A Gárdonyi-emlékév és programsorozatának lezárásaként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága megrendezésében valósul meg a Gárdonyi maraton, amely a nagy író munkássága előtt tiszteleg, ezúttal színházi és filmes vonatkozásaira fókuszálva 2013. október 27-én, vasárnap a Gárdonyi Géza Színházban. Az egész napos maratonon két kiállítás is nyílik: 11 órakor fotókiállítás az Egri csillagok című film forgatásán készült képekből, 18 órakor pedig Gárdonyi Géza másik arca címmel karikatúra kiállítás a MÚOSZ Magyar Karikatúra Művészek Szakosztály művészeinek munkáiból. 11 és 13 óra között a Kompánia Színházi Társulat közreműködésével a színházba látogatók szerepjáték formájában ismerkedhetnek meg  A bor című dráma szereplőivel, a darab cselekményével, sőt az író titkosírásával is.  16 órától R. Kárpáti Péter vezeti azt a beszélgetést, amelyen az Egri Csillagok film szereplői mesélnek a forgatással és a filmmel kapcsolatos emlékeikről. A beszélgetésen részt vesz az író dédunokája, Keller Péter, valamint Kovács István színművész és Venczel Vera Jászai Mari-díjas, érdemes művész is.

19.00-21.30 Felolvasószínház Gárdonyi Géza ismeretlen egyfelvonásosaiból -  monológokkal színesítve. A színházi estet megnyitja:  Saárossy Kinga színművésznő, alpolgármester. Az író Szivlobbanás c. kötetéből Habis László polgármester és Rázsi Botond alpolgármester olvas fel.

I. rész - Téma: a szerelem

Először valósul meg Gárdonyi négy novellájának színpadi előadása. Közös összefogó száluk a szerelem. Gárdonyi korszerű, a ma emberének is mondandót kínáló szépséges és varázslatos üzeneteket közvetít átnyúlva korokon át, az örök témában is újat adva. Jelenetek:
SZÍVDOBBANÁS - monológ - előadja: Stubnya Béla
MŰVÉSZ-BIMBÓ - szereplők: Törőcsik Franciska és Stubnya Béla
HÁZASSÁGI AJÁNLAT - monológ - előadja: Formanek Csaba
ANNUSKA APÁCZA LESZ - előadják: Törőcsik Franciska, Császár Angéla

A második rész kezdete előtt Herczeg Flóra énekes és Dr. Mísz Mihály olvas fel az író műveiből

II. rész - Téma: a színház - Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő... (Shakespeare)

Dramatizált felolvasó-színházi előadás Eger városának egykori színházavató egyfelvonásos előadásából, amely azóta sem került színre, mostanáig. Az előadásba - megfelelő dramaturgiai pontokon – Gárdonyi egy másik művéből kiragadott színházavató előadás kiragadott jelenetei lettek beleapplikálva. Ezek logikailag és cselekményfűzés szempontjából jól  kiegészítik az alapművet, kerek egészben láttatják Gárdonyi és a színház viszonyát, s megtapasztalhatjuk, milyen jól ismerte a kulisszák világát az alapvetően regényei alapján híressé vált író.

SEKSZPÍR KÖLTÖZÉSE – verses színmű. Gárdonyi humorát, kedves gondolatait és nagyszerű verselését ötvözi a mű, amely a nagy angol színpadi költő egy hétköznapi, elképzelt esetét járja körül, ahogy azt egy kelet-európai író a századelőn elképzeli. Szereplők: Végh Péter, Szalay Marianna, Csák György, Formanek Csaba

ELŐJÁTÉK AZ EGRI SZÍNHÁZ MEGNYITÁSÁRA – egyfelvonásos színmű. Szereplők: Végh Péter, Stubnya Béla, Csák György, Formanek Csaba, Simon Attila, Császár Angéla, Sudár Gyöngyvér

A Gárdonyi - maraton programjain való részvétel ingyenes, helyfoglalás érkezés szerint.

Gárdonyi Géza Színház
Moulin Rouge - Táncjáték Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901), a híres francia festő és plakáttervező életéről.
Bemutató: 2013.03.22.
A világpremierként látható balettfantázia koreográfusa, Topolánszky Tamás ezúttal is összművészeti produkcióban gondolkozik: a képzőművészet, a színművészet és a kortárs tánc elemeit elegyítő kompozíció a modern számítógépes grafika és a videó animáció megoldásait is használja majd.

