HARLEKIN B�BSZ�NH�Z - A G�RDONYI G�ZA SZ�NH�Z TAGOZATA. FOLYTAT�S

  1985. janu�r 1-j�t�l befogad� sz�nh�z lett az egri, t�rsulat n�lk�l, �n�ll� bemutat� joggal, Szikora J�nos vezet�s�vel, s ennek lett tagozata a Harlekin B�bsz�nh�z.
   A Lovasy h�zasp�r a kezdetekt�l ott volt. A 18. r�szben korabeli �js�gcikkek r�szletei �s k�pei mellett Lovasyn� Stuth Erzs�bet visszaeml�kez�seit olvashatt�k, esem�nyekre, el�ad�sokra, t�rsulati �letre, koll�g�kra.

2. Lovasy L�szl� – b�btervez�sr�l, rendez�sr�l, el�ad�sokr�l

   Kor�bban mindig olyan kis „szeg�nyh�zi” dolgokat csin�ltunk, ami kifel� j�l n�zett ki, de ha bel�lr�l megn�zte az ember, esetleg azt l�thatta, hogy otthoni  trik�kb�l �llt �ssze. H�sz �vig m�k�dt�nk nevets�gesen kev�sb�l. Volt olyan �v, hogy az a p�nz, amit kaptunk, arra nem volt el�g, hogy a mikul�si m�sorba megvegy�k a szaloncukrot, amit a gyerekeknek dob�ltunk. Amikor amat�r�k voltunk, azzal kellett kezdeni a gondolkod�st, hogy mi a legolcs�bb, mert a pap�r mindent elb�r, de azt m�g meg is kell val�s�tani. K�s�bb, amikor kicsivel jobban volt p�nz�nk, m�r vehett�nk majd egy f�l m�ter megfelel� anyagot is! �gy mentek a dolgok.
   Hivat�sosk�nt szerencs�nk volt azzal, hogy mi m�r ott „laktunk” az akkori �tt�r�h�zban, m�r akkor bek�lt�zt�nk, amikor m�g tartott az �p�tkez�s. A felszerel�s�nk kev�s volt m�g, de r�gt�n tudtunk dolgozni. �s a lelkesed�s rengeteg mindet megoldott. P�ld�ul ki�ll�t�s-bont�sokat v�llaltunk – az anyag�rt, hogy legyen legal�bb egy kis alap, amit kieg�sz�tve lehetett egy nagyobb st�l� darabot el��ll�tani.
   A munka ugyan�gy kezd�dik, mint a nagysz�nh�zakban. A rendez� megtal�lja a darabot. J�n a dramaturg, egy�tt megbesz�lik, majd fog a rendez� egy embert, aki tervez �s elmondja, mit k�pzelt el. A tervez� pedig elkezd er�sen gondolkodni. N�ha siker�l ugyanazt visszaadni, amit akartak t�le, de n�ha az ember fant�zi�ja m�sfel� indul, s ha ott van a ceruza a kez�ben, azt rajzolja le. Sokszor olyasmi sz�letik �gy, ami kicsit m�s, mint az eredeti k�v�nalom volt, de m�gis el�rheti vele az ember ugyanazt. Ismerni kell a b�bj�t�k minden cs�nj�t-b�nj�t a gyakorlatban is. A b�btechnik�kat, az anyagokat. Le�l az ember �s rajzolgat valamit, am�g dereng, hogy na ez m�r kezd olyan lenni, mint az adott szerepl�.
    Ha egy k�zben van az el�ad�s, akkor val�s�that� meg k�nnyebben a st�lusegys�g. Nem szalad el az egyik kicsit erre a m�sik arra. Volt, hogy megterveztem a darabot, megvolt a maga st�lusa, de „j�tt” egy figura, aki nekem rettenetesen megtetszett, m�gsem lehetett beletenni, mert el�t�tt a st�lust�l. Ez a lehet� legnehezebb dolog. Volt, amikor m�s adta meg az igazi �tletet, az �gig�r� fa tervez�sben - a feles�gem. � aj�nlotta az erd�lyi kopjaf�k vil�g�t.
   Amikor megsz�lettek a skiccek, akkor az ember azokat sz�pen kidolgozza. R�szletrajzokat is k�sz�t �s a legv�ge az, hogy egy az egyben kell j�form�n m�szaki rajzot csin�lni a figur�r�l. Ha mondjuk a cip� m�s a szokottn�l, akkor annak m�g a fel�ln�zet�t is meg kell rajzolni, vagy a pici r�szleteket. Menet k�zben m�g ezut�n is lehetnek v�ltoz�sok, mert szersz�mmal a k�zben, az m�r m�s, mint amikor az ember ceruz�t fog. De olyankor sem nagyon szidhattam magam, hiszen a rajzokat is �ltal�ban �n csin�ltam.
   A kissz�nh�zaknak megvan az az el�nye, hogy k�nnyebb �tl�tni az eg�szet. M�g a legeslegelej�n egy alkalommal j�rtunk az �llami B�bsz�nh�zban, ott k�rdezgettek minket �s bevittek t�bb helyre, ez a k�rpitosm�hely, ez az asztalosm�hely, lakatos-, fest�m�hely… N�latok kisebbek vannak vagy nagyobbak? N�lunk egy van! Hamarabb meg tudtunk tanulni mindet �s azut�n m�r k�nnyebb belegondolni az embernek, ha tudom, hol, mit, hogyan lehet… �gy, hogy sz�p is legyen, a rendez�nek is megfeleljen, nekem is tetsszen, de a darabnak is �s elk�sz�thet� is legyen. Mind�ssze ennyire kell figyelni!
   Nem volt kedvenc b�bfajta, mindegyiket szerett�k, de a legjobban azt, hogy mindig m�st kellett csin�lni, keszty�sb�b, wayang, t�rgyj�t�k…

A b�v�s l�mpa p�ld�ul hivat�sos m�k�d�s�nk els� �rnyj�t�ka volt. Igyekezt�nk benne alkalmazni az amat�r korunkban megtanultakat. Szerencs�re siker�lt t�bb �j megold�st �s "tr�kk�t" is kital�lni.

