Besz�lget�s SZIL�GYI OLG�VAL, a kilencvenes �vek - k�tezres �vek elej�nek egri primadonn�j�val

1984-t�l a Dohn�nyi Ern� Alapfok� M�v�szeti Iskola tan�ra. 1988-t�l a budapesti Operettsz�nh�z szubrettje, 1994-t�l az Egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z primadonn�ja. 2013-ban mesterfokozatot �s okleveles �nektan�r szakk�pzetts�get szerzett a Debreceni Egyetemen.

Hogyan ker�lt kapcsolatba a G�rdonyi G�za Sz�nh�zzal?

   �, az egy csod�latos dolog volt. Van egy nagyon kedves balettmester ismer�s�m, akinek aj�nd�kba adtam egy kazett�t. � kapcsolatban volt Aldobolyi Nagy Gy�rgy zenei vezet�vel, t�le tudta, hogy �ppen primadonn�t keresnek Egerbe. Odaadta neki a kazett�t, meghallgatt�k, h�vtak �s leszerz�dtem. H�t �ven kereszt�l voltam itt �s nagyon megszerettem Egert.

Milyen volt akkoriban a hangulat a sz�nh�zban?

   Neh�z szavakba �nteni, nagyon kedvesek voltak a koll�g�k. �n egy kis h�tr�nnyal indultam, �nekesn� vagyok, nem sz�n�sz mesters�get tanultam, b�r n�h�ny �vig j�tszottam szubrett szerepeket az Operettsz�nh�zban (�rdekes, hogy azokban a darabokban azt�n itt Egerben a primadonna szerepet kaptam meg.) A koll�g�k nagyon seg�t�k�szek voltak, elismert�k az �nekszakmai tud�somat �s seg�tettek abban, hogy sz�n�szileg is felz�rk�zzam. A M�gn�s Miska volt az els� darab, amiben szerepeltem. Felejthetetlen az a hangulat, ami itt volt akkor a sz�n�szek k�z�tt, ahogyan el�ad�s ut�n le�lt�nk, megbesz�lt�k, seg�tett�k egym�st, kital�ltunk j� dolgokat, ezt �gy sehol m�shol nem nagyon tapasztaltam. Itt nagyon �szint�n dolgoztunk a sz�npadon �s a k�z�s �rdek az volt, hogy j� legyen az el�ad�s, nem az, hogy „milyen voltam �n benne”. A legt�bbet Moravetz Levente rendez�vel dolgoztam, sokat tanultam t�le a sz�npadi jelenl�tr�l, sz�npadi gondolkod�sr�l, a darabra val� felk�sz�l�sr�l a pr�bafolyamatokon kereszt�l. A pr�bafolyamat a legizgalmasabb, amikor megbesz�lj�k, hogyan lehetne a legjobb, a premier pedig a legnehezebb, ut�na kezdj�k el igaz�n �lvezni a j�t�kot.

Csal�di ind�ttat�s�nak is szerepe van abban, hogy �nek, t�nc, j�t�k t�k�letes, term�szetes egys�gben mutatkozott, valah�nyszor sz�npadra l�pett.

   �desap�m balett-t�ncos volt az Operah�zban, �desany�m balettmestern� (a h�gom is balettmester lett) �s im�dtam a t�ncot. H�rom �ves korom �ta tanultam. A sz�leim fegyelemre, illemre tan�tottak - illetve nem is tan�tottak, ebben n�tt�nk fel. A v�rembe ker�lt. A sz�npad nekem egy templom, egy m�sik dimenzi�. Sok mindent �szt�n�sen csin�ltam ugyan, de maxim�lis felk�sz�l�ssel. Nagyon sok energi�t fektettem abba p�ld�ul, hogy t�k�letes legyen a t�nc. De a mai napig sportolok, figyelek magamra. Elmentem kurzusokra (tov�bbk�pz�sekre is j�rok a mai napig is), meghallgattam mindenki v�lem�ny�t, tan�cs�t �s nem s�rt�dtem meg, mert a dics�retet j� hallani, de att�l nem fejl�dik az ember, fejl�dni a kritik�t�l lehet. Ezt az utat v�lasztottam a n�vend�keimmel is, �szint�n elmondom a v�lem�nyemet �s maximalista vagyok.