Korijolánusz - A Hoppart Társulat vendégjátéka, Shakespeare Coriolanus című műve alapján
Korijolánusz a Hoppart értelmezésében erősen anyja befolyása alatt álló félig felnőtt férfi. Irányításra szorul. Értetlenül nézi, hogy honfitársai – kiknek életét nem sokkal korábban mentette meg – elűzik, amikor őszintén képviseli anyjától tanult arisztokrata elveit. Nem érti, mi az a demokrácia. És nem is való neki. Mert a demokrácia nem tűri a hősöket. De mi is az a demokrácia? Ezt kutatjuk, keressük mi, magyarok már húsz éve. És közben még arra is képtelenek vagyunk, hogy megegyezzünk a lakógyűlésen, hogy megcsináltassuk-e a tetőt. Legyen rá gondja annak, akinek a fejére csöpög a víz. A Hoppart Korijolánusza magyar előadás. És a főszereplői mi vagyunk. Mi mindannyian, rómaiak. Vagyis magyarok.
2013. 03. 26. 15.00 és 18.00 óra - EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Benga Produkció
Mit tehetünk, ha nincsenek barátaink, ha nem találjuk a szüleinkkel a hangot, és még a csajok is átnéznek rajtunk? Benga képzeletbeli show-műsort vezet, ahol mindig ő a nap sztárja. Ám mikor egy haver és egy lány felbukkan, élni kezd a műsorváltoztatás jogával. Színházi előadás bábokkal és élőzenével. Valóság és képzelet, barátság és szerelem, gátlások és showbiznisz tantermi körülmények között. (Tantermi Színházi Szemle 2012 díjazott előadása, ideje: kb. 45 perc + 40 perc foglalkozás)
2013. 03. 26. 10.00 és 13.00 óra - EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Cyber Cyrano - A Kolibri Színház vendégjátéka
„Szerettem volna valahová tartozni. Számomra ez nem egy átverés volt, hanem egy hatalmas regény – amit a valósággal írtam. Akik nagyarcúak voltak az életben, azok fejet hajtottak a figuráim előtt.” Amikor a képzelet erősebb, mint a valóság. Mikor a virtualitás valódibbnak tűnik, mint a mindennapi realitás. Egy darab arról, hogy mire jó az Internet. És hogy mire nem. A Platform 11+ Európai Uniós együttműködés keretében született magyar ősbemutató.
2013. 03. 25. (hétfő) 15.00 óra, Harlekin Bábszínház
 

    2012. december 31-én a Csókos asszony című Zerkovitz operett utolsó előadásával búcsúzhattak a nézők az óévtől. Amint azt a blogon korábban már olvashatták, a Színház - nem önszántából - konzerv-zene mellett döntött. A döntést az adott anyagi helyzet magyarázta, mégis nonszensz amire kényszerültek – operettet játszani  élő zenekar nélkül.
   Ötven-egynéhány évvel ezelőtt a Népújság azon sajnálkozott, hogy a Színház saját zenekara (!) sajnos csak 12 állandó státuszban lévő taggal rendelkezik, de az írásból kiderül az is, hogy amikor szükséges volt, megoldották a kibővítést. Nem csak az operettek muzsikáját szolgáltatták, hanem klasszikus darabok kísérőzenéjét is.   
    Igen tanulságos, mekkora fontosságot tulajdonítottak a zenekarnak és milyen aprólékos gonddal igyekeztek a lehető legjobban összeállítani és működtetni!
     Nagyot haladtunk – visszafelé…
   Mielőtt azonban a korabeli cikk olvasásához kezdenének, kivételesen idézek a blog két korábbi, a Csókos asszony előadásához kötődő írásából.
   „Óriási varázsa van az élő nagyzenekarnak. Fantasztikus élmény, nem csak a közönségnek, amikor meghajol a karmester és megszólal a nyitány, nekünk is teljesen más érzés, hogy hallom az öltözőmben hogy már szól… és a zenés bejövetel… A hangulata csodálatos. Egészen más érzés úgy énekelni, hogy ez szól alatta,  mintha ugyanazt hallom a hangfalakból, bármilyen jó is a hangszerelés.” Dimanopulu Afrodité, az 1989-es egri előadás primadonnája.
    „Az nagyon nagy baj, hogy nincs élő zenekar. A műfaj kötelező tartozéka lenne! Sajnos a költségvetés egyszerűen nem engedte meg. Ez nagy szívfájdalmam.” Lisztóczki Péter, a 2012-es előadás táncoskomikusa.