 A kisfi� meg az oroszl�nok - ezt a darabot m�sodszor is sz�nre vitt�k. �rdekess�ge, hogy a norm�l vil�g�t�s �s a fekete sz�nh�z is helyet kapott benne, hogy k�nnyebben lehessen �br�zolni a val�s�g, a fant�zia �s az �lom r�tegeit. 

   Szem�lyes �rdekess�ge, hogy ebben j�tszottam el�sz�r az akkor m�g Egri B�begy�ttes nev� t�rsulatban.

   �z, a nagy var�zsl�. A nagy klasszikus nem mes�sen egyszer�. Itt is kavarog a val�s�g, a k�pzelet �s az �lom. A fel�j�tott sz�npad seg�tett a megval�s�t�sban. Most tudtunk el�sz�r r�ptet�p�ly�t haszn�lni. Most t�nyleg rep�lt minden.

Az im�nt eml�tett mindh�rom el�ad�st Demeter Zsuzsa rendezte.
   A tervez�s mellett els� hivat�sos saj�t rendez�sem a Di�b�l kir�lyfi volt, Holl�s R�bert dramaturg brav�ros munk�ja a sz�veg. Nem v�letlen�l tartott�k igazi M�ra szak�rt�nek. A v�lasztott megold�s el�nye az volt, hogy k�nnyen mozgathat�, kis helyen el�adhat�. Ez is t�lhaladta a 150 el�ad�st.

   Egyik kedvenc munk�m A k�k csodatorta. A rendez�s �s a tervez�s is �r�m volt. Kedvelte az eg�sz t�rsulat.

Nagyon j� kapcsolatot siker�lt kialak�tani a Muszty-Dobay h�zasp�rral, akik a darab �r�i �s zeneszerz�i. Az�ta is sz�vesen hallgatjuk a darab dalait. Az egyik vid�ki iskol�t�l a szerepl�k igazi k�k tort�t kaptak aj�nd�kba.
   Kippkopp kar�csonya utols� rendez�sem volt a Harlekinben.




 

A munka neh�zs�g�t az adta, hogy az eredeti t�rt�netnek igen kev�s sz�vege van. �gy azt�n a f� hangs�lyt a j�t�kra kellett fektetni. A h�rom rutinos sz�n�sz, Boda Katalin, Dar�czi Ilona �s L�z�r Attila munk�ja tetszett Mar�k Veronik�nak a szerz�nek, aki nagy �r�m�nkre elfogadta megh�v�sunkat.

* Hozz�sz�l�s: Erzsik�vel, mesters�g�k nagymesterei !!! Varr�n� Tab�dy Marika

 

HARLEKIN B�BSZ�NH�Z - A G�RDONYI G�ZA SZ�NH�Z TAGOZATA

   1985. janu�r 1-j�t�l befogad� sz�nh�z lett az egri, t�rsulat n�lk�l, �n�ll� bemutat� joggal, Szikora J�nos vezet�s�vel, s ennek lett tagozata a Harlekin B�bsz�nh�z.
     Lovasy L�szl� �s Lovasyn� Stuth Erzs�bet a kezdetekt�l ott voltak.

Bevezet�sk�nt szem�lyes t�rt�net�kr�l annyit, hogy 2000-ben szakmai ellent�tek miatt elj�ttek, hat �s f�l �vig otthon csin�ltak egy v�llalkoz�st, a B�bst�di� Bt-t �s dolgoztak mindenfel�, a budapesti Kolibri B�bsz�nh�znak, Szombathelyre, Gy�rbe, nagysz�nh�zaknak is, p�ld�ul Ny�regyh�z�n, majd Lengyel P�l visszah�vta �ket �s a nyugd�j el�tt m�g �t �vig dolgoztak a Harlekinben. Ma �jra csak a v�llalkoz�s van, legut�bb a Babszem Jank� Gyermeksz�nh�z �s a G�rdonyi G�za Sz�nh�z egy�ttm�k�d�s�ben sz�letett �gimese c�m� produkci� f�z�dik a nev�kh�z, de azt mondj�k, az elm�lt h�rom �vben sz�letett k�t unok�jukat nem adn�k egyetlen sz�nh�z�rt sem. A 2000 el�tt t�rt�ntekr�l mes�ljenek �k maguk!

I. Lovasyn� Stuth Erzs�bet

   Azt, hogy a B�bsz�nh�z l�trej�tt, hossz� ideig tart� amat�r l�t el�zte meg. H�sz �vig m�k�d�tt az orsz�gosan elismert b�begy�ttes. Kiv�l� egy�ttes oklevelekkel rendelkezt�nk, ak�rmilyen fesztiv�lra ment�nk, d�jjal, oklev�llel j�tt�nk vissza.

