OPERA – OPERETT – MUSICAL
„A János vitéz tükörképe a múltnak, a nép elnyomását fejezi ki az árva szerelmespár” – „levitézlett bártündérek, grófocskák helyett sikerült igazi, szocialista, kollektívában élő fiatalt színre hoznia” – „országos diadalkörútra” viszont mégis a Bál a Savoyban indult…
Operett
Bemutatók az 1957-62-ig terjedő időszakból. Igen érdekes képet adnak az előadások korabeli ideológiai hátteréről is a Népjúság írásai. A János vitéz szereplői között méltatott Forgács Kálmánról egy későbbi időpontban (a színháztörténeti sorozaton kívül) hosszabb írást tervezek, megszólaltatva leányát is. A 74. fejezetben, Olgyai Magda kilencvenedik születésnapját köszöntve részben visszatértünk az 50-es, 60-as évekhez. Ehhez kapcsolódóan a 75., 76., és ebben a mostani fejezetben, bár a sorozat kronológiai sorrendjében már elhagytuk ezt az időszakot, kivételesen még újra ezt tesszük, hogy megnézzük, hogyan állt abban az időben a zenés műfajok helyzete Egerben. A 90-es évek elejének egri zenés sikereire a sorozat egy később következő darabjában Szilágyi Olgával beszélgetve fogunk emlékezni.
1955.12.03.
Kacsóh Pongrác: János vitéz
Szili János a címszerepben és próbakép - a francia király udvarában
… Amikor bizonyossá vált, hogy Heves megye állandó színházat kap, sokat tanakodtunk, mi legyen a megnyitó előadás és melyik legyen az első operett, amelyben társulatunk bemutatkozik a közönségnek. … A János vitéz tükörképe a múltnak. A nép elnyomását fejezi ki az árva szerelmespár: Iluska és Kukorica Jancsi. A nép jobb élet utáni vágyát ábrázolja Tündérország. Hogyan jut el János vitéz Tündérországba? Megpróbáltatásokon, harcokon keresztül, mert a nép mindig tudta, hogy a jobb életet kivívni csak hősies harcok árán lehet. … Két nagyszerű művész alakítja a francia királykisasszonyt és János vitézt. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Nádori Margit és Szili János az operett kultúra klasszikus hagyományainak nemes képviselői. A gonosz mostoha szerepét az egriek előtt már nem ismeretlen, kiváló tehetségű Mihályi Vilcsi alakítja, akinek ez parádés, magas kultúrájú szerepe. Mellettük a színház felfedezettjei, az igen tehetséges Illyés Ilona, Forgács Kálmán és Fejes István. … Forgács Kálmán sem ismeretlen az egriek előtt, hiszen olyan nagy sikerek fűződnek nevéhez, mint az Egri csillagok előadása, legutóbb pedig a Nászutazás egyik kiválóan alakított főszerepe. A színház felfedezettje ő, hiszen több mint 10 évig nem szerepelt hivatásos színpadon. Ruttkay Ottó, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója
Néhány szó a János vitéz díszleteiről
A daljáték meseszép díszletei több mint 200 elemből állnak, értékük körülbelül 70 ezer forint. A díszletekhez 1000 négyzetméter vásznat, közel két kilométer hosszúságú lécanyagot és több mint félmázsa festéket használtak fel. A díszletek elkészítésén 7 ember dolgozott, egyenként 250-300 munkaórát. Az előadásban nyíltszíni változás lesz, amikor is a függöny leeresztése nélkül, csupán világítási effektusokkal megoldva változik a kép. Itt kell megjegyezni, hogy egy előadás villanyszámlája több mint 500 forint. (* A díszleteket Wegenast Róbert tervezte.)
1961.02.12.
Sikert hozott az új szovjet operett, a Dalol a tavasz ősbemutatója Egerben
|
… A haladást tisztelő ember csak üdvözölni tudja a színház sikeres vállalkozását és azt, hogy volt mersze áttörni a régi operettek bűvös körén, hogy a levitézlett bártündérek, grófocskák, szirupos, érzelgős alakjai helyett a fiatalságot, a mai fiatalok problémáját engedte a színpadra.
