Simon Mari

   1989-t�l voltam egri sz�n�sz, 1993-ig. Gali L�szl� el�sz�r a V�gsz�nh�zb�l cs�b�tott el Debrecenbe, a Hamlet Oph�li�j�nak szerep�re, 1986-ban. Egy �v ut�n onnan �tmentem Ny�regyh�z�ra,  majd miut�n egri direktor lett, �jra visszatal�ltam hozz�. Im�dtam Egert. M�r kor�bbr�l is volt kapcsolatom vele, m�g f�iskol�sk�nt j�tszottam a V�rban k�t darabban is, Carl Zuckmayer: K�penicki kapit�ny �s Euripid�sz: Iphigeneia. Az ut�bbiban Ruttkai �v�val, aki a N�, a Csoda volt maga (a f�iskola ut�n partnere lehettem a V�gben is). A v�rost kis �kszerdoboznak l�ttam, sz�p eml�kem a Bazilika, a Dobos cukr�szda, a park - biciklis pr�b�lkoz�saim helysz�ne. Egyed�l a p�lyaudvart nem kedveltem. J�l �reztem magam az egri t�rsulatban, a koll�g�k k�z�tt. Epres Attila, Fekete Gy�rgyi bar�tn�m, Horv�th Feri, Losonczi Ariel, a dr�ga M. Horv�th Jozs�, Venczel Valentin, Menk� Terike, az �gyel� R�bl Robi, Lud�nyi Andi, a sz�n�szh�z gondnoka, Jenci (* B�der Jen�), nagyon k�zeli kapcsolatom volt L�k�s Ildi dramaturggal... Szerettem a sz�n�szb�f�t, ahol nagyokat besz�lgett�nk - s a b�f�s Katik�t.

 Egri szerepeimet is im�dtam:

Nyikolaj Erdman: A mand�tum - Varvara Szergejevna
Bernardo Bibbiena: Calandria - Santilla, Lidi� ikerh�ga
Molière: �rhatn�m polg�r - Luci, Jourdain�k l�nya
E�rsi Istv�n: S�rk� �s kaka� – Piti Lajosn�

Herv�: Neb�ncsvir�g – Corinna
„Simon Mari b�v�r�, k�z�ns�ges n�t form�l meg, aki �rzelmeiben is csak az�rt sz�ls�s�ges, mert voltak�ppen nem is �li �t m�lyen a dolgokat. Alkoholm�morban �s szexu�lis t�lf�t�tts�gben lebeg a vil�g f�l�tt, s semmi sem z�kkenti ki �nhitts�g�b�l. Igaz is, mi�rt legyen kishit� ebben a vil�gban egy olyan h�lgy, aki egy r�g�ssal lebillenti a f�rfiak fej�r�l a kalapot?”
Heves Megyei H�rlap 1991. december

Bakody J�zseffel

Carlo Collodi: Pinokki� – T�nd�r 
Jean Giraudoux: Tr�j�ban nem lesz h�bor� – Hel�na
„A legend�s h�bor� kiv�lt� oka, Hel�na, Simon Mari megform�l�s�ban nem csup�n k�nnyed teremt�s, sokkal ink�bb l�tja a j�v�t, mint a k�zmond�sos j�sn�, Kasszandra. Nem tudatosan, hanem �rz�keivel �li meg az �letet. Sz�neket l�t, melyekb�l vil�goss� v�lik sz�m�ra: mi a val�s�g �s az �lom.” Heves Megyei H�rlap 1992. okt�ber

Vaszary J�nos: Ki a harmadik? - Mari
Frank Baum-Schwajda Gy�rgy: �z, a nagy var�zsl� – A gonosz boszork�ny

  A S�rk� �s kaka� egyik el�ad�sa �ppen a nagy taxis sztr�jk alatt ment Egerben, s napk�zben �n m�g Budapesten szinkroniz�ltam. �ri�si szervez�ssel – mobil akkor m�g nem volt - tudtam megoldani a helyzetet. Kilom�tereket gyalogoltam, majd �ry-Kov�cs Andr�s rendez�vel, az � g�pkocsij�val sz�guldottunk n�hol sz�nt�f�ldeken �t, az utols� pillanatban estem be az �lt�ztet� �s az �gyel� seg�ts�g�vel a sz�npadra. Legal�bb negyed�r�ig remegtem, pokoli volt.
  M�skor meg egy pr�b�ra sietve megbotlottam egy k�ty�ban. Bokaszakad�s, gipsz, hossz� k�nyszersz�net ut�n az el�ad�st cinkcsizm�ban t�ncoltam v�gig. A takar�sban ott �llt Kiss Sanyi �s Menk� Terike, vir�gcsokorral a kez�kben. Boldog voltam, neh�z �jszak�m volt ut�na a f�jdalomt�l, de meg�rte!
   Csal�dias, meghitt volt a hangulat az akkori t�rsulatban.
  �desap�m betegs�ge miatt haza kellett j�nn�m Budapestre. Azut�n rengeteget szinkroniz�ltam, j�tszottam sokat Sz�kesfeh�rv�rt�l kezdve az �budai ny�ri j�t�kokig, de �r�kre eml�kezetesek az egri �vek, �letem fontos r�sze �s a fiatals�g. �dv Egernek! K�SZ�N�M, EGER !

