HARLEKIN B�BSZ�NH�Z - A G�RDONYI G�ZA SZ�NH�Z TAGOZATA. FOLYTAT�S

  1985. janu�r 1-j�t�l befogad� sz�nh�z lett az egri, t�rsulat n�lk�l, �n�ll� bemutat� joggal, Szikora J�nos vezet�s�vel, s ennek lett tagozata a Harlekin B�bsz�nh�z.
   A Lovasy h�zasp�r a kezdetekt�l ott volt. A 18. r�szben korabeli �js�gcikkek r�szletei �s k�pei mellett Lovasyn� Stuth Erzs�bet visszaeml�kez�seit olvashatt�k, esem�nyekre, el�ad�sokra, t�rsulati �letre, koll�g�kra.

2. Lovasy L�szl� – b�btervez�sr�l, rendez�sr�l, el�ad�sokr�l

   Kor�bban mindig olyan kis „szeg�nyh�zi” dolgokat csin�ltunk, ami kifel� j�l n�zett ki, de ha bel�lr�l megn�zte az ember, esetleg azt l�thatta, hogy otthoni  trik�kb�l �llt �ssze. H�sz �vig m�k�dt�nk nevets�gesen kev�sb�l. Volt olyan �v, hogy az a p�nz, amit kaptunk, arra nem volt el�g, hogy a mikul�si m�sorba megvegy�k a szaloncukrot, amit a gyerekeknek dob�ltunk. Amikor amat�r�k voltunk, azzal kellett kezdeni a gondolkod�st, hogy mi a legolcs�bb, mert a pap�r mindent elb�r, de azt m�g meg is kell val�s�tani. K�s�bb, amikor kicsivel jobban volt p�nz�nk, m�r vehett�nk majd egy f�l m�ter megfelel� anyagot is! �gy mentek a dolgok.
   Hivat�sosk�nt szerencs�nk volt azzal, hogy mi m�r ott „laktunk” az akkori �tt�r�h�zban, m�r akkor bek�lt�zt�nk, amikor m�g tartott az �p�tkez�s. A felszerel�s�nk kev�s volt m�g, de r�gt�n tudtunk dolgozni. �s a lelkesed�s rengeteg mindet megoldott. P�ld�ul ki�ll�t�s-bont�sokat v�llaltunk – az anyag�rt, hogy legyen legal�bb egy kis alap, amit kieg�sz�tve lehetett egy nagyobb st�l� darabot el��ll�tani.
   A munka ugyan�gy kezd�dik, mint a nagysz�nh�zakban. A rendez� megtal�lja a darabot. J�n a dramaturg, egy�tt megbesz�lik, majd fog a rendez� egy embert, aki tervez �s elmondja, mit k�pzelt el. A tervez� pedig elkezd er�sen gondolkodni. N�ha siker�l ugyanazt visszaadni, amit akartak t�le, de n�ha az ember fant�zi�ja m�sfel� indul, s ha ott van a ceruza a kez�ben, azt rajzolja le. Sokszor olyasmi sz�letik �gy, ami kicsit m�s, mint az eredeti k�v�nalom volt, de m�gis el�rheti vele az ember ugyanazt. Ismerni kell a b�bj�t�k minden cs�nj�t-b�nj�t a gyakorlatban is. A b�btechnik�kat, az anyagokat. Le�l az ember �s rajzolgat valamit, am�g dereng, hogy na ez m�r kezd olyan lenni, mint az adott szerepl�.
    Ha egy k�zben van az el�ad�s, akkor val�s�that� meg k�nnyebben a st�lusegys�g. Nem szalad el az egyik kicsit erre a m�sik arra. Volt, hogy megterveztem a darabot, megvolt a maga st�lusa, de „j�tt” egy figura, aki nekem rettenetesen megtetszett, m�gsem lehetett beletenni, mert el�t�tt a st�lust�l. Ez a lehet� legnehezebb dolog. Volt, amikor m�s adta meg az igazi �tletet, az �gig�r� fa tervez�sben - a feles�gem. � aj�nlotta az erd�lyi kopjaf�k vil�g�t.
   Amikor megsz�lettek a skiccek, akkor az ember azokat sz�pen kidolgozza. R�szletrajzokat is k�sz�t �s a legv�ge az, hogy egy az egyben kell j�form�n m�szaki rajzot csin�lni a figur�r�l. Ha mondjuk a cip� m�s a szokottn�l, akkor annak m�g a fel�ln�zet�t is meg kell rajzolni, vagy a pici r�szleteket. Menet k�zben m�g ezut�n is lehetnek v�ltoz�sok, mert szersz�mmal a k�zben, az m�r m�s, mint amikor az ember ceruz�t fog. De olyankor sem nagyon szidhattam magam, hiszen a rajzokat is �ltal�ban �n csin�ltam.
   A kissz�nh�zaknak megvan az az el�nye, hogy k�nnyebb �tl�tni az eg�szet. M�g a legeslegelej�n egy alkalommal j�rtunk az �llami B�bsz�nh�zban, ott k�rdezgettek minket �s bevittek t�bb helyre, ez a k�rpitosm�hely, ez az asztalosm�hely, lakatos-, fest�m�hely… N�latok kisebbek vannak vagy nagyobbak? N�lunk egy van! Hamarabb meg tudtunk tanulni mindet �s azut�n m�r k�nnyebb belegondolni az embernek, ha tudom, hol, mit, hogyan lehet… �gy, hogy sz�p is legyen, a rendez�nek is megfeleljen, nekem is tetsszen, de a darabnak is �s elk�sz�thet� is legyen. Mind�ssze ennyire kell figyelni!
   Nem volt kedvenc b�bfajta, mindegyiket szerett�k, de a legjobban azt, hogy mindig m�st kellett csin�lni, keszty�sb�b, wayang, t�rgyj�t�k…