Mondjuk el, kikr�l is van sz�…

   Zeneiskol�ban tan�tok �s a n�vend�keim �nekelnek m�r Szegeden, Debrecenben, az Operah�zban. Versenyeken els�-m�sodik helyez�seket �rnek el. Magyar musicalekb�l �s rockoper�kb�l Stuttgartban rendeztem vel�k g�laestet... Mindez az�rt is lehet, mert megtan�tom a gyerekeket �gy gondolkodni, ahogyan Moravetz Levente tan�tott meg engem. A n�vend�keimet mindig megdics�rik, hogy nem csak j�l �nekelnek, de m�r ahogyan ki�llnak is, oda kell r�juk figyelni �s van mondanival�juk. Ez fontos dolog.

H�t �v �s igazgat� v�lt�s ut�n a sz�nh�z m�sfajta zen�s el�ad�sokat mutatott be, az operett h�tt�rbe szorult. Annyira, hogy a sz�nh�z primadonn�j�t�l �s bonviv�nj�t�l meg is v�ltak.

   Nagyon f�jt, de addig �n itt sok darabban j�tszottam, igyekeztem minden arcomat megmutatni, s m�soknak is kellett alkalmat adni arra, hogy megismerj�k �ket. V�ge lett valaminek, ami nagyon hi�nyzott, de megny�lt egy m�sik �t. Sokat j�rtam fell�pni k�lf�ldre, Amerik�ba, Kanad�ba, N�metorsz�gba, Ausztr�li�ba, elindultam m�s ir�nyba, koncerteken, operett g�l�kon �nekeltem. De n�ha j�tszottam is, p�ld�ul Debrecenben, a Cig�nyszerelemben Z�rik�t, Kecskem�ten, a Cirkuszhercegn�ben Fedor�t. Belek�stoltam abba, milyen az �let m�s v�rosokban, megismertem m�s pr�ba-hangulatokat, de nagyon �szint�n mondom, a sz�vem h�zott vissza Egerbe.

A k�z�ns�g a mai napig emlegeti �nt

   �reztem, hogy szerettek, gyakran kedvesen megsz�l�tottak, otthonom volt nekem ez a v�ros. Most n�h�ny �ve a Gyertyaf�ny kering� c�m� darabba h�vott a direktor, elmondta, hogy nem nagy szerep, de azt v�laszoltam, nem baj, csak ezen a sz�npadon legyek, mert valami olyan volt itt a leveg�ben, ami m�shol nincs. Amikor az els� pr�b�n kimentem a sz�npadra, egyszer�en nem tudtam megsz�lalni, annyira meghat�dtam att�l, hogy �jra itt vagyok. Nyaranta pedig a V�rban az Egri csillagok el�ad�sai jelentettek egy kis f�jdalomcsillap�t�t.


 

Egri csillagok - Vikid�l Gyul�val

A legkedvesebb egri szerepek?

Az Anna Karenin�ban Vad�sz Zsolttal

   Mindig az volt a kedvenc, amelyiket �ppen j�tszottam, de hozz� kell tennem, sokat sz�m�tott az is, �ppen ki volt a partnerem. Legt�bbsz�r Vad�sz Zsolt, �t nagyon szerettem. Azut�n is l�pt�nk fel egy�tt. M�gis, ami m�lyebben �rintett, az a Marica gr�fn� operett volt, valamint a M�ria evang�liuma �s az Anna Karenina musicalek. De szerettem a Cherbourgi eserny�ket, a J�zsefet, a Vikt�ri�t, a Cs�rd�skir�lyn�t… ut�bbinak �rdekess�ge az �letemben, hogy h�rom szerep�t is elj�tszottam. Pesten St�zit, Egerben Szilvi�t (ezt m�s helyeken t�bb nyelven is, n�met�l, olaszul…) �s Cec�li�t is elj�tszottam m�r egy t�rsulatn�l.



Cherbourgi eserny�k


 

M�ria evang�liuma, partnere T�th S�ndor



Sybill

Visszan�zi id�nk�nt az itteni el�ad�sok felv�teleit?

