Kardos Kristóf és Misurák Tünde - fotó: Gál Gábor

Azért örülök az új Csehov bemutatónak, mert mindössze kétszer volt ilyen Egerben (értsd: kétszer az önállóvá válás óta), 1993-ban a Ványa bácsit rendezte Gali László, 2004-ben a Három nővért Radoslav Milenković.

Bővebben a 2022/23-as évad rovatban!
 

   Ételt-italt a nézőtérre nem viszünk be és főleg nem fogyasztunk előadás közben. Alapvető színházi illemszabály. Nem az egyetlen, de most csak erről beszélek (azért azt a fiatalembert még megemlítem, aki kalapban ülte végig a premiert). Nem mondják be az előadás megkezdése előtt - mint azt, hogy kapcsoljuk ki a telefonunkat. Sok színházban ki van írva, jól látható helyeken, úgy tűnik, Egerben sem ártana. Van, aki ül az első sorban, kezében a vizespalackkal és a legnagyobb nyugalommal iszogat előadás közben. Nem egyszer láttam már. Tiszteletlenség a művészekkel szemben elsősorban, de velünk, többi nézővel szemben is. A fiatal hölgy biztosan kibírná a szünetig, ahogyan mások. Ha magától nincs tisztában ezzel az alapvető színházi illemszabállyal, talán illedelmesen figyelmeztetni kellene már rá valakinek.

   A blog előző bejegyzésében Déryné Széppataki Róza Egerben tett látogatását idéztem, 1872. szeptember 29-i, százötven évvel ezelőtti elhunytára emlékezve. Úgy tűnik, olyan régen volt, hogy az szinte felfoghatatlan. De, ha kicsit belegondolok, máris közelebb kerül a dátum. Édesapám születése előtt mindössze 47 évvel még élt a vándorszínészet korának nagyszerű művésze, az első magyar operaénekesnő, 51 évvel előtte még fel is lépett. Igaz, az volt az utolsó fellépése (történetesen Miskolcon.)  
    De ekkor már volt otthona a színjátszásnak!
   Korábbi időkben azt sem tudhatták bizonyosan, hol és hogyan állhatnak majd színpadra. Sajnos valamiképpen hasonló a helyzet az elmúlt néhány évben és napjainkban is. A koronavírus járvány miatti bezárások után megkönnyebbülhettünk, s most itt az energiaválság. Több magyarországi színház hónapokra történő zárását már bejelentették. A város polgármstere Egerben is szóba hozta... Az alkotók feje fölött ott a bizonytalanság, a „Mi lesz?”, ami természetesen a nézőket is foglalkoztatja azért, de nagyobb a gond a másik oldalon. Az egzisztenciális kérdést most nem is említve, gondoljunk csak arra, a nyugodt és felelősségteljes alkotáshoz nyugodt háttér is kell. Ez az, ami most inog.
   Minden színháznak és közönségének - jobb időket kívánok!

   1872. szeptember 29-én hunyt el Déryné Széppataki Róza, a vándorszínészet korának nagyszerű művésze, az első magyar operaénekesnő. A Miskolci Nemzeti színházban - ahol életében utoljára lépett színpadra - emlékgála keretében emlékeznek rá. Járt azonban Egerben is.
   Az egri jezsuita gimnáziumban 1692-től kezdve játszottak iskoladrámákat, latinul, kivételes esetekben, 1763-ban és 1768-ban, magyarul is, de világi színpadon magyar szó Egerben először 1815. június 15-én hangzott fel.
  A Pesti Színjátszó Társaság, amelytől elvették a Rondellát, feloszlott. Egyik csapatuk Murányi Zsigmond és Benke József direktorságával Miskolcra indult, s Egerbe is betért. Déryné Naplójában így írta le a városba érkezést:
   „Egyszer csak előttünk termett a város, az ő szűk, sötét kapujával, mely körül még akkor nehéz láncok függtek a falba erősítve … Beereszkedtünk a sötét kapu alá (* Hatvani-kapu), nagy zörgést okozván a nehéz parasztszekér, hogy rengett bele a kapu tetején lévő sötét épület, mely fekete volt, mint ha valami égés füstje maradozott volna rajta a rég elmúlt időkből. Vastag rostélyú két üregéből homályosan és busán pislogott alá néhány töredezett üvegdarab.”
   Ugyancsak a Naplóból tudjuk, hogy csak egy-két előadást akartak tartani, „de oly szíves fogadtatásban részesült a társaság, hogy sokkal több ideig maradtunk ott, mint előbb szándékunk volt. A sok meghívásnak ebédekre, ozsonnákra, vacsorákra, pincékbe, nem volt szünete. Ez új dolog volt előttünk, Pesten ilyenekben nem részesültünk soha”.

   Elhunyt Harák Judit jelmeztervező, aki alkotótársa volt a Gárdonyi Géza Színház sok előadásának is. Nyugodjon békében!

A blog Európa - színház menüpontja most a Karagöz (tradicionális török árnyjáték) leírásával és képeivel bővült. Bővebben lásd ott!

