Felborzolták a kedélyeket a direktori pályázat körüli események. Miután ma több kérdést kaptam ezekkel kapcsolatban a blog olvasóitól, összefoglalom a történéseket, tényszerűen, kronológiai sorrendben.

   Heten (lásd itt!) pályáztak a Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztjára.
   A szakmai bizottság október 7-i ülését megelőzően a Színházban bizalmi szavazást tartottak, melyen a többség támogatta Blaskó Balázs jelenlegi direktort.
   A bizottság meghallgatta valamennyi pályázót. Szőcs Artur pályaművéről a következő összegzés született: „Művészi értelemben nagyon invenciózus pályázat, melyet a szakmai bizottság kiszámíthatóbb időben támogatásra érdemesnek tart, de a mai pandémiás helyzetben, a biztonság megteremtése érdekében most nem tartja időszerűnek.” Blaskó Balázséról pedig a következő: „Jelen pandémiás helyzetben a színház működése és fenntarthatósága érdekében a szakmai bizottság a pályázót támogatja.” (Az idézetek forrásai az önkormányzat honlapján nyilvánosan elérhető dokumentumok.)
   Az elmúlt héten Mirkóczki Ádám polgármester televíziós interjúban közölte, hogy a Közgyűlés többségi frakciója ezt a döntést nem fogadja el és a szakmailag legjobb pályázatot, Szőcs Arturét fogják támogatni.
  Két nappal ezelőtt ülésezett a Városimázs Bizottság, ahol ismét meghallgatták a két pályázót. A tudósítások szerint parázs vita bontakozott ki.
   Tegnap a színház két művésze petíciót kezdeményezett arról, hogy halasszák el a döntést, tárgyaljanak a társulattal, melyet ma át is adtak.
   Ma délelőtt a polgármester közösségi oldalán online közvetített sajtótájékoztatót tartott "Az egri Gárdonyi Géza Színház" helyzete címmel, melyen azt is elmondta, továbbra is az általuk szakmailag legjobbnak ítélt jelölt mellett állnak ki, ha azonban a minisztérium mindenképp ragaszkodik a másik pályázóhoz, akkor a város le fog mondani a színház finanszírozásáról (jelenleg fele-fele arányban a város és a minisztérium az eltartó), visszaadja az államnak az intézményt. 

Itt tartunk most. A végső döntés a holnapi közgyűlésen születik meg.

A közgyűlésről a blog egyidejű, folyamatos tudósításban fog beszámolni!

 

1955-2020

* A blognak 2019. februárjában adott interjúja  olvasható.
 

  "Először gyullad ki a neonfény az egri színház homlokzatán" - adta hírül a fotó és a képaláírás 1955-ben. Ön mit gondol? Kellene, hogy a színház mai épületén a "Színház" feliraton kívül még a teljes név is szerepeljen? A szavazás összesített eredménye a Lezárt szavazások menüpontban található, a jobb oldali menüsor végén.

   Október 24., Kálmán Imre születésének (és Lehár Ferenc halálának) napja 2002 óta a Magyar Operett Napja. A Színházi Élet 1937-ben közölte Farkas Ferenc versét, benne ma is műsoron lévő és már feledésbe merült operettek címeivel, dalaival.

Operett

"Londonban hej, van szá-ámos utca",
Fülünkbe cseng a Bob úrfi dala, 1
S "Adj egy édes csókot dárga kis baba",
Tatárjárásból a huszárreglama. 2
János vitéz-ből az "Egy rózsaszál"-at 3
Fizika helyett magolta a deák
S tipegő Gésák-nak édes énekét is:
"Felszolgáljuk tehát a párolgó teát..." 4
"Szeretlek Roxelánom" e szép szerelmi dalt 5
Anyám dúdolta halkan hajdanán
S a Szulamith-ból a "Vadmacska és a kút" 6
Oly régen volt, hogy igaz sem talán.
Cornevillei harangok bim-bam zenéje 7
S az aranyos Lili, kit egy tüzér imád, 8
Eltűnt mind, mint szivárvány az égről,
Aranyvirág-os régi szép világ... 9
Piramidon helyett operettet szedtünk,
Ez volt a szer, mitől a fejfájás eláll,
Doktoraink voltak Strauss, Kacsóh és Huszka,
Jacobi Viktor s a bűbájos Lehár.
Miért nincs, mint rég volt, hisz minden szív
Most is zenéért, táncért, énekért dobog,
Ki fog derülni a titok, hogy csak egy hiányzik,
Az operett, s akkor leszünk majd boldogok...