1958. június 26.

Zenekar a mérlegen
Jó munkát végzett a Gárdonyi Géza Színház zenekara

    A Gárdonyi Géza Színház befejezte egri előadásait. Véget ért a színházi évad. A múlt év szeptemberétől színházunk mintegy 16 bemutató előadásában gyönyörködhetett városunk és megyénk érdeklődő közönsége.
    A legtöbb kritikában azonban csak annyi írtak az előadások egyik nagyon fontos szerepét játszó tényezőjéről, a zenekarról, hogy az operett dallamos muzsikáját „kitűnően tolmácsolta Sebestyén András karnagy vezetésével.”
    Színházunk zenekara nagyon megérdemli, hogy most az évad végén legalább, részletesen foglalkozzunk munkájával. Az évi műsor 16 darabjából 5 operett és két zenés vígjáték előadásában vállalták az oroszlánrészt és két klasszikus mű zenei kíséretét látták el, egy viszonylag kis létszámú zenekarral. A legtöbb vidéki színház egyik legfontosabb problémája a zenekar létszámának gyarapítása, és a zenekar munkájának művészi fokra való emelése, mivel egyre több zenés darab kerül be az évi műsortervbe és a zenekar egyik fő tényezője a jó előadások biztosításának. A régi „klasszikus” operettek legfőbb értéke a zene, a dallambőség, a melódia. Ha ez a fő értéke egy-egy zenés darab, operett előadásánál nem kerül megfelelő énekes és zenekar jó tolmácsolásában a közönség elé, nem teljes értékű az előadás. Lehár: Víg özvegy, Kálmán: Marica grófnő, Jacobi: Sybill, Zerkovitz: Csókos asszony című operettjét méltó tolmácsolásban élvezhette közönségünk.
    A nagyoperettek zenei anyagát nagyzenekarokra komponálták. A mi kis 16-os létszámú zenekarunkra kellett hangszerelni ezeket a műveket. Sebestyén András karnagy vállalkozott erre az igen nagy feladatra és kiváló hangszerelése nyomán igen tömör, szép harmóniák szólaltak meg. A vonósok (két prím, két másodhegedű) olykor szépen zengő, lágy tónusán szárnyaló dallamok megfelelő aláfestést, kíséretet kaptak a fúvósok, a zongora és a többi vonós hangszerektől. Az összeszokottság hiánya az évad elején némileg érezhető volt, széteső volt a zenekar játéka, de egyre inkább összeforrott; kiváló együttessé formálódott a zenekar, kiválóan képzett karnagyuk kezében.
   Sárközi zenéje nagyon jól érvényesült a zenekar előadásában, De Fries Károly igazán pergő, fülbemászó melódiáit együtt topogta a közönség a székek alatt a zenekar ütemével.
   A Szentivánéji álomhoz írt Mendelssohn kísérőzenét Sebestyén András mesteri gonddal, mély átérzéssel, kitűnően dirigálta. Ugyancsak az egyik legsikerültebb kísérőzenéje a Tragédiának volt, szintén kiváló tolmácsolásban.
   Ezen művek előadásában is érzett még a vonósok kevés létszáma. Létszám – státus! Egymást kiegészítő fogalmak, de a gyakorlatban mégis van egy kis eltérés köztük. A12 státuszban levő színházi zenész és az operetteknél, zenés vígjátékok előadásánál négy kisegítő adja az összlétszámot. Legalább három vagy négy első és két, illetve három másodhegedű, egy klarinét és egy trombita kellene a zenekarba. A kiváló zenészekből álló zenekar ilyen összetételben a vidéki kisszínházak egyik legjobb képességű és teljesítményű zenekara lenne.
Szóba került év közben az is, hogy alkalmanként, nagyobb feladatok megoldásánál a helyben működő honvédség helyőrségi zenekara is segítene a színháznak. Erre egy-két esetben sor is került. A jövő évi műsorterv még több ilyen összeműködést tesz majd szükségessé.
   Hogy a zenekar egész évi jó munkáját mennyire dicsérhetjük minden nehézség ellenére, abban a kitűnően képzett zenekari tagokon kívül oroszlánrésze van a nagyon tehetséges, kiváló zenei műveltséggel és ízléssel rendelkező karnagynak, Sebestyén Andrásnak. Az ő sokszor aprólékos, gondos korrepetáló munkájának az eredménye, hogy a zenekar pontosan játszik és lendületes, átélt dirigálása nyomán életre kel a mű a hangszereken. Kár, hogy ebben az évadban betegsége akadályozta, hogy legtöbb előadáson dirigáljon.
  Valentin Kálmánt karmesteri tevékenységében is szívesen látjuk a zenekar élén, egyre több lendülettel, akarással és rutinnal vezeti a zenekart.
   A színház zenekarában a zeneiskola több tanára működik és a színházi zenekar tagjai közül is többen vállaltak oktató munkát a zeneiskolában. Nagyon szeretnénk, ha a zeneiskola keretein belül a zenei nevelés missziójában részt venne a színház teljes zenekara is, természetesen a sok időt igénybe vevő színházi munkán túl, az úgyis kevés szabadidő erre áldozott keretein belül. Nagyon örültünk, amikor a színház megalakult Egerben és harcoltunk is érte, úgy gondoljuk, hogy a színházi zenekar Eger zenei nevelésében, a zenei igények kielégítésében nagyobb szerepet is tudna vállalni.
  Közönségünk nagyon megszerette a színházat és vele együtt a zenekart is, mely annyi kedves élményt, jó szórakozást nyújtott számára.