A b�v�s l�mpa p�ld�ul hivat�sos m�k�d�s�nk els� �rnyj�t�ka volt. Igyekezt�nk benne alkalmazni az amat�r korunkban megtanultakat. Szerencs�re siker�lt t�bb �j megold�st �s "tr�kk�t" is kital�lni.

 A kisfi� meg az oroszl�nok - ezt a darabot m�sodszor is sz�nre vitt�k. �rdekess�ge, hogy a norm�l vil�g�t�s �s a fekete sz�nh�z is helyet kapott benne, hogy k�nnyebben lehessen �br�zolni a val�s�g, a fant�zia �s az �lom r�tegeit. 

   Szem�lyes �rdekess�ge, hogy ebben j�tszottam el�sz�r az akkor m�g Egri B�begy�ttes nev� t�rsulatban.

   �z, a nagy var�zsl�. A nagy klasszikus nem mes�sen egyszer�. Itt is kavarog a val�s�g, a k�pzelet �s az �lom. A fel�j�tott sz�npad seg�tett a megval�s�t�sban. Most tudtunk el�sz�r r�ptet�p�ly�t haszn�lni. Most t�nyleg rep�lt minden.

Az im�nt eml�tett mindh�rom el�ad�st Demeter Zsuzsa rendezte.
   A tervez�s mellett els� hivat�sos saj�t rendez�sem a Di�b�l kir�lyfi volt, Holl�s R�bert dramaturg brav�ros munk�ja a sz�veg. Nem v�letlen�l tartott�k igazi M�ra szak�rt�nek. A v�lasztott megold�s el�nye az volt, hogy k�nnyen mozgathat�, kis helyen el�adhat�. Ez is t�lhaladta a 150 el�ad�st.

   Egyik kedvenc munk�m A k�k csodatorta. A rendez�s �s a tervez�s is �r�m volt. Kedvelte az eg�sz t�rsulat.

Nagyon j� kapcsolatot siker�lt kialak�tani a Muszty-Dobay h�zasp�rral, akik a darab �r�i �s zeneszerz�i. Az�ta is sz�vesen hallgatjuk a darab dalait. Az egyik vid�ki iskol�t�l a szerepl�k igazi k�k tort�t kaptak aj�nd�kba.
   Kippkopp kar�csonya utols� rendez�sem volt a Harlekinben.




 

A munka neh�zs�g�t az adta, hogy az eredeti t�rt�netnek igen kev�s sz�vege van. �gy azt�n a f� hangs�lyt a j�t�kra kellett fektetni. A h�rom rutinos sz�n�sz, Boda Katalin, Dar�czi Ilona �s L�z�r Attila munk�ja tetszett Mar�k Veronik�nak a szerz�nek, aki nagy �r�m�nkre elfogadta megh�v�sunkat.

