Iskolások a színházban - színház az iskolában, egy személyes hangvételű fejezet
 

1990-2006

  Magyar szakos pedagógusként igyekeztem a színház világával megismertetni, szeretetére rávezetni tanítványaimat. Saját osztályomban szakirányú szakkör is indult, ennek keretében például Kiss Sándor ügyvezető igazgató kalauzolta végig őket az épületen. Megnézhették a színpad mögött világot, az esti előadás díszleteinek felállítását, ismerkedtek a színpadi gépek, berendezések működésével, jártak a forgószínpad alatt és a zenekari árokban is – és mesélt nekik a színház történetéről. Ezután átmentünk a Harlekin Bábszínházba (ami akkor a Gárdonyi Géza Színház egyik tagozata volt), ahol Demeter Zsuzsa művészeti vezető és Lovassy László bábtervező művész mutatta meg a legújabb bemutatóra készülő bábok terveit, kipróbálhatták a bábok mozgatását és bekukkanthattak egy próbára is. Volt olyan év is, amikor az osztályterem dekorációjának vezérmotívuma a színház volt, tárlóban képekkel, a falon plakátokkal. Az általam alapított és szerkesztett, erősen kulturális töltetű iskolai lapban természetesen gyakran szerepelt ez a téma, a havonta megjelenő számokban, de színházi különszámokban is. A Heves Megyei Napban így írt erről 1995-ben Kelemen Csaba színművész, Közönséget nevelni címmel: "Mezőkövesden olyan példáját találtuk az iskola és a színház kapcsolatának, ami az országban is páratlan. A mezőkövesdi Szent Imre Általános Iskolában Juhász Ferenc tanár úr segédletével a gyerekek nemcsak rendszeres színházlátogatók lettek, hanem Szivárvány címmel havonta megjelentetnek egy ... lapot, s ez nagyon kedves, jó visszajelzés nekünk színészeknek, színházi dolgozóknak." (Ezzel a lappal a sorozat egy későbbi fejezete még foglalkozik.) Több évtized után, ma is előfordul régen látott tanítványaimmal találkozva, hogy néhány mondat után arra térnek rá, rendszeres színház látogatók, ők, akiket én vittem el életükben először. Nagy többségüknek volt valóban teljesen új, ismeretlen ez az élmény. Az első alkalom előtt kis szituációs játékokban tanultuk meg a színházi viselkedés illemtanát is, megbeszéltük, hogyan illik oda öltözködni.

1991



1995

A görkorcsolyapálya



1997



"Kedves Csaba és Zoltán bácsi!
Mi a 6.b osztály színházi szakkörének tagjai vagyunk. Legutóbb a Kutyakomédia című előadást néztük meg. Nagyon tetszett a színészi alakítás és a parádés, olykor mókás előadásmód. A két kutya barátsága, ahogyan egymásra voltak utalva, nagyon megható volt. Csaba és Zoltán bácsit mi már láttuk más darabokban is, mindig nagyon tetszettek. Hallottuk, hogy pénteken este az iskolánkban is fel tetszenek majd lépni, de azt mi sajnos nem fogjuk látni. Szeretnénk, ha egyszer majd az osztályunkhoz is el tetszenének jönni. Addig is szeretettel küldjük ezt a rajzot az előadásról (aminek egyébként a zenéje is megragadó volt)." 

  Találkozót, előadás utáni beszélgetést is többször szerveztem a gyerekeknek. 1998-ban a Rómeó és Júlia előadás után Balogh Csilla, Bessenyei Zsófia, Kalmár Zsuzsa, Kascsák Dóra, Kelemen Csaba, Nagy András, Podlovics Lajos, Réti Árpád, Tóth Levente, Tunyogi Péter, Tűzkő Sándor nagyon kedvesen, türelmesen válaszolgattak, komolyan véve a gyerekek könnyedebb és komolyabb kérdéseit egyaránt. S hogy ők mit mondtak mindezek után?
- Nagyon jó dolognak tartom, hogy a színészek igazi énjét is megismerhettük.
- Feri bácsi elintézte nekünk, hogy feltehessük a bennünk felmerült kérdéseket. Kedvesek voltak, néhány dolgon még együtt is nevettek velünk, sőt, ők is kérdeztek bennünket, közvetlenül, nem úgy vettek minket, mint gyerekek, hanem mint embert. Ez nagyon jólesett.
 

Színház az iskolában

Az osztályomhoz eljött osztályfőnöki óra keretében Bácsatyai Gergely és Jakó Beáta, elbeszélgettek, játszottak velük. Felnőtteknek is volt program – talkshow. Baráth Zoltánnal és Hüse Csabával beszélgettem, videobejátszással és élő dalbetétekkel színesítve.

  

   Sok éven át nagy kedvvel csinált munkám volt a tavaszi iskolai gálaest, a Művelődési Ház színpadán. Magam találtam ki, írtam, tanítottam be és rendeztem az egy-másfél órás programot. Később a karácsony előtti jótékonysági Luca bál egy-egy témára (varázslat, a cirkusz világa, karácsonyi revü...) felépített műsorát is, az iskola tornatermében. Mindkét fajta műsorban együtt szerepeltek gyerek, pedagógusok és külső emberek is – az előadásokat a Városi Televízió is közvetítette. Többek között éppen a színházlátogatásoknak is volt köszönhető, hogy könnyű volt rávenni a gyerekeket a szereplésre.  2000-ben az Észak-Magyarország című lap Szentimrések színháza címmel így tudósított a gálaestről: "...valódi színházat varázsoltak ... eredeti, mozgalmas, rendkívül ötletes műsort adtak, melyet a közönség vastapssal jutalmazott."