Köszönöm szépen a bloghoz érkezett karácsonyi üdvözleteket. Minden kedves Olvasónak nagyon szép ünnepet és 2020-nál sokkal szebb új évet kívánok! J.F.

 

   A karácsonyi időszak elmaradhatatlan előadása szerte a világban Csajkovszkij mesebalettje, A diótörő. Magam élőben a budapesti Operában, Prágában, Miskolcon és egy prózai részekkel vegyített előadásban Egerben, 2008-ban láttam. Néhány napja pedig ismét a Gárdonyi Géza Színház előadásaként, a GG Tánc Eger és a Nagyvárad Táncegyüttes koprodukciójában - „élőben”. Az idézőjel sajnos indokolt, mert a járványügyi helyzet következtében online bemutatóról volt szó (előzőleg a próbák egyik része is online térben zajlott), melynek során az előadást ugyan nem felvételről, hanem egyidejűleg láthattuk, de csak itthonról, a helyszínen üres volt a nézőtér.
   Ambivalens érzésekkel ültem a monitor elé, hiszen egyfelől örülni kell annak, hogy ha csak ilyen – valljuk be – csökkentett hatásfokú élményben lehet is részünk, mégis él a színház, mégis van bemutató, másrészt szomorú a tudat, hogy ez a forma sem a közreműködőknek, sem a nézőknek nem tudja teljes egészében biztosítani azt, amit a személyes kontaktus, a színpad és a nézőtér együttlélegzése jelent. Ezt semmi sem pótolhatja. Megilleti a tisztelet azokat a színházakat, társulatokat, amelyek vállalják ilyen körülmények között is az élő online előadásokat, valamit megpróbálva mégis becsempészni otthonainkba a színház varázsából.
   A Diótörő – Családi cirkusz című, Topolánszky Tamás Harangozó-díjas, Érdemes művész (Eger) és Györfi Csaba (Nagyvárad) által koreografált produkció nagyon különbözik a klasszikus, megszokott változattól. Már az időtartamában is, hiszen Baráth Zoltán dramaturgiai közreműködésével nem egészen egy órába tömörítették a történetet, kamara-jelleget adva az előadásnak. (Ez utóbbi hasznos lehetne arra gondolva, hogy kisebb, szerényebb adottságú helyeken is játszható lenne.) A már említett klasszikus előadások lenyűgöző látványvilága helyett itt sokkal letisztultabb, egyszerűbb minden, azt is mondhatnám minimál-díszletet láthatunk (karikákból karácsonyfa), alig néhány tárgyat, viszont teremt egy más módon lenyűgöző látványvilágot az egész előadást kísérő háttérvetítés.



A képek, a jól átgondoltan használt fények megteremtik az illúziót, miközben varázslat és illúzió fizikai valóságban is megjelenik, a cirkusz világából, - „családi cirkusz” -, az artisták, a feladatát fegyelmezetten teljesítő kiskutya, a lángoló ujjak varázslata révén. (Látvány: Topolánszky Tamás, vetítés: Sátori László, jelmez: Christina Bretanu.)

  
   A címszerepet Emődi Attila táncolja, aki évek sora alatt nem egy főszerepben bizonyította már, hogy megbízható, művészileg magas szinten álló tagja a GG Tánc-nak, amely táncegyüttes egyébként, mint közösség, mint társulat is sok éve mindig színvonalas, kísérletező, egyedi produkciókkal lepi meg az egri közönséget a nagyszínpadon és a stúdióban egyaránt. Igaz ez a nagyváradiakkal közös Diótörőre is. 


 

   A koronavírus járvány következtében a színházak működése bizonytalanná, kiszámíthatatlanná vált. Már a tavasz eleje óta hol nyitva lehettek, hol nem – de leginkább sajnos nem. Így az elmúlt évad második felében és most úgy tűnik, csaknem az egész mostani évadban nem látogathatja őket a közönség. Ebben a helyzetben igazából egyetlen megoldás maradt, amely megközelíti a megszokott színházi élményt, az e-színház. Igen, csak megközelíti, teljes élményt természetesen nem tud nyújtani, még akkor sem, ha mint egyre több színház teszi, nem csak felvételeket közvetítenek online, hanem élő előadásokat is. Élő abban az értelemben, hogy a színészek valós időben állnak színpadra, de néző nincs a helyszínen. Márpedig mindkettőnek szüksége volna a másik fizikai ottlétére ahhoz, hogy a valódi színházi élmény megszülessen. Ha mégis van létjogosultsága az e-színháznak, akkor az, hogy segít fenntartani a kapcsolatot, valamit mégis adni a színházat szerető közönségnek, valamint igaz, azok is láthatnak egyes produkciókat, akik máskor nem tehetnék – például mert távol élnek az adott színház városától. Korábban már írtam két nagy országos e-színházi portálról, de egyes intézmények külön is létrehoztak erre a célra szolgáló saját felületet. Tavasszal találkozhattunk a Miskolci Nemzeti közvetítései alatt futó csíkban Szajkó Anita nevével. Klasszikus ének – előadóművész, szerkesztő-riporter. Perjési Zsolttal - a KGP TECH Kft. ügyvezetője, biztonsági tanácsadó, újságíró – közösen hozták létre és működtetik az egri E-színházat.
   „Idén tavasszal, amikor a járvány miatt egy új helyzet állt elő az életünkben, olyan kihívások adódtak, melyekre megpróbáltunk a legjobb tudásunk szerint reagálni és alkotni valami működőképeset. Egy ideje együtt dolgozunk a média területén, így eddigi ismereteinket, tapasztalatainkat összeadva úgy döntöttünk, létrehozunk egy olyan projektet, melyben a művészet és a technológia ötvöződik és ahol az online tér adta lehetőségeket kiaknázva másoknak is segíthetünk.”
   Miután megkeresték a Gárdonyi Géza Színházat is és létrejött a megállapodás, a felületen elérhetővé váltak az online közvetítések és lehetséges a jegyvásárlás is. A jegyeken, vagy a korábban megváltott bérleteken feltüntetett azonosítók segítségével lehet megtekinteni az előadásokat.
   „A darabokhoz ún. beharangozó/reklám anyagokat gyártunk (próbák alatti beszélgetések, interjúk, vagy online plakátok készítése), melyekkel az online előadásokat közvetlenül megelőző időszakot próbáljuk minél színesebbé tenni. Az élő adások előtti 30 perces „nézőgyűjtő” időszakban tehetséges művészeknek tudunk megjelenési lehetőséget biztosítani, mely adásrész, az esetleges produkciók közötti szünet, valamint a tapsrend utáni kb. 15-20 perces „levezető rész”, a tehetségek előadása mellett színházmarketing és támogató megjelenést is lehetővé tesz.”

