� darab volt.
   Shakespeare: III. Richard (1996.05.17.)
 

* Hozz�sz�l�s: �dv�zl�m �ket. Szeretettel �s tisztelettel gondolok r�juk. Szarvasn� Nagy Hajnalka

�gy eml�kszik a n�z�...

�LETEM ELS� SZ�NH�ZI �LM�NYE - GIMN�ZIUM 3. OSZT�LY

Sorozatunk 26-27. r�sz�ben az 1987. okt�ber 16-i "�vadnyit� bemutat� el�ad�s"-r�l, S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja c�m� dr�m�j�r�l esett sz�. Ez inspir�lta az al�bb olvashat� eml�kez�st... K�sz�n�m sz�pen �s egy�ttal el�re jelzem, hogy m�s n�z�i visszaeml�kez�sek is v�rhat�k m�g a k�s�bbiekben!

   Soha nem hittem,hogy egyszer elj�n az az id�, hogy azt mondjam „az �n id�mben!” De most m�gis �gy kell ind�tsak, ugyanis a mi id�nkben nagyon m�s volt a koll�gista �let, mint manaps�g. Akkor 1987-et �rtunk. Egy valamire val� k�teros minden lehet�s�get megragadott arra, hogy az �p�let falain k�v�l tart�zkodjon. D�lut�n 4-kor ugyanis lej�rt a kimen� �s az �let persze csak ezut�n indult. Kapva kaptunk h�t az alkalmon, amikor megtudtuk, hogy sz�nh�zb�rlet v�s�rl�s�ra ad�dott lehet�s�g. Ami a mi olvasatunkban annyit jelentett: este 7 ut�n kinn!!!
  Kicsi, de ann�l lelkesebb csapatunk indult h�t els� este Sz�nh�zba! Sokan - k�zt�k �n is - el�sz�r j�rtunk ilyen "flancos" helyen. A tiszteletet megadtuk: feh�r bl�z, fekete szoknya, a hozz� ill� alkalmi cip�. �gy kopogtunk el a J�zsef Attila Le�nykoll�giumb�l a k�zeli sz�nh�zig. A k�zels�g f�l siker volt a magas sark� visel�se szempontj�b�l. Azt�n bement�nk �s szerintem mindenkit mag�val ragadott a d�szlet �s a n�z�k parf�mje illat�nak saj�tos elegye.
   Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja. A t�rt�netre sajnos m�r csak h�zagosan eml�kszem, de Csendes L�szl� j�t�ka nagyon meghat�roz� �s mag�val ragad� volt. Mikor kij�tt�nk, meg�llap�tottuk, hogy ez egy j� hely �s m�r nem csak a l�g�s lehet�s�g�t l�ttuk benne. Azt�n tov�bbi darabok k�vetkeztek nagyon helyes sz�n�szekkel, mint p�ld�ul Megyeri Zolt�n, Czvetko S�ndor… Ennek hamarosan h�re ment �s m�r szinte az eg�sz kolesz sz�nh�zba j�rt. Hatalmas ov�ci�k a darabok v�g�n, mikor a f�nt eml�tett sz�n�szek meghajoltak. �llva tapsoltunk! B�zom benne, hogy ezekre a percekre �k is sz�vesen eml�keznek vissza. Mint ahogy �n is sz�vesen �s j� �rz�ssel tettem…

Veres Gabriella gy�gypedag�giai asszisztens
 

 1987. okt�ber 16. "�vadnyit� bemutat� el�ad�s". S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja. Dr�ma h�rom felvon�sban.

XXI. �vfolyam 1. sz�m 1988. janu�r

F�ldes Anna

A vesztes�g is fegyver

A tizedik L�csisz�r - S�t� Andr�s dr�m�ja Egerben - 2.
 