 Az 1987//88-as �vad el�ad�sait a n�z�i visszaeml�kez�seken t�l bemutat�suk sorrendj�ben, a korabeli sajt� seg�ts�g�vel id�zz�k. M�r olvashatt�k: S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja (27.r�sz), N�das P�ter: Takar�t�s (31.r�sz), Beumarchais: Figaro h�zass�ga (32.r�sz)
 

Charley n�nje az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�zban - Besz�lget�s Aldobolyi Nagy Gy�rgy zeneszerz�vel (r�szlet a N�p�js�g interj�j�b�l)

 - A mostani el�ad�s miben lesz �j, egyedi……?
- �jra hangszereltem a darabot az egri viszonyoknak megfelel�en. Tekintettel voltam a k�s�retre – az Egri Szimfonikusok v�llalt�k – �s a sz�n�szek adotts�gaira. Egy�bk�nt �pp ez adja a dolog eredetis�g�t, hiszen a szerepl�k egy�nis�ge form�lja az el�ad�st.
- ……Rem�lem, nem babon�s: el�ruln�, milyenek a benyom�sai az egri premiert illet�en?
- Nagyon tehets�ges, j� szellem� t�rsulatot hozott ide Gali L�szl�. Megtal�ltuk az �sszhangot a zen�szekkel. Marik Erzs�bet korrepetitorral �s Gajdos J�zsef koreogr�fussal. Rem�lj�k, hogy siker lesz…

   1988.01.29.

Az �r�kifj� tanti sz�nre l�p

  A k�nny� m�faj nev�ben ellent�tben egy�ltal�n nem egyszer� dolog. Nem el�g hozz� a sz�n�szi tehets�g, az �r�: a sz�rnyal� lelek, fegyelmezett �s j� �sszmunka n�lk�l g�rcs�s er�lk�d�ss� v�lik az el�ad�s. Az egri egy�ttes �ppen ezt �rtette meg, s legnagyobb er�ny�k az az �sszhang, az a k�z�s teljes�tm�ny, amelyen nem �rz�dik izzadts�gszag. A piruett k�nnyed, nem botlik meg saj�t l�b�ban a „t�ncosn�”, legal�bb olyan szinten val�s�tja meg ez a rokonszenves csapat a produkci�t, mintha zen�s tagozata is volna.
  A habk�nny� t�rt�netet szinte mindenki ismeri. Az alakok is sokszorosan ismer�seink: a boh�m di�kok, a szerelmes, de j�l �rz�tt le�nyk�k, a zord, de becsaphat� aty�k, nosztalgikus k�t�d�sek, mind-mind a sz�nh�zi k�zhelyek k�z� tartoznak. K�l�n�s dolog ez: korunkban t�ls�gosan is felment az eredetis�g �zsi�ja. Valamikor egy�ltal�n nem sz�m�tott az pl�giumnak, ha az irodalomban vagy a sz�npadon r�gi figur�k t�ntek fel. S�t, a m�vess�g fokm�r�je volt, hogy ki mennyit tudott be�p�teni az alkot�s�ba a hagyom�nyokb�l. Tal�n onnan a Charley n�nje fantasztikus sikere, hogy �r�ja sz�n�sz, aki mit sem t�r�d�tt a literat�ra etikettj�vel, csup�n azzal, hogy hat�sos legyen a m�ve. Ez azt�n siker�lt is.  Legend�k sz�lnak arr�l, hogy vonaton vetette pap�rra, net�n fogad�sb�l boh�zat�t. Nem t�lz�s azt mondani, hogy bizonys�g ez a darab a sz�npad k�l�nleges t�rv�nyeire, s az irodalomt�l val� f�ggetlens�g�re. Mert nagy val�sz�n�s�ggel m�g csak el sem mosoly�tan� mag�t az a n�z� e po�nok olvas�sa k�zben, aki a sz�ni l�tv�nyon has�t fogja a nevet�st�l.