   A premiereket több kamerával közvetítik, illetve rögzítik, a nézőtér különböző pontjairól, élő keveréssel, a közvetítések alatti élő feliratozással.

 „Örömünkre szolgál, hogy ebben a nehéz helyzetben tevékenységünkkel segítséget tudunk nyújtani.”
 

   1961-ben magát a premiert nem Egerben, hanem Hatvanban tartották. A Népújság így indított:
   „A bemutatók kellemes, várakozásteljes hangulata, a premierláz, kicsit hétköznapias volt, hiszen a szereplőgárdának először fárasztó utazással ki kellett jutnia Hatvanba (* természetesen 1961-ben még nem olyanok voltak az utazási viszonyok, mint ma – J.F.). … Amikor azonban szétnyílt a függöny, ez a hangulat ismét felelevenedett.”

   Cs. Ádám Éva írása „emberi közelségbe hozott kamaraízű rendezésről” szól (a rendező Horváth Jenő volt), merész felfogásról, amely „a musical comedy felé hajlott”. Megdicsérte a díszleteket (Kocsis Árpád): „különösen kellemes volt az új felfogás – színhatással is kifejezni a felvonások hangulatát”. A táncokról így nyilatkozott: „Az első felvonáshoz nem sikeres a három művész és signor Spagetti számára írt koreográfia. Annál kiemelkedőbb a caramboletta, s a színpadkép korzótánca. Kelemen Márta … a gyenge képességhű tánckar számára igen ügyesen dolgozta fel a kínálkozó tánclehetőségeket”. A zenekar „sajnos kicsi, de Somos István jó felfogását híven követték”. Rácz Ilona és Nádassy Géza jelmezei „tükrözték a kort, s jól kiemelték a szereplők színpadi alakjait, külsőségekben is.”
     De kik is voltak ezek a szereplők?

   Új primadonnát avattak. Bűrös Gyöngyi, Violetta szerepében. „Játékát könnyedség, mozdulatait báj jellemzi, hangja szépzengésű, erőteljes.”
   Fábián József, Raul, a festő szerepében először kapott komoly feladatot, „melyet teljes sikerrel valósított meg”. Az eddig kis szerepeket játszó színész „rutinja, kifejező játéka, sokszínű, érzelemdús hanggal  párosult … bonvivánná avatódott”.
   Antal László Henriként „ismét megmutatta, hogy a színészi átélés az alakítás legfontosabb része. Neki elhittük, amit a művészetről mondott”.
   Csornai Irén – Ninon – „temperamentumos és párizsias volt … művészi megérzéssel válogatta össze a megjelenítés belső eszközeit”.
   Varga Tibor, Florimon alakítója „szintén új színész Egerben, de a pályán is. Első bemutatkozása jól sikerült. Kellemes játéka, könnyed mozgása, disztingvált humora, csengő baritonja, mindez egybevetve hozott sikert”.
   Dánffy Sándor signor Spagetti szerepében „új oldaláról mutatkozott be. Külön is ki kell emelni, hogy az előző évek során elhangzott bírálatokat megszűrve, most már teljesen tiszta, tudatos és szépen hangzó mondataival játéka rangjára emelte a beszédet is”.
   Fekete Alajos „Franscali szerepében kellemes meglepetést hozott, mert a hadügyminiszter megszokottan ostoba figurája helyett szatirikus, a játékkal már ítéletet mondó volt”.
   Kovács Sándor (a színigazgató) három évi kiesés után lépett színpadra. „Az első megjelenés pillanatnyi merevsége a játék során teljesen feloldódott, s jól elhelyezkedett a darabban.”
   Herédi Gyula Rotschild bárója „a nálunk már rég letűnt figura alakításával árasztotta a pénzmágnás tiszteletet, egyben nevetséget keltő, ostoba nagyurát, akitől rettegnek ugyan, de akivel adott esetben bizalmaskodni is lehet”.
   Kocsis László epizódszerepeit, az apát és a színházi belső embert „ügyesen oldotta meg”.    

   1968-ban a miskolci és az egri színház összevont korszakát éltük, tehát mindkét színpadon ugyanolyan formában volt látható a produkció. Vagy mégsem?
   Benedek Miklós az Észak-Magyarországban írt róla.
   „Sokan rokonítják ezt az operettet  Puccini Bohéméletével. Haszontalan dolog keresni az ilyenfajta kapcsolatok vékonyka szálait, kutatni, kiket takartak hajdan a szereplők … a maga valóságában kell néznünk. Kálmán Imre muzsikáját aligha kell dicsérnünk, kiállta az idők próbáját, világsikere értéket is jelöl. … Az előadás fő erénye a látványosság, a csillogás, a jó illúziókeltés.”
   Itt következik közbevetve a válasz a fenti „Vagy mégsem?” kérdésre. Mivel a két színház színpadának mérete és egyéb adottságok sem voltak azonosak, a megjelenésen Egerben valószínűleg igazítani kellett.
   Mindazonáltal Kalmár Katalin díszlete, „a Montmartre zsúfoltsága, háttérben a mindenek fölé magasodó Sacré Coeur kupolájával, a műteremlakás, a szűk utca igen hatásos, harsányságával együtt nemcsak kerete, hanem szerves kiegészítője a játéknak” és „hasonlóan nyilatkozhatunk a ruhákról is”.
   „A két rendezőnek (* Orosz György és Hegedűs László) látszólag nem volt szíve kihagyni semmi derűkeltő lehetőséget. Vigyáztak azonban rá, hogy az operett alapvetően szentimentális hangulata ízlésesen, kulturáltan érvényesüljön, de mindig fel-felbukkanjon valami kis öngúny, groteszk fintor is, mintha lekacsintanának a színpadról, ne tessék az egészet komolyan venni.”
   Bókay Mária, akit az egri közönség jól ismer későbbről, a Gali László irányította társulatból, a színház új tagjaként alakította Violettát. „Kellemes énekhangja, szinte eszköztelen, de hihető, élő embert formáló játéka az előadás nagy értéke.”
   Komáromy Éva (Ninon) „ismét bizonyította, hogy méltó a közönség szeretetére”. A három bohém Makay Sándor (Raoul, a festő) – „a tőle már megszokott kellemes énekszámokkal és kissé visszafogott játákkal”, Kulcsár Imre (Henry, a költő)  - „lírával átszőtt megjelenítéssel” és Varga Gyula (Florimond, a zeneszerző) – „egyéni humorral” volt. 
 

