gardonyiszinhazblog
Útmutatók

 
Színháztörténet

 
Menü
 
Kereső
 
search engine by freefind
 
Magamról

 

1987 óta - amióta Egernek újra van önálló társulata - minden darabot láttam, többször is, akár huszonvalahányszor. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. 2000 tavaszán egy előadás végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke vagyok rá. Mindenkit tisztelek, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal ehhez a világhoz tartozónak érzem. 2010.04.05-én indítottam a blogot. Remélem, kiérdemli az Olvasó folyamatos érdeklődését. J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Színház Egerben 1884-től máig - Színháztörténeti sorozat

Színház Egerben 1884-től máig – Színháztörténeti sorozat 80. rész 2016.12.16.

Címkék: karácsony

 

   Megszakítva a Színháztörténeti sorozat menetét, ebben és a következő fejezetben az aktuális ünnephez, a karácsonyhoz kapcsolódunk. Most a Népújság segítségével felidézzük néhány év karácsonyi színházi kínálatát 1922 és 1961 között. 

1922

   Az Egri Keresztény Szociális Egyesület 3 felvonásos karácsonyi pásztorjátékot rendezett a Városi Színházban, Betlehemi bakter címmel (a „színre hozatal” nem karácsonykor volt, hanem még az előző, 1921-es év ünnepéhez kapcsolódóan, de már január 1-jén). Írta: Szabó János. Az előadásról utóbb cikket író szerzőnek (neve nincs a cikk alatt) kifogásai akadtak: „Nem ismerem Szabó Jánost. Soha hírét sem hallottam. Karácsonyi pásztorjátékáról nincsen sok mondanivalóm. A betlehemi bakter olyan jóízű magyar falusi bakter volt, mintha csak Vas Gereben gyúrta volna. Az egész pásztorjátékból hiányzik a kelet sajátos lehelete, gondolkozásmódja. A darab fogyatkozásai a hozzá nem értő rendezés miatt erősen szembetűnőek voltak. Szent József csizmásan, Szűz Mária cúgos cipőben jelent meg a színpadon. Ilyen darabot nem volna szabad színre hozni, mert csak a vallást profanizálja. A betlehemi pásztorok szép magyar szűrökben, huszárosan zsinórozott csizmában játszottak, sőt egy betlehemi csirkefogónak fejében régi, rossz vasutas sapka volt, a másik csirkefogó rossz katonanadrágban mutatta be a betlehemi viseletet.
   Ebből az a tanulság, hogy műkedvelők lehetőleg ne játszanak jelmezes, keleti vonatkozású darabokat, ha nem tudják a szükséges ruhákat előteremteni.
  A szereplők külön-külön is dicséretet érdemelnek. Nagy jóakarattal játszottak. Losonczy Erzsébet (Szűz Mária) áhítattal játszotta meg nehéz szerepét.  Nagy József (Szent József) átérezte a szerep komolyságát. Krupa Erzsike (I-ső angyal) kedvesen énekelt. Egyébként is az ő jelenete volt a legmeghatóbb, a legszebb. Antal János (Illés) jól alakított. Járdán Ferenc, Leiszner Ignác, Bíró Sándor és Tóth Imre utonállókhoz  nem illő nemes törekvéssel játszottak. Említésre méltó Nagy Annuska, Erdélyi Erzsi, Kormos József, Kaknics Tóbiás, Bíró Ferenc, Kaknics Szeruska, Szakácsi Szidike és Murányi Rózsika. Kaknics Tóbiás a Karácsonyest című verset szavalta szépen és értelmesen.
   Nem állhatom meg szó nélkül azt, hogy a pásztorok egytől-egyig simára voltak borotválva. Ejnye, ugyancsak jó borbélyok voltak Betlehemben, a kutyafáját.”

1925

   Karácsony a színházban – Pénteken, karácsony első napján délután a „Három csésze teát”, Szloboda kellemes és mulatságos vígjátékát mutatja be az Országos Kamaraszínház. Karácsony első napjának estéjén egy pompás francia vígjáték, a „Váljunk el” kerül színre, ünnep másnapján. szombat délután a bemutatón nagy sikert aratott Candida, este pedig Herczeg Ferenc legvidámabb darabja, a Kék róka van soron. Vasárnap délután Gárdonyi örökbecsű vígjátéka, az Annuska, vasárnap este pedig Schöpflin Aladár nagy hatású vígjáték újdonságát „Vége a szép nyárnak” címen mutatja be Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza.

1927

   A városi tanács a színházat rozoga állapotára való tekintettel bizonytalan időre bezárta. Az Egri Műkedvelők Köre ezáltal kiszorult a Városi Színház színpadáról, amelyről oly előnyösen ismeri már a közönség. A kör, hogy életműködésében meg ne béníttassék, elhatározta, hogy havonként egyszer, mindig az első vasárnapon, matinét tart az Uránia moziban.

1959

   Ilyenkor, a decemberi szép ünnepek közeledtével és beköszöntével az ember hangulatában – és bentebb is – valamiféle kellemes változás áll be. Könnyebb, szebb és színesebb lesz minden, ajándékokat adunk, várunk és kapunk, körülfog bennünket – mint karácsonyestén a gyerekeket – valami csodavárás, valami mesevárás. Pedig hát felnőttünk…
Az egri Gárdonyi Géza Színház Ábrahám Pál háromfelvonásos revüoperettjét. a Hawaii rózsáját mutatta be színesen sziporkázó ajándékként az ünnepek alkalmával a csodaváró, a meseváró színházszerető felnőtteknek. … (Dér Ferenc)

1961

   December 24-én, délután három órai kezdettel a Csinn-bumm cirkusz műsorát adják elő a színházban, ahol vidám, tréfás jeleneteken, a Csinn-bumm cirkusz életének ezernyi, kacagtató „problémáin” derülhetnek a gyerekek. Az egriek kedvenc színészei lépnek fel: Stefanik Irén, Kanalas László, Csornai Irén, Csapó János, Tolnai Katalin, Fekete Alajos. Fábián József és Dánffy Sándor.  

  

 

 

Kommentek & évek
Friss hozzászólások
 
A blog közösségi csatornái


 
  
 

 

 
Lezárt szavazások