Koncz J�nos fot�i

  A helyzetkomikum az�rt els�sorban a c�mszerepl� �rdeme, hiszen f�rfi b�jik asszonyruh�ba. �r�k �s megunhatatlan humorforr�s a k�t nem k�l�nb�z�s�ge �s hasonl�s�ga, k�l�n�sen, ha ez az �tv�ltoz�s olyan vil�gban j�tsz�dik, mint a b�kebelei Nagy-Britannia. A f�rfiak �s n�k k�zeled�se itt szertart�sos, �gy val�ban szents�gt�r�snek sz�m�t, ha valaki nadr�g helyett szokny�t vesz f�l.  Itt nem egyszer�en egy komikus f�lre�rt�sr�l van sz�, hanem ezek szerint egy �lszent erk�lcsis�g kifigur�z�s�r�l is. Ahol voltak�ppen nem is az �lt�z�ke adja meg „Charley n�nj�nek” vagyis Lord Frank Babberley-nek a tekint�ly�t, hanem degeszre t�m�tt p�nzt�rc�ja.  S ez – valljuk be – m�g napjainkban is tiszteletet parancsol.
  Az egri el�ad�s �deme az, hogy nagyon is hagyom�nyosan, m�gis friss szeml�lettel �ll�tja el�nk ezt a boh�zatot. M�r Shakespeare-n�l lelk�re k�t�tte Hamlet a sz�n�szeknek, hogy a boh�c ne mondjon t�bbet a szerep�n�l. Vagyis ne pr�b�ljon valaki a maga kov�csolta sikert�l megr�szegedve a lehets�gesn�l t�bb elismer�st kicsiholni. Ezt az �si, de mindig megszegett sz�n�szparancsot marad�ktalanul betartotta az egy�ttes. A c�mszerepet j�tsz� M. Horv�th J�zsef sem „rad�rozta le” a t�bbieket a vil�got jelent� deszk�kr�l. Pedig mintha egyenesen neki �rt�k volna ezt a szerepet: oly term�szetes m�don illik alkat�hoz. Kiv�l�an �ll�tja el�nk kezdetben a t�rsai �ltal is f�lreismert, n�mileg egy�gy�nek tartott, �m val�j�ban sokarc�, szellemes figur�t, akit igaz�b�l a sz�ls�s�ge helyzet jellemez. Azt is meg�rthetj�k, hogy nemcsak a k�l�n�s helyzet v�ltoztatta megunhatatlan sikerdarabb� a Charley n�nj�t, hanem az is, hogy f�lsejlik benne valami fontos tudnival� az emberi term�szetr�l. Lord Frank Babberley arck�p�hez �jabb �s �jabb von�sok ker�lnek, mert M. Horv�th J�zsef nem tekinti egyszer�en j�pofa bemond�soknak szavait. A nevet�sen t�l a k�z�ns�g is meg�rzi, hogy ennek a fiatalembernek kiss� val�ban megingott nemi szerepe a n�i �lt�z�kben. Rendk�v�l k�tarc�an parodiz�l, hangs�lyos gesztusai egyszerre fejezik ki a j�t�k �nfeledts�g�t, s a mag�ra ismer�st: jaj, m�r nem tudok parancsolni sem �nmagamnak, sem az esem�nyeknek!
  Ilyen szempontb�l fajs�lyosabb is az el�ad�s a szok�sosn�l, de ez nem megy a sz�rakoz�s rov�s�ra. S�t, k�l�n�s m�don m�g meg is er�s�ti a n�z�k �nfeledts�g�t: k�nnyen belehelyezhetj�k magunkat Babberley alakj�ba, mivel M. Horv�th nem egy sematikus karikat�r�t, hanem egy teljes embert �ll�t el�nk. M�g ink�bb szerencs�s, hogy lehet�s�ge van azt az eml�tett „k�zhelyet”, pontosabban ezt a v�zlatot kisz�nezni, teljes �rt�k� k�pp� form�lni.
 T�rsai j�l assziszt�lnak teljes�tm�ny�hez: Szatm�ri Gy�rgy �s Megyeri Zolt�n pontosan t�kr�zi vissza Babberley v�ltoz�sait. Nem �rtik �s nem is �rthetik, hogy mi megy v�gbe bar�tjukban: a v�g�n is csup�n megel�gedetts�g�kben fogadj�k vissza szeretet�kbe. �k a bizonys�g arra, hogy az �gy szerzett tapasztalat nem megoszthat�, b�rmenyire is m�ly, szinte zsigeri. Pontosan beleillenek a k�pbe, t�nc- �s �nektud�suk nem hagy k�v�nnival�t maga ut�n.
  A m�sik p�ros, Rom�n Judit �s Pasqualetti Ilona is �llja a temp�t. �gyesen form�lj�k meg az etikett szor�t�s�ban �l�, de term�szetes v�gyaikat nem sz�gyell� l�nyokat. It tal�n �rz�kelhet� k�l�nbs�g van Rom�n Judit jav�ra, mivel mimik�ja, �t�l�k�pess�ge er�teljesebb, �gy hat�sosabb megjelen�se, b�rmennyire is kiegyens�lyozott a k�t szerep.
  Meglepet�s Kiss L�szl� Sir Francis Topplebee szerep�ben. Nemcsak teljes hiteless�ggel jelen�ti meg a nyugalmazott ezredest, de remek �nekhangj�val hamar a sz�v�nkbe is lopja mag�t. A nagy „sl�gern�l”, az Orchide�kn�l m�r visszafogottabb, tal�n ez az ismert dallam g�tl�sokat kelt benne. Remek t�rsa Rib�r �va, aki kit�n�en �nekel. Megjelen�s�vel, szerepform�l�s�val t�k�letesen illeszkedik az egy�ttesbe. Nem kev�sb� kifejez� K�sz�li Ibolya alak�t�sa sem, Ella Delehay megszem�lyes�t�se er�teljes, fontos teljes�tm�ny.
  Megh�vott vend�gk�nt Korcsm�ros Jen� j�tssza Stephen Spittigue szerep�t, alkat�hoz igen illeszkedik ez a figura, �gy j� v�laszt�s volt r�b�zni ezt az alakot. Hasonl�an kedves alak�t�st ny�jt Solymosi Tibor, aki a szenvtelen inast szellemesen �ll�tja sz�nre.
  Tal�n m�ltatlanul eml�tem a v�g�n a zen�t: Aldobolyi Nagy Gy�rgy tan�totta be �s vez�nyli. Az Egri Szimfonikus Zenekar negyedsz�zados �tj�n nem kis �llom�s ez: profi sz�nh�zi egy�tteshez m�lt�an muzsik�lnak. Er�teljes, hangs�lyos az �ltaluk teremtett vil�g: v�gig dramaturgiai jelent�s�ge van a daloknak, s Szenes Iv�n szellemes sz�vegeinek. A v�g�n az egyveleg szinte koron�ja a kellemes el�ad�snak.
  A rendez�, Kalm�r P�ter f�iskolai hallgat� letette a n�vjegy�t, sose �ll�tson ki rosszabb el�ad�st p�ly�j�n. �sszess�g�ben egy hangulatos sz�nh�zi este bontakozott ki, amely m�lt�n tal�l k�z�ns�gsikerre.

