1988.06.03. 

Premier Egerben
A feh�r h�zass�g – lengyel rendez�sben
 

   Ma este 7 �rakor kezd�dik az idei �vad utols� bemutat�ja az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�zban. Rozewicz Feh�r h�zass�g c�m� dr�m�j�t �ll�tott�k ez�ttal sz�npadra, lengyel vend�gm�v�szek k�zrem�k�d�s�vel.    

 
Rom�n Judit - Csonka Anik�

  A rendez�sre Andrzej Rozhint, a lublini Osterva Sz�nh�z igazgat�j�t k�rt�k fel. A haz�j�ban j�l ismert m�v�sz 18 �ve van a p�ly�n, t�bb sz�nh�zat vezetett eddig. Els�sorban a modern dr�mairodalom �rdekli, az ut�bbi �vekben Berthold Brecht, Willy Russel, Peter Sch�fer m�veit vitte sz�nre. Legut�bbi premierje a vars�i Atheneum Sz�nh�zban volt: a szovjet Nyikolaj Erdman k�t dr�m�j�t mutatt�k be, a glasznoszty szellem�re fog�kony lengyel k�z�ns�g �l�n �rdekl�d�se mellett.
   Andrzej Rozhin m�r dolgozott Magyarorsz�gon, tavaly A haj� c�m� Stanislav Tym darabot rendezte, a debreceni Csokonai Sz�nh�zban. E mostani megb�zat�sa is innen ered: Gali L�szl� l�tta a lengyel t�rsulat el�ad�s�ban Rozewicz Feh�r h�zass�g�t, s ezut�n sz�letett a megh�v�s gondolata, amely most Egerben testet �lt�tt, k�z�s munk�hoz vezetett.
   A darab nem „k�nny�”, nagyon kem�nyen �s szuggeszt�ven besz�l az emberi kapcsolatok bugyrair�l. M�lyen hum�nus mondanival�t, tanuls�gokat hordoz az egy�n lehet�s�geir�l �s sors�r�l, aki megpr�b�l kit�rni az �t k�r�lvev� norm�k �s hagyom�nyok vil�g�b�l.
   A lengyel rendez� a nyelvi neh�zs�gek ellen�re is rendk�v�l optimist�n l�tott munk�hoz, Mint mondta, k�t t�nyez�nek k�sz�nheti magabiztoss�g�t. Megn�zte a t�rsulat el�ad�sait - k�l�n�sen N�das P�ter Takar�t�sa tett r� nagy hat�st -, s ezekben �rz�keny, minden rezd�l�st tolm�csolni tud� sz�n�szekkel tal�lkozott, valamint rendk�v�l �rdekl�d�, a sz�npadi t�rt�n�sekkel egy�tt l�legz� k�z�ns�ggel. �gy minden felt�telt adottnak �rez egy friss szellem�, meglepet�seket sem n�lk�l�z� bemutat�hoz…

A d�szlettervez�

   A Feh�r h�zass�g d�szletei a nemzetk�zi h�r� d�szlettervez�, rendez�, fest� �s grafikus, Andrzej Markowicz nev�hez f�z�dnek, aki a hatvanas �vekben a gdanski k�pz�m�v�szeti f�iskol�n szerzett diplom�t. M�r tanul��vei alatt egy�ttm�k�d�tt k�l�nb�z� egyetemi sz�npadokkal, forgat�k�nyveket, d�szletet k�sz�tett sz�mukra, rendez�k�nt �s sz�n�szk�nt dolgozott vel�k. 1971 �ta tervez d�szleteket a pr�zai, zen�s �s b�bsz�nh�zak sz�m�ra. Eddig t�bb mint 90 munk�ja k�sz�lt el. Lengyelorsz�gon k�v�l Nyugat-N�metorsz�gban, Csehszlov�ki�ban �s Magyarorsz�gon is dolgozott. Szegeden k�sz�tette el az Isten veled, J�d�s! c�m� Iredynski-darab d�szleteit. 
   A kritikusok els�sorban munk�inak rendk�v�l szuggeszt�v vizu�lis hat�s�t, a darabok mondanival�j�t er�s�t� szerep�t emelik ki. Ezzel az indokl�ssal kapta els� jelent�s elismer�s�t is, a Lengyelorsz�gi Sz�nh�zi Fesztiv�l d�j�t, 1979-ben, A szab� c�m� darab d�szlet��rt.
   1983-84-ben a p�rizsi Nemzetk�zi Sz�nh�zi int�zetben, illetve a londoni British Council-ban folytatott �szt�nd�jask�nt tanulm�nyokat. D�szletterveib�l Edinburgh-ban ki�ll�t�st is rendezett a Sz�nh�zi Vil�gfesztiv�lon. Franciaorsz�gban, Jean Louis Barrault vil�gh�r� sz�nh�z�ban ugyancsak bemutatta alkot�sait.
   Tavaly � k�sz�tette el az Osterva Sz�nh�z sz�m�ra a Feh�r h�zass�g d�szleteit. Ezeket adapt�lta most az egri sz�npad- �s vil�g�t�stechnika lehet�s�geihez, olyan t�lf�t�tt barokkos teret hozva l�tre, mely m�lt� teret ad a dr�ma l�z�lomszer� t�rt�n�seinek.

 Az 1987//88-as �vad el�ad�sait a n�z�i visszaeml�kez�seken t�l bemutat�suk sorrendj�ben, a korabeli sajt� seg�ts�g�vel id�zz�k. M�r olvashatt�k: S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja (27.r�sz), N�das P�ter: Takar�t�s (31.r�sz), Beumarchais: Figaro h�zass�ga (32.r�sz), Ha�ek - Aldobolyi Nagy - Szenes – Bodrogi: Charley n�nje (33.r�sz), Svarc: Elvar�zsolt testv�rek (35.r�sz), Arthur Miller: K�t h�tf� eml�ke (36.r�sz), Shaw: Pygmalion (37.r�sz)