   Kálmán Imre operettjének (szövegírók Julius Brammer és Alfred Grünwald, magyar fordítás Szenes Andor) bemutatója Bécsben volt, 1930 márciusában. A Színházi Élet című lap nem sokkal előtte közölt beszélgetést a zeneszerzővel. "...a társszerzőim ezúttal vérbeli párizsi témát dolgoztak föl. A darab most már végérvényesen "A montmartre-i ibolya" címet kapta..." Majd egy nagyon érdekes mondat következett. A mai olvasóban nézőben, ha vígoperáról hall, egészen biztosan más jellegű zene képzete merül fel, mint amelyet ebben az előadásban hallhat. Biztosan nem gondol ennyi fülbemászó, az előadás után azonnal dúdolható, kedves, populáris dallamra. Pedig Kálmán Imre így nyilatkozott: "...műfajára nézve inkább vígopera lesz, mint operett." Az ellentmondást - ha van egyáltalán - úgy oldhatjuk fel, ha a zene magas színvonalára gondolunk.

   A magyarországi bemutatóra csak 5 évvel később került sor, 1935-ben éspedig nem a fővárosban, hanem Szegeden, Sziklay Jenő társulatával, majd a fővárosi közönség is az ő előadásukban ismerhette meg, a Király Színházban, "pesti művészekkel felerősítve". Ekkor így írt a Színházi élet: "...tavaszi frissességgel ontja a világhírű magyar zeneszerző gyönyörű melódiáit, annyi és olyan magávalragadó gazdagsággal, bőséggel, hogy ... futna belőle három modern operettre való is. ... A pesti trióban Szűcs Lászlóé a vezérszólam, mellette egy vonalban fut Rátkai Márton és Orosz Vilma vidám alakítása. A szegediek élén a gyönyörű hangú Sz. Patkós Irma vezet, de meglepetésszerűen kiugrott

Körössy Zoltán is, a fiatal komikus, akinek ragyogó táncszámait nem győzi elégszer ismételteni a közönség. Becsületes, minden ízében jól összehangolt produkció ez ... jó rendezés, pompás zenekar, elismerésre méltó szép kiállítás. A szegedi színház pesti szereplése most is méltó elismerést szerez a szegedieknek, amit mindenképpen meg is érdemelnek, mert komoly művészi munka eredménye és jutalma."
 

   Egerbe is hamar elkerült A montmartre-i ibolya. Már a magyarországi bemutatót követő évben beszámolót olvashatunk előadásáról. Eszerint "nagy egri sikerének titka a rokonszenves, illúziókba ringató, bájos történet és Kálmán Imre édes és finom muzsikája". Az előadásban pedig "mindenki a legjobb szerepénél volt. Radnóthy Éva biztos könnyedséggel játszotta meg szépen és ízlésesen elgondolt alakítását és a partitura pompásan kiénekeltette koloraturákban is gazdag hangját. Őszinte gyönyörködéssel lehetett látni és hallani Szalma Sándor üde játékát,  hajlékony, sima hangját, Gellért Marika mindig elbájoló egyéniségét és sikerült énekszámait..."  
 

   Meglehetősen szokatlan, sőt még soha nem volt körülmények között készül bemutatni a Gárdonyi Géza Színház Kálmán Imre operettjét, A montmartre-i ibolyát, a járvány miatti színház bezárások közepette bár élőben, de közönség nélkül, csak online megtekinthetőséggel. Ebből az apropóból két írással jelentkezem. Először a mű első magyarországi bemutatóját fogom idézni (az ősbemutató Bécsben volt), korabeli képekkel és beszámoló-részletekkel, valamint az első egri előadást (1936). Másodszor pedig az operett egri előadásait a hatvanas évekből (1961 és 1968). (A címet lehet olvasni különböző plakátokon és cikkekben névelős és anélküli változatban is, én itt tartom magam a Kálmán Imrével 1930-ban készült beszélgetésben általa használt névelős alakhoz: A montmartre-i ibolya.) .

 

Az alábbiakban a színház közleményét idézem, a honlapról:

"Tisztelettel tudatjuk Önökkel, hogy a Gárdonyi Géza Színház előadásai – a jelenleg érvényben lévő járványügyi intézkedések feloldásáig - 2020. november 24-től, online közvetítés formájában lesznek megtekinthetők. November 24-én 20 órától, illetve november 27-én 20 órától az Illyés Gyula, a Madách Imre, a Latinovits Zoltán és a Dobó István bérlettel rendelkező nézőink követhetik élő adásban Csiky Gergely: A nagymama c. romantikus vígjátékát. December 4-én 20 órától a Gárdonyi Géza, a Németh László és a Kelemen László bérlettel rendelkező nézőinknek lesz lehetőségük megtekinteni Kálmán Imre: Montmartrei ibolya c. operettjének bemutató előadását.
Az online előadások megtekintésének módja:
honlapunkon (www.gardonyiszinhaz.hu) az e-Színház felületre kattintás után érhető el online közvetítésünk. Bejelentkezéshez  a bérleten szereplő vezetéknevet adja meg felhasználónévként, jelszó: a bérleten lévő vonalkód alatti számsor. Ugyanezen a felületen hamarosan jegyvásárlási lehetőséget is biztosítunk előadásainkra.
Kérjük Önöket, hogy a további online előadások időpontjairól a havi műsorból tájékozódjanak!
Köszönjük együttműködésüket!
a Gárdonyi Géza Színház igazgatósága"
 

   A járvány-szülte kényszerhelyzet, a színházak leállása az országban elvezet egy olyan megoldáshoz, amely bár nem egyenértékű a helyszíni találkozással, nem adja az igazi jelenlét élményét a nézőnek, mégis segít legalább kapcsolatot tartani, mégis színházi élményhez jutni. (Az pedig vitathatatlan plusz, hogy olyan nézők is láthatnak így egy-egy előadást, akik az adott színháztól messze élnek vagy más okból nem tudnának személyesen ott lenni.)
   Két nagyobb platform, az eszinhaz.hu és a szinhaztv.com kínál változatos programot, élő és rögzített előadásokat egyaránt, a jegyvásárlás és az előadás megtekintése is online történik.
 