                                                              G�bor L�szl�    



 

"MERT KELL EGY HELY, HOL EML�K�NK MAJD �LNI FOG!"
 (K�lcs�n�zve A padl�s c�m� musical-b�l) - 2.

   Goldoni: K�t �r szolg�j�t j�tszottuk. Szombat esti el�ad�s, beugr�s (betegs�g miatt), t�bl�s h�z.  A Beseny�telki Szoci�lis Otthonb�l volt k�tsornyi n�z�, akik �let�kben el�sz�r voltak Sz�nh�zban. A n�z�k minden sz�sszenetre figyeltek �s reag�ltak, a Sz�n�szek ett�l sz�rnyakat kaptak, s egy fergeteges el�ad�s kerekedett.
   Egy m�sik kedves eml�kem: A cs�kos asszony ny�ri, hatvani el�ad�sa. Hatvanban a szabadt�ri helysz�nn�l a sz�npad el�tt volt lehet�s�g le�ltetni a zenekart (szintk�l�nbs�g n�lk�l!). Oda�rt�nk ut�n, mint rendesen pr�b�val kezdt�nk. Gali direktor pr�b�lt s nem �rtette, hogy mi�rt k�sik a zenekar a sz�n�szek k�s�ret�ben. Perceken bel�l kider�lt, hogy a zenekar nem a kott�t n�zte, hanem a sz�n�szeket a sz�npadon. El�sz�r l�tt�k az el�ad�st!
  A ZENEKARR�L is sz�ks�ges n�h�ny sz�t mondanom.  Az Egri Szimfonikusokra �p�lt a mi id�szakosan szolg�latot teljes�t� zenekarunk. Legal�bb olyan odaad�ssal, maximalizmussal dolgoztak vel�nk, mintha ez lenne a f�foglalkoz�suk. �k is a Csal�d r�sze voltak! T�bbnyire pedag�gusok, katonazen�szek. Viszont volt olyan hangszer, ami a v�rosban nem volt fellelhet�, ez�rt: Hevesr�l, Mez�k�vesdr�l, Miskolcr�l j�rtak be est�nk�nt az el�ad�s kiszolg�l�s�ra. Eml�kszem arra, hogy az egyik el�ad�sra �goston Ott� konzult�ci�ja alapj�n az asztalos-t�r k�sz�tett egy hangszert �s Ott�val egy�tt �r�lt�nk annak, milyen �gyesek a koll�g�k.
   Budapesten j�tszottuk �rk�ny Istv�n: T�t�k c�m� darabj�t, nagy sikerrel. A r�k�vetkez� otthoni el�ad�son �n voltam az igazgat�s�gi �gyeletes. M. Horv�th J�zsef, mindny�junk Jozs�ja azt mondta: „Tudod, azt m�r megszoktam, hogy itthon nekem tapsol a k�z�ns�g, de, hogy Pesten is, ezt szinte nem is akarom elhinni”.



Vend�gj�t�kon Marosv�s�rhelyen (1995) - el�ad�s ut�n: M. Horv�th J�zsef, Tunyogi P�ter, B�ta Csaba, B�kai M�ria, P�lfi Zolt�n
 

   Nagy igazs�g egy sz�nh�zban, hogy a k�z�ns�g mindig, minden este annak tapsol, aki azon az est�n a tud�sa, tehets�ge legjav�t ny�jtja. Ez ma is �gy m�k�dik!
   Az orsz�gos h�rnevet mi sem bizony�tja jobban, mint a TV-felv�telek vagy k�zvet�t�sek. Sok sz�p el�ad�sunk ker�lt ilyen form�n „dobozba”.
  Biztosan bocs�natos, hogy ink�bb az eml�keket id�zem fel s nem a szakm�m rejtelmeir�l �rok.