1  Huszka Jenő-Martos Ferenc-Bakonyi Károly: Bob herceg
2  Kálmán Imre-Bakonyi Károly: Tatárjárás
3  Kacsóh Pongrác-Bakonyi Károly-Heltai Jenő: János vitéz
4  Sidney Jones-Owen Hall-Fái J. Béla-Makai Emil: Gésák
5  Verő György: Szultán
6  Goldfaden-Kövessy: Szulamith
7  Planquette-Clairville-Gabet-Rákosi Jenő: Cornevillei harangok
8  Hervé-Hennequin-Milard-Fai J. Béla-Evva Lajos: Lili
9  Huszka Jenő-Martos Ferenc: Aranyvirág
 

  "Először gyullad ki a neonfény az egri színház homlokzatán" - adta hírül a fotó és a képaláírás 1955-ben. Ön mit gondol? Kellene, hogy a színház mai épületén a "Színház" feliraton kívül még a teljes név is szerepeljen?
  A blogon 2010-15 között többször lehetett voksolni különféle színházi témákban (lásd a jobb oldali menüsor végén: Lejárt szavazások), s most visszahozom, időnként újra lesz lehetőség.
  Az első alkalom a fenti kérdés (természetesen nem a Színház hivatalos tudakozódása), s ez egyben technikai próba is.  Egy eszközről csak egy szavazat adható le, a jobb oldali menüsor tetején (ideiglenesen, csak a szavazás idejére) megtalálható gombra kattintva, jelen esetben október 22. 08:00 órától, október 24. 19:00 óráig.
 

  Internetes portálok és tévéműsorok kedvelt lehetősége a szavazás intézménye. Itt, a blogon sem példa nélküli, az indulástól, 2010-től 2015-ig többször volt rá mód. A kérdések és a válaszok archiválva most is olvashatók a jobb oldali menüsor alján: Lejárt szavazások. De volt, amikor az évad legjobbjairól dönthetett az Olvasó. 963 voks érkezett, az eredmény a bal oldali menüsorban, A 2010/11-es évad legjobb... menüpontban található.
  Újabb öt év után, most visszahozom a műfajt, időnként újra lesznek szavazások, az első hamarosan! 
 

   Szalad az idő… Húsz éve, 2000. augusztus 28-án volt a hivatalos műszaki átadás, ezt 21-én társulati ülés követte, az első két előadás pedig a Stúdióban (Ibsen: A vadkacsa) és a Nagyszínpadon is szeptember 20-án volt. A megyei önkormányzat által szervezett zártkörű díszelőadáson Bornemissza Péter: Magyar Elektráját mutatták be. Dr. Vass Géza megyei főjegyző mondott ünnepi köszöntőt, jelen volt Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter is.
   Előzetesen a Heves Megyei Hírlap augusztus 12-i száma már részletes leírásban mutatta be az új épület közönség által látogatott és előlük rejtve maradó tereit is. Részlet az utóbbiból: „Az egykori titkárság helyén művészbüfét alakítottak ki, bordó-zöld összhatásban. Ajtaja falán Pierot-t ábrázolják Tiffany-üvegből, aki kezében konyakosüveget tart. (Az üvegben valóban lesz egy csepp konyak.) Az emeleti részen kapott helyet a titkárság, de az eddigitől lényeges változást jelent az is, hogy egy hangfelvételek, hangjátékok elkészítésére alkalmas stúdiót is kialakítottak a jobb oldali emeleti félkörben.”

* A Galériák menüpontban két képtár mutatja be az egri színházat. A mi színházunk - anno (1884-1999) és A mi színházunk (2000-től)

 

   Ma délután, 15:00 órakor lesz a Gárdonyi Géza Színház nagyszínpadán a Rigócsőr királyfi című mesejáték bemutatója (szereposztás és kép az előadásból a 2020/21-es évad rovatban). A színház történetében először, közvetítik is a bemutatót élőben, online. Tudnivalók a követéshez és a szükséges jegyvásárláshoz a Facebookon, ahol azt is hírül adták, hogy már Kanadából és Erdélyből is váltottak jegyet.

