Színház Egerben 1884-től máig – Színháztörténeti sorozat 75. rész 2016.04.20.
OPERA – OPERETT – MUSICAL .
Opera
Az előző (74.) fejezetben, Olgyai Magda kilencvenedik születésnapját köszöntve részben visszatértünk az 50-es, 60-as évekhez. Ehhez kapcsolódóan a mostani - és még két - fejezetben, bár a sorozat kronológiai sorrendjében már rég elhagytuk ezt az időszakot, kivételesen még újra ezt tesszük, hogy megnézzük, hogyan állt abban az időben a zenés műfajok helyzete Egerben. A 90-es évek elejének egri zenés sikereire a sorozat egy később következő darabjában Szilágyi Olgával beszélgetve fogunk emlékezni.
Az egri színháznak sem abban az időben, sem azóta, soha nem volt operatársulata. Amint azt korábban, egy a színháztörténeti sorozaton kívüli cikkben írtam: Eger zenei és színházi életéből feltűnően hiányzik az opera. A színházban sem találkozhatunk vele, de akár koncertszerű előadással sem valahol, bár azt magam sem tartanám az „igazinak”, hiszen szcenírozás és játék nélkül nincs meg a színházi élmény, az élő hang varázsa nyújt csak többletet egy lemez meghallgatásához képest.
A mai közönségnek is megvan bizonyára az a rétege, amely olyan örömmel fogadná a színházban az operaelőadást, amint tették azt 1958-59-es elődeik.
1958.12.03.
A Carmen bevonulása Egerbe diadalmas volt és impozáns. A Debreceni Csokonai Színház művészei kiforrott, kidolgozott és magas kultúrájú előadással ajándékozták meg az egri közönséget. ...
A széksorokban, a páholyokban sötétruhájú férfiak, kisestélyiben pompázó csillogó nők. S nemcsak a ruhák ünnepiek – ünnepélyesek az arcok is. … Emlékszem, nem is olyan régen olvastam egy-két vitacikket. Kell-e az egrieknek a kultúra – ez volt a címe. Csak körül kellett nézni tegnap a színházban, hallgatni az embereket, s máris könnyű a felelet: de mennyire kell! Aki látta, hogy egy operaelőadás micsoda ünnep, …aki figyelte a felcsendülő zenére áhítattal lecsukódó szemeket, s aki látta, hogy az emberek szinte beszívták a zenét, csak így felelhetnek: Kell!
Azaz inkább kellene, ha már az operáról van szó. A felvonásközti szünetekben mindenütt hallani lehetett, hogy az egri közönségnek kevés ilyen zenei élmény jut osztályrészül. Két főiskolás arról beszélt, milyen jó lenne, ha újra láthatnák a Bánk bánt. Itt is, ott is felhangzott Puccini, Leoncavallo, Csajkovszkij operáinak címe, vágyakozó sóhajtások kíséretében. …
1959.04.02.
Az opera élvezete feltétlenül magasabb zenei igény … ezért is érthető az egri közönség hálája: ha megjelenik egy-egy operaelőadás hirdetménye, néhány napon belül elfogynak a jegyek a színház pénztárában … Kedden este az idei színházi évadban immár másodszor (és sajnos c s a k másodszor) ismét szép és maradandó élményben volt része Eger operakedvelő közönségének. Verdi ismert és szép operáját, a Rigolettot mutatta be a debreceni Csokonai Színház opera-gárdája. …
S a felvonások alatt és után felcsattanó tapsok a sikert mutatták. Osztatlan sikert, mert akik csak most látták először, azoknak új élmény volt; akik pedig már máskor is hallották és látták, és így viszonyítani is tudtak, a felújhodott élmények hatása alatt – tudatosan vagy éppen nem tudatosan – áthidalták érzelmeikben az ide vagy oda vonatkozó, ilyen vagy olyan különbségeket. …
Gildát az Egerből a debreceni operatársulathoz elszármazott, őszintén nagy reményekre jogosító fiatal művésznő, Ágoston Edit énekelte. Bájos, légiesen könnyed alakkal, csilingelő kedves hanggal. ...
Az idézett cikkek a Népújságban jelentek meg, szerzőjük Buzás Endre és Dér Ferenc volt.
|