   Nem tagadom, az egri el�ad�s els� harmad�ban k�telyeim j�val er�sebbek voltak, mint elragadtat�som. Csendes L�szl� kem�nyf�b�l faragott, szinte szoborszer�en f�rfias l�csisz�rj�b�l megh�kkent�en hi�nyzott „a vir�gvas�rnap-illat": nemcsak hat�rozott volt, de kezdett�l j�val indulatosabb, mint ahogy S�t� Andr�s sz�vege �s a m�r l�tott el�ad�sok sz�npadi hagyom�nya alapj�n v�rtam. Ez a Kolhaas Mih�ly nem intette, �vta Nagelschmidtet, amikor arr�l besz�lt, hogy a f�lkel�st sz�t�knak nem volt igazuk, � d�h�sen v�dolta M�nzert, aki szerint a vil�got minden m�sodik napon f�l lehet forgatni. Haragj�t egyre feljebb korb�csolja Nagelschmidt mer�szen hangoztatott igazs�ga. Nem t�ri, nem t�rheti el, hogy a szem�be v�gj�k: a kiegyez�k, a szabadl�bon lev�k, a rabok - a rossz lelkiismeret rabjai. Hogy megv�dolj�k: a v�mossal vitatkozva a maga „�tvengarasos nyugalm�t" f�lti. Nagelschmidttel szemben is - a maga emberm�lt�s�g�t hangs�lyozza: „T�rv�nyes jogom, hogy meg ne s�rts a becs�letemben! Istent�l nyert jogom, hogy meg�vjam veled szemben is a csal�dom nyugalm�t." Kett�j�k vit�j�b�l m�r-m�r arra k�vetkeztethet�nk, hogy Kolhaas karddal v�laszol, �s �n�rzet�ben megb�ntva kikergeti Nagelschmidtet a h�zb�l. De csak a szenved�ly f�ti, val�j�ban kezdett�l f�rfi m�dra, indulatait f�ken tart� �ntudatos polg�rhoz ill�en viselkedik.
   Lisbethtel val� szerelmes tal�lkoz�s�ban is kevesebb a l�ra, a po�zis, t�bb az asszony�t birtokl� f�rfi kiel�g�l�st v�r� szenved�lye. A kaposv�ri �s a kolozsv�ri szerelmi jelenetben az �nekek �neke soraival tolm�csolt �rzelmek m�ly�n, a sz�rnyal� szavak �s meghitt �rzelmek m�g�tt felsejlett az �rz�kek hatalma. Csendes L�szl� �s B�rdos Margit sz�npadi kapcsolat�ban az ut�bbi a meghat�roz�.
   A magas h�fokr�l ind�tott jellemrajz l�tt�n att�l tartottam: Gali L�szl� eltorlaszolta Kolhaas Mih�ly el�tt a fejl�d�s, az �talakul�s �tj�t, s ily m�don lehetetlenn� teszi a dr�ma �v�nek felrajzol�s�t. A cselekm�ny el�rehaladt�val azonban vil�goss� v�lt: Csendes L�szl� Kolhaas Mih�lya a maga fizikai �s �rzelmi reakci�iban m�s �ton j�r ugyan, de �ppolyan c�ltudatosan halad szerep�nek elker�lhetetlen cs�csa fel�, mint a legjobb el�d�k. Az �t �rt s�relmek hat�s�ra v�gbemen� �talakul�sa, a megb�ntotts�g partikularit�s�b�l az igazs�g egyetemess�ge fel� t�rekv� felismer�se �gy megy v�gbe, hogy haragja nem hangosabb, hanem m�lyebb, dr�maibb lesz. Gesztusai visszafogottabbak, de �ppen a bels� fegyelmez� er� l�that� jelenl�te, er�vel tartott f�kje �rz�kelteti a fesz�lts�g fokoz�d�s�t, Kolhaas elt�k�lts�g�nek energi�it. Csendes L�szl� - ezt �n�letrajz�b�l tudom - huszon�t �vi v�rosr�l v�rosra, sz�nh�zr�l sz�nh�zra val� v�ndorl�s ut�n jutott el Egerbe. Es est�r�l est�re v�gigj�rja a maga k�lv�ri�j�t a f�loldoz�s rem�ny�ben - ez a munk�ja. Kolhaas Mih�ly szerep�n�l kev�s alkalmasabb van a k�lv�riaj�r�sra, �s a sz�n�sz val�ban �n-em�szt� d�hvel, f�jdalommal j�rja v�gig, v�ll�n a csal�dj��rt v�llalt felel�ss�g terh�vel a trag�di�ba vezet� utat. „N�zd, igaz�n s�r!" -mondta a h�tam m�g�tt egy di�kl�ny. �sszerezzentem. �n nem a k�nnyeit figyeltem Csendes L�szl�nak, hanem a kez�t. Hogy szorult �k�lbe a tehetetlens�g pillanat�ban. Hogyan r�ndult meg alig �szrevehet�en a nyak�n az �r. Magatart�s�nak v�ltoz�s�ban, Csendes L�szl� nagy er�vel f�ken tartott gesztusaiban pontosan nyomon k�vethet� a Kolhaas bensej�ben v�gbemen� v�ltoz�s. A Lisbethet �rt l�ndzsa�t�s hallat�ra nem s�r, nem �rj�ng, nem �tkoz�dik. A bossz�t is a jogai tudat�ban l�v� polg�r fegyelmezett elt�k�lts�g�vel forralja. De az�rt amikor ing� �s ingatlan vagyon�t hirtelen elad�sra k�n�lja, Csendes L�szl� f�nytelen tekintet�ben felgyullad valami eszel�s f�ny. Kor�bbi j�zans�g�t, keresked�m�ltj�t �s etik�j�t meghazudtol� „t�rgyal�sa" m�r a t�rv�nyen k�v�l ker�l�, birtok�val, �let�vel mit sem t�r�d�, l�zad� Kolhaast sejteti.
   A j�t�k intenzit�sa, a fesz�lts�g olyan er�s, hogy a m�sodik felvon�st z�r� sz�npadi puskal�v�s - amikor Kolhaas, m�r feles�ge hal�lh�r�nek v�tele ut�n a h�z�ba t�r� poroszl�ra l� - t�bb� nem fokozhatja, hanem hirtelen oldja. Amikor �n l�ttam az el�ad�st, a dermeszt� n�z�t�ri csendbe belehas�t� durran�sra valahonnan h�tulr�l disszon�ns nevet�s felelt. Ez azonban nem a kamaszid�tlens�g megnyilv�nul�sak�nt, hanem az elviselhetetlent elviselhet�v� transzpon�l� megk�nnyebb�l�s jelek�nt hangzott a n�z�t�ren. Hogy Kolhaas Mih�ly v�gre azt tette, amit a sz�ksorokban �l�k legelsz�ntabbjai elv�rtak t�le.
   Csendes L�szl� alak�t�s�nak cs�cspontja a b�r�s�gi jelenet. Ahol megint csak ker�li az expoz�ci�ban alkalmazott sz�lesebb gesztusokat. Mintha eg�sz l�nye bilincsben, b�kly�ban, g�zsban lenne. De ebben a term�szetellenes dermedts�gben a f�rfik�nny �s az �k�lbe szorult k�z hangosabb minden kulisszahasogat� ki�lt�sn�l. Csendes fizikuma �gy szolg�lta a megjelen�tend� lelki�llapotot, hogy a n�z�t�ren is �rz�d�tt: Kolhaas Mih�ly �s a szerep�t j�tsz� sz�n�sz egy �s ugyanazon szem�ly. Nem a tronkai v�r�r (hajdani) pack�z�s�r�l van csak sz� a sz�npadon, hanem mindannyiunk sz�z - jelenbeli - s�relm�r�l. Es a bels� dr�ma, a v�laszt�s dilemm�ja, amely el�l sem Kolhaas, sem S�t� Andr�s nem t�rhet ki, folyamatosan jelen van a mi �let�nkben is.