  Ugyanakkor nem hagyhatom ki, hogy a sz�nh�z k�lts�ges m�faj. A l�tv�nyhoz technika kell, ami hamar amortiz�l�dik. A l�tv�ny r�sze a d�szlet �s a koszt�m, ha �gy jobb: a jelmez is. A sz�nh�zba j�r�k biztosan megfigyelt�k, hogy ma m�r a rendez�s ink�bb aktualiz�lja a produkci�t �s korh� ruh�kban m�r nem terveznek bemutat�t. A munk�m ideje alatt – ugyancsak �sszef�gg a fejleszt�ssel - a f�rfi szab�t�rba felvett�nk egy fiatal fi�t, aki �pp Erd�lyb�l telep�lt �t. Kezd� emberke l�v�n a tervez�k minden seg�ts�get megadtak neki. Majd j�tt a k�vetkez� darab, amikor rokok� ruh�t kellett szabni. A tervez� azt k�rdezte a Direktort�l, honnan szerezt�k ezt az embert, aki a szab�t�rban �gy szabja a korh� jelmezeket, mintha valaki origamizna. � volt Benedek Attila, aki a Sz�nh�zunkb�l az Operah�zba szerz�d�tt tov�bb.  
  J�pofa dolgok sz�lettek, viszont az is igaz, hogy az emberek humor�rz�ke m�s volt akkor �s m�s most. Az els� olyan �vben, amikor m�r Gali L�szl� volt az igazgat�, a v�rosban azt mondt�k a Sz�nh�zra, hogy „Gali Baba �s a 40 rabl�”. Val�ban 41-en dolgoztunk akkor. A humor mindennapos volt. K�ls� emberek mindig mondt�k, hogy a Sz�nh�z az els� embern�l kezd�dik. Az ELS� EMBER - nek a port�sokat h�vt�k.
   Fantasztikus koll�gan�nk Mik� L�szl�n� Ica n�ni volt az egyik, aki olyan volt, mint egy j� t�nd�r, mint mindenki nagymam�ja vagy �desanyja. Mindent tudott, mindent elint�zett �s mellette tekint�lytisztel� �s korrekt volt. Az el�deink „Mata Hari”-nak nevezt�k. Mindenki kedvence volt Szab� Istv�nn� Marika n�ni, a kedves �sz haj� n�ni, aki nagyon sokat tudott a Sz�nh�zr�l, az emberekr�l. F�lt�, anyai szeretettel viszonyult mindenkihez. A Sz�nh�z volt az �lete. Minket �s a n�lunkn�l fiatalabbakat is tan�tgatta a sz�nh�zi rendre, az �letre. �r�ltem, amikor kedves bar�tn�m (volt koll�gan�nk), Erdei Petra �gy v�lekedett r�la: „�, aki fiatalon m�r a sz�nh�zi k�rusban �nekelt, id�s kor�ra is abba az „elvar�zsolt birodalomba” t�rt vissza, mely �T eg�sz �lete v�g�ig EMBER-r� tette: mert az ember nem m�s, mint a kult�ra k�zvet�t�je. �s legnagyobb mond�sa, ami nekem megmaradt, �s b�tran id�zem, ha „helyzet” van: az igazs�gnak be van k�tve a szeme, de �n mindig azt gondolom, tal�n le kellene venni …”
    Milyen k�r, hogy ma m�r nincsenek ilyen, �GYET szeret� EMBEREK! 
   Persze ne t�lozzam el, akadnak, csak a k�rnyez� vil�g nem el�ny�re v�ltozott, s a mai J� EMBEREKNEK a saj�t k�zeg�kkel is meg kell v�vni a napi csat�jukat.
   Nekem az els� id�ben furcsa volt, hogy a m�v�sz�llom�ny tagjait �vados szerz�d�ssel foglalkoztattuk. Nekik ez term�szetes volt. Azt mondt�k, ez ad nekik szabads�got, mert ha nem lesz j�, akkor egy �v ut�n elszerz�dhetnek.