Sz�kek voltak m�r nek�nk az adott keretek. Az volt az �lmunk, hogy egyszer majd ebb�l is �l�nk. 1985.janu�r 15-�vel a G�rdonyi G�za Sz�nh�z tagozatak�nt megalakulhatott a Harlekin B�bsz�nh�z. M�v�szeti vezet�: Demeter Zsuzsa, b�bsz�n�szek: Balog �gnes, Golen M�ria, Havasi Gy�rgy, Kis �rp�d, Stuth Zsuzsa, T�th Erzs�bet, m�hely: L�n�rt Andr�s, Lovasy L�szl�, Lovasyn� Stuth Erzs�bet, m�szak: T�th �kos, adminisztr�tor: L�n�rtn� Jutka.

Nagy ig�ny volt arra, hogy a kicsiknek is legyen egy sz�nh�z, rendszeres el�ad�sok. Nem is volt hossz� �vekig probl�m�nk a szervez�ssel. Az�rt sem, mert nagyon j� darabokat csin�ltunk. Azt az id�szakot m�g �lek, nem fogom elfelejteni �s �ll�thatom, hogy a 12 tag k�z�l senki sem. El�tte, amat�rk�nt minden szabadid�nket t�lt�tt�k ezzel, s most egyszerre napi 8 �r�ban csin�lhattuk azt, amit szerett�nk - valami fantasztikus dolog volt. A f�ld f�l�tt j�rtunk f�l m�terrel. Saj�t p�nzb�l egyenruh�t varrattunk magunknak, mindenkinek farmer kert�sznadr�gja volt, a B�bsz�nh�z pedig fell�p� ruhak�nt p�l�kat v�s�rolt hozz� �s mindenki ezt viselte, embl�m�val. �jjel-nappal bent voltunk. A sz�n�szeknek k�zben k�telez� volt iskol�ba is j�rni. B�bsz�n�sz k�pz� st�di�t v�geztek itt Egerben, kihelyezett tagozaton. A f�iskola tan�rai adt�k az elm�leti �r�kat �s Pestr�l j�ttek rendez�k, b�bsz�n�szek a gyakorlati r�szt oktatni. Ez k�t �vig ment �gy, azalatt vagy pr�b�ltak vagy el�ad�son voltak vagy iskol�ban, de mindenki �r�mmel csin�lta. A premierek ut�n mindig volt egy buli, ahol mindenki mindenkit megaj�nd�kozott. A legelfoglaltabb ember is megs�t�tte a s�tem�nyt vagy k�sz�tett valami k�l�nleges �telt, nagyon �sszeszokott, sz�k bar�ti t�rsas�g volt – tal�n t�ls�gosan is z�rt k�r. De mindig megh�vtuk azokat is, akik amat�r korunkban b�rmikor j�tszottak vel�nk, igyekezt�nk tartani a kapcsolatot. Az � munk�juk is benne van, hogy ma l�tezik a b�bsz�nh�z.

K�z�pen Demeter Zsuzsa, jobbra Lovasyn� Stuth Erzs�bet

  Sokat j�rtunk v�s�rolni. Ha kerest�nk valamilyen anyagot, megk�rdezt�k, oda kell-e. Ismertek benn�nket, hiszen egriek vagyunk, mindenki tudta, hol dolgozunk. Volt, hogy lehozta Pestr�l a m�ter�rus az anyagot, hogy nek�nk ne kelljen utazni. Ha bement�nk az akkor m�g l�tez� textil nagykeresked�sbe,  egy m�ter anyagot, felet is adtak minden tov�bbi n�lk�l. Eger im�dta, hogy v�gre van �jra �n�ll� sz�nh�za �s b�bsz�nh�za.
   J�ttek a bemutat�k. Egy �vben h�rom �ltal�ban, esetleg n�gy. Ezeket igyekezt�nk igaz�n l�tv�nyoss� tenni.

 Van egy �nszorgalomb�l vezetett k�nyvem, mikor volt a bemutat�, ki rendezte, tervezte, miket k�sz�tett�nk hozz� �s mib�l h�ny darabot �s a kritik�k is, sorban. 
  Az �vod�sokat �nnepl�be �lt�ztetve hozt�k sz�nh�zba. Benne volt a sz�l�kben, pedag�gusokban is, hogy megtan�ts�k a gyereknek, ha sz�nh�za megy, illik fel�lt�zni.
   Az els� a Csipker�zsika volt. Mindenki dolgozott benne, aki csak �lt. Sok neh�zs�get kellett �thidalni, hiszen csak az amat�r felszerel�s�nk �llt rendelkez�sre. F�n�kt�l, sz�n�szt�l adminisztr�torig mindenki a fed�lzeten volt, n�ha �jszak�ig. T�bb mint 150 el�ad�st �rt meg. Beutaztuk vele szinte az eg�sz orsz�got. Rendez�: Demeter Zsuzsa, tervez�: Lovasy L�szl�.