   Igaz�b�l bennem �lnek, de j� �rz�s n�ha visszan�zni, b�r most m�r hib�kat is l�tok. �n akkor itt a maximumot pr�b�ltam adni, de az elm�lt �vek alatt fejl�dtem sokat �s mostanra �rtek be igaz�n bennem a dolgok. P�ld�ul kicsit m�s technik�val �neklek m�r, tal�lkoztam egy nagyon j� �nektan�rral, aki megmutatta nekem ezt az utat. Az �n hangom jobban illik az operetthez, de mostan�ban ezzel az �jfajta hangk�pz�ssel, amivel g�mb�ly�bb �s nagyobb lett a hangom, az opera fel� is elmozdultam koncerteken. Sz�letett egy k�nyv Mozart �let�r�l (Nemeshegyi P�ter: Isten szeretet�nek muzsikusa, Mozart) s ahhoz CD mell�klet, azon is �nekelek. De v�ltozatlanul nagyon szeretem az operettet, ezt a boldogs�g hormonnal teli zen�t. H�l�s vagyok K�lm�n Imr�nek, akinek dalait meg sem tudn�m sz�ml�lni, h�ny koncerten �nekeltem m�r, Huszka Jen�t is szeretem, de tal�n Leh�r (egy�bk�nt nem egyszer m�r-m�r operai szint� muzsik�ja) �ll hozz�m a legk�zelebb, a Cig�nyszerelem, a Mosoly orsz�ga, a V�g �zvegy…
 

Teh�t a (szerintem mondvacsin�lt) operett vagy musical vit�ban is ki�llna a m�faj mellett.

 

Mik� Istv�nnal

   Igenis, ezt is lehet nagyon magas sz�nvonalon csin�lni. Akkor van baj, ha vissza�lnek azzal, hogy p�ld�ul K�lm�n Imre muzsik�ja - de m�sok� is - annyira megejti az embert, hogy m�g ha rosszul �neklik is van sikere. Ha vannak koll�g�k, akik nem kott�b�l tanulj�k meg, hanem hall�s ut�n �s a rossz dolgokat ut�nozz�k le, �s ett�l az eg�sz el�rt�ktelenedik. �n �gy gondolom, nagy sz�ks�g van r�, s a vil�gon b�rhol l�ptem fel vele, mindenhol nagyon szerett�k az emberek. Amerik�ban, Kanad�ban p�ld�ul 30 nagyv�rosban van �j�vkor operett g�la. Chicago, Los Angeles, Winnipeg, Vancouver �tlag 3000 f�s koncerttermeiben akkora siker volt, hogy nem akartam elhinni…

K�r, hogy az egri �j�vi koncerteken nem hallhatjuk.

   Ha h�vnak �s meg tudom oldani, akkor sz�vesen j�v�k…
 

Egri bemutat�i:

1994 M�gn�s Miska – Rolla
1995 J�zsef �s a sz�nes, sz�lesv�szn� �lomkab�t  - Narr�tor
1996 Cs�rd�skir�lyn� – Szilvia
1997 Montmartre-i ibolya – Violetta
1997 M�ria evang�liuma – M�ria
1997 Marica gr�fn� – Marica gr�fn�
1998 Egri csillagok – Izabella kir�lyn�
1998 Sybill – Sybill
2000 Cherbourgi eserny�k – Emery
2000 Anna Karenina – Anna Karenina
2001 Vikt�ria – Vikt�ria
2001 J�nos vit�z – Francia kir�lykisasszony
2011 Gyertyaf�ny kering� - Pipi  



Klingler Katalin �s Szil�gyi Olga

   „Egyed�l�ll�, ahogyan minden egyes sz�m�ban komoly, elemz� �r�sokat, gyermekek �s feln�ttek �ltal �rt sz�nikritik�kat k�z�l, s�t sz�nh�zi k�l�nsz�mot is megjelentet.” - Gali L�szl� direktor szavait id�ztem.
   1989-2003-ig l�tezett a Mez�k�vesdi Sziv�rv�ny (a legutols� �vben neve �r�kmozg�ra v�ltozott), s a kezdetekt�l mindv�gig rendszeresen k�z�lt �r�sokat az egri sz�nh�zr�l. Havonta jelent meg - a h�rom ny�ri h�napban �sszevont ny�ri sz�mmal -, f�nym�sol� technik�val, ezzel a szlogennel: "Gyermekeknek, feln�tteknek, minden �rdekl�d�nek...". Er�s kultur�lis arculat jellemezte.

 1992 m�jus�ban jelentkezett az els� sz�nh�zi k�l�nsz�m, ebb�l 70 p�ld�ny aj�nd�kk�nt a G�rdonyi G�za Sz�nh�z m�v�szeinek. (Ett�l kezdve a sz�nh�zi k�l�nsz�mok rendszeresen jelentkeztek, Sziv�rv�ny Te�trum, Th�lia Magazin, majd Sz�nh�zi Magazin c�mmel, illetve voltak egy-egy el�ad�sr�l sz�l� k�l�nsz�mok is.)
 