* Hozz�sz�l�s: Erzsik�vel, mesters�g�k nagymesterei !!! Varr�n� Tab�dy Marika

 

HARLEKIN B�BSZ�NH�Z - A G�RDONYI G�ZA SZ�NH�Z TAGOZATA

   1985. janu�r 1-j�t�l befogad� sz�nh�z lett az egri, t�rsulat n�lk�l, �n�ll� bemutat� joggal, Szikora J�nos vezet�s�vel, s ennek lett tagozata a Harlekin B�bsz�nh�z.
     Lovasy L�szl� �s Lovasyn� Stuth Erzs�bet a kezdetekt�l ott voltak.

Bevezet�sk�nt szem�lyes t�rt�net�kr�l annyit, hogy 2000-ben szakmai ellent�tek miatt elj�ttek, hat �s f�l �vig otthon csin�ltak egy v�llalkoz�st, a B�bst�di� Bt-t �s dolgoztak mindenfel�, a budapesti Kolibri B�bsz�nh�znak, Szombathelyre, Gy�rbe, nagysz�nh�zaknak is, p�ld�ul Ny�regyh�z�n, majd Lengyel P�l visszah�vta �ket �s a nyugd�j el�tt m�g �t �vig dolgoztak a Harlekinben. Ma �jra csak a v�llalkoz�s van, legut�bb a Babszem Jank� Gyermeksz�nh�z �s a G�rdonyi G�za Sz�nh�z egy�ttm�k�d�s�ben sz�letett �gimese c�m� produkci� f�z�dik a nev�kh�z, de azt mondj�k, az elm�lt h�rom �vben sz�letett k�t unok�jukat nem adn�k egyetlen sz�nh�z�rt sem. A 2000 el�tt t�rt�ntekr�l mes�ljenek �k maguk!

I. Lovasyn� Stuth Erzs�bet

   Azt, hogy a B�bsz�nh�z l�trej�tt, hossz� ideig tart� amat�r l�t el�zte meg. H�sz �vig m�k�d�tt az orsz�gosan elismert b�begy�ttes. Kiv�l� egy�ttes oklevelekkel rendelkezt�nk, ak�rmilyen fesztiv�lra ment�nk, d�jjal, oklev�llel j�tt�nk vissza.

Sz�kek voltak m�r nek�nk az adott keretek. Az volt az �lmunk, hogy egyszer majd ebb�l is �l�nk. 1985.janu�r 15-�vel a G�rdonyi G�za Sz�nh�z tagozatak�nt megalakulhatott a Harlekin B�bsz�nh�z. M�v�szeti vezet�: Demeter Zsuzsa, b�bsz�n�szek: Balog �gnes, Golen M�ria, Havasi Gy�rgy, Kis �rp�d, Stuth Zsuzsa, T�th Erzs�bet, m�hely: L�n�rt Andr�s, Lovasy L�szl�, Lovasyn� Stuth Erzs�bet, m�szak: T�th �kos, adminisztr�tor: L�n�rtn� Jutka.

