Az 1987//88-as �vad el�ad�sait a n�z�i visszaeml�kez�seken t�l bemutat�suk sorrendj�ben, a korabeli sajt� seg�ts�g�vel id�zz�k. M�r olvashatt�k: S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja (27.r�sz), N�das P�ter: Takar�t�s (31.r�sz), Beumarchais: Figaro h�zass�ga (32.r�sz)
 

Charley n�nje az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�zban - Besz�lget�s Aldobolyi Nagy Gy�rgy zeneszerz�vel (r�szlet a N�p�js�g interj�j�b�l)

 - A mostani el�ad�s miben lesz �j, egyedi……?
- �jra hangszereltem a darabot az egri viszonyoknak megfelel�en. Tekintettel voltam a k�s�retre – az Egri Szimfonikusok v�llalt�k – �s a sz�n�szek adotts�gaira. Egy�bk�nt �pp ez adja a dolog eredetis�g�t, hiszen a szerepl�k egy�nis�ge form�lja az el�ad�st.
- ……Rem�lem, nem babon�s: el�ruln�, milyenek a benyom�sai az egri premiert illet�en?
- Nagyon tehets�ges, j� szellem� t�rsulatot hozott ide Gali L�szl�. Megtal�ltuk az �sszhangot a zen�szekkel. Marik Erzs�bet korrepetitorral �s Gajdos J�zsef koreogr�fussal. Rem�lj�k, hogy siker lesz…

   1988.01.29.

Az �r�kifj� tanti sz�nre l�p

  A k�nny� m�faj nev�ben ellent�tben egy�ltal�n nem egyszer� dolog. Nem el�g hozz� a sz�n�szi tehets�g, az �r�: a sz�rnyal� lelek, fegyelmezett �s j� �sszmunka n�lk�l g�rcs�s er�lk�d�ss� v�lik az el�ad�s. Az egri egy�ttes �ppen ezt �rtette meg, s legnagyobb er�ny�k az az �sszhang, az a k�z�s teljes�tm�ny, amelyen nem �rz�dik izzadts�gszag. A piruett k�nnyed, nem botlik meg saj�t l�b�ban a „t�ncosn�”, legal�bb olyan szinten val�s�tja meg ez a rokonszenves csapat a produkci�t, mintha zen�s tagozata is volna.
  A habk�nny� t�rt�netet szinte mindenki ismeri. Az alakok is sokszorosan ismer�seink: a boh�m di�kok, a szerelmes, de j�l �rz�tt le�nyk�k, a zord, de becsaphat� aty�k, nosztalgikus k�t�d�sek, mind-mind a sz�nh�zi k�zhelyek k�z� tartoznak. K�l�n�s dolog ez: korunkban t�ls�gosan is felment az eredetis�g �zsi�ja. Valamikor egy�ltal�n nem sz�m�tott az pl�giumnak, ha az irodalomban vagy a sz�npadon r�gi figur�k t�ntek fel. S�t, a m�vess�g fokm�r�je volt, hogy ki mennyit tudott be�p�teni az alkot�s�ba a hagyom�nyokb�l. Tal�n onnan a Charley n�nje fantasztikus sikere, hogy �r�ja sz�n�sz, aki mit sem t�r�d�tt a literat�ra etikettj�vel, csup�n azzal, hogy hat�sos legyen a m�ve. Ez azt�n siker�lt is.  Legend�k sz�lnak arr�l, hogy vonaton vetette pap�rra, net�n fogad�sb�l boh�zat�t. Nem t�lz�s azt mondani, hogy bizonys�g ez a darab a sz�npad k�l�nleges t�rv�nyeire, s az irodalomt�l val� f�ggetlens�g�re. Mert nagy val�sz�n�s�ggel m�g csak el sem mosoly�tan� mag�t az a n�z� e po�nok olvas�sa k�zben, aki a sz�ni l�tv�nyon has�t fogja a nevet�st�l.