   Gali L�szl� direktor: "Olvasom a Sziv�rv�nyt. Rendk�v�l �r�l�k neki, hogy rendszeresen �r a sz�nh�zunkr�l. Lapszerkeszt� voltam magam is az egyetemen, s ez nagyon nagy dolog. Az �vadz�r� t�rsulati �l�sre szeretn�nk megh�vni azokat a lapokat, amelyek �rtak r�lunk, megismerni �ket, megk�sz�nni nekik!" Az 1992-es �vadz�r� t�rsulati �l�sen hangzott el a bevezet�ben id�zett m�ltat�s. 1995-ben a Heves Megyei Napban (a sorozat egy kor�bbi r�sz�ben m�r id�ztem) �gy �rt Kelemen Csaba sz�nm�v�sz, K�z�ns�get nevelni c�mmel: "Mez�k�vesden olyan p�ld�j�t tal�ltuk az iskola �s a sz�nh�z kapcsolat�nak, ami az orsz�gban is p�ratlan. Juh�sz Ferenc tan�r �r seg�dlet�vel a gyerekek nemcsak rendszeres sz�nh�zl�togat�k lettek, hanem Sziv�rv�ny c�mmel havonta megjelentetnek egy lapot, s ez nagyon kedves, j� visszajelz�s nek�nk, sz�n�szeknek, sz�nh�zi dolgoz�knak."

1999-ben az �szak-Magyarorsz�g c�m� lap is �rt r�la.

    

Minden rendes havi sz�mb�l �s term�szetesen minden sz�nh�zi k�l�nsz�mb�l kapott tiszteletp�ld�nyt a G�rdonyi G�za Sz�nh�z.

 

  A Sziv�rv�ny-d�j 1993-t�l l�tezett. Egy eml�klap, erk�lcsi elismer�s volt. T�bb �vben is megkapta maga a Sz�nh�z. Err�l a Magyar Telev�zi� egy ad�sa is besz�molt, velem k�sz�tett riportban:
   "- A G�rdonyi G�za Sz�nh�z igazgat�i szob�j�ban tal�ltam a falon egy okiratot, itt van a kezemben, �tadom �nnek, k�rem mondja el mi ez.
   - A Sziv�rv�ny d�j. Minden �vben kiadjuk azoknak, akik sokat seg�tik a lap munk�j�t, valamilyen m�don. Nagyon j� a lap kapcsolata a sz�nh�zzal, ez�rt most �k is megkapt�k........"
   A Th�lia Magazinok l�trej�tt�vel a d�j �talakult kifejezetten sz�nh�zi elismer�ss� �s kateg�ri�kra oszlott, hasonl�an a  Blogolvas�k szerint az �vad legjobb… szavaz�shoz. A kkateg�ri�k gy�zteseit h�rom t�nyez� hat�rozta meg. Az el�ad�sok k�zben-ut�n tapasztalt n�z�i reag�l�sok, egy valamennyi el�ad�st megn�z� sz�kebb csoport �ll�spontja �s a Sziv�rv�ny alap�t�-szerkeszt�j�nek v�lem�nye.



   2003 m�jus�ra – 14 �v ut�n - meguntam az egy�bk�nt hol kev�sb�, hol er�sebben, de mindv�gig jelenl�v� ellenv�lem�nyeket, amelyek szerint nem kellene ennyi kult�ra, mi�rt nem ink�bb j�pofa dolgozat r�szleteket, m�s hasonl�, iskolai �js�gokra jellemz� anyagokat k�z�l az �ltalam alap�tott �s szerkesztett Sziv�rv�ny. �n ilyen lapot nem akartam csin�lni.
  2004. j�lius�ban - az utols� sz�m ut�n egy �vvel - "(K�sei) B�cs�sz�m"-mal z�rtam le magam sz�m�ra v�glegesen a t�rt�netet. R�szletek Ilosvai Ferenc egri pedag�gus, a Sziv�rv�ny �lland� olvas�j�nak ebben a b�cs�sz�mban – egyetlen anyagk�nt - megjelent �r�s�b�l:
   Az ig�nyesen szerkesztett, XV. �vfolyam�ba l�p�, sz�nvonalas lap m�r�l holnapra megsz�nt. A m�r eml�tett tan�rember, aki �letre h�v�ja, motorja, szerkeszt�je, mindenese volt a lapnak, letette a tollat, f�lretolta a sz�m�t�g�pet, abbahagyta az �js�gcsin�l�st (ami�rt honor�riumot „term�szetesen” nem kapott, amit �nzetlen�l szerkesztett szabadidej�ben). „Azt hiszem, nem lehet azzal v�dolni, hogy b�rmit k�nnyen feladtam volna. M�sf�l �vtizedig csin�ltam" – mondja most rezign�ltan. Majd hozz�teszi, hogy dolgozott a lap szerkeszt�s�n „havonta, �r�mmel, szeretettel… Volt m�r arra p�lda a hazai sajt� t�rt�net�ben, hogy b�cs�besz�det szerkesszenek egy foly�irat v�ratlan megsz�n�se, „elhal�loz�sa” ok�n. Ezt az �r�st �n annak sz�nom. Az �ltalam ismert, olvasott �s szeretett �js�g �let�nek 15. �v�ben kim�lt. B�ke nyomaira! �rk�ny Istv�n egyik egyperces�nek csattan�ja azt hiszem, ideillik. Amikor a proszekt�r�n a boncmester el� tolnak egy balesetben elhunyt embert, az orvos �sszecsapja a kez�t �s felki�lt: - Milyen sz�p, eg�szs�ges halott!