 

    Bárány István, az 1928-as olimpiai játékokon 100 méteres gyorsúszásban ezüstérmes úszó édesapja, Bárány Géza volt az 1904-ben felavatott első egri kőszínház egyik tervezője.
    Volt azonban köze a színházhoz neki magának is, mint műkedvelő színésznek. 1926-ban az Egri Műkedvelők Körének Darázsfészek című előadásában – Zágon István vígjátékában - lépett fel nagy sikerrel. Az Egri Népújság így írt: „Szándékosan hagytuk utoljára az estének egyik legnagyobb meglepetését, amely a fővárosi sajtót is foglalkoztatja: Bárány Pista, az egriek és az összes magyarok büszkesége, a világhírű gyorsúszó bajnok játszotta a darabban George Boyd szerepét. És Bárány Pista a színpadon is szép babérokat aratott. Különösen utolsó jelenetében kacagtatta meg hálás közönségét, mely szűnni nem akaró tapsokkal üdvözölte kedvencét, aki pedig ezúttal nem a vízben, hanem a sárban úszott, mert így kívánta a szerepe…” Ami a fővárosi sajtót illeti, a Színházi Élet szerint „Szűnni nem akaró taps jutalmazta, különösen abban a jelenetben, amikor náthásan, megfázva, az autó-kalandról megérkezik. Bárány Istvánnak egyébként is kicsit náthásnak tűnik a hangja és éppen ezért ebben a náthás-jelenetben olyan tökéletesen természetes volt, hogy alakítását nem tudják Egerben elfelejteni.”

 

   Szeptember legelejétől játszik már a Gárdonyi Géza Színház, hogy pótolni tudja a járvány miatt elmaradt előadásokat, a tegnapi este mégis első volt a maga nemében. Az első bemutató a járvány kitörése óra. Tavasszal el kellett halasztani, így került át az új évad műsortervébe. A bemutató előadás mindig egy kis ünnep a színházak életében, most vizsgázik először a közönség előtt az új produkció, melyen hetekig dolgoztak legjobb tudásuk szerint. Ilyenkor mindig extra izgalom és feszültség vibrál a levegőben. Most azonban még azért is izgulni lehetett, vajon jönnek-e egyáltalán a nézők vagy elriasztja őket a koronavírus járvány aktuális helyzete, a hőmérséklet mérés a bejáratnál, a maszk viselés kötelezősége. Igaz, a szeptembertől tegnapig tartó előadások tapasztalata már megvolt, de a bemutatók publikuma ismét egy másik közönségréteg. Nos, nem volt ugyan teltház, de az adott körülmények között mégis tisztességes számban ültek a nézőtéren. Ahogyan a színház ajánlja az előadást, „ha egy direktor biztos, garantált kassza- és közönségsikert akar elérni, műsorra tűzi … a négy szálon futó szerelmi történet rendkívüli szereplehetőségeket kínál fiatal, s idősebb művészek számára egyaránt. Csiky bravúros meseszövése elismerésre méltó. A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat.” A darabban a nagymama minden bonyodalmat megold. Úgy tűnik, a színházban A nagymama megoldotta a tegnap este kérdését. (Szereposztás és képek az előadásból a 2020/21-es évad rovatban.)  

 

  Blaskó Balázs direktor kérésére bizalmi szavazást tartott a társulat, 71-en szavaztak mellette, 19-en ellene, az érvénytelen szavazatok száma 4 volt.
 Október 7-én összeült a pályázatokat elbíráló bizottság. Bár tájékoztatást hivatalosan csak 26-án adnak, az eredmény már másnap kiszivárgott, majd sajtótájékoztató keretében közölték, hogy a döntést politikainak tekintik, "a városvezetés és a közgyűlési többség is amellett áll ki, hogy kifejezetten szakmai alapon a számukra legjobb pályázatot  fogják támogatni" az október 29-i közgyűlésen.
 

   Pénteken este mutatja be a Gárdonyi Géza Színház Csiky Gergely: A nagymama című romantikus vígjátékát, a címszerepben Saárossy Kingával.
   A képen Prielle Kornélia, aki az ősbemutatón játszotta a szerepet, 1891-ben.
   Máramarosszigeten született, 1826-ban és 1906-ban hunyt el. Tizenöt évesen lépett először színpadra, később egy rokona révén megismerkedett Dérynével, aki szívesen foglalkozott vele, tehetségesnek látta. 1844-ben szerződtette a Nemzeti Színház, de egy év múlva már Debrecenben volt tag. Itt megkérte a kezét Petőfi Sándor. Rövid ideig voltak csak jegyesek, 1848-ban színpadi partneréhez, Szerdahelyi Kálmánhoz ment feleségül. 1859-től haláláig ismét a Nemzeti Színház művésze volt (és ő lett az első örökös tag, 1881-ben). Híres szerepei voltak a Lear király Cordéliája, A kaméliás hölgy címszerepe, a Bánk bán Melindája, az Otelló Desdemónája. 
 