 
 

Csendes L�szl�, Sz�ki K�roly, B�kai M�ria

   Abban, hogy a dr�ma minden kim�dolt rendez�i, tervez�i fog�s n�lk�l ennyire mainak, modernnek hatott, oroszl�nr�sze volt az el�ad�s rendhagy� alkat�, kit�n� Nagelschmidtj�nek. Sziki K�rolyt�l t�vol �ll a romantikus h�side�l, t�vol az is, hogy Nagelschmidtb�l szab�lyszer�, nagybet�s forradalm�rt rajzoljon. � az arkangyal oldal�n a k�telyek, a tiltakoz�s k�pvisel�je, a minden jogtalans�got tagad�, mer�szen protest�l� l�zad�, a minden id�kben feln�vekv� m�sk�nt gondolkod�. Akinek l�te, a kompromisszumokat tagad� elt�k�lts�ge t�bbnyire elfogadhatatlan kih�v�snak t�nik a j�zan re�lpolitikusok sz�m�ra. Sziki K�roly nem is t�rekszik arra, hogy saj�t alkat�t meghazudtolva robusztus parasztforradalm�rr� v�lj�k. J�t�k�ban, kit�r�seiben ink�bb a lengyel filmsz�n�szek modern intellektu�lis szuggeszti�j�t �rezz�k. Ez a tudatosan anakronisztikus szerepf�lfog�s nyilv�n nem vesz�lytelen. De Sziki K�roly el�g visszafogottan j�tszik ahhoz, hogy a t�rt�nelmi sz�nre �p�tett modellhelyzetben se k�vessen el st�lust�r�st.
   A rendez�t�l tudom: a darabv�laszt�s pillanat�ban erre a k�t sz�n�szre k�pzelte, �p�tette az el�ad�st. S�t� dr�m�ja azonban a t�bbi k�z�tt az�rt is j� darab, mert nem  k�t f�szerepe van. �s a t�bbit Gali L�szl�nak csak kisebb-nagyobb kompromisszumok �r�n siker�lt kiosztania.
 

B�rdos Margit, Csendes L�szl�

Az el�ad�s Lisbethje, B�rdos Margit b�jos, szeretetre m�lt�, der�k feles�g, de hi�nyzik bel�le az a bels� sug�rz�s, amely hitelt ad a hozz� int�zett bibliai hev�let�, p�tosz� vallom�snak. Lisbeth  szerep�t voltak�ppen �gy kell, �gy �rdemes elj�tszani, hogy a nagy erej� szerelmi kett�s jelenete ut�n v�llal�s�t, helyt�ll�s�t �s hal�l�t k�vet�en, a sz�n�sz fizikai, sz�npadi t�voll�t�ben is sug�rz�an jelen legyen a dr�m�ban. Erre a csod�ra azonban B�rdos Margit egyel�re m�g nem k�pes.
 