   Kaptam egy kérdést a blog e-mail címén, nem gondolom-e, hogy törölnöm kellene az előző poszt (Direktori pályázat 8. / Mégsem Szőcs Artur) hozzászólásaiból azt, amivel a kérdező nagyon nem ért egyet. A blog nem szeretne cenzúrázni, legfeljebb abban az esetben, ha kifejezetten csak politikai jellegű hozzászólás érkezne, vagy ha tényszerűen nem volna igaz a tartalma, vagy valakit személyében sértegetne. Egyébiránt csak a véleménye miatt nem törlöm senki hozzászólását, akkor sem, ha magam esetleg nem is vagyok vele azonos állásponton. (Konkrétan az előző poszthoz érkezett véleményeket egyébként egyesítettem, a jobb oldali menüsorból - Friss hozzászólások - a poszt aljára helyeztem át, változatlan formában. Ilyen egyesítésre korábban is volt már példa.)
 

   Mirkóczki Ádám polgármester közölte, a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben polgármesteri hatáskörében eljárva hatályon kívül helyezi a közgyűlés október 29-én megszavazott két határozatát. Az egyik Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Színház jelenlegi igazgató kinevezésének elutasításáról, a másik Szőcs Artur direktori kinevezéséről döntött. Blaskó Balázs marad az egri teátrum vezetője. A polgármester indoklása szerint a minisztérium semmilyen kompromisszumra nem hajlandó, ha nem így tenne, vissza kellene fizetni az idei évre a színházra kapott 300 milliót és nem kapnák meg a jövő évi 300-at, ezt pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben a város nem tudja vállalni.

A "Friss hozzászólások"-ba érkezett kommentárokat egyesítettem és ide helyeztem át. Lásd még a "Szolgálati közlemény a hozzászólásokról" című fenti posztot is!

   Az alig egy héttel ezelőtt bejelentett intézkedésekhez képest holnap éjféltől - 30 napra - további szigorításokra kerül sor. Ezek között szerepel az is, hogy a színházaknak, hasonlóan a tavaszihoz, újra be kell zárniuk. 
 

   Tegnap este jelentette be a miniszterelnök a súlyosbodó járvány miatti újabb korlátozásokat. Ami a színházakat érinti, nem kell egységesen bezárniuk, de kötelezően csak minden harmadik helyen ülhet néző. Miskolcon ebben az évadban nem is hirdettek bérleteket, ez némileg "könnyíti" a helyzetüket (és már közzé is tették az új biztonsági intézkedéseiket - lásd ezeket a blog miskolci rovatában!), de más színházakban, így Egerben is egy bérletes előadás teljesítéséhez így elvileg három estén kellene lejátszani az elődást. Igaz ugyan, hogy a nézők egyik része ódzkodik most a színházba járástól, de a teátrumok nem tudhatják, hányan vannak azok, akik mégis eljönnek és hányan, akik ebben a helyzetben biztosan nem. Budapesti és vidéki színházak közösségi oldalaikon már sorra jelentik be, milyen megoldást találtak. A bérlettel rendelkező nézőknek e-mailben kell regisztrálni - azaz közölni szándékukat az előadáson való tényleges részvételre, valóban három estére osztották szét a nézőket, stúdiószínpadi előadásukat a nagyszínpadra tették át, stb... de van színház, amely úgy döntött, bezár és csak online közvetített (de élő) előadásokat tart.
   Időközben a Gárdonyi Géza Színház direktora - az Önkormányzat kérésére - az előfordult pozitív teszteredmények miatt ma déltől november 12-ig elrendelte az intézmény bezárását. Az eredeti játékterv szerint 13-án lett volna Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya című operettjének bemutatója, mivel a zárlat következtében a főpróbahét is meghiúsult, már csak emiatt is - gondolom - változás lesz a havi műsorrendben.
  Késő délután a bezárást bejelentő közleményen túl ez jelent meg a színház Facebook-oldalán (és valamivel később mindkettő a honlapon is):
   Orbán Viktor miniszterelnök úr 2020. november 3-i, a színházak működését érintő bejelentését értelmezzük, átgondoljuk, keressük az Önök számára legkedvezőbb megoldást. Tisztelettel kérjük türelmüket, megértésüket ebben a mindannyiunk számára egyre nehezebbé váló helyzetben. Kérjük, vigyázzanak magukra, egymásra, őrizzék meg egészségüket, hogy újra együtt örülhessünk a színházi előadások élményének.

Cservölgyi Zsófia fényképén a kaposvári Csiky Gergely Színház nézőtere látható (forrás a színház Facebook-oldala), ahol szívmelengető ötlettel a szabadon hagyni kényszerült helyeket a hazai és a világirodalom neves szerzői és nagy magyar színművészek foglalták el.


 

A Gárdonyi Gáza Színház tagjai és nézői ebben az évben sajnos háromszorosan is emlékezhetnek, gyászolhatnak. 2020-ban hunyt el Szegvári Menyhért rendező, a színház örökös tagja, majd Báder Jenő, a színészház volt gondnoka és néhány nappal ezelőtt Kelemen Csaba színművész. Nyugodjanak békében!

 

Október 30-án döntött az egri közgyűlés a Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztjáról. A két versenyben lévő pályázó közül Blaskó Balázs, jelenlegi direktor pályázata már hosszabb ideje elérhető volt. A közgyűlésen megválasztott Szőcs Arturé, kinek megbízatása 2021. február 1-jén kezdődik, számomra nem világos okból nem került nyilvánosságra egészen a közgyűlésig, holott amint elmondta, ő aláírt egy nyilatkozatot arról, hogy pályázata nyilvános. Az alábbiakban összefoglalom azokat a gondolatokat, terveket, amelyeknek megvalósulása, eredménye a közönség által közvetlenül tapasztalható, látható lehet.

HAGYOMÁNY, MODERNITÁS, KÖZÖSSÉG

Állandó társulattal és változatos repertoárral rendelkező, modern értelemben vett népszínházat képzel el, változatos programmal, klasszikus és kortárs műveket, magyar és világirodalmi alkotásokat, prózai és zenés darabokat egyaránt játszania kell, Eger városának örömére, produkcióival országos és szakmai figyelmet is kivívva. (A turizmust is szeretné szolgálni - és ezzel növelni a saját bevételt is – adott esetben például angol nyelven feliratozott előadásokkal.)