Formabont� volt a sz�npadi megjelen�se. Az akkori sz�npad el�g magas volt �s egyenes a n�z�t�r, nem igaz�n j�l l�ttak a gyerekek, ez�rt sok olyan j�t�kot csin�ltunk, amelyben ha nem is els�nek Magyarorsz�gon, de igencsak az els�k k�z�tt l�tsz�dtak a  sz�n�szek. Ma m�r szinte elk�pzelhetetlen, hogy ne �gy legyen. Amikor a H�feh�rk�vel voltunk egy fesztiv�lon, akkor ezt m�g ott kifog�solt�k „Mi�rt l�tom �n a sz�n�sz arc�t a b�buk f�l�tt? Ez ill�zi�rombol�.” A gyermekeknek nem volt az, �k elfogadt�k. A rendez�s maga kihaszn�lta ezt a helyzetet, mik�zben a b�bok j�tszottak, k�zben f�l�tt�k a sz�n�szek k�zt is volt kapcsolat.



A H�feh�rk�ben volt egy jelent, ami f�l�tt sokat vitatkoztak, de �n azt mondtam, hogy j� – a gyerekek meg�rtik. Meghal H�feh�rk�nek az anyuk�ja �s ezt �gy j�tszatta el, �gy rendezte meg Holl�s Laci, hogy volt egy nagy fekete lepel, ez�st d�sz�t�ssel mint a ravataloz�ban, azt leter�tett�k sz�pen a f�ldre �s a sz�n�szn�, aki j�tszotta, kihozta a marionett figur�t, beletekerte, r�hajtogatta �s elvitte h�tra. Volt egy anyuka, aki el�ad�s ut�n odaj�tt hozz�nk �s azt mondta, nagyon boldog hogy ez a jelenet ilyen volt, mert nemr�gen halt meg a nagymama �s szerinte most �rtette meg a kisl�ny, milyen a hal�l.

 Az �gig�r� fa (rendezte: Holl�s R. L�szl�, tervezte: Lovasy L�szl�) b�bjai �gy voltak kital�lva, hogy kopjaf�kra hasonl�tottak, n�i �s f�rfi kopjaf�k, kicsit �talak�tva. A darab mes�je �s zen�je Tolcsvay B�la munk�ja, aki az el�ad�sban is r�szt vett. A pr�b�k sz�net�ben – pihentet�k�nt - elmes�lte az erd�lyi gy�jt�munka humoros t�rt�neteit is.



A Fram nagyon eml�kezetes darab.


 

Gy�ny�r� a mese �s megismert�nk egy csod�s alkot� p�rost.  Adela Moldovan �s Gregorian Eustatiu �r�kre megmarad eml�kezet�nkben �s a sz�v�nkben.


 

A darab pr�b�i el�tt Adela tartott marionett mozgat�si kurzust. Nem v�letlen�l Eur�pa egyik legnagyobb marionett j�t�kosa, igazi csod�kat l�ttunk.  Gregorian r�szt vett a b�bok d�sz�t�s�ben. Nem besz�lj�k egym�s nyelv�t, m�gis z�kken�mentes volt a munka. T�nd�ri, csod�latos ember volt, mindenki szerette. Hozz�nk, a m�helybe �gy lehetett bejutni, hogy a gyermekk�nyvt�r el�tt kellett elmenni. A k�nyvt�rosoknak is nagyon tetszett a kedves b�csika, megtanultak rom�nul k�sz�nni neki, � pedig magyarul viszonozni. �gy szeretett dolgozni, hogy mindig � fejezte be a b�boknak az arc�t. Meg kellett csin�lni az eg�szet a rajza szerint, de az arcfest�shez, sz�j, szem, ahhoz ragaszkodott, hogy � csin�lja. Rengeteg minden �sszegy�jt�tt kis „vackunk” volt egy nagy fi�kban, gombok, szemnek, ennek-annak val�k, mindig figyelt�k �t, hol tart, mit csin�l �s adtuk oda, amire sz�ks�ge volt. T�l�nk Marosv�s�rhelyre ment �s ott is mutogatta a k�t�nyt, amit aj�nd�kba kapott t�l�nk Harlekin embl�m�val. Textilfilccel mindenki r��rta a nev�t. Mondtuk, ezt az�rt adjuk, hogy ak�rhova megy dolgozni, mi mindig vele legy�nk.