M. Horv�th J�zsef, Csendes L�szl�

   Eml�kszem, �vtizedekkel ezel�tt visszat�r� gond volt, hogy sz�n�szeink nem alkalmasak hiteles munk�s- �s parasztflgur�k �br�zol�s�ra; hogy sz�npadon, filmen a traktoron is csupa �rtelmis�gi �l. Most mintha a helyzet vissz�j�ra fordult volna: egyre gyakrabban v�lik zavar�v� az �rtelmis�gi figur�k intellektu�lis degrad�l�sa. K�l�n�sen vid�ki sz�nh�zainkban �rezni ezt, ahol sok szerep megjelen�t�j�n�l m�g az �letkor k�n�lta tapasztalat is hi�nyzik. Ez a probl�ma a Gali L�szl� rendezte el�ad�sban is ki�tk�z�tt. M. Horv�th J�zsef  (M�ller Ferenc) kupecintelligenci�val, n�mi ravaszs�ggal ruh�zza fel a jogtudort, de ezzel meg is fosztja �t szerep�nek val�di s�ly�t�l. A sz�n�sz ir�ni�ja, ny�lt cinizmusa ad n�mi sz�nt a figur�nak, de tartalmat nem. �s mivel Lisbeth hajdani k�r�j�t ez�ttal kezdett�l kisszer� hivatalnoknak ismerj�k meg, a Kolhaasszal folytatott vit�ban �rveinek nincs s�lya, a karrierhez vezet� �tj�nak nincs t�tje, konfliktusa �s �ra sem.
   Hasonl� hi�ny�rzetet keltett a Luther-jelenet megold�sa is. Ahogyan a Mad�ch Sz�nh�zban Avar Istv�n s�lyos alak�t�sa - a kiegyez�s felmagasztal�s�val – megingatta, majd maga fel� billentette a dr�mai igazs�g m�rleg�t, a fiatal, kezd� Szatm�ri Gy�rgy jelent�ktelen, s�lytalan Luther M�rtonja m�g a t�rt�nelmi hiteless�get is kikezdi. Az � Luther M�rtonja, kor�bban, a wormsi birodalmi gy�l�s el�tt sem lehetett igaz�n l�nglelk� vez�r, b�tors�g�val nem forgathatta fel a vil�got. Nem j�rhatta v�gig azt az eszmei utat, amelynek v�g�n a tanait meg nem tagad� doktor azt mondta: Itt �llok, m�sk�nt nem tehetek. Val�sz�n�, hogy mindaz, amit ilyen nyomat�kkal sz�v� teszek, nem az �g�retes tehets�g� sz�n�sz felel�ss�ge, m�g kev�sb� hib�ja, �s nem is a szerep s�ly�t f�lreismer� rendez� mulaszt�sa. Hanem - szereposzt�si kompromisszum. Ez azonban nem v�ltoztat azon, hogy az el�ad�s egyens�lya tagadhatatlanul megbillent �ltala.
   A S�t�-dr�ma d�szlet�t �s jelmezeit tervez� Piros S�ndor gondos, pontos munk�ja st�lusosan keretezi a sz�npadi j�t�kot, megfelel� mozg�steret biztos�t a sz�n�szeknek, de enn�l t�bbet a legjobb akarattal sem mondhatunk r�la. A tervez� egyetlen eredeti �tlete, a sz�npadra helyezett jelk�phordoz� embl�m�k - tal�n c�merek? - felaggat�sa legal�bbis vitathat�. A realista k�pben ugyanis nemcsak val�sz�n�tlen, disszon�ns is, hogy Kolhaas�k otthon�ban a l�csisz�r c�g�rek�nt sz�nes l�portr� d�szelegjen az ajt� felett. �gyszint�n felesleges, m�r-m�r groteszk a t�rgyal�teremben elhelyezett bek�t�tt szem� Igazs�g. Szerencs�re a dr�ma �s az el�ad�s en�lk�l is pontosan �rz�keltetn� a hatalom szolg�lat�ban alkalmazott t�rv�ny etik�tlans�g�t, a jogrend �s az igazs�g j�v�tehetetlen s�relm�t.
   S�t� Andr�s dr�m�j�nak tizedik bemutat�ja a m� v�ltozatlanul tov�bb �l� �zenet�t, igazs�g�t, sz�npadi erej�t �s a fiatal egri t�rsulat tehets�g�t, a v�llalkoz�st hiteles�t� �retts�g�t bizony�tja.

 1987. okt�ber 16. "�vadnyit� bemutat� el�ad�s". S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja. Dr�ma h�rom felvon�sban.

XXI. �vfolyam 1. sz�m 1988. janu�r

F�ldes Anna

A vesztes�g is fegyver

A tizedik L�csisz�r - S�t� Andr�s dr�m�ja Egerben - 1.