„A fizetőképes keresletet tekintve jelentős jegyár emelést nem tervezünk. Inkább a jegyárak differenciálásában keressük a lehetőséget egészséges piaci szemlélettel.”

A terv évadonként 7-8 bemutató, a tánctagozat további két önálló produkciója mellett.

A nagyszínpadi repertoárt a legszélesebb közönségréteg érdeklődésére számot tartó darabok adhatják, de nem csak a habkönnyű bohózatok és bulvárdarabok, a klasszikus és kortárs drámairodalom sok szerzője mond el – szórakoztatóan – sokat és igazat a világról. A nagyszínpadi program meghatározó része a világhírű magyar operett kimeríthetetlen kincsestára, nem modernizálva, nem a mába helyezve, de szövegben, hangszerelésben és vizualitásában némiképp felfrissítve. Klasszikus és népszerű musicalek és új zenés sikerdarabok ugyancsak fontos alkotóelemek lesznek.

„A stúdiószínpad egyfelől helyet adhat a néhány szereplős, kis szcenikai igényű, minőségi kamaradrámáknak, amelynek hatásában nagy szerepet játszat a színészek szinte kézzelfogható közelsége, másfelől kielégítheti az érdeklődő, nyitott értelmiségi réteg, illetve az újszerűre mindig fogékonyabb középiskolás és egyetemi ifjúság igényeit, merészebb kísérletező produkciókkal."

Tematikájukban Egerhez kötődő, a város múltjával, nagy eseményeivel, prominens személyiségeivel foglalkozó színdarabokat is szeretne megíratni rangos szerzőkkel.

Szerepelnek a tervben beavató opera-előadások. „Tudom, mert magam is rendeztem másutt, hogy a közönség milyen hálásan élvezi, és milyen önfeledten szórakozik, ha szellemes formában megismertetik a műfaj műhelytitkaival.”

Külön fejezet foglalkozik a gyermek- és a kamasz korosztály megszólításával, a nekik szóló előadásokkal és más tervekkel.

Évadterv 2021/2022

Nagyszínpad:

Bródy Sándor: A dada
Kálmán Imre: A chicagói hercegnő
Molière: A nők iskolája
Dés-Geszti-Békés: A dzsungel könyve
Valamint a GG Tánc Eger két bemutatója

Stúdió:

Urs Widmer: Top
Dogs Sultz Sándor: Megyünk haza
Marius van Mayenburg: A csúnya
Kárpáti Péter: Akárki

A további évadok terveiből (nagyszínpad és stúdió vegyesen):

A magyar Tolsztoj (Megíratandó darab Gárdonyi Gézáról)
Lehár Ferenc: A víg özvegy
Carlo Goldoni: Bugrisok
Bohumil Hrabal: Zajos magány
Egy új magyar rap-musical ősbemutatója (felkéréssel vagy pályázatal)
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája
Ibsen: Nóra
Remenyik Zsigmond: Vén Európa Hotel
Nestroy: A talizmán

Kapcsolatra törekszik a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel és a Kaposvári Egyetem Művészeti Karával, elhozni, bemutatni Egerben a fiatal, tehetségeket, bepillantva az egyetemeken folyó művészeti képzésbe.

Színház és film. „Az a tapasztalatom, hogy egy-egy filmes munka óriási önbizalmat és motivációt tud adni a színészeknek. Ezért én mindenképpen elősegíteném, hogy az egri színészek egy sokkal tágasabb térben, nagyobb közönség előtt is megmérettessék magukat, a film segítségével.”

Jó szakmai kapcsolatai vannak romániai magyar színházakkal, valamint a kassai, komáromi és szabadkai társulattal. Nem protokolláris vendégjátékokat szeretne, hanem izgalmas és tanulságos előadáscseréket. Szeretné felvenni a kapcsolatot Eger európai testvérvárosai közül hatban az ott működő színházakkal, s minden évben vendégül látni valamelyiket, az egri nézők számára is betekintést nyújtva a különböző nemzetek színházi világába.

„Az új közönségrétegek megszólításában fontos szerepe van a közvetlen kapcsolatnak színész és néző között. Ha a színészek kilépnek a színház falain kívülre, és informális események, zenés rendezvények, flashmobok alkalmával találkoznak a városlakókkal, személyessé válik a kapcsolat a színház és a közönség között. Ezek a találkozások lehetőséget teremtenek a beszélgetésre, véleménynyilvánításra, a kötetlen kommunikációra a színész és a néző között. Erre jó alkalom lehet a kultúrához vagy a színházhoz kötődő jeles nap, bármilyen városi rendezvény vagy fesztivál.”

Marketingstratégia. Felismerhető, más kulturális intézményektől jól elkülönülő, a közönség számára szerethető brand kialakítása a cél. A színház plakátjai, szórólapjai mutassanak egységes arculatot, legyenek figyelemfelhívóak, informatívak és művészeti értéket is képviseljenek! A honlapnak maximálisan ki kell szolgálnia a felhasználói igényeket az információszerzéstől élményszerű képi tartalmakon át a jegyvásárlásig. A Facebook, szinte minden korosztályt elér. Az online kapcsolattartó eszközök közé fel kell venni az Instagramot is.
 

   Szőcs Artur 1980-ban született. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen előbb operett-musical, majd rendezői szakon végzett és tanított is ott. Vígszínházi tagsága után 2012-től a Miskolci Nemzeti Színház rendezője. Rendezett már az ország számos színházában és külföldön is. Műfaji sokszínűséget ígér, klasszikus szerzőktől a kortársakig, vígjátéktól a tragédiáig, s olyan színházat, amely a város kulturális központjává válhat. Egerbe fog költözni. Tagságát a miskolci Művészeti Tanácsban feladja. Minden futó előadást szeretne megnézni a Gárdonyi Géza Színházban és mindenkivel elbeszélgetni. Az itteni közönség egyébként láthatta őt 2007 nyarán a Líceum udvarán, a West Side Story egyik főszerepében. Igazgatói megbízatása 2021. február 1-től öt évre szól.

* A közgyűlési vita egyidejű tudósítása az előző két bejegyzésben olvasható.
 

15:45 Név szerinti szavazás Szőcs Artur kinevezéséről. 10 igen, 6 nem, 1 tartózkodás. Elfogadták. Kinevezését támogatta Berecz Mátyás, Császár Zoltán, Farkas Attila, Földvári Győző, Keresztes Zoltán, Komlósi Csaba, Minczér Gábor, Mirkóczki Ádám, Mirkóczki Zita, Sós Tamás. Tartózkodott Dr. Pápai Ákos.   