  

…25…26…29…
  Ezzel a bevezet� r�sszel – amelyben az el�bbi sz�msornak is magyar�zat�t adom – elkezdem a sorozatot, amelynek el�k�sz�t�s�vel h�napokat t�lt�ttem, s a munka m�g nem is �rt v�get…
   G�rdonyi G�za Sz�nh�z... Vissza...! Vissza...! Hogy volt! (�s hogy van...) Visszaeml�kez�sek, gondolatok, v�lem�nyek, kritik�k, fot�k…
   Sok embert kerestem meg az elm�lt id�szakban, s vannak, akikhez – nem a tiszteletlens�g vagy kev�sb� fontoss�g, csak a v�ges id� ok�n - m�g ezut�n pr�b�lok eljutni. Mindenkit arra k�rtem, ak�r gondolatainak le�r�s�val, ak�r szem�lyes besz�lget�s sor�n id�zze fel eml�keit. Most, amikor belev�gok �s az olvas�k sz�m�ra is el�rhet�v� teszem ezeket a gondolatokat, m�gis azt kell mondanom, magam sem tudom teljes bizonyoss�ggal, mivel �s kikkel tal�lkozhatnak, akik mindezt figyelemmel fogj�k k�s�rni. A megkeres�sek sor�n mind�ssze k�t elutas�t�ssal tal�lkoztam. N�h�ny helyr�l pedig – m�g? - nem kaptam v�laszt. A t�bbs�g vagy n�mi gondolkod�s ut�n vagy azonnal, �r�mmel elv�llalta a felk�r�st. �gy nagyon komoly, �rdekes, meglepet�seket is tartalmaz� n�vsor �llt �ssze. A besz�lget�sek egy r�sze megt�rt�nt, az �r�sokat t�bbekt�l megkaptam, de m�g kor�ntsem mindenkit�l, aki �g�rte. Ezeknek sors�t e pillanatban magam sem tudom. Egyel�re b�zom az �g�retekben...
   K�sz�n�m azoknak, akiknek gondolatai m�r itt vannak, v�rj�k, hogy sorra ker�ljenek – �s k�l�n k�sz�n�m, hogy sz�nh�zszervez�t�l alap�t� tagig, primadonn�t�l n�z�ig, direktort�l a Sz�nm�v�szeti Egyetemre j�r� ifj� tehets�gig komolyan vett�k a „feladatot”, nem csak visszatekintettek, hanem a hivat�sr�l, a sz�nh�zr�l megfogalmazott gondolataikat is megfogalmazt�k, vagy �ppen �rdekess�geket, kulisszatitkokat is el�rultak. Rem�lem, �rdekl�dve �s �r�mmel olvass�k majd!
   Pr�b�lom �js�gcikkekkel �s k�pekkel is felid�zni az elm�lt id�t.
   Az egyes r�szek terveim szerint n�h�ny hetente k�vetik egym�st. Ha m�gis hosszabb id� telne el, annak bizony�ra oka lesz – k�rem az Olvas� meg�rt�s�t. A sz�nh�zt�rt�neti sorozat egy-egy �j fejezete mindig a f�oldalon olvashat� el�sz�r, de amikor �j r�sz jelenik meg, akkor az el�z� �tker�l a sorozat saj�t men�pontj�ba (baloldali men�sor). Ott teh�t mindig megtal�lhat� lesz egy�tt minden kor�bbi fejezet.
   Mit szeretn�k a sorozattal kifejezni, t�mogatni? Tal�n azt, hogy a sz�nh�znak Eger v�ros�ban �lnie kell! Ezt alapnak tekintve, abba itt �s most nem szeretn�k belemenni, hogy milyen sz�nh�znak. Egy t�ny: Eger volt az a v�ros, ahol - az orsz�gban egyed�lik�nt - m�r egyszer megsz�ntett�k az �n�ll� t�rsulatot, �sszevonva a Miskolci Nemzeti Sz�nh�zzal. Nagyszer� id�szak volt, amikor �jra megalakulhatott �s sok-sok eml�kezetes est�t szerezhetett Eger �s k�rny�ke n�z�inek „a mi sz�nh�zunk” – amint arr�l majd olvashatnak.