  D�lut�ni di�kel�ad�son tal�lkozni egy, a XVI. sz�zadban j�tsz�d�, m�sf�l �vtizeddel ezel�tt �rott, j� n�h�ny sz�npadon m�r j�tszott, t�v�ben is sug�rzott dr�m�val – a sz�nh�zi �lmosk�nyv szerint nem sok j�t �g�r. K�l�n�sen akkor, ha hozz�tessz�k, hogy a tal�lkoz�sra egy sz�nh�zi hagyom�nyokkal alig rendelkez�, direktorbuktat� v�rosban, tapasztalatokban szeg�ny, nemr�giben �sszetoborzott t�rsulat el�ad�s�ban ker�l sor.
   De ha a felsorolt k�r�lm�nyek ellen�re a fiatalokkal zs�fol�sig megtelt n�z�-t�ren az el�ad�s tizedik perc�t�l el�l a zsong�s, v�gni lehet a cs�ndet, �rz�kelni a m�vel most ismerked�k fojtott izgalm�t, ha a taps nem gyors �s udvarias, hanem l�zas �s kitart� - akkor a kritik�nak is nyugt�znia kell: valami t�rt�nt Egerben S�t� Andr�s Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja c�m� m�v�nek bemutat�sakor.  
   A bit�fa el�tt megdics��lt vesztes, Kolhaas Mih�ly �tj�nak leg�jabb �llom�sa meg�rdemli, hogy felm�rj�k 1973 �ta megtett sz�nh�zi �tj�t………..(az �r�snak itt k�vetkez� r�sze a blog sorozata szempontj�b�l kev�sb� relev�ns, a dr�ma kor�bbi magyarorsz�gi bemutat�it veszi sorra)…………..
   Gali L�szl�, az �jj�szervezett egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z Debrecenb�l j�tt igazgat�ja, S�t� Andr�s dr�m�j�val, az Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapj�val mutatkozott be a v�rosban, �s - az elm�lt esztend� el�k�sz�t�, szervez� munk�ja ut�n - sz�nh�zi �let�nkben.
   C�lkit�z�seit a m�sorf�zetben (a t�bbi k�z�tt) �gy fogalmazza meg: „indul� sz�nh�zunk szeretn� a k�z�ns�g sz�nh�zi ig�nyeit kiel�g�teni, �s ugyanakkor feladat�nak tartja, hogy �jabb �s �jabb ig�nyeket �bresszen. Haszn�lni akarunk, nem t�nd�k�lni. Komolyan vessz�k feladatunkat, hogy t�kr�t tartsunk a vil�g, a t�rsadalom �s az egy�n el�. Kort�rs sz�nh�z k�v�nunk lenni, azaz: nem kit�rni a kor probl�m�i el�l, mondv�n, �gyis olyan sok bajunk van, felejts�k a b�t, »kapcsol�djunk ki«, hanem v�laszolni sz�nd�kozunk ezekre a k�rd�sekre, vit�ba sz�llni vel�k, tiszt�zni, hogy hol a hely�nk, mi a feladatunk, kik vagyunk, mit akarunk".
   Ezekre a k�rd�sekre az els� v�laszt Gali L�szl� rendez�k�nt S�t� Andr�s dr�m�j�nak bemutat�s�val k�v�nta megadni.
   V�laszt�sa �nmag�ban is helyes volt. Jelezte, hogy a G�rdonyi G�za Sz�nh�z magasra emeli a m�rc�t. �s nemcsak irodalmi �rtelemben, a dr�ma �n�rt�k�t tekintve, hanem azzal is, hogy a kis l�tsz�m�, fiatal �s egy�ttesk�nt tagadhatatlanul tapasztalatlan sz�n�szg�rda v�ll�ra r�gt�n �loms�lyokat helyezett, �s �gy k�sztette �ket - egyenk�nt �s egy�tt is - sz�rnyal�sra.
   Nos, a neh�z terhel�si pr�ba - mint azt tanulm�nyom bevezet�j�ben m�r el�rebocs�tottam - siker�lt. Siker�lt, mert az egri el�ad�s, ha nem is revel�ci� a dr�ma sz�npadi t�rt�net�ben, minden tekintetben - �rtelmez�sben, sz�n�szi j�t�kban, a k�z�ns�gre gyakorolt hat�s�ban - m�lt� a programhoz, a m�h�z �s a v�llalkoz�shoz.  Legsz�vesebben korrektnek mondan�m, ha nem j�rattuk volna le ezt a sz�t. Gali rendez�se ugyanis nem oly m�don korrekt, hogy zavartalanul, t�bb�-kev�sb� hib�tlanul lebonyol�tja a h�rom felvon�s sz�npadi megjelen�t�s�t, hanem abban, hogy gondosan-pontosan v�gigelemezte a sz�veget, �s k�vetkezetesen �gyelt arra, hogy a dr�ma mag�nt�rt�nete �rzelmi s�kon is hat�sos, k�vethet� legyen; ugyanakkor nem halv�ny�totta el a m� vitadr�ma jelleg�t. Jellemz� az el�ad�sra, hogy Kolhaas Mih�ly �rvein�l ez�ttal mintha hangosabbak, messzehangz�bbak lenn�nek az el�ad�sban a k�rd�sek, amelyeket Kolhaas Nagelschmidthez, Lutherhez, �nmag�hoz �s az elfogadott, majd megtagadott vil�grendhez int�z. Milyen igazs�g az, amely saj�t hordoz�it  akaszt�f�ra juttatja? Ki tehet r�la, hogy csak az Isten igazs�ga hatalmas, �m az ember porszemenk�nt kapta a maga egyetlen �let�t? „Ki rendelte vajon, hogy a porszem igazs�ga n�lk�l �rtelmetlenn� v�lik az egyetemes jog �s igazs�g is, amelyet nem keresn�nk kellene, hajszolni, mint gyermek a sziv�rv�nyt, hanem ott kellene lennie minden�tt, ahol meghirdett�k?" Kolhaas Mih�ly k�rd�se a meghirdetett �s be nem v�ltott igazs�g h�veinek �s �ldozatainak jajki�lt�s�t is tartalmazza, s a ki�lt�sban az �t�letet, a v�dat.
 
Az �r�s folytat�sa a k�vetkez� r�szben!

SZIKORA J�NOS DIREKTOR ELHAGYJA EGERT

Az 1986/87-es �vadt�l Szikora J�nos megv�lt a G�rdonyi G�za Sz�nh�zt�l. D�nt�s�nek okair�l a Sz�nh�z c�m� foly�iratban nyilatkozott, az 1986. szeptemberi sz�mban. A hosszabb terjedelm� besz�lget�snek csak az ide vonatkoz� r�sz�t id�zem. Arr�l, hogy Egerben hogyan gondolkodtak a helyzet megold�s�r�l, a k�vetkez�, 21. r�sz sz�l majd, a N�p�js�g (enn�l az �r�sn�l valamivel kor�bban, j�liusban megjelent) cikke seg�ts�g�vel.

Szikora J�nos igazgat�, akinek 1987. augusztus 30-ig sz�lt a megb�zat�sa, id�n ny�ron �tszerz�d�tt a budapesti V�gsz�nh�zhoz. Ezut�n Heves megye Tan�csa VB m�vel�d�si oszt�lya p�ly�zatot hirdetett a G�rdonyi G�za Sz�nh�z igazgat�i, valamint m�v�szeti vezet�i �ll�s�nak bet�lt�s�re. A v�laszt�s a jelentkez�k k�z�l most folyik.

- Mi t�rt�nt Egerben? Vagy ink�bb: mi nem t�rt�nt?