Koncz J�nos fot�i

  A helyzetkomikum az�rt els�sorban a c�mszerepl� �rdeme, hiszen f�rfi b�jik asszonyruh�ba. �r�k �s megunhatatlan humorforr�s a k�t nem k�l�nb�z�s�ge �s hasonl�s�ga, k�l�n�sen, ha ez az �tv�ltoz�s olyan vil�gban j�tsz�dik, mint a b�kebelei Nagy-Britannia. A f�rfiak �s n�k k�zeled�se itt szertart�sos, �gy val�ban szents�gt�r�snek sz�m�t, ha valaki nadr�g helyett szokny�t vesz f�l.  Itt nem egyszer�en egy komikus f�lre�rt�sr�l van sz�, hanem ezek szerint egy �lszent erk�lcsis�g kifigur�z�s�r�l is. Ahol voltak�ppen nem is az �lt�z�ke adja meg „Charley n�nj�nek” vagyis Lord Frank Babberley-nek a tekint�ly�t, hanem degeszre t�m�tt p�nzt�rc�ja.  S ez – valljuk be – m�g napjainkban is tiszteletet parancsol.
  Az egri el�ad�s �deme az, hogy nagyon is hagyom�nyosan, m�gis friss szeml�lettel �ll�tja el�nk ezt a boh�zatot. M�r Shakespeare-n�l lelk�re k�t�tte Hamlet a sz�n�szeknek, hogy a boh�c ne mondjon t�bbet a szerep�n�l. Vagyis ne pr�b�ljon valaki a maga kov�csolta sikert�l megr�szegedve a lehets�gesn�l t�bb elismer�st kicsiholni. Ezt az �si, de mindig megszegett sz�n�szparancsot marad�ktalanul betartotta az egy�ttes. A c�mszerepet j�tsz� M. Horv�th J�zsef sem „rad�rozta le” a t�bbieket a vil�got jelent� deszk�kr�l. Pedig mintha egyenesen neki �rt�k volna ezt a szerepet: oly term�szetes m�don illik alkat�hoz. Kiv�l�an �ll�tja el�nk kezdetben a t�rsai �ltal is f�lreismert, n�mileg egy�gy�nek tartott, �m val�j�ban sokarc�, szellemes figur�t, akit igaz�b�l a sz�ls�s�ge helyzet jellemez. Azt is meg�rthetj�k, hogy nemcsak a k�l�n�s helyzet v�ltoztatta megunhatatlan sikerdarabb� a Charley n�nj�t, hanem az is, hogy f�lsejlik benne valami fontos tudnival� az emberi term�szetr�l. Lord Frank Babberley arck�p�hez �jabb �s �jabb von�sok ker�lnek, mert M. Horv�th J�zsef nem tekinti egyszer�en j�pofa bemond�soknak szavait. A nevet�sen t�l a k�z�ns�g is meg�rzi, hogy ennek a fiatalembernek kiss� val�ban megingott nemi szerepe a n�i �lt�z�kben. Rendk�v�l k�tarc�an parodiz�l, hangs�lyos gesztusai egyszerre fejezik ki a j�t�k �nfeledts�g�t, s a mag�ra ismer�st: jaj, m�r nem tudok parancsolni sem �nmagamnak, sem az esem�nyeknek!
  Ilyen szempontb�l fajs�lyosabb is az el�ad�s a szok�sosn�l, de ez nem megy a sz�rakoz�s rov�s�ra. S�t, k�l�n�s m�don m�g meg is er�s�ti a n�z�k �nfeledts�g�t: k�nnyen belehelyezhetj�k magunkat Babberley alakj�ba, mivel M. Horv�th nem egy sematikus karikat�r�t, hanem egy teljes embert �ll�t el�nk. M�g ink�bb szerencs�s, hogy lehet�s�ge van azt az eml�tett „k�zhelyet”, pontosabban ezt a v�zlatot kisz�nezni, teljes �rt�k� k�pp� form�lni.
 T�rsai j�l assziszt�lnak teljes�tm�ny�hez: Szatm�ri Gy�rgy �s Megyeri Zolt�n pontosan t�kr�zi vissza Babberley v�ltoz�sait. Nem �rtik �s nem is �rthetik, hogy mi megy v�gbe bar�tjukban: a v�g�n is csup�n megel�gedetts�g�kben fogadj�k vissza szeretet�kbe. �k a bizonys�g arra, hogy az �gy szerzett tapasztalat nem megoszthat�, b�rmenyire is m�ly, szinte zsigeri. Pontosan beleillenek a k�pbe, t�nc- �s �nektud�suk nem hagy k�v�nnival�t maga ut�n.
  A m�sik p�ros, Rom�n Judit �s Pasqualetti Ilona is �llja a temp�t. �gyesen form�lj�k meg az etikett szor�t�s�ban �l�, de term�szetes v�gyaikat nem sz�gyell� l�nyokat. It tal�n �rz�kelhet� k�l�nbs�g van Rom�n Judit jav�ra, mivel mimik�ja, �t�l�k�pess�ge er�teljesebb, �gy hat�sosabb megjelen�se, b�rmennyire is kiegyens�lyozott a k�t szerep.
  Meglepet�s Kiss L�szl� Sir Francis Topplebee szerep�ben. Nemcsak teljes hiteless�ggel jelen�ti meg a nyugalmazott ezredest, de remek �nekhangj�val hamar a sz�v�nkbe is lopja mag�t. A nagy „sl�gern�l”, az Orchide�kn�l m�r visszafogottabb, tal�n ez az ismert dallam g�tl�sokat kelt benne. Remek t�rsa Rib�r �va, aki kit�n�en �nekel. Megjelen�s�vel, szerepform�l�s�val t�k�letesen illeszkedik az egy�ttesbe. Nem kev�sb� kifejez� K�sz�li Ibolya alak�t�sa sem, Ella Delehay megszem�lyes�t�se er�teljes, fontos teljes�tm�ny.
  Megh�vott vend�gk�nt Korcsm�ros Jen� j�tssza Stephen Spittigue szerep�t, alkat�hoz igen illeszkedik ez a figura, �gy j� v�laszt�s volt r�b�zni ezt az alakot. Hasonl�an kedves alak�t�st ny�jt Solymosi Tibor, aki a szenvtelen inast szellemesen �ll�tja sz�nre.
  Tal�n m�ltatlanul eml�tem a v�g�n a zen�t: Aldobolyi Nagy Gy�rgy tan�totta be �s vez�nyli. Az Egri Szimfonikus Zenekar negyedsz�zados �tj�n nem kis �llom�s ez: profi sz�nh�zi egy�tteshez m�lt�an muzsik�lnak. Er�teljes, hangs�lyos az �ltaluk teremtett vil�g: v�gig dramaturgiai jelent�s�ge van a daloknak, s Szenes Iv�n szellemes sz�vegeinek. A v�g�n az egyveleg szinte koron�ja a kellemes el�ad�snak.
  A rendez�, Kalm�r P�ter f�iskolai hallgat� letette a n�vjegy�t, sose �ll�tson ki rosszabb el�ad�st p�ly�j�n. �sszess�g�ben egy hangulatos sz�nh�zi este bontakozott ki, amely m�lt�n tal�l k�z�ns�gsikerre.

                                                              G�bor L�szl