2000-ig egy�tt dolgozhattunk olyan emberekkel, mint K�s Iv�n, Orosz Klaudia, Holl�s R. L�szl�, aki els� darabjainkat rendezte �s Pr�g�ban v�gzett b�brendez� szakon. K�s�bb p�lyaelhagy� lett, de n�lunk minden darabja nagy siker volt. Nagyon szerett�k azt, ahogyan  gondolkodott. � hozta ide Tolcsvay�kat, a Csipker�zsika zen�j�t Tolcsvay L�szl� szerezte, az �gig�r� f��t  Tolcsvay B�la – � is j�tszotta.
  Szerettem, amikor – k�l�n�sen az Orosz Klaudia tervezte mesedarabokn�l (K�t j�vorf�cska, A kis boszork�ny) - f�lment a f�gg�ny �s m�g csak a sz�npadk�pet l�tt�k a gyermekek, m�gis elkezdtek tapsolni. Mondtam mindig a koll�g�knak, hogy na, ezt a tapsot kaptuk mi, a k�sz�t�k. Most m�r j�hetnek �k is, de az els� taps a mi�nk. �n azt mondom, ahhoz, hogy k�z�piskol�s, majd feln�tt kor�ban j�rjon valaki sz�nh�zba, m�r �vod�sk�nt kell kezdeni megszerettetni vele, a b�bsz�nh�zban, olyanokat mutatva, hogy a sz�ja t�tva maradjon.
   J� volt a viszonyunk a nagysz�nh�zi sz�n�szekkel is, akiket Gali L�szl� hozott, sok fiatalt, soknak volt gyermeke is. J�rtak a b�bsz�nh�zba. K�z�s darabunk is volt Gali L�szl� rendez�s�ben.
   A tagozati l�tnek voltak neh�zs�gei is. Sokszor nem volt p�nz, nem tudtunk elmenni v�s�rolni. Hi�ba volt elk�l�n�tett k�lts�gvet�s�nk a sz�nh�zin bel�l, m�gis volt olyan, hogy nem tudtunk hozz�jutni a p�nzhez. Ez�rt hivat�sos korunkban is el�fordult, hogy az anyagokat Demeter Zsuzsa otthoni, saj�t p�nz�b�l �s a mi saj�t p�nz�nkb�l el�legezve v�s�roltuk, mert szor�tott az id�. Ez akkor biztosan nagyon bosszantott, de m�r messze van �s mivel im�dtuk csin�lni, „nem sz�m�tott”.
   Demeter Zsuzsa n�lk�l soha nem lett volna sem Egri B�bsz�npad, sem Harlekin B�bsz�nh�z. 1964-ben k�lt�z�tt haza Hortr�l, ahol n�pm�vel� volt �s ott vezetett egy b�bcsoportot, amivel d�jat is nyertek. F�rjhez ment, de �gy �rezte, b�b n�lk�l nem �let az �let �s elkezdte szervezni a k�z�piskol�s csapatot, ebb�l alakult az Egri B�bsz�npad, majd fenntart� �s n�vv�lt�s ut�n a Harlekin.

Mindenki Zsuzs�nak k�sz�nhetett, t�le tanult mindent, amit tudott. �n magam is - k�z�piskol�s, els�s voltam, amikor jelentkeztem a b�bszakk�rbe - t�le tanultam els�dlegesen b�bot k�sz�teni. K�s�bb persze a saj�t tapasztalataimon, n�ha saj�t k�romon, a fesztiv�lokon, ahol pr�b�ltunk nem csak n�zni, l�tni is.
   Amat�r korunkban, Alg�ri�ban, Tun�zi�ban j�rtunk egy h�napig tart� turn�n.

Tun�zi�ba hivat�sosk�nt is eljutottunk, Finnorsz�gba is.

De leggyakrabban Rom�ni�ba. A marosv�s�rhelyi b�bsz�nh�zzal volt csereprogramunk, egyik �vben mi l�ttuk vend�g�l t�l�k a magyar tagozatot, m�sikban a rom�nt, a harmadikban pedig mi ment�nk. Zsuzsa rendezett is mindk�t tagozatn�l.
   K�t eml�kezetes feln�tt el�ad�st is szeretn�k megeml�teni. Mindkett�t Lengyel P�l rendezte. Az egyik Shakespeare V�zkereszt vagy amit akartok c�m� darabj�nak adapt�ci�ja, amely a Budapesten megrendezett UNIMA  (a B�bm�v�szek Nemzetk�zi Sz�vets�ge) vil�gfesztiv�lra k�sz�lt �s diplom�t is kapott.


                                                                                                      Juh�sz Ferenc �r�sa

 A m�sik a Szam�rtestamentum. A k�nnyed, kacagtat� n�pi humor mindig nyer�. Majdnem minden et�d m�s technik�val k�sz�lt – tervez�: Ko�s Iv�n �s Lovasy L�szl� -, hiszen mindegyiknek saj�tos a vil�ga. Nem v�letlen az elnyert UNIMA diploma.

* Hozz�sz�l�s:
- ...���...Laci! Erzs�! ...A k�k csodatorta, Szam�rtestamentum, �gig�r� fa!... Nagyszer� dolog ez! Boda Kata

"MERT KELL EGY HELY, HOL EML�K�NK MAJD �LNI FOG!"
 (K�lcs�n�zve A padl�s c�m� musical-b�l) - 1.