- Sajnos nem t�rt�nt biztat� el�rel�p�s az �n�ll� sz�nh�z �gy�ben. Odaszerz�d�sem idej�n - ink�bb bar�tian ugyan, mint hivatalosan - azt az �g�retet kaptam, hogy 1987-ben m�r t�rsulatot igazgathatok. Az ehhez sz�ks�ges fokozatos fejleszt�snek azonban szinte semmi jel�t nem tapasztaltam. A megy�nek korl�tozottak az anyagi lehet�s�gei, ez�rt a helyi vezet�k k�zponti t�mogat�sban is rem�nykedtek. K�s�bb kider�lt, hogy erre nem sz�m�thatunk. Ha a megye sz�nh�zat akar, saj�t er�b�l kell l�trehoznia. S ma m�g senki nem tudja, hogy az ehhez sz�ks�ges p�nzt honnan lehet el�teremteni. V�ltozatlanul nyitott k�rd�s a sz�n�szek elheLyez�se is. Keresik ugyan a megold�st, de egyel�re nem hogy sz�n�szlak�sok nincsenek, de m�g azt az �res telket sem tudn�m megmutatni, ahol majd fel�p�lnek. Egyre hat�rozottabban �reztem, hogy az egri sz�nh�z a jelenlegi �llapot�ban – befogad� sz�nh�zk�nt - m�k�dik ugyan, de a tov�bbl�p�shez nagyfok� szervezetts�g �s koncentr�lt akarat sz�ks�ges. S j�llehet az akarat megvan, egyel�re alulmaradt a k�lts�gvet�s hi�nyaival szemben. Az �n�ll� t�rsulatot el�bb-ut�bb bizony�ra l�trehozz�k, mert a megye - j� �rtelemben v�ve - preszt�zs k�rd�snek tekinti, s mert az egriek sem kev�sb� ig�nylik a sz�nh�zat, mint m�s vid�ki v�rosok. Az 1987-es terminus azonban aligha tarthat�. Ebben a bizonytalans�gban �rthet� �r�mmel fogadtam a V�gsz�nh�z h�v�s�t.

- Bizony�ra �rt�kelte mag�ban e m�sf�l �ves id�szakot s a sz�nh�z igazgat�sa sor�n szerzett tapasztalatait.

- A saj�t szubjekt�v szempontomb�l is felt�tlen�l jelentett pozit�vumot. Mindenekel�tt az, hogy nemcsak magamnak adhattam alkot�si lehet�s�get. M�d ny�lt arra is, hogy k�zvetlen�l �rintkez�sbe l�pjek a sz�nh�zi t�rsadalommal. Ezt megel�z�en szakmailag meglehet�sen izol�ltan l�teztem, csup�n azokat a koll�g�kat ismertem, akikkel munkakapcsolatba ker�ltem. Most elkezdtem figyelni, t�r�dni m�s �zl�s�, m�sfajta sz�nh�zakkal. Abban az �rtelemben szint�n t�ll�phettem a k�reimen, hogy egy bonyolult, sokoldal� int�zm�nyt ir�ny�tottam, s ezt a munk�t �n minden r�szlet�ben alkot�tev�kenys�gnek fogtam fel; a sz�n�szk�pz� st�di� l�trehoz�s�t�l kezdve a grafikusok plak�tterveiig. Ez a m�sf�l �v t�bb sikert hozott, mint kudarcot. A bukott sz�nigazgat� kifejez�snek egyik fele sem illik r�m. Bukottnak az�rt nem tekinthetem magamat, mert nem a k�z�ns�g hagyott el minket. Az egri n�z�k izgalmasnak tal�lt�k a programunkat, megkedvelt�k a sz�nh�zat, odaszoktak. Sz�nigazgat�s�gomat pedig a t�rsulat hi�nya k�rd�jelezi meg. Akik engem Egerbe h�vtak, maguk is nagyon szerett�k volna, ha az �n�ll� sz�nh�z l�trej�n. Az elod�z�d�s nem rajtuk m�lt, s hogy kin, erre v�laszolni nem az �n feladatom. A kezdeti lend�lethez k�pest mindenesetre megtorpan�s mutatkozott, s ez tagadhatatlanul kedvemet szegte.

- V�gleg szak�tott Egerrel �s a direktori szerepk�rrel?