15:42 Név szerinti szavazás Blaskó Balázs kinevezéséről. 7 igen, 10 nem. Elutasították. Kinevezését támogatta Orosz Lászlóné Ibolya, Oroján Sándor, Kovács-Csatlós Tamás, Lombeczki Gábor, Bódi Zsolt, Juhász Ádám, Dr. Pápai Ákos.

Juhász Ádám kezdeményezte módosító indítványában a Szőcs Arturra vonatkozó szavazás törlését. Elutasították.

Szavazások következnek.

15:29 De van még felszólaló, Oroján Sándor (Fidesz-KDNP) összefoglalja a korábbi megszólalásai tartalmát.

15:28 Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk): Név szerinti szavazást indítványoz, mivel 5 főnél többen kérték, így fog történni.

15:24 Mirkóczki Ádám polgármester (EVE) részletet olvas fel az egyik hozzá érkezett üzenetből, amellyel bizonyítottnak látja a színházbeli pressziót. Ha kívánja Lombeczki Gábor, megtekintheti.

15:21 Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): A polgármester arra hivatkozik, hogy megkeresték, akik szavaztak, döntöttek, aláírtak, azzal, hogy megtették, de sajnálják, nem akarták. Van erre bizonyíték?

15:16 Blaskó Balázs: Időben jeleztek az Önkormányzatnak, de áll a vizsgálat elé. Neki kellett mindent kivizsgálni, Kelemen Csaba pedig nem teljesítette jelentési kötelezettségét a színház felé.

15:11 Farkas Attila (EVE): Felhívja a figyelmet a társulati tagok koronavírusos megbetegedésével kapcsolatos kommunikációs anomáliára. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása és az igazgató önkormányzat számára nyújtott tájékoztatása nem fedte egymást. Akiknek karanténban kellett volna lenniük, valójában színpadon álltak, játszottak. A bírálóbizottság pedig éppen a járványkezelésre hivatkozott támogatói véleményében. 

15:02 Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk): Rendezőt, színészt vagy igazgatót keresünk-e? A jelenlegi helyzetben - jeges út metaforát használ - Blaskó Balázs rendelkezik a megfelelő tapasztalattal.

15:59 Berecz Mátyás alpolgármester (EVE): Ő volt a szakmai bizottságban az Önkormányzat egyik delegáltja. A végső és legfajsúlyosabb érv Blaskó Balázs mellett igenis a járványhelyzet volt a minisztériumi delegáltak részéről. Igazgatót öt évre választanak, nem rövidebb távra.

14:51 Kovács-Csatlós Tamás (Fidesz-KDNP): Megvédi Blaskó Balázst a polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján  elhangzottakkal szemben.

14:44 Császár Zoltán (EVE): Felsorolja a szakmai bizottságtól kapott igenek, nemek és tartózkodások számát, majd a két pályázóra adott összegző véleményt (lásd ezeket a blog tegnap esti bejegyzésében - J.F.). 

14:42 Farkas Attila alpolgármester (EVE): A színházi szimpátia szavazás lefolyhatott volna a többi jelölttel kapcsolatban is, de egyetlen munkahelyen sem a dolgozók döntik el a vezető személyét.

14:40 Mirkóczki Zita (EVE): Köszöni, hogy Oroján Sándor ilyen nagy befolyást tulajdonít neki. Ő is csatlakozik ahhoz, hogy ha kell, számítanak a felajánlott segítségre. 

14:38 Mirkóczki Ádám (EVE): Visszautasítja a vádakat. Számít, ha szükséges lenne erre, az előbb felajánlott segítségére.

14:32 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP): Ha olyan döntés születik, aminek hatására a kormány felmondja a megállapodást, ezt előzetesen csak bírálni tudom, de ha megtörténik, segíteni fogok, hogy  megoldás szülessen és a színház mégis pénzhez jusson és mindenki munkahelye megmaradjon. Az egész város beszéli, hogy politikai megállapodás "Mirkóczki Zitának ígérte" a színházat. Esetleg még barikádot, piros szalagos tüntetést is szerveznének?

14:23 Juhász Ádám (Fidesz-KDNP): Arról még nem esett szó, hogy a színház nonprofit kft-vé fog alakulni. Hogyan fogja kezelni a helyzetet Szőcs Artur, ha a kormányzati támogatást elvonják? Vegyék ki (ez a módosító javaslata) a szavazásból azt az indítványt, ami Szőcs Artur megválasztására vonatkozik.

14:21 Minczér Tamás alpolgármester (EVE): Közelebbről egyik pályázót sem ismeri, mindkettőnek látta előadását, mindkettő tetszett, valóban sajnálatos helyzetben van most a két pályázó.

14:14 Szőcs Artur: Gyermekkori emlékeit idézi a társadalmi egyenlőtlenségekről, a politikai függetlenséget az anyatejjel szívta magába. A színházcsinálás olyan, mint a szerelem. Azzal, hogy pályázik, esélyt kér a nézőtől, hadd mutassa meg tudását, ami pedig a pénzt illeti, bízik a fenntartó és a minisztérium megállapodásában.

14:10 Mirkóczki Ádám (EVE): Az egri képviselők szava, képviselői jogaiknak szabad gyakorlása hol van? Diktátumnak kell engedelmeskedniük? Három jelöltet támogattak a szakmai bizottság önkormányzati delegáltjai, (Kelemen Csabát, Nagy Andrást, Szőcs Arturt - J.F.), de nem engedték, hogy az Önkormányzat háromból választhasson.

14:03 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP): A színház dolgozói Blaskó Balázsnak szavaztak bizalmat és tegnap petíciót is átadtak. A másik pályázót sem a közönség, sem a színház tagjai nem támogatják. Ha elesik a színház a szerződésben most biztosított pénztől, "ki fog-e rúgni" Szőcs Artur embereket a színházból?

13:59 Mirkóczki Zita (EVE): A szakmai bizottságban felajánlották, hogy engedjenek három jelöltet a közgyűlés elé, akikből választhatnak. A minisztériumi delegáltak nem voltak erre sem hajlandóak. A pandémiára hivatkozva pedig kórházigazgatót neveznek ki, nem színházigazgatót.