   A városi televízió bemutatta a hét pályázót a színház igazgatói posztjára. Az egyes adásokat követve rendre frissült - itt a blogon a nevek betűrendje szerint sorolt - írásban foglalom össze legfontosabb gondolataikat..

Blaskó Balázs, színművész, a Gárdonyi Géza Színház jelenlegi direktora

 A közalkalmazotti státusz megszüntetése, a pandémiás helyzet és annak súlyos anyagi következményei a színházra és a társulati tagokra nézve bizonytalan helyzetet, lelki és egzisztenciális válságot okoztak.
   Ezért döntött úgy, hogy korábbi elhatározását megváltoztatva mégis indul a pályázaton, tapasztalatait a harmadik ciklusban is a színház szolgálatába állítva. Az elmúlt 10 éve nagyon sikeres volt. Pályázata teljes terjedelmében elolvasható a színház honlapján.  

Gulyás Hermann Sándor, színművész

  Művészeti Tanácsának tagjai lennének Jászberényi Gábor színész, Lendvai Zoltán rendező és Topolánszky Tamás, a GGTánc vezetője.
   Hét éve vesz részt az Érsekkerti Nyári Játékokon, a társulatból sok emberrel dolgozott együtt. Gondolkodik fiatalításon, de a lényeg, hogy olyan művészek legyenek Egerben, akikre büszke a város. Még fontosabb a szakmaiságot, művészi fejlődését fenntartani. Szeretné a jelenleg az egri színházban nagyon kevéssé megszólított nézőket is becsalogatni, elsősorban fiatal felnőtteket, akik hétvégén inkább mennek bulizni. Másrészt egyetemistákat, a következő bérletes-generációt. Alkalmazkodni kell, például adott esetben akár nem hétkor, hanem kilenckor kezdett, kifejezetten nekik szóló előadásokkal.

Kelemen Csaba színművész, Gárdonyi Géza Színház

   A meglévő csapatra alapozva szeretne olyan helyet teremteni, ahová jó bemenni, mindenki jól érzi magát és a hangulat alkotó. Mindenkit tisztelni kell és olyan szerepekkel ellátni, amelyek előre viszik művészi pályáján. Öröm legyen bejárni dolgozni! Ha a színész szereti azt, amit csinál, a közönség is szeretni fogja.
   Az egész világ - a koronavírus járvány következtében is - hihetetlen nagy változás előtt áll. Azt gondolja, alkalmas arra, hogy ebben a helyzetben egy színházi, szellemi központot vezessen. Nem csak felhőtlen szórakozást kell ígérni, hanem tartalmat is. A színháznak kötelessége napi kérdésekre is válaszolni. Dinamikusabb, tartalmasabb színházi elképzelése van, mint akár országos szinten. Szeretné, ha a sírkövére majd azt írhatnák: "Eger legjobb színházigazgatója".
 

   Egy vidéki színháznak népszínháznak kell lennie, minőségi munkával, műfaji sokszínűséggel – beleértve a kortárs magyar drámát is - szolgálva minden közönségréteget, képviselve alapvető emberi értékeket, tolerancia, humánum, empátia, család, hit. Ezek a drámairodalom fő motívumai is, a néző számára tanulási, nevelési, szórakoztató kapaszkodók. Cél a színház szellemi nyitottsága, szabadsága. A jelenlegi társulat jó bázis, de fontos a fiatalítás, hívni színészeket, rendezőket a két egyetemről (* SZFE és Kaposvár), valamint meghívni olyan rendezőket, akik ismerik a vidéki színházi létet – esetleg Egerbe visszatérőket is.
   Nyitottabbá kell válnia a színháznak, „kimenni a városba”, irodalmi, képzőművészeti programokkal is szélesíteni az intézmény közszolgálatiságát, újraalkotni arculatát, gondolatiságát. 
 