Nagy ig�ny volt arra, hogy a kicsiknek is legyen egy sz�nh�z, rendszeres el�ad�sok. Nem is volt hossz� �vekig probl�m�nk a szervez�ssel. Az�rt sem, mert nagyon j� darabokat csin�ltunk. Azt az id�szakot m�g �lek, nem fogom elfelejteni �s �ll�thatom, hogy a 12 tag k�z�l senki sem. El�tte, amat�rk�nt minden szabadid�nket t�lt�tt�k ezzel, s most egyszerre napi 8 �r�ban csin�lhattuk azt, amit szerett�nk - valami fantasztikus dolog volt. A f�ld f�l�tt j�rtunk f�l m�terrel. Saj�t p�nzb�l egyenruh�t varrattunk magunknak, mindenkinek farmer kert�sznadr�gja volt, a B�bsz�nh�z pedig fell�p� ruhak�nt p�l�kat v�s�rolt hozz� �s mindenki ezt viselte, embl�m�val. �jjel-nappal bent voltunk. A sz�n�szeknek k�zben k�telez� volt iskol�ba is j�rni. B�bsz�n�sz k�pz� st�di�t v�geztek itt Egerben, kihelyezett tagozaton. A f�iskola tan�rai adt�k az elm�leti �r�kat �s Pestr�l j�ttek rendez�k, b�bsz�n�szek a gyakorlati r�szt oktatni. Ez k�t �vig ment �gy, azalatt vagy pr�b�ltak vagy el�ad�son voltak vagy iskol�ban, de mindenki �r�mmel csin�lta. A premierek ut�n mindig volt egy buli, ahol mindenki mindenkit megaj�nd�kozott. A legelfoglaltabb ember is megs�t�tte a s�tem�nyt vagy k�sz�tett valami k�l�nleges �telt, nagyon �sszeszokott, sz�k bar�ti t�rsas�g volt – tal�n t�ls�gosan is z�rt k�r. De mindig megh�vtuk azokat is, akik amat�r korunkban b�rmikor j�tszottak vel�nk, igyekezt�nk tartani a kapcsolatot. Az � munk�juk is benne van, hogy ma l�tezik a b�bsz�nh�z.

K�z�pen Demeter Zsuzsa, jobbra Lovasyn� Stuth Erzs�bet

  Sokat j�rtunk v�s�rolni. Ha kerest�nk valamilyen anyagot, megk�rdezt�k, oda kell-e. Ismertek benn�nket, hiszen egriek vagyunk, mindenki tudta, hol dolgozunk. Volt, hogy lehozta Pestr�l a m�ter�rus az anyagot, hogy nek�nk ne kelljen utazni. Ha bement�nk az akkor m�g l�tez� textil nagykeresked�sbe,  egy m�ter anyagot, felet is adtak minden tov�bbi n�lk�l. Eger im�dta, hogy v�gre van �jra �n�ll� sz�nh�za �s b�bsz�nh�za.
   J�ttek a bemutat�k. Egy �vben h�rom �ltal�ban, esetleg n�gy. Ezeket igyekezt�nk igaz�n l�tv�nyoss� tenni.

 Van egy �nszorgalomb�l vezetett k�nyvem, mikor volt a bemutat�, ki rendezte, tervezte, miket k�sz�tett�nk hozz� �s mib�l h�ny darabot �s a kritik�k is, sorban. 
  Az �vod�sokat �nnepl�be �lt�ztetve hozt�k sz�nh�zba. Benne volt a sz�l�kben, pedag�gusokban is, hogy megtan�ts�k a gyereknek, ha sz�nh�za megy, illik fel�lt�zni.
   Az els� a Csipker�zsika volt. Mindenki dolgozott benne, aki csak �lt. Sok neh�zs�get kellett �thidalni, hiszen csak az amat�r felszerel�s�nk �llt rendelkez�sre. F�n�kt�l, sz�n�szt�l adminisztr�torig mindenki a fed�lzeten volt, n�ha �jszak�ig. T�bb mint 150 el�ad�st �rt meg. Beutaztuk vele szinte az eg�sz orsz�got. Rendez�: Demeter Zsuzsa, tervez�: Lovasy L�szl�.

Formabont� volt a sz�npadi megjelen�se. Az akkori sz�npad el�g magas volt �s egyenes a n�z�t�r, nem igaz�n j�l l�ttak a gyerekek, ez�rt sok olyan j�t�kot csin�ltunk, amelyben ha nem is els�nek Magyarorsz�gon, de igencsak az els�k k�z�tt l�tsz�dtak a  sz�n�szek. Ma m�r szinte elk�pzelhetetlen, hogy ne �gy legyen. Amikor a H�feh�rk�vel voltunk egy fesztiv�lon, akkor ezt m�g ott kifog�solt�k „Mi�rt l�tom �n a sz�n�sz arc�t a b�buk f�l�tt? Ez ill�zi�rombol�.” A gyermekeknek nem volt az, �k elfogadt�k. A rendez�s maga kihaszn�lta ezt a helyzetet, mik�zben a b�bok j�tszottak, k�zben f�l�tt�k a sz�n�szek k�zt is volt kapcsolat.