13:58 Mirkóczki Ádám (EVE): A szakmai bizottság minisztériumból delegált tagjai igenis eleve kötött mandátummal érkeztek.
 

13:50 Kovács-Csatlós Tamás (Fidesz-KDNP): Miért folyik ez a vita, ahelyett, hogy a szakmai bizottság javaslatát elfogadnák? A két pályázót hozták ezzel méltatlan helyzetbe, mindkettőnek köszöni, hogy pályáztak, mindkettőt alkalmasnak tartja.

13:49 Szőcs Artur: A profizmusban hiszek és olyan emberek bevonásában, akik segítik a pályázatokat.

13:45 Blaskó Balázs: A gazdasági év befejezése éppen a pályázati eredményekből lehetséges.

13:43 Sós Tamás (EVE): Hogyan tudnák pályázatokkal, más eszközökkel növelni a bevételeket?

13:42 A jegyző válasza szerint nem, mert amikor kiírták a pályázatot, még az volt a jegyző, akinek címezte.

13:40 Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): Szőcs Artur tévesen címezve adta be a pályázatát. Jogilag ez nem aggályos-e?

13:38 Mirkóczki Zita (EVE): A Színház szakszervezete és közalkalmazotti tanácsa miért nem hívta meg valamennyi pályázót, hogy bemutatkozhassanak?

 






13:32 Mirkóczki Ádám (EVE): Engem Oroján Sándor egyetlen egyszer sem kérdezett a pályázat kapcsán, tehát ne állítsa, hogy én nem tájékoztatom. Politikai szerepvállalással illetni Szőcs Arturt méltatlan, ha van ilyen a két pályázó közül egyértelmű, hol lehetne keresni. Oroján Sándor már tudja, hogy elvonják a pénzt? Amint korábbi hozzászólásában elmondta, ez egyetlen közte és a minisztérium közötti levélben sem szerepel.

13:24 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP): Komlósi Csabának válaszolva, ő csak érdeklődni szokott a minisztériumban, nem a leveleket kapja meg. Kénytelen, mert helyben nem tájékoztatják megfelelően. Szőcs Artur miért nem juttatta el a pályázatát a színház dolgozóinak is? Van benne egy lényeges passzus a finanszírozásról, mely számít a közös finanszírozásra, ami most meg fog szűnni. A színház pedig jelenlegi formájában fog megszűnni.  

13:23 Mirkóczki Ádám (EVE) szerint akkor például a vízilabda csapathoz sem kellene külföldi játékosokat igazolniuk.

13:20 Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk) szerint bár nem nagy körben érdeklődőtt, a városban rossz hangulat alakult ki, amiért a polgármester nem bízik az egriekben és most adott esetben egy nem egri kerülhet egy egri helyébe.

13:18 Szőcs Artur: Miskolcon is vannak bérletesek más városokból is, Egerből is több száz. Szakmai kapcsolatai révén olyan művészeket is csábíthatna Egerbe, akik vonzanák a turizmust is.

13:16 Komlósi Csaba (EVE) kérdezi, Oroján Sándor honnan ismeri azoknak a leveleknek a tartalmát, melyeknek ő nem volt címzettje? Szőcs Arturtól kérdezi a turizmussal is összefüggésben milyen lehetőségét látja a színház bevételei növelésének?

13:15 Szőcs Artur: A válasza az első kérdésre igen, a másodikra nem.

13:14 Juhász Ádám (Fidesz-KDNP): A három éves vezetői gyakorlatát a Miskolcon betöltött Művészeti Tanács-tagsága igazolja? Tagja marad-e annak, ha megválasztják.

12:13 Mirkóczki Zita (EVE) magára vállalja, ha nem minden pályázatot ismerhetett meg a nagyobb nyilvánosság.

13:10 Szőcs Artur: Először pályázott életében, nem tudta, mi a protokoll, elnézést kér. Ő aláírta a papírt, hogy pályázata nyilvános és a Színház című folyóiratnak is leadta közlésre. Még valami, Blaskó Balázsra reagálva, az egyetemi filmszakosok a filmek készítéséhez az egyetemtől kapják a pénzt! 

13:07 Mirkóczki Ádám (EVE): Szőcs Artur bemutatkozott az illetékes bizottságban, Oroján Sándor nem volt ott. És hogy ki egri, ki nem, örül annak, hogy Eger vonzó város és a pályázó vállalja, hogy megválasztása esetén ide is költözik.

13:06 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP): Szőcs Artur miért nem kereste meg, mutatkozott be és pályázata miért nem volt nyilvános?

13:03 Mirkóczki Ádám (EVE): Sem az EMMI-től, sem a Fekete Péter államtitkártól kapott levél nem tartalmazza a szerződés felmondását, csupán azt, hogy ők szeretnék, ha a szakmai bizottság javaslatát fogadnák el.

13:00 Blaskó Balázs: Igazgatóságának kezdetén az akkori közgyűlés megvonta a pénzügyi lehetőségeket, ez akadályozta. Szőcs Artur terveit pedig a jelenlegi pénzügyi helyzet megvalósíthatatlanná teszi, annak ellenére, hogy azok nagyszerű álmok.

12:58 Szőcs Artur: Egyeztetési nehézségeket el kell kerülni. A Színművészeti filmszakos hallgatói pedig segítenék a színház és a produkciók helyi és országos megismertetését, marketingjét.

12:55 Mirkóczki Zita (EVE): Szőcs Arturtól kérezi, a pályázata szerint vendégművészeket csak nagyon indokolt esetben szeretne hívni. Blaskó Balázstól pedig, ha pályázata szerint színművészeti hallgatókat akar a jövőben gyakorlatra meghívni, ezt miért nem tudta eddig megtenni.

12:53 Földvári Győző (EVE): A megállapodás szerint a feleknek tárgyalni kell, eredménytelensége esetén bírósághoz lehet fordulni.

12:46 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP): Az aláírt szerződés betartása mindenkinek kötelessége. Az ellenkező eset következménye az lesz, hogy az ebben az évben már megkapott támogatási összeget vissza kell fizetni és a további évi 300 milliós támogatásról lemond a város.

12:45 Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk): Tudja-e adott esetben a város maga finanszírozni a színházat?

12:45 Farkas Attila (EVE): Ha mindenképp a minisztérium döntését kell elfogadni, akkor mi értelme van most itt ülni és vitázni?