Szíki Károly, színművész, a társulat korábbi tagja

   Szeretné visszahozni a művészi koncepciót és tematikát, ami az alapításkor megvolt és a színház művészeti centrum jellegét. Ma jó közepes, csigahéjába zárkózott színházat lát, megújulásra nem képesen.
  Üzleti alapokra helyezett színházmodellt képzel el, saját székhelyén és a megyében is játszó színházat, de befogadó jelleget is, amikor a színház tájolni megy, akkor Egerben másokat fogadhat. A városban találni kell újra külső játszóhelyeket is. A társulat jó alapú, jó karakterek vannak, de érzi a kifáradás jeleit. A repertoárt frissíteni szeretné, nem szakadva el a klasszikusoktól és operettől sem, de modern darabokat is játszani, például Tolnai Ottótól vagy Lezsák Sándortól. Vissza kell szerezni a nyári játszási lehetőséget, nem elvenni azoktól, akik eddig csinálták, hanem fúzióban, együtt dolgozni.

Szőcs Artur rendező-színművész, Miskolci Nemzeti Színház

   Ideálja az a színház, ami önmagáért beszél, ahol a városnak, színésznek és nézőnek minden előadás ünnep. Minden színésznek szüksége van évadonként legalább két olyan munkára, amikor ünneppel a lelkében megy be. Minden egri előadást szeretne megnézni, mindenkinek bemutatkozni, személyes és közös beszélgetésekre is sort keríteni. Különleges hellyé kell varázsolni a színházat, ahol azt kapja a néző, amit sehol máshol, ehhez igazi csapat kell. Drasztikusan változtatni nem szabad, az új szellemi utat, kalandot csakis együtt lehet elkezdeni. Operett-musical szakon végzett az egyetemen, majd elvégezte a rendező szakot, tanított is ott, tapasztalata tehát van, de semmit sem szeretne egyedül, a társulatot kihagyva elkezdeni.
   A nyitó előadást biztosan meg tudja mondani, a többi függvénye a társulattal való ismerkedésnek. Kihasználva, hogy közeleg Bródy Sándor születésének 160. évfordulója, itt még soha nem játszott A dada című darabjával nyitna. Gyönyörű történet, Eger mellett játszódik és a szerző a város szülötte. 
 

Venczel Valentin, színművész, a társulat korábbi tagja, az Újvidéki Színház igazgatója

    Hét éve nem állt az egri színpadon, de a társulat tagjaként gondol magára.
   A társulatról: a fiatal generáció igen lojális, de inkább csoportos megnyilvánulásokban jeleskednek, lehetne kicsit több a személyes bátorságukból. A középkorosztálynál észlelhető a fásultság, de a rájuk osztott feladatot még eléggé magas szinten végzik. Az idős kollégák közt a rutin az, ami „elkendőzi a jelen idejű kreativitásnak a megoldásait”. Túl kell lépni a jelenlegi zártságon, a színház hatáskörének bővítésével. Megnyílni a városból jövő kezdeményezések előtt, másrészt szellemi centrumnak lenni, kisugárzással a városra és azon túl is! Belépni újra Eger kulturális brandjének egészébe. Évek óta nincs benne az idegenforgalmi kínálatban, kimaradt a nyári rendezvényekből, nincs együttműködés olyan társintézményekkel, mint például a Harlekin Bábszínház… A relatív elitizmus a színháznak is, az ott dolgozó művészeknek is, a városnak is kárára van.  
 

   A Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának felszámolása miatt Fáklyás Futás az Egyetemi Autonómiáért - #freeSzFE címmel szerveztek stafétafutást öt egyetemi városba a diákok és a támogatók. A fáklyákat október 3-án gyújtották meg a Vas utcában, onnan pedig Debrecenbe, Egerbe, Kaposvárra, Pécsre és Szegedre vitték a lángot. Egerben beszédet mondott Csizmadia Tibor is, a Gárdonyi Géza Színház 2001-11 között hivatalban lévő igazgatója.

   Miután több munkatárs tesztjének eredménye pozitív lett, október 5-ig elmaradnak az előadások. Az erről szóló közlemény közönséget megszólító, megkapó gondolatai a blog miskolci rovatában olvashatók.

 

   Ma este megkezdődött a 9. Egri Stúdiószínházi Táncfesztivál, a G.G. Tánc Eger előadásával. Beethoven: V. szimfóniájára Roberto Galvan készített koreográfiát. A zene és a tánc szeretetének a közel 15 ezer kilométernyi távolság sem szabhatott határt. A koreográfia - a világon talán egyedülálló módon - online született. Másik érdekesség, hogy a bemutatót a Gárdonyi Géza Színház történetében először élőben közvetítették a Facebook-on.