   Szeretn�m azt is megjegyezni, �hatatlanul el� fog fordulni, hogy ugyanarr�l az esem�nyr�l, el�ad�sr�l, m�v�szr�l t�bb r�szben is sz� esik, hiszen a visszaeml�kez�k t�bbsz�r ugyanazokat a pillanatokat tekintik eml�kezeteseknek.
   Mi�rt �ppen most, �s mire utal a 25-26-29? Olvasni mostan�ban t�bb helyen a „m�r 25 �ve ism�t �n�ll� t�rsulattal rendelkez�” G�rdonyi G�za Sz�nh�zr�l. Ez azonban �gy nem pontos. N�zz�k csak meg a kronol�gi�t, kezdve – kihaszn�lva az alkalmat - egy a t�voli kezdetekt�l indul�, de legkev�sb� sem a teljess�gre t�rekv�, csak nagyon nagy vonalakban v�zolt �ttekint�ssel!                 
1754 - az els� magyar nyelv� sz�niel�ad�s a v�rosban a jezsuita gimn�zium di�kjaihoz f�z�dik.
1815 – az els� magyar nyelv�, imm�r sz�n�szek (v�ndort�rsulat) �ltal j�tszott el�ad�s Egerben.
1884 – fel�p�l az Ar�na, f�b�l k�sz�lt sz�nh�z�p�let.
1904 – megny�lik az egri V�rosi Sz�nh�z, de nincs a v�rosnak saj�t t�rsulata. (* Ut�lagos megjegyz�s: Ezzel az esem�nnyel a 44-53. fejezetek foglalkoznak r�szletesen, amelyek a sorozat 2. �s 3. �vada k�z�tt, 2014-ben jelentek meg, amikor a megnyit�s 110. �vfordul�j�t �nnepelt�k)
1945 – a v�ros k�pvisel�-test�lete �lland� sz�nt�rsulat l�tes�t�s�re k�r enged�lyt, de ez csak t�z �vvel k�s�bb val�sul meg.
1955 – �n�ll� t�rsulat.
1965–66-os �vad a Miskolccal t�rt�n� �sszevon�s el�tti utols� �vad.
1985-ben megsz�ntett�k az �sszevon�st. Janu�r 1-j�t�l befogad� sz�nh�z lett az egri, t�rsulat n�lk�l, �n�ll� bemutat� joggal, Szikora J�nos vezet�s�vel. De a sz�nh�zakban k�t napt�ri �vet �rint� �vadokban gondolkodnak, teh�t ennek az �vnek az els� fele egy (b�r csonka) �vad volt. Ha innen sz�molunk, akkor a 2012/13-as a 29. �vad az �sszevon�s megsz�nte ut�n. Ebben az �vadban indul a sorozat.
1985/86 – az els� teljes �vad Szikora J�nos igazgat�s�ga alatt.
1986/87-  Gali L�szl� a direktor – de m�g mindig csak befogad� sz�nh�z.
1987/88 – M�r �n�ll� t�rsulat, de m�g vannak befogadott produkci�k is. Innen kezdve a sz�mol�st, a 2012/13-as a 26. �vad.



Perl M�rton fot�ja - 1987

1988/89 – az els� teljes �n�ll� �vad. A sz�mol�st innen kezdve mondhatjuk, hogy a 2012-13-as �vad a 25.
  Hajdan�n, a v�ndorsz�n�szet kor�ban egy-egy j�tsz�si helyre meg�rkezv�n a sz�ni direktorok magukat �s t�rsulatukat a k�z�ns�g kegyes p�rtfog�s�ba aj�nlott�k. �n is ezt teszem ezzel a sorozattal.
                                                  
                                                             Juh�sz Ferenc