- Term�szetesen b�rmikor sz�vesen visszamegyek vend�grendez�nek, ha h�vnak…
 

   A sorozat 3. r�sz�ben Lendvai Ferenc egri direktor, a Miskolccal t�rt�n� �sszevon�s nagy h�v�nek 1965-�s nyilatkozat�t olvashatt�k arr�l, mi�rt nem kell tartania az egri k�z�ns�gnek ett�l a tervt�l, a 4. r�szben pedig P�va Ibolya, a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z �r�k�s tagja mes�lt az egri �s miskolci sz�nh�zak 1966-ban bek�vetkezett �sszevon�s�nak id�szak�r�l. Most, a 6. r�szben m�r 1978-ban j�runk, amikor m�r meglehet�sen nagy volt az el�gedetlens�g a fenn�ll� helyzettel, nem csak az egri k�z�ns�g, de a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z r�sz�r�l is. A N�p�js�g m�jusban k�t r�szes interj�t k�z�lt a „miskolci-egri sz�nh�z” igazgat�j�val �s f�rendez�j�vel, amelynek m�r a c�me kijelenti: A „h�zass�g” rosszul siker�lt. Az ebb�l a kett�s interj�b�l k�z�lt r�szletek (a d�lt bet�vel szedett r�szek nem �nk�nyesek, az �r�sban is �gy szerepelnek) ut�n a sorozat 7. r�sz�ben majd Dr. Kov�cs J�nos visszaeml�kez�si k�vetkeznek az �n�ll� t�rsulat megsz�let�s�t megel�z� �s k�vet� id�kr�l, aki a Megyei Tan�cs VB M�vel�d�si Oszt�ly�n dolgozott. Az 1978-as cikkben szerepelnek ezek a szavak: „…a fejl�d�s az �n�ll� egri sz�nh�z fel� vezet. Ez eg�szs�ges t�rekv�s…” �s „meg�ri, mert n�gy-�t �v alatt kialakulhat egy er�s t�rsulat, �s l�trej�het az �n�ll� egri sz�nh�z, amelyet bizony meg�rdemel a v�ros.” Fura �rz�s olvasni ezeket a gondolatokat – amelyekkel �n t�k�letesen egyet�rtek, hiszen err�l �s ez�rt sz�l az eg�sz sorozat is – most, amikor az egri sz�nh�z helyzete olyan, amilyen �s �gy t�nik, teljes a bizonytalans�g, ilyen-olyan h�rek keringenek, k�zt�k m�g a befogad� sz�nh�z is tartja mag�t a rem�lhet�leg teljesen alaptalan sz�besz�dekben. Negyedsz�zadn�l t�bb �ves m�k�d�s ut�n ez �vtizedekre hal�la lenne az „�n�ll� egri sz�nh�znak, amelyet bizony meg�rdemel a v�ros” – r�ad�sul m�sodszor t�rt�nne meg azzal a v�rossal, amely k�t �vvel ezel�tt a Kult�ra Magyar V�rosa rangot is elnyerte.

1978. m�jus

Az agg�d�s s�rgette ezt a tal�lkoz�st Sall�s G�borral, a miskolci-egri sz�nh�z igazgat�j�val, valamint Ill�s Istv�n f�rendez�vel. A besz�lget�s nyit�nyak�nt szerkeszt�s�g�nk v�lem�ny�t tolm�csoltam, miszerint Egerb�l n�zve vitathat� az elm�lt �vtized m�sorpolitik�ja: a t�rsulat elhanyagolja, mell�zi a magyar klasszikusok, nemzeti �rt�keink bemutat�s�t, nem t�rekszik nev�hez �s rangj�hoz m�lt�, saj�tos profil kialak�t�s�ra.

   - Mi a v�lem�nye a sz�nh�z vezet�inek?