Az �r�s szerz�je Marosv�s�rhelyen �ts gyula sz�nm�v�sszel (1995)

Marosv�s�rhelyen: R�bl Gabriella, valamint Olgyai Magda �s Fekete Gy�rgyi sz�nm�v�szek

  R�gen �n az id�sebbekt�l mindig azt hallottam: „bezzeg az �n id�mben”. Most, hogy visszatekintek, �n meg meg�llap�tom: „semmi nem az, aminek l�tszik”. Ma m�r m�s fogalmak szerepelnek, p�ld�ul az �vados szerz�d�s m�g l�tezik, de m�r az �vadonk�nti nagy cser�k nem, a m�v�sz�llom�ny letelepedett, itt van otthon, Egerben.  A kezdetekben fiatal koll�g�k sminkelve j�tszott�k az id�sebb szerepeket. Most meg m�r a Sz�nh�znak saj�t „�regjei” vannak.
   Gondunk volt az els� id�ben a statiszt�l�ssal is. A t�nckar �s a statiszt�l� kisebb szerepek megform�l�s�ra hoztuk l�tre a Sz�nh�zi St�di�k�pz�st. Olyan tehets�ges fiatalok j�rtak hozz�nk, akik ma m�r k�z�pkor�ak, s a p�ly�n maradva sz�p sikert k�nyvelhetnek el maguknak. Van k�z�tt�k sz�n�sz, rendez�, sz�npadi m�veket �s mes�ket szerz�.



Menk� ter�zia �s M. Horv�th J�zsef Marosv�s�rhelyen, 1995-ben: "...amikor a marosv�s�helyi vend�gszerpl�sen gipsz ker�lt a l�bamra.." - a k�pr�l a baleset oka is kider�l.

Im�dtuk a zen�smesters�g vizsg�kat, �vadok v�g�n.  Eml�kszem, minden iroda z�rva volt s a Sz�n�szek, irodist�k, mint a h�zi f�pr�b�n n�zt�k a kezd�, botladoz� majd k�s�bb magabiztosan dolgoz� fiatalokat. Egyik ilyen vizsg�n Liszt�czki P�ter st�di�s begipszelt l�bbal (rendez�s szerint) adta el� az �neksz�m�t. Mi, akik a n�z�t�ren �lt�nk, ezt nem tudtuk s vegyes gondolatokkal n�zt�k a teljes�tm�ny�t. Hatalmasat kacagva rajta. Persze, �vekkel k�s�bb, amikor a marosv�s�rhelyi vend�gszerepl�sen nekem is gipsz ker�lt a l�bamra nem nevettem olyan j�t, mint Liszi szerepl�s�n tettem anno.

Folytatjuk! (A kiemel�sek a szerz�t�l sz�rmaznak.)