Dienes Tibor, M.T. művelődési osztály

 

   Bál a Savoyban - Ábrahám Pál világot meghódító revüoperettje. Slágerei ma is frissen, korszerűen hatnak és bárhol is játsszák (a „közelünkben” most éppen Szolnokon), mindenhol nagy a siker. Az ősbemutató Berlinben volt, ma 80 éve, 1932. december 23-án. A szerző vezényelt, a főszereplők között három magyar művész: Alpár Gitta,  Bársony Rózsi, és Dénes Oszkár.
  A blog a Gárdonyi Géza Színház 1962. március 16-án bemutatott előadásának Népújságban megjelent (itt némileg rövidített) kritikájával ünnepli az évfordulót:

A sikeres revü káprázatával hódította meg az egri közönséget a Bál a Savoyban

 …A darabot Horváth Jenő rendezte……………pergő és lendületes játékra törekedett…. A játékteret a viszonylag nagy szereplőgárdára tekintettel a maximális revühatás elérésére igyekezett kamatoztatni, a szöveget, a párbeszédeket pedig úgy pergetni, hogy a tánc, a ruhák, a színpadi formák csillogása hassanak elsősorban. …Elvitathatatlan érdeme Horváth Jenőnek, hogy olyan fegyelmezett együttes játszik a színen, amelynél a kisiklás elképzelhetetlen. A gyors iram, a változó képek, a zene, a táncok, az egész színpad egyetlen tömör hatás, kiváltképpen az első felvonásban.
   A táncokat vendégművész, Somoss Zsuzsa tervezte és tanította be. Kiváló munkát végzett. A színház megerősített tánckarát, a Jurida-fivéreket és  az operett-történet „hőseit”  a kisméretű színpadon elevenen és színes mozgásban tartja, igazi revüt, éjszakai tombolást honosítva meg pár órára az egri színpadon…………..
   Somoss István vezényelte a színház zenekarát. A kisegyüttesre Gyulai Gaál Ferenc hangszerelte Ábrahám Pál muzsikáját. Somoss István tüzes muzsikát diktált, de érzékkel nyúlt azokhoz a zenei képekhez is, amiket Ábrahám Pál kissé szentimentálisra fogalmazott – a műfaj törvényei szerint.