   - A sz�nh�z m�sorpolitik�j�r�l nekem m�s a v�lem�nyem – kezdi az igazgat�. Meggy�z�d�sem ugyanis, hogy az elm�lt �vekben is �rezhet� bizonyos fejl�d�s, noha az eml�tett saj�tos profil kialak�t�sa val�ban nem siker�lt �gy, ahogyan mi azt szeretn�nk, s ahogyan azt a nev�nk is megk�veteln�. Hogy mi�rt? Nos, els�sorban az egri sz�nh�z miatt, pontosabban a rosszul siker�lt h�zass�g miatt. Ez a kett�ss�g sajnos nem teszi lehet�v� sem egy miskolci, sem egy egri profil kialak�t�s�t. Mi m�r t�bb alkalommal elmondtuk, hogy egyazon m�sorral nem lehet k�t k�l�nb�z� �sszet�tel� v�rost kiszolg�lni. A k�t sz�nh�z, a k�t sz�npad k�l�nb�z� m�rete m�r egymag�ban indokoltt� tenn� az �n�ll� m�sor kialak�t�s�t. Amely oda illik az egri sz�nh�zba �s megfelel az egri k�z�ns�gnek, s �gy jobban szolg�ln� a k�zm�vel�d�s c�ljait is.
  - El�gedetlens�g�nket az �vad sor�n t�bb alkalommal is megfogalmaztuk. Sajn�lattal tapasztaljuk azonban, hogy a sz�nh�z nem reag�l �r�sainkra, v�lasz n�lk�l hagyja a v�lem�nyeinket, amelyeket pedig olykor tal�n lehetne vitatni is. A megyei lap mintegy sz�zh�szezer olvas�ja �s a G�rdonyi G�za Sz�nh�z majd kilencvenezer n�z�je joggal elv�rhatja, hogy a t�rsulat vezet�i v�laszoljanak a m�sorpolitik�t, vagy a sz�nh�z �s k�z�ns�g kapcsolat�t �rint� cikkeinkre.
   - Egy-egy kritik�ra, b�r�l� cikkre, vagy a m�sortervet elemz� �r�sra mi mindig a k�vetkez� bemutat�val illetve �vaddal v�laszolunk – mondja a f�rendez�. Mi tisztelj�k a sajt�t, amelynek az a feladata, hogy �rjon, k�z�lj�n, cikkeivel elgondolkodtasson benn�nket – ezt meg is teszi a N�p�js�g -, a mi dolgunk pedig az, hogy j� �s sz�nvonalas el�ad�sokat vigy�nk sz�npadra. Ez a munkamegoszt�s. A kritik�kat persze �rdekl�d�ssel, s�t izgalommal olvassuk, meg is vitatjuk, olykor neheztel�nk a b�r�lat�rt - k�l�n�sen, ha nem �rt�nk vele egyet -, �m mindig tudom�sul vessz�k az �js�g v�lem�ny�t..........nek�nk sem k�z�mb�s, h�nyan �lnek a n�z�t�ren. A sz�nh�z a k�z�ns�g�rt van, s m�r csak ez�rt sem mondhatunk le arr�l, hogy sz�les ablakot nyissunk a vil�g dr�mairodalm�ra. �gy m�sorunkban jogosan kapott helyet a csehszlov�k Hornicek �s az angol Pinter is. Most amolyan vessz�paripak�nt emlegeti a sajt� ezt a k�t bemutat�t, kifog�solva, hogy mi�rt a nagysz�nh�zban �s mi�rt b�rletben j�tsszuk Egerben A gondnokot, amikor Miskolcon a hatvan szem�lyes zsebsz�nh�zban mutatjuk be. V�lem�nyem szerint az �r�k nem k�s�rleti sz�npadra �rj�k m�veiket, s ez a st�di�sz�nh�z tulajdonk�ppen egy magyar tal�lm�ny. A st�di� miskolci premierje ut�n Egerben a nagysz�npadon mutattuk be a K�t f�rfi sakkban c�m� kom�di�t, s mert sikere volt, s mert a k�z�ns�g j�l sz�rakozott, most Miskolcon is a nagysz�npadon j�tsszuk.   M i � r t   b a j   e z?.........igazs�gtalan lenne az olyan v�lem�ny, amely csak a sz�nh�z hib�it hangoztatja �s megfeledkezik a k�z�ns�g magatart�s�r�l, t�nyleges ig�nyeir�l.
   - A k�z�ns�gr�l val�ban nem szabad megfeledkezni. De arr�l sem, hogy a sz�nh�z is fejleszti az �zl�st, alak�tja a n�z�k ig�ny�t, s az eml�tett �rdektelens�get �ppen a re�lis ig�nyekt�l elszakad� m�sorterv is fokozhatja.........�s m�g sok minden. P�ld�ul az a sajn�latos k�r�lm�ny is, hogy gyeng�l a t�rsulat, s egym�s ut�n m�s sz�nh�zakhoz t�voznak az egri k�z�ns�g kedvencei..........
   A f�rendez� v�lem�nye szerint nem gyeng�l a t�rsulat.
   - Arr�l van sz� ink�bb, hogy az ut�bbi �vekben sz�nh�zunk is beleker�lt az egyre dinamikusabban cser�l�d�, v�ltoz� magyar sz�nh�zi �ramlatba..........Gy�rben p�ld�ul �j sz�nh�z �p�lt, ott most b�kez�bb a v�ros, �gy B�cs Ferenc �s feles�ge, Tanay Bella – akiket tavaly Erd�lyben fedezt�nk fel -, h�romszob�s lak�st kap, de oda szerz�d�tt Kov�cs M�ria is, akinek t�voz�s�t �szint�n sajn�ljuk. Beke S�ndort Kecskem�tre h�vt�k m�v�szeti vezet�nek, s vele megy Blask� P�ter, Blask� Bal�zs �s Reviczky G�bor is. Gy�ngy�ssy Kati is bejelentette t�voz�s�t, b�r d�nt�se m�g nem v�gleges..........
   - Vajon siker�l-e a t�voz�k hely�re a megfelel� szerepk�r�kre alkalmas, j� k�pess�g� sz�n�szeket szerz�dtetni?
   - Rem�lj�k, igen – v�laszolja az igazgat�. B�r megmondom �szint�n, hogy a t�jel�ad�sok, az egri utaz�sok nagy sz�ma – majd k�tsz�zszor j�tszunk a G�rdonyi G�za Sz�nh�zban – befoly�solja a sz�n�sz szerz�d�si kedv�t..........
   - T�bbsz�r sz�ba ker�lt a rosszul siker�lt sz�nh�zi h�zass�g, amely ma m�r egy�rtelm�en g�tolja a t�rsulat m�v�szi munk�j�t, korl�tozza sz�nh�z miskolci �s egri, Borsod, illetve Heves megyei jelenl�t�t. Mi a megold�s?
   - Meggy�z�d�s�nk, hogy a fejl�d�s az �n�ll� egri sz�nh�z fel� vezet. Ez eg�szs�ges t�rekv�s, s megval�s�t�s�ra Egerben megvannak a felt�telek. �tmeneti megold�sk�nt mi azt javasoljuk, hogy telep�ts�nk le Egerben 15-20 tehets�ges m�v�szt, s ez a pr�zai t�rsulat - amely egyel�re a Miskolci Nemzeti Sz�nh�zhoz tartozna – ott �lne, pr�b�lna �s j�tszana a v�rosban, s�t j�rna Gy�ngy�sre, Hatvanba �s a megye n�h�ny nagyobb k�zs�g�be is. Ily m�don megold�dna a r�g hi�nyolt jelenl�t �s ugyanakkor a v�ros, a megye ig�nyeihez alkalmazkod� �n�ll� m�sort l�tna a k�z�ns�g. A zen�s m�veket, valamint a nagy ki�ll�t�s� el�ad�sokat – mint p�ld�ul a Lorenzaccio vagy a Monna Vanna volt – tov�bbra is Miskolcr�l import�ln�nk. Mindehhez persze n�h�ny lak�s kell, de meg�ri, mert n�gy-�t �v alatt kialakulhat egy er�s t�rsulat, �s l�trej�het az �n�ll� egri sz�nh�z, amelyet bizony meg�rdemel a v�ros.      
   - K�sz�n�m a besz�lget�st.
                                                            M�rkusz L�szl