Menk� Ter�zia

   Egernek, Heves megy�nek 1985. janu�r 1-j�t�l �jra lett Sz�nh�za. Addig csak az �p�let volt a megy��, az int�zm�ny a Miskolci Sz�nh�z tagozatak�nt m�k�d�tt, amikor tudott, a fel�j�t�sok miatt p�ld�ul az akkori �tt�r�h�z kicsi sz�npad�n jelentek meg kamaradarabok.
   Igaz, az 1975-ben l�trehozott M�sor Rendez� Iroda - k�zben az Agria J�t�ksz�n nevet kapta - szabadt�ri sz�nh�zi tev�kenys�get folytatott, s ez nem csak a turist�k, de a v�ros lak�i k�z�tt is n�pszer�s�gnek �rvendett. El�sz�r a V�r, k�s�bb a L�ceum udvar adott helysz�nt, a hozott- �s el��ll�tott produkci�knak.
   �n magam is itt, az Agria J�t�ksz�nben kezdtem a sz�nh�zi munk�mat 1983-ban. M�r a tan�v ideje alatt is tev�kenykedt�nk, n�mileg p�toltuk a Di�k Sz�npaddal az akkor fel�j�t�s alatt �ll� sz�nh�z�p�let miatt kiesett el�ad�sokat. Nagyon kellemes k�t �v volt, azzal egy�tt, hogy 1984. augusztus�t�l m�r megkezd�d�tt a sz�nh�z ind�t�s szervez� munk�ja.
   Ugyanis id�k�zben a sz�nh�z szeret� �s a sz�nh�z teremt� emberek gondoltak egy mer�szet �s tettek az�rt, hogy a miskolci �s az egri sz�nh�z �sszevon�sa v�g�llom�s�hoz �rkezzen, �s �jra legyen EGERNEK SZ�NH�ZA.
   Ennek k�vetkezt�ben: 1985. janu�r 1-j�vel megsz�letett – lehet, az lenne a pontosabb: �jj�sz�letett – �s �gy lett h�romtagozatos sz�nh�z a G�rdonyi G�za Sz�nh�z.  A Sz�nh�zban l�v� emberekkel, az Agria J�t�sz�n �s az addig amat�r Harlekin B�begy�ttes �sszevon�s�val. �gy lett�nk: befogad�-, bemutat� sz�nh�z (k�sz�nh�z) a m�sik k�t tagozattal (b�b- �s ny�r), egy �j int�zm�nye a fenntart�nknak: Heves megye Tan�cs�nak.
   Ezzel az �sszevon�ssal lehettem �n is az �jra indul� G�rdonyi G�za Sz�nh�z a l a p � t � tagja.
   Csonka �vaddal kezdt�nk 1985.janu�r 1-j�vel, az idei: a 2012/13-as �vad a fenn�ll�sa �ta a huszonkilencedik �vada  az int�zm�nynek.
   Eml�tettem a befogad�-, bemutat� jelleget. Szikora J�nos az els� (alap�t�) igazgat� sok�ig harcolt az �n�ll� t�rsulat�rt, de az anyagi helyzet g�tat szabott ennek �s akkor � megv�lt az int�zm�nyt�l.
   P�ly�zatot �rtak ki, - ennek k�vetkezt�ben ker�lt az int�zm�ny �l�re Gali L�szl� igazgat�-f�rendez�, 1986. okt�ber 15-�vel.
   Elkezd�d�tt az �n�ll� t�rsulat szervez�se, �s az 1987/88-as �vadot m�r az alap�t� tizenh�t f� sz�nm�v�sz munk�j�val kezdt�k meg S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja c�m� produkci�val.  Fontos id�szak volt ez a t�rsulat �p�t�s�ben, az �n�ll� t�rsulat els� �teme. Ennek a huszonhatodik �vada a 2012/13-as �vad.
   Az els� �vekben a sz�nm�v�szek b�relt lak�sokban laktak, ez k�zvetlen kapcsolatot teremtett n�z� �s alkot� k�z�tt. Nem csak messzir�l figyelt�k, hogy abba a boltba megy-e v�s�rolni, amibe a szomsz�d, hanem a h�zigazd�kkal k�zvetlen s n�mely�kn�l bar�ti kapcsolat alakult ki.
  Ezekben a kezdeti �vekben m�g a m�sortervet a fenntart� v�lem�nyez�s�vel enged�lyeztetni kellett a Miniszt�riummal. Ez�rt lehetett az, hogy m�r a n�z� is tudta legal�bb �prilisban, hogy mire tud b�rletet vagy jegyet venni a k�vetkez� �vadban.
   Sz�p id�szak volt ez, a sz�nh�zteremt�s id�szaka, az a rengeteg munka, amikor a t�rsulat fejleszt�s�n dolgoztunk, �p�tett�k az optim�lis l�tsz�mot (200 f� feletti l�tsz�mban gondolkodva, zenekarral, t�nckarral), ami sosem teljes�lt, mert a harmadik szakaszn�l m�r l�tsz�mle�p�t�st kellett v�grehajtanunk.
   S ez az, ami az�ta sem v�ltozott.
  Sz�vesen gondolok vissza arra az id�re, amikor a  „Sz�n�szh�z” fel�p�t�s�r�l d�nt�ttek. �sszefutottam az utc�n M�sz�ros G�borral (az OTP igazgat�ja) �s �r�mmel �js�golta a h�rt, megsz�letett a d�nt�s �s m�r a tervek is k�szen �llnak. Azut�n fel�p�lt az �rp�d u. 26. sz�m alatt a 22 lak�sos t�rsash�z, amit be kellett rendezni a legsz�ks�gesebbel, hogy a „fecsk�k” bek�lt�zhessenek. Biztosan mindenkinek vannak eml�kei arr�l milyen is az, amikor az els� lak�s�t rakta �ssze, a sepr�t�l a lakhat�shoz sz�ks�ges egy�b kell�kekkel. Mintha most lenne. A m�szaki koll�g�k ki-ki a maga ter�let�n �llt helyt: a vil�gos�t�k �s hangos�t�k szerelt�k a csill�rokat, a d�sz�t�k hordt�k a b�torokat (lapra szerelten) �s rakt�k �ssze.  Mindenki elf�rt �s m�g az id�szakosan vel�nk egy�tt alkot�knak (rendez�k, tervez�k, stb.) is helyt tudtunk adni az egri tart�zkod�suk idej�re.