Nem hibátlan a darab és elsősorban a szövege: cselekménye sok helyütt logikátlan, lélektanilag és dramaturgiailag nincs megokolva, hogy ki miért jön be, miért megy ki, miért jut egy s más elhatározásra. A szövegkönyv írója – s a fordítók sem javítottak ezen – csak a pillanatnyi helyzetet használta ki arra, hogy nevettessen, s elmondassa a szereplőkkel azt, aminek máskülönben jellemükből kellett volna fakadnia.
Ám a zene mit sem törődik a gyenge librettóval, s ami kimaradt a szövegkönyvből, Kabalevszkij „beletette” a zenébe. …
Kiemelkedő siker Stefanik irén Szima alakítása. Annyi könnyedség, fiatalos báj, társai felé sugárzó szeretet van a játékában, hogy észre sem vesszük – alig van szövegkönyv szerinti mondanivalója. Sikerült igazi, szocialista fiatalt színre hoznia, aki a kollektívában él, aki elképzelhetetlennek tartja az életet a kollektíva nélkül, de aki azért nagyon vágyik arra, hogy valaki szeresse s valakit szeressen. Cs. Ádám Éva
(Fotó: az előadás színlapja az Egri Műsorban)
1962.06.26.
A Bál a Savoyban, Pesten
Megkezdte országos diadalkörútját a Gárdonyi Géza Színház Bál a Savoyban című revüoperettje. Az első pillanatban talán túlzásnak tűnik a fenti állítás, de a kedves egri nézőknek megpróbálom bebizonyítani, hogy nem az. …
Kispest kétszer, Budapest, Bartók Színpad: kétszer, Tarka Színpad: kétszer, MOM Művelődési Ház: egyszer, Dunaújváros: egyszer, Nyíregyháza: kétszer, Diósgyőr: egyszer, Gyöngyös: egyszer és Jászberény: egyszer.
Nem kis út, nem kis fáradság. De tegyük fel a kérdést: megéri-e? Feltétlenül meg! Az előadásnak Pesten olyan nagy sikere van, hogy az a táblás ház (több száz főnyi közönséget jelent egy este is), amely állandó lelkes tapssal jutalmazta az egri színészeket, már sejtetni engedi az egész út mérlegét.
Az állítás nem puszta jóslat. A pesti közönséget ismerni kell! Igényes, disztingvált, a rosszat nem fogadja el …
Újság hasábjain még sohasem tettük meg, ez alkalommal pótoljuk, s megdicsérjük a színház közönségszervezőit is. Gondoljunk bele, feljönnek Pestre, mint Borcsa Amerikába, senkit nem ismernek, s néhány nap alatt táblás házat hoznak össze. Mert szép, szép a produkció, de ki tudja ezt Pesten. Most már persze igen!
Beszéljünk az út után a diadalról is! Nem, Isten ments, nem áll szándékomban kritikát írni. De hát kinek nem esne jól ülni a nézőtéren és hallgatni a vastapsot, hallani a megjegyzéseket, az elismerést. …
Dúdol a színház nézőterén idős és fiatal. … Amolyan természetes formabontás jött létre; énekelt színház és közönség, s néha attól féltem, valaki felmegy közülünk a színpadra, s szépen, áriákban kifejezve magát megsúgja a megcsalt feleségnek, hogy ne tűrje azt tovább. Persze, nem ment fel senki de – s az nem puszta szójáték – el sem ment senki az előadásról, s ez nem kis dolog, hiszen majdnem éjfélig tartott.
|
Még egyszer meg kell tehát dicsérni Horváth Jenőt a rendezésért, Somoss Zsuzsát a táncokért, Somoss Istvánt az Ábrahám-muzsika szép interpretálásáért.
A szereplőkről mit is mondhatnók! A maguk nemében tényleg nagyok voltak, s főleg kedvesek, szeretetreméltók. Természetesen, némelyiknél nem ártott volna, ha jobb hangja van, de mit tegyen, a legszebb francia menyasszony sem adhat mást, csak amije van. Illyés Ilona, Fontos Magda és Antal László azonban hangjukkal sok mindent felejtettek.
Székely László díszleteit a pesti közönség szó nélkül megtapsolta. Sok sikert az utazáshoz! Suha Andor
(A képen Somoss Istvánné koreográfus és Fontos Magda)