   Két jól ismert vendégnek is tapsolhatott a méltán hálás egri közönség: Illyés Ilonának és Fontos Magdának.    
   Illyés Ilona vendégszereplése üde színfolt. Hangja behízelgő, kulturált. Könnyedén, nagyvonalúan játszott-táncolt, s megjelenése a tisztességes, s finom lelkű dáma illúzióját hozta a színpadra.
   Fontos Magda bájos jelenség, kedvessége és mosolygós temperamentuma elérték a hatást. Kitűnően táncolt, dekoratív jelenség és az előadás egyik erőssége. Humora természetes egyéniségéből fakad.
   A brazil táncosnőt Stefanik Irén alakította. A bál, az éjszakai élet csúcspontja ő, aki megjelenik és akkor minden férfi a lábai előtt hever. Táncával megérdemelte a nyíltszíni tapsot.
   Az éppen Nizzába érkező francia arisztokratát, a kikapós férjet Antal László játszotta. Nagy rutinnal, fölényesen alakított, mint aki ezt a szerepkört igen jól ismeri. Ez a bizonyosság itt-ott modorosságra csábított Antal Lászlónál.
   Varga Tibor török diplomatája az esemény forgatója és tengelye. Érezhetően idegesen kezdett. A három felvonást kitűnően táncolta végig. Darab szerinti hivatása, hogy a bemondásokból, kiszólásokból, szóficamokból, halandzsákból és helyzet adta lehetőségekből mondatonként, olykor szavanként csiholja-szedje ki a humor tűzijátékanyagát, hogy az robbanva vigye előbbre a hangulatot. E tekintetben varga Tibor többször adósunk maradt, kamaszos figura volt, s nem nőfaló diplomata.
   Rassy Tibor komornyikja hiteles alakítás még így is, rövidre szabott lehetőségei között is. A fiatal ügyvéd, Fábián József ábrándozó félszegséggel, Szilágyi István nőiszabója – helyesen – inkább pantomím alakítással hívta föl a figyelmet. Dánffy Sándor főpincére az éjszakai élet többkulacsos figurája, aki zsíros derűvel szolgálja és neveti nagypénzű és romlott vendégeit. A feleség komornájának szerepében Varga Ilonát láttuk. Ez a tenyeres-talpas házibútor kitűnő és komikus ellentétként hatott a kozmopolitán előkelő világban…………….



   A tánckar az előadás egyik vezérszólamát és fő látványosságát jelenti, élén a Jurida-fivérekkel. Ez a testvérpár teljes muzikalitással táncol, és a vastaps indokolt teljesítményükért. A tánckarból külön ki kell emelnünk Bak Manyit, Dezsényi Ágotát, Farkas Violát, Leiler Zsuzsát és Valastyán Györgyöt.
   Székely László díszletei a kisméretű színpad teljes kihasználására és adott körülmények között nagyvonalúságra törekedtek. Az ő munkájával kapcsolatban kell megállapítanunk, hogy a revü elsőrangú hatása a díszletadta keretben a technikai személyzet nagyszerű teljesítményén nyugodott. A hatásban is maradéktalan első egri revü példa arra, hogy a látványosság derűs szórakozást nyújthat és lehet egy műfajt korlátozott körülmények között is jól játszani.
   A siker jelentős összetevője a kosztüm-sorozat. Wieber Marianne vendégtervező elgondolásait kitűnően váltották valóra Rácz Ilona és Nádasy Géza.
   A siker azt bizonyítja, hogy az érdekes, látványos, a megszokottól eltérő színpadi produkció iránt az érdeklődés elemi erővel tört fel. A közönség a szemek káprázatában fürdik, egyik nyiltszíni taps a másikat váltja……….

Farkas András   

A teljes szereposztás:

Henry de Faublas marquis: Antal László
Madlaine, a felesége: Illyés Ilona m. v.
Daisy Parker: Fontos Magda m. v.
Mustafa bej, a párizsi török követség attaséja: Varga Tibor
La Tangolita, brazil táncosnő: Stefanik Irén
Celestin Fourmint, ügyvéd: Fábián József
Archibald, komornyik: Földessy Sándor
Polette: Bogdány Mária
Lilly: Majoros Júlia
Hermance: Sztanics Ibolya
René: Horváth Géza
Maurice: Pallós Emil
Ernest, Celestin barátja: Almási Albert
Bébé, komorna: Varga Ilona
Monsieur Albert: Szilágyi István
Pomerol, a Savoy főpincére: Dánffy Sándor
Bessy, angol, Mustafa bej felesége: Bukucs Edit
Juliette, francia, Mustafa bej felesége: Losonszky Aranka
Lizzie, német, Mustafa bej felesége: Tolnay Katalin
Manci, magyar, Mustafa bej felesége: Mátyus Emília
Carmen, mexikói, Mustafa bej felesége: Farkas Viola
Egy úr: Kakuk Jenő
Mixer: Szilágyi Tibor
A szólókat táncolják:
Kelemen Márta
Farkas Viola
Leirer Zsuzsa
Bak Mária
Dezsényi Ágota
Jurida István
Jurida József
Valastyán György