   Foglalkoztat�si form�ci�k, a sz�nh�zi finansz�roz�s id�k�zben t�bbsz�r v�ltozott, de minden fenntart�t (a Miniszt�rium �s a Megye mellett besz�llt a finansz�roz�sba Eger v�ros is, most meg 2012-t�l a Sz�nh�z is v�rosi int�zm�ny lett) befoly�sol az anyagi lehet�s�ge. Az, hogy a sz�nh�z (mint tev�kenys�g) sosem volt k�telez� feladat, no meg a szeml�let: mi a fontosabb a rangsorban, sok�ig honolt a k�pvisel� d�ntn�k�k fej�ben, de lehet, hogy ma sem tudnak ett�l elvonatkoztatni. Sokszor kaptuk meg k�lts�gvet�si egyeztet�sek sor�n ezt a fenti, sz�munkra pejorat�v megk�l�nb�ztet�st: „a sz�nh�z nem k�telez� feladat”. Nek�nk ez rosszul esett, az�rt mert a legnagyobb mec�n�sa egy sz�nh�znak mindig a K�Z�NS�GE. Ezzel nem a munk�nkat min�s�tett�k, hanem a k�z�ns�g irodalmi kiszolg�l�s�t csorb�tott�k. Annak a k�z�ns�gnek, akik �vadr�l �vadra megv�ltj�k a b�rlet�ket, vagy id�szakosan v�s�rolt jeggyel l�togatj�k a sz�nh�zi el�ad�sokat. �k viszont err�l mit sem tudtak!
   Nek�nk az �n�ll� t�rsulat megszervez�se idej�n szerencs�nk volt. Minden helyen olyan emberek (�rhatn�m: EMBEREK) seg�tett�k a munk�nkat, akiknek sz�v�gye volt a Sz�nh�z megteremt�se, a r�gi� sz�nh�zi ell�t�sa s e mellett a sz�nd�k, hogy Egerben �jra legyen �s m�k�dj�n egy alkot� m�hely, ami �rt�ket teremt �s k�zvet�t. Mondhatni minden premieren ott voltak a v�ros �s a megye vezet�i, akik r�szesei is akartak lenni a l�trehozott alkot� m�hely munk�j�nak.
   „Ha nem tudod milyen kik�t� fel� igyekszel, a szelek nem seg�tenek t�ged” (Seneca) Ez az id�zet nagyon kifejez� s minden ember sors�ban, minden indul� vagy m�k�d� „valamin�l” hasznos tud lenni. Mi ott, akkor, tudtuk milyen kik�t� fel� szeretn�nk menni, hov� igyeksz�nk.  Egerben meg j� sz�l f�jdog�lt. Az elej�n �s m�g sok�ig!
   Nem hagy nyugodni V�ci Mih�ly id�zete:
     „ Nem el�g a c�lt l�tni,
           J�rhat� �tja kell!
     Nem el�g �tra lelni,
           Az �ton menni kell!
     Egyed�l is! – Els�nek,
           El�l indulni el!
     Nem el�g elindulni, de m�st is h�vni kell
           S csak az h�vjon mag�val, aki vezetni mer.”
   Tal�n m�g ma is aktu�lis a fenti sorok tartalma???!!! Akik a kezdeti munk�ban r�szt vett�nk, mindannyian tudtuk, hogy „el�l” vagyunk, s azt is tudtuk, hogy ha m�r elindultunk „menni kell”, haladni kell, „vezetni kell”. Azt is tudtuk mindannyian, hogy ez a legszebb id�szak – a sz�nh�zalap�t�s -, m�g akkor is, ha sok munk�val, sok-sok modell elk�sz�t�s�vel, rengeteg sz�m�t�ssal, elk�pzel�ssel �s sok �jszakai megbesz�l�ssel, sok lemond�ssal j�rt. Tett�k a dolgunkat �s mindenki akarta azt, ami a C�L volt! Olyan helyzetben voltunk, mint egy indul� h�zass�g. A produkci� el��ll�t�s�n�l az utols� fogv�j�t is be kellett szerezni, mert nem volt k�szleten. A r�gi jelmezeket elvitt�k Miskolcra. Csak az Agria J�t�ksz�n ideje alatt �sszegy�lt ruh�k jelentett�k az indul�sn�l a lelt�ri k�szletet. Ami nem volt sok, mert a ny�ri sz�nh�z a V�gsz�nh�zra �p�lve tudott haladni. Onnan voltak az alkot�k: rendez�, tervez�k, �gyel�, asszisztens, sz�nm�v�szek. Term�szetesen a szerepl�k ruh�i is nagyr�szt a V�g jelmezt�r�b�l ker�ltek ki, (ezt mi �gy h�vjuk: v�logat�s!). A f�szerepl�k azonban �j ruh�t kaptak, azaz �j ruha k�sz�lt a sz�mukra.