   Az elszabaduló energiaárak és a küszöbön álló válság miatt Mirkóczki Ádám polgármester javaslatcsomagot jelentett be, ennek része a város legnagyobb fogyasztóinak, a strandnak, uszodának, az EKMK épületeinek (Forrás és Bartakovics), valamint a Harlekin Bábszínháznak és a Gárdonyi Géza Színháznak az ideiglenes bezárása. Amint az egerhirek.hu-nak adott interjúban Blaskó Balázs, a színház direktora elmondta, ez tragédiával érne fel a színház életében. „Nagyon veszélyes elképzelés. Nagyon megdöbbentünk. Minden intézmény és látogatói számára mellbevágó hír ez, de a helyzet az, hogy mi működés szempontjából ráadásul különbözünk minden más intézménytől, például az uszodától vagy a strandtól. A bemutatókat hosszú előkészítő munka, színpadi próbafolyamat, emellett díszletek, jelmezek elkészítése előzi meg.  Ha bezárják az épületet, körülbelül 2 hónap, amíg ismét el tudunk indulni.„ A polgármester szeptember 9-re rendkívüli közgyűlést hívott össze, ezen döntés végül csak arról született, hogy bizottságot hoznak létre a helyzet és lehetséges kezelésének áttekintésére.

   A Perl Márton fotóján látható társulati tagok bizonyosan nem gondolták volna, hogy 35 év elteltével milyen helyzetben lesz a Gárdonyi Géza Színház – lásd a 2022/23-as évad rovat első bejegyzését, az évadnyitóról! Csak az öröm és a bizakodás töltötte el őket. Miért is volt különös jelentőségű ez az évad? A miskolci színházzal történt összevonás évei után következő új önállóság kronológiája így alakult (idézem a blog Színháztörténeti sorozatának -  bal oldali menüsor – bevezető fejezetét):
1985-ben megszüntették az összevonást. Január 1-jétől befogadó színház lett az egri, társulat nélkül, önálló bemutató joggal, Szikora János vezetésével.
1986/87 Gali László a direktor – de még mindig csak befogadó színház.
1987/88 Bár még vannak befogadott produkciók is, már önálló társulat. Ők vannak a képen.

Bővebben lásd a 2022/23-as évad rovatban!

  1952-ben, az ostrom 400. évfordulóján az egri Ady Endre amatőr színjátszó csoport bemutatta az Egri csillagokat.
  „Méreteiben szinte egyedülálló mozgalom indult meg megvalósításáért. A mag együtt volt, s szorosan felzárkóztak köré azok, akik magukévá tették az előadás ügyét – és sokan voltak ilyenek. A színjátszó-gárda hónapokon keresztül dolgozott.” – írta az előadás rendezője, Forgács (Fink) Kálmán két évvel később a Népújságban.
   A Heves Megyei Hírlap-ban, 2002-ben Kiss Kálmánné, Németh Irén így emlékezett:
   „Hónapokig próbáltuk az esti órákban, munka után. A bemutató előadás 1952. aug. 20-án volt a színházban. Majd egy héten át telt ház mellett ment, napi két előadásban. A sikert jellemzi, hogy neves színészek, köztük Major Tamás is megnézte, és elismeréssel nyilatkoztak a teljesítményről. A 150 fős szereplőgárda törzstagjai hivatalnok, ügyvéd, pedagógus, kőműves, szabó, cipész, vasutas és diák. A statisztéria az egri diákokból állt össze. Társulatunk önfenntartó volt. Kizárólag előadásaink bevételéből fedeztük a költségeket. Mégis az Egri csillagokhoz a Nemzeti Színháztól és pesti jelmezkölcsönzőktől szereztük a jelmezeket. A díszleteket a csapat tagjai készítették."

   (* Forgács Kálmánból később hivatásos színész lett, tavaly, születésének 100 éves évfordulóján a blog három részes sorozatot közölt róla , és .)

 

   Hosszas betegségét követően, 38 éves korában elhunyt Blaskó-Saárossy Zsófia, rendezőasszisztens, dramaturg. Nyugodjon békében!

Gyülekeznek a nézők.

A Tanulmány a nőkről című zenés vígjáték szerepelt tegnap este az Agria Nyári Játékok műsorán, a Líceum udvarán, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház előadásában. Az estének volt két egri vonatkozása - az író szerepét Ágoston Péter játszotta, aki Egerből indult - egy korábban a blog számára született írását olvahatják. Balogh Sándorként pedig most Ozsgyáni Mihályt láttuk, több évig volt tagja az egri társulatnak, s "A fátylam kicsit oldalra billent" című, a magyar után már németül is megjelent regényéről először a blogon lehetett olvasni - még a megjelenés előtt. Lásd  !
   A nevetésre ingerlő szituációkon, a sok-sok ismert (retro) slágert hallgatva jól szórakozott a közönség, de közben eszembe jutott a Gárdonyi Géza Színház 2006-os produkciója is. Íme, két rövid részlet abból az előadásból, az első és második felvonás fináléjából (a videó a képre kattintva nyílik, a blog YouTube csatornájáról):

NYÁRI SZÜNET - hirdeti a felirat az első egri kőszínház épületén. Nem tudom, mikor készült a kép, én az 50-es évek elejére tippelek, de mindenképp 1955 előtt, mert abban az évben került fel a homlokzatra a Gárdonyi Géza Színház felirat, ami itt még hiányzik.


 

   A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján Életmű-díjat kapott Beke Sándor rendező, színházigazgató, a Gárdonyi Géza Színház Örökös Tagja. Gratulálunk!
 

Fotó: gardonyiszinhazblog

A hamarosan véget érő 2021/22-es évad a 25. Nagy András számára a Gárdonyi Géza Színházban. Pedig eredetileg nagyon más pályára gondolt... A jubileumi beszélgetés a Színészportrék menüpontban olvasható. Ezt az írást a felvidek.ma portál is átvette.
 

Március 15. alkalmából Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetéssel jutalmazták Emődi Attilát, a GG Tánc, Eger táncművészét. Gratulálunk!

Március 7-től mindenhol, tehát a színházakban is megszűnik a kötelező maszkviselés.