A H�feh�rk�ben volt egy jelent, ami f�l�tt sokat vitatkoztak, de �n azt mondtam, hogy j� – a gyerekek meg�rtik. Meghal H�feh�rk�nek az anyuk�ja �s ezt �gy j�tszatta el, �gy rendezte meg Holl�s Laci, hogy volt egy nagy fekete lepel, ez�st d�sz�t�ssel mint a ravataloz�ban, azt leter�tett�k sz�pen a f�ldre �s a sz�n�szn�, aki j�tszotta, kihozta a marionett figur�t, beletekerte, r�hajtogatta �s elvitte h�tra. Volt egy anyuka, aki el�ad�s ut�n odaj�tt hozz�nk �s azt mondta, nagyon boldog hogy ez a jelenet ilyen volt, mert nemr�gen halt meg a nagymama �s szerinte most �rtette meg a kisl�ny, milyen a hal�l.

 Az �gig�r� fa (rendezte: Holl�s R. L�szl�, tervezte: Lovasy L�szl�) b�bjai �gy voltak kital�lva, hogy kopjaf�kra hasonl�tottak, n�i �s f�rfi kopjaf�k, kicsit �talak�tva. A darab mes�je �s zen�je Tolcsvay B�la munk�ja, aki az el�ad�sban is r�szt vett. A pr�b�k sz�net�ben – pihentet�k�nt - elmes�lte az erd�lyi gy�jt�munka humoros t�rt�neteit is.



A Fram nagyon eml�kezetes darab.


 

Gy�ny�r� a mese �s megismert�nk egy csod�s alkot� p�rost.  Adela Moldovan �s Gregorian Eustatiu �r�kre megmarad eml�kezet�nkben �s a sz�v�nkben.


 

A darab pr�b�i el�tt Adela tartott marionett mozgat�si kurzust. Nem v�letlen�l Eur�pa egyik legnagyobb marionett j�t�kosa, igazi csod�kat l�ttunk.  Gregorian r�szt vett a b�bok d�sz�t�s�ben. Nem besz�lj�k egym�s nyelv�t, m�gis z�kken�mentes volt a munka. T�nd�ri, csod�latos ember volt, mindenki szerette. Hozz�nk, a m�helybe �gy lehetett bejutni, hogy a gyermekk�nyvt�r el�tt kellett elmenni. A k�nyvt�rosoknak is nagyon tetszett a kedves b�csika, megtanultak rom�nul k�sz�nni neki, � pedig magyarul viszonozni. �gy szeretett dolgozni, hogy mindig � fejezte be a b�boknak az arc�t. Meg kellett csin�lni az eg�szet a rajza szerint, de az arcfest�shez, sz�j, szem, ahhoz ragaszkodott, hogy � csin�lja. Rengeteg minden �sszegy�jt�tt kis „vackunk” volt egy nagy fi�kban, gombok, szemnek, ennek-annak val�k, mindig figyelt�k �t, hol tart, mit csin�l �s adtuk oda, amire sz�ks�ge volt. T�l�nk Marosv�s�rhelyre ment �s ott is mutogatta a k�t�nyt, amit aj�nd�kba kapott t�l�nk Harlekin embl�m�val. Textilfilccel mindenki r��rta a nev�t. Mondtuk, ezt az�rt adjuk, hogy ak�rhova megy dolgozni, mi mindig vele legy�nk.