   Neves sz�nm�v�szekkel dolgoztunk. Csak n�h�ny n�v k�z�l�k: Alm�si �va, Cs�k�nyi Eszter, G�sp�r S�ndor, Koltai R�bert, Mikl�sy Gy�rgy, Pap Vera, P�rtos Erzsi, Pog�ny Judit, Psota Ir�n, Ruttkai �va, Szombathy Gyula, a fiatalok: Eszenyi Enik�, Kasz�s Attila, K�szegi �kos, M�hes L�szl�, Pusztaszeri Korn�l, R�ckevei Anna, Rudolf P�ter, Szer�mi Zolt�n, Varga M�ria… (ut�bbiak �pp a f�iskol�r�l j�vet n�lunk deb�t�ltak).
   A kult�rszomj megmutatkozott a befogad� sz�nh�z indul�sakor. Egy �vadban maximum hat el�ad�sban tudtunk elhozni produkci�t m�s sz�nh�zb�l, mert egyeztetni volt sz�ks�ges a sz�khelyi teljes�tm�ny�kkel. Volt, ami csak egy-k�t el�ad�s lehetett.  T�bbnyire olyan sz�nh�zakra �p�tett�nk, amelyek nem voltak messze, �s sz�npaduk m�rete hasonl� volt a mi�nkhez. Ez�rt p�ld�ul Szolnokr�l a Szigligeti Sz�nh�z m�v�szeit gyakran l�tta az egri k�z�ns�g. Minden Sz�nh�z szeretett hozz�nk j�rni, mert mindig telt h�z volt.
   Azt a k�t produkci�t, amit �vadonk�nt el��r�s szerint nek�nk kellett sz�npadra �ll�tani, tizen�t el�ad�sban hat�rozt�k meg. Volt, amit nem a szok�sos id�pontban j�tszottunk, hanem akkor, amikor a sz�n�szeket egyeztetni tudtuk, reggel 9 �rakor. Tal�n m�g eml�keznek r�, a Csongor �s T�nde el�ad�s�r�l van sz�, aminek a c�mszerepl�i: Eszenyi Enik� �s Bal J�zsef voltak.  Ehhez a produkci�hoz kilenc Sz�nh�z m�v�szeib�l v�logatott a Direktor, ez�rt nagyon neh�z volt az egyeztet�si munka.
    Eger sz�nh�z�nak MINDIG J� K�Z�NS�GE VOLT!
   Eml�kszem a Marat hal�la c�m� darabra, a Csiky Gergely Sz�nh�z - Kaposv�r el�ad�s�ban. T�bl�s h�z, a sz�npadon elhangzik az „�s lesz szen�nk t�lire” sz�veg.  A k�z�ns�g morajjal, n�mi g�nnyal reag�lt, mert a val� �letben �ppen ott tartottunk, hogy nem lehetett szenet kapni.
   Az �rdekl�d�s az el�ad�sok �s a Sz�nh�z ir�nt az �n�ll� t�rsulat terv�vel kicsit megosztotta a k�z�ns�get. Volt, aki az egyik �s volt, aki a m�sik mellett voksolt. V�g�l az �n�ll� t�rsulat l�te gy�z�tt.
   Orsz�gos h�r�nk lett. A kereslet nagy volt ir�ntunk, �gy Zalaegerszegt�l Ny�regyh�z�ig j�rtunk t�jel�ad�sokra. Sokat h�vtak benn�nket: Gy�ngy�s, M�t�szalka, �zd, Salg�tarj�n, S�rospatak, Szerencs M�vel�d�si H�zaiba. A messzi t�jakra volt, amikor az el�tte val� napon kellett �tra kelni, de a m�szaki szem�lyzetnek mindenk�ppen. K�telez� t�jhely volt p�ld�ul �zd. A napokban olvastam, hogy most avatnak egy sz�nh�zat a helyiek. A t�jhelyeken is �pp �gy szerett�k a munk�nkat, mint itthon. Bessenyei Ferenccel k�sz�lt interj�t n�ztem a napokban s mennyire igaza volt, amikor p�ld�ul a t�jjal kapcsolatosan azt eml�tette: „n�gy �ra oda, el�ad�s, majd n�gy �ra vissza, de a n�z�t�rr�l csillog� szemek meg�rdemelt�k �s ez soha sem a p�nzr�l sz�lt.” Eml�kszem �n is olyan t�jel�ad�sra M�t�szalk�n, hogy reggel nyolckor indultunk, d�lel�tt gyerekdarab �s d�lut�nra j�tt a m�sik st�b �s este a feln�tteknek csin�ltunk egy m�sik el�ad�st. Ez azzal j�rt, hogy a m�szak �p�tett �s bontott, majd �jra. Milyen emberfeletti munk�t v�gzett a M�SZAK az�rt, hogy egy kisz�ll�ssal k�t el�ad�s legyen! Mi a m�v�szekkel is hajnal h�romra �rt�nk haza, s a m�szakiak m�g ut�nunk (pedig �k el�z� napon keltek �tra), mert nekik m�g el�ad�s ut�n h�tra volt a bont�s �s a pakol�s.

 

  M�szak a V�rban:
  Szatm�ri Istv�n, N�meth Tam�s, M�t� J�zsefn�, M�sz�ros S�ndor,
  Budav�ri S�ndor, M�t� G�bor, Szil�gyi Tibor, M�t� J�zsef, Sz�ll�si lajos

   A h�romtagozatos sz�nh�z ebben az id�ben �vente t�bb mint sz�zt�zezer l�togat�t vonzott. Igaz, akkor a n�z�t�r befogad� k�pess�ge 549 f� volt �s hivatalosan 30 p�tsz�k (milyen sz�p volt egy „zsufi” h�z !!!), a 2000-es fel�j�t�st k�vet�en 417 f� maradt.
   R�gebben a statisztik�kat f�l�vente jelentett�k a kassza-raporttal egy�tt s ebb�l a K�zponti Statisztikai Hivatal egy kiadv�nyt k�sz�tett, lehetett �sszehasonl�tani m�s sz�nh�zak n�pszer�s�gi mutat�it. Persze tudjuk, hogy a fizet� n�z� illetve a l�togat�sz�m t�bb mint n�pszer�s�gi adat, v�s�rl�er�, �s a legnagyobb mec�n�s.
   Van kedves eml�k b�ven ebb�l az id�szakb�l.