Topolánszky Tamás, Harangozó Gyula-dijas, Érdemes Művész, tagozatvezető és Minczér Gábor, Eger alpiolgármestere megnyitja a fesztivált

Részlet az előadásból (további képek a 2020/21-es évad rovatban!)

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban című revüoperettjét mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház. Személy szerint nekem nagy kedvencem, a koronavírus járvány második hulláma ellenére vállaltam a távolsági tömegközlekedést, s megnéztem. Az előadásról bővebben olvashatnak  (ez az írás megjelent a pannonhirnok.com portálon is), az 1962-es egri előadásról , a 2014-esről pedig .

Czvikker Lilla (Daisy Parker), Rózsa Krisztián (Musztafa) és a Miskolci Balett - fotó: Gálos Mihály Samu

 

 
   Élénk az érdeklődés a Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztja iránt. Heten pályáznak, betűrendben: Blaskó Balázs, jelenlegi direktor, aki korábbi közlésével ellentétben mégis indul, Gulyás Hermann Sándor, az egri közönség őt a Pinceszínház Érsekkerti Nyári Játékain láthatta már évek óta, Kelemen Csaba, Nagy András, mindketten tagjai az egri társulatnak, Szíki Károly, korábbi tag, Szőcs Artur, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője-színművésze és Venczel Valentin, szintén korábbi társulati tag, ma a szerbiai Újvidéki Színház igazgatója.

 

Ez a címe a most megjelent kötetnek, az alcím - Vári Éva élet- és pályarajza – sokat ígér, különösen, ha arra gondolunk, milyen népes rajongói tábora van Vári Évának, s ez a kör igen aktív, közösségi oldaluk már előásott szinte minden dokumentumot, képet, információt, rengeteget tud a művésznőről – nagyon alapos és minőségi munkát kellett tehát végezni Cseh Andrea Izabellának és Farkas Évának, ha azt akarták, hogy e tábor, a „mag” igényeit is kielégíthessék, érdeklődésüket végig magas szinten tartsák, nekik is tudjanak újat nyújtani.

   Nagy volt a feladat, hiszen „a lelke befoghatatlan, talán soha, senki nem ismerhette meg igazán” (idézet a könyvből). A szerzőknek, a Három Holló Művészeti Központ létrehozóinak (valamint a rajongói közösségi oldal gondozóinak) sem sikerülhetett volna, ha nem ápolnak személyes közeli, baráti kapcsolatot Vári Évával. Ennek köszönhető, hogy több volt ő, mint könyvük alanya, szerzőtárs valójában, azzal, hogy megnyílt előttük, s rajtuk keresztül, segítségükkel az olvasóknak, a közönségnek. Megnyílt, mint minden estén, amikor színpadon állt, s ha más valaki személyiségét felöltve is, a közönség őt is megismerhette gesztusain, játékán keresztül. Itt most saját gondolatait is tolmácsolhatta, ezeket olvasva a néző felismerhet, tudatosan átélhet sok mindent, amit a színpadról még „csak” érzett.
   Hogyan is állunk tehát a mindenkinek újat nyújtani tudás követelményével? Vannak információk, gondolatok a könyvben, amelyekkel találkozhatott már lapinterjúkban, videófelvételek beszélgetéseiben, aki érdeklődött, követte ezeket. A könyv nagy érdeme azonban, hogy miközben ezeket is újra feldolgozza, olyan formában teszi, úgy rendszerezi, egészíti ki, toldja meg még nem hallott-nem látott részletekkel, egészen új történetekkel, hogy az olvasó benyomása az, mintha a már ismert elemekkel is most találkozna először, fel sem merül valamiféle déjà vu érzés. (A kötet a gazdag képanyagon kívül kiegészül a „Kollégák, barátok, tisztelők” által írt sorokkal - közöttük a blog Meg akart születni című, 2019 áprilisi írásával -, valamint felsorolja a színpadi szerepeket, kitüntetéseket is.) Érdekes, leköti végig a figyelmet, közérthető, szórakoztató formában teszi, mégis alapos ismereteket nyújt az alcím ígéretének megfelelően mind az életrajzról, mind a pályáról, sok-sok rokonszenves, tiszteletreméltó gondolattal. „Szakképzett nézőként vettük a bátorságot, hogy egy kivételes művészről írjunk.” – mondják a szerzők, az ő érdemük, hogy aki eddig nem ismerte Vári Évát, az is érzi és érti, hogy valóban kivételes művész.

* Ez az írás a szinhaz.online és a szinhaz.org portálokon is megjelent.