12:42 Földvári Győző (EVE): A frakció tárgyalt a döntésről, ez ki fog derülni a szavazásnál. A kormányrendeletek nem tartalmaznak vétójogot az Önkormányzat döntésével szemben, azt csak indokolni kell.

12:39 Mirkóczki Ádám (EVE): a Művészeti Törvény magasabb rendű jogszabály és az lehetőséget ad a szerződéstől való eltérésre. Igen, még tegnap is egyeztetett az EMMI-vel, a minisztérium felbonthatja a szerződést, ha nem Blaskó Balázst nevezik ki, de ez csak azzal jár, hogy újra kell kezdeni a tárgyalásokat az önkormányzat és a minisztérium között.

12:37 Juhász Ádám (Fidesz-KDNP) kérdi, az Egységben a Városért frakcióban egység van-e Szőcs Artur jelölésében, valamint a polgármester egyeztetett-e az EMMI-vel.

12:34 A jegyző válaszában ismerteti az idevonatkozó rendeleteket, a döntésnek vannak bizonyos feltételei, de nincs akadálya (noha a minisztérium adott esetben értelmezheti szerződésszegésként is).

12:33 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP) a jegyzőt kérdezi, a közgyűlés jogszerűen dönthet-e a kormány és az önkormányzat közti szerződéstől eltérően.

12:25 Szőcs Arturé a szó. Mivel őt kevésbé ismerik, a tanulmányairól, a pályáján idáig vezető útról beszél részletesen. Műfajilag sokszínű színházat szeretne, amely a város központi kulturális intézményévé válhat.  Olyan színházat, amelyre büszke lehet a város, s együtt lélegzik az országos szakmával is.  

12:17 Blaskó Balázsé a szó. Nem kíván kortesbeszédet mondani, a színházban eltöltött 34 éve beszéljen helyette. 2011 óta, amióta igazgató, a megbecsülése a közönség körében csak folytatódott. A nézőszámot kimagaslóan tudta növelni. Pályázatában, amelyet a szakmai bizottság a legjobbnak ítélt, felsorolta az eredményeket és részletesen ismertette a jövőre vonatkozó elképzeléseit. Természetesen a jelen gazdasági és pandémiás helyzetben reálisan megvalósítható célokat tűzött ki. A szakmai bizottság a közös fenntartói, a polgármester által is aláírt dokumentumok alapján javasolta kinevezését.

12:14 Következik a Gárdonyi Géza Színház igazgatójának megválasztása. Az előterjesztő Mirkóczki Ádám polgármester (EVE) szóbeli kiegészítést nem tesz az előterjesztéshez. (Az előzményeket lásd a blog tegnap esti bejegyzésében! J.F.) Meghívott vendég Blaskó Balázs jelenlegi direktor, pályázó és Szőcs Artur pályázó.

11:46 A vizsgálóbizottság felállítását megszavazták.

11:35 Mirkóczki Ádám polgármester (EVE): Ha egy személy folytat vizsgálatot, a másik oldal meg fogja kérdőjelezni. A bizottság felállítását éppen az indokolja, hogy nem kaptak információt. A hírekből kellett értesülni a színház járványhelyzetéről. A színház igazgatója nem tájékoztatta az önkormányzatot, holott ez kötelessége lett volna. A bábszínházat egyetlen pozitív eset után az igazgatója saját intézkedéssel bezárta. A színházból színészektől, dolgozóktól kapott levelek ellentmondanak a színház által kommunikáltaknak. A helyzet igenis súlyos.

11:34 A jegyző válasza: A fenntartói jogokat a Közgyűlés gyakorolja, vizsgálat lefolytatása is annak áll módjában. A beadás módja és ideje megfelelt az alapokmánynak. Információkat természetesen kérhetnek a képviselők egyénileg is.

11:33 Juhász Ádám (Fidesz-KDNP): A sürgősségi inditvány beadásának ideje és módja megfelelt-e a közgyűlés alapokmányának.

11:32 Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP): Van-e a képviselőknek joga egyénileg elmenni a színházba és információkat kérni?

11:30 Dr. Pápai Ákos (Mi hazánk): Milyen információik vannak, amelyeket nem osztottak meg a képviselőkkel? 

11:28 Minczér Gábor alpolgármester (EVE): Eléggé súlyos eset, hogy egy ember meghalt. Kell a bizottság!

11:26 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP): Ehhez nem kell bizottságot felállítani, a lehetőség anélkül is fennáll, megvannak a jogosítványok, ez politikai színjáték. 

11:24 Mirkóczki Zita (EVE): A színháznak kötelessége lett volna tájékoztatni az Önkormányzatot, függetlenül attól, ki az igazgató. Meg kell nyugtatni az ott dolgozókat és a nézőket, hogy aki bemegy a színházba, az biztonságban van.   

11:21 Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk): A bizottság, ha feláll, akkor vizsgálja a polgámester felelősségét is!

11:15 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP) vitatja, hogy nincs összefüggés. Ha valóban kérdések merültek fel, miért bizottságot akarnak felállítani, miért nem fordulnak inkább információkkal rendelkező kormányhivatalokhoz? Nincs komoly indoklása az előterjesztésnek.

11:12 Mirkóczki Ádám (EVE): Ellentmondásos információik vannak, a két frakciót bevonva áll fel a bizottság és megvizsgálja az elmúlt idők történéseit, majd tájékoztatja az egri nyilvánosságot, nem mendemondákra támaszkodva. Az előterjesztés nincs összefüggésben a következő napirenddel.  

11:11 Dr. Pápai Ákos (Mi Hazánk): Az indítvány miért éppen az igazgatói pályázatról szóló döntés előtt születik?

11:09 Juhász Ádám (Fidesz-KDNP) kérdezi, milyen dokumentumokat akar áttekinteni a bizottság.

11:06 Mirkóczki Ádám polgármester (Egységben a Városért Egyesület) sürgősségi indítványt terjeszt elő a színházban kialakult járványhelyzetet vizsgáló bizottságra.
 

09:42 Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP) bejelenti, hogy a következő ülésre előterjesztést fognak benyújtani Kelemen Csaba posztumusz díszpolgári címére.

09:16 Oroján Sándor (Fidesz-KDNP) javasolta, hogy vegyék le a napirendről a színház igazgatójának kinevezését. Az indítványt nem fogadták el.
 

09:11 A Közgyűlés egy perces néma felállással adózott Kelemen Csaba színművész emlékének. A város saját halottjának tekinti.

Az egyidejű tudósítás a városi televízió élő közvetítését követve készül.