2000-ig egy�tt dolgozhattunk olyan emberekkel, mint K�s Iv�n, Orosz Klaudia, Holl�s R. L�szl�, aki els� darabjainkat rendezte �s Pr�g�ban v�gzett b�brendez� szakon. K�s�bb p�lyaelhagy� lett, de n�lunk minden darabja nagy siker volt. Nagyon szerett�k azt, ahogyan  gondolkodott. � hozta ide Tolcsvay�kat, a Csipker�zsika zen�j�t Tolcsvay L�szl� szerezte, az �gig�r� f��t  Tolcsvay B�la – � is j�tszotta.
  Szerettem, amikor – k�l�n�sen az Orosz Klaudia tervezte mesedarabokn�l (K�t j�vorf�cska, A kis boszork�ny) - f�lment a f�gg�ny �s m�g csak a sz�npadk�pet l�tt�k a gyermekek, m�gis elkezdtek tapsolni. Mondtam mindig a koll�g�knak, hogy na, ezt a tapsot kaptuk mi, a k�sz�t�k. Most m�r j�hetnek �k is, de az els� taps a mi�nk. �n azt mondom, ahhoz, hogy k�z�piskol�s, majd feln�tt kor�ban j�rjon valaki sz�nh�zba, m�r �vod�sk�nt kell kezdeni megszerettetni vele, a b�bsz�nh�zban, olyanokat mutatva, hogy a sz�ja t�tva maradjon.
   J� volt a viszonyunk a nagysz�nh�zi sz�n�szekkel is, akiket Gali L�szl� hozott, sok fiatalt, soknak volt gyermeke is. J�rtak a b�bsz�nh�zba. K�z�s darabunk is volt Gali L�szl� rendez�s�ben.
   A tagozati l�tnek voltak neh�zs�gei is. Sokszor nem volt p�nz, nem tudtunk elmenni v�s�rolni. Hi�ba volt elk�l�n�tett k�lts�gvet�s�nk a sz�nh�zin bel�l, m�gis volt olyan, hogy nem tudtunk hozz�jutni a p�nzhez. Ez�rt hivat�sos korunkban is el�fordult, hogy az anyagokat Demeter Zsuzsa otthoni, saj�t p�nz�b�l �s a mi saj�t p�nz�nkb�l el�legezve v�s�roltuk, mert szor�tott az id�. Ez akkor biztosan nagyon bosszantott, de m�r messze van �s mivel im�dtuk csin�lni, „nem sz�m�tott”.
   Demeter Zsuzsa n�lk�l soha nem lett volna sem Egri B�bsz�npad, sem Harlekin B�bsz�nh�z. 1964-ben k�lt�z�tt haza Hortr�l, ahol n�pm�vel� volt �s ott vezetett egy b�bcsoportot, amivel d�jat is nyertek. F�rjhez ment, de �gy �rezte, b�b n�lk�l nem �let az �let �s elkezdte szervezni a k�z�piskol�s csapatot, ebb�l alakult az Egri B�bsz�npad, majd fenntart� �s n�vv�lt�s ut�n a Harlekin.

Mindenki Zsuzs�nak k�sz�nhetett, t�le tanult mindent, amit tudott. �n magam is - k�z�piskol�s, els�s voltam, amikor jelentkeztem a b�bszakk�rbe - t�le tanultam els�dlegesen b�bot k�sz�teni. K�s�bb persze a saj�t tapasztalataimon, n�ha saj�t k�romon, a fesztiv�lokon, ahol pr�b�ltunk nem csak n�zni, l�tni is.
   Amat�r korunkban, Alg�ri�ban, Tun�zi�ban j�rtunk egy h�napig tart� turn�n.

Tun�zi�ba hivat�sosk�nt is eljutottunk, Finnorsz�gba is.

De leggyakrabban Rom�ni�ba. A marosv�s�rhelyi b�bsz�nh�zzal volt csereprogramunk, egyik �vben mi l�ttuk vend�g�l t�l�k a magyar tagozatot, m�sikban a rom�nt, a harmadikban pedig mi ment�nk. Zsuzsa rendezett is mindk�t tagozatn�l.
   K�t eml�kezetes feln�tt el�ad�st is szeretn�k megeml�teni. Mindkett�t Lengyel P�l rendezte. Az egyik Shakespeare V�zkereszt vagy amit akartok c�m� darabj�nak adapt�ci�ja, amely a Budapesten megrendezett UNIMA  (a B�bm�v�szek Nemzetk�zi Sz�vets�ge) vil�gfesztiv�lra k�sz�lt �s diplom�t is kapott.


                                                                                                      Juh�sz Ferenc �r�sa

 A m�sik a Szam�rtestamentum. A k�nnyed, kacagtat� n�pi humor mindig nyer�. Majdnem minden et�d m�s technik�val k�sz�lt – tervez�: Ko�s Iv�n �s Lovasy L�szl� -, hiszen mindegyiknek saj�tos a vil�ga. Nem v�letlen az elnyert UNIMA diploma.

* Hozz�sz�l�s:
- ...���...Laci! Erzs�! ...A k�k csodatorta, Szam�rtestamentum, �gig�r� fa!... Nagyszer� dolog ez! Boda Kata