110 �ves az egri sz�nh�z. 10/4.
 

Az 1904. augusztus 20-i megnyit� el�tt 3 nappal, a 17-i sz�mban az Egri Ujs�g a hamarosan fellend�l� sz�nh�zi �letnek a v�rosra �s lak�ira n�zve kedvez� erk�lcsi �s anyagi hat�s�r�l is �rtekezett.

A v�rosi sz�nh�z (* az eredeti helyes�r�ssal)

   Ha valaki ezel�tt csak n�h�ny �vvel is arr�l besz�lt, hogy Egerben k�szinh�zat fognak �p�teni, azt egyszer�en �lmodoz�nak nevezt�k. Amik�nt ugyancsak utopist�nak mondott�k volna azt a b�tor f�rfiut, aki ugyancsak n�h�ny �vvel ezel�tt megj�solta volna, hogy Egernek utc�i, m�r t. i. a kocsiutak els�rangu aszfalt burkolattal lesznek ell�tva. Ma pedig m�r a k�szinh�z �ll �s az angol aszfalt burkolat is munk�ban van.
   Ebb�l pedig, amint sok m�sb�l is, az a tanus�g, hogy elavult, �cska gondolkod�s m�d az, amely mindig megel�z� p�ld�kat keres �s azt tartja, hogy ami m�g nem volt, az nem is lehet teh�t
   Ami k�l�n�sen a szinh�zat illeti, ez egy olyan r�gi v�gy�d�sa volt Eger v�ros�nak, hogy azt kell mondanunk, hogy val�ban csod�latos, hogy csak ily hosszu id� ut�n �lt�tt teste az az ige, amelyet a ma m�r feh�r haj� emberek m�r akkor hirdettek, amikor m�g holl� fekete hajf�rteikben volt alkalmuk dusk�lni.
   Ha megondoljuk, hogy az egri �lland� szinh�z gondolat�nak fel�bred�se a mult sz�zad 60-as �veinek v�g�re esik, teh�t mintegy 40 esztend�s az egri �lland� szinh�z �pit�si sz�ks�g�nek a gondolata, mondom,ha ezt meggondoljuk, ugy igaz�n csod�lkozni kell azon, hoyg a szinh�z�pit�s oly sok�ig k�sett. �s ha e felett rezign�lunk, nem lehet elmell�zn�nk azt a k�rd�st, hogy vajjon azzal, hogy a szinh�z csak ily hosszu id� ut�n �p�lt fel n�lunk, vajjon azzal szenvedett-e a v�ros anyagi vagy erk�lcsi k�rosod�st? Mert ennek a k�rd�snek az eld�nt�se �llapitja meg azt, vajjon a j�v�ben a k�szinh�z azzal az erk�lcsi �s anyagi sikerrel j�r-e, amik�nt ezt hirdett�k �s hirdett�k k�l�n�sen mi, akik az els� sorban harcoltunk azok csapat�ban, akik a szinh�z �pit�s�t akart�k kivivni. S ha a dolgokat nem csup�n fel�letesen, hanem igaz�n alapjukb�l vizsg�ljuk, ugy arra a meggy�z�d�sre kell jutnunk, hogy igenis debuisset pridem (*) – az �lland� szinh�zat m�r r�gen fel kellett volna �piteni, mert a negyvenesztend�s k�sedelem igenis erk�lcsi �s anyagi visszamarad�st okozott. Ha ugyanis mi m�r �vtizedekkel ezel�tt fel�pitett�k volna a k�szinh�zat, akkor ma m�r ott tartan�nk, hogy rendes t�li szinh�zi szezonra nevelt�nk volna publikumot s ma m�r rendes t�li szinh�zi szezont �lvezhetne egy erre el�k�szitett gener�ci�. Mert sz�mos p�lda mutatja – �s n�lunk is meg fogja mutatni – hogy a szinh�z maga teremt �s maga nevel mag�nak k�z�ns�get s ha ezen k�z�ns�gh�dit�st a k�szinh�z m�r r�gen megkezdte volna – ma m�r mindenesetre messzebb tartan�nk.
   Hogy pedig mit jelent az �lland� t�li szinh�zi szezon egy v�ros t�rsadalmi �let�re, de s�t gazdas�gi �let�re is, arra nem neh�z re�mutatni. Tekints�k csak azon vid�ki v�rosokat, ahol a szinm�v�szetnek m�r hosszabb id� �ta �lland� hajl�ka van s azt fogjuk tapasztalni, hogy ezekben a v�rosokban t�len is eleven, pezsg� t�rsadalmi �let van. Azt fogjuk tapasztalni, hogy a szinh�z esti �letet teremt, az esti �let pedig a gazdas�gi �let fellend�t�je. L�tjuk, hogy a nagyv�rosok esti �lete az ipari �s gazdas�gi forgalom mily �ri�si mennyis�g�t abszorbe�lja (**), l�tjuk, hogy az esti �let a ruh�zati �s �lelmicikkek eg�sz garmad�j�t hozza forgalomba s tapasztaljuk, hogy a szinh�zak �ltal teremtett esti �let az ipari, kereskedelmi �s gazdas�gi cikkek fogyaszt�sa sz�m�ra a forgalomra amugy is r�vid t�li napokat j�l j�vedelmez�en meghosszabitja s amellett ezen forgalom r�sz�re �j ter�leteket h�dit. Ott, ahol szinh�z s ez �ltal teremtett esti �let van, ott a nap lement�vel nem buvik mindenki oduj�ba, hanem siet a napi f�rasz� munk�t a szinh�z nyujtotta kellemes sz�rakoz�sban kipihenni, a k�z�ns�gnek ilyen rendes �sszej�vetele azut�n az iparim cikkek eg�sz l�gi�j�t hozza mozg�sba.
   Sz�val, a szinh�z nem csak a l�lek m�vel�s�re szolg�l� erk�lcsi hat�ssal van, hanem v�rosfejleszt� �s sz�mokban m�rlegelhet� anyagi eredm�nyekkel is j�r. S ez�rt az a negyvenesztend�s k�sedelem bizony ugy erk�lcs,i mint anyagi k�rosod�st okozott a v�rosnak.
   De most m�r �ll a szinh�z. �ll, ha szer�ny keretekben is. Fel�p�lt an�lk�l, hogy e v�ros polg�rainak jelent�kenyebb megterhel�s�t ig�nyelte volna. Fel�p�lt �s Szent Istv�n napj�n m�r bel� is k�lt�znek Th�lia papjai, hogy felszentelj�k a Muzs�k ez uj templom�t. S mi azzal a szeretettel nyitjuk meg sz�mukra ezen uj kulturpalota csarnokait, amily szeretettel �poltuk, gondoztuk �s propag�ltuk az eszm�t, amely most testet �lt�tt ezen �kes �p�letben.

*   kor�bban kellett volna

** sz�vja fel, nyeli el

* Hozz�sz�l�s a Facebook-r�l: