Csehovot sokan nem szeretik. S ebben el��t�letek j�tszanak nagy szerepet. „Unalmas. Nem t�rt�nik semmi. S�t�lgatnak, nagyokat hallgatnak, keseregnek a sz�npadon s mindezt hosszasan, pr�b�ra t�ve a n�z� t�relm�t. „
   Gali L�szl� rendez�s�nek legnagyobb �rdeme, hogy r�c�fol az el��t�letekre.
   Feszesebb temp�, a megszokottn�l kem�nyebb sz�n�szi j�t�k kort�rsakk� teszik a figur�kat. Sokkal ink�bb mai, mint Csehov kor�ban �l� embereknek l�tjuk �ket.  Az a bonyolult k�plet, ami magukhoz �s egym�shoz val� viszonyukat kifejezhetn�, mindenki sz�m�ra egyszer�v�, k�nnyen �rthet�v� v�lik. Legk�zelebb tal�n m�r nem is legyintenek, ha �jabb Csehov bemutat� h�r�t veszik. 

Ugyancsak �rdekes elgondolkozni, mi�rt �rezte �rdemesnek a Sz�nh�z fel�j�tani ezt a darabot, s b�r ezt el�re persze nem l�thatt�k, k�l�n�s pikant�ri�t ad a dolognak az a belpolitikai helyzet („m�diah�bor�”), amelyben v�g�l sor ker�lt r�.
   Bizony az� a mindenkori hatalom, akin�l a stukker, csakhogy ad�dhat �gy is, hogy m�s tulajdon�ba ker�l, s akkor mi van…?! Jobb teh�t megegyezni, k�z�s �ll�spontra jutni, akkor m�g van r� rem�ny, hogy kider�lj�n, egy�ltal�n eljuthatunk-e valahova? Tal�n m�g azt a falat is le lehet rombolni…

Nem az�rt �rom, mert j�l hangzik, hanem mert val�ban igaz, t�bbsz�r mondogattam, hogy M. Horv�th J�zsefet sz�vesen megn�zn�m Svejk szerep�ben. Nagy �r�m�mre – �s biztos vagyok benne, hogy m�sok�ra is – most teljes�lt ez a v�gyam!
   Szel�d der�vel, sok melegs�ggel form�lja meg a pr�gai kisembert. Ez az, amire a „par�d�s alak�t�s” form�t szokt�k haszn�lni. De par�d�s az eg�sz el�ad�s! Nagyszer� �sszhang sz�n�szi alak�t�sok, d�szlet, jelmez, zene, koreogr�fia k�z�tt.
   Mind a harminch�rom (!) szerepl� kitesz mag��rt f�bb �s epiz�dszerepekben egyar�nt. K�pesek kiverni fej�nkb�l a sajnos aktu�lis p�rhuzamokat, amelyek az egri sz�npadon nem el�sz�r bukkannak m�r fel, s hitelesen eleven�tik meg a pr�gai kisember k�rnyezet�nek atmoszf�r�j�t is. Magam h�szn�l t�bb �ve t�rek vissza rendszeresen ebbe a kedves v�rosba, az ott �l� kedves emberek k�z�, s most a sz�npadon l�tott karaktereket t�k�letesen k�z�l�k val�nak �reztem.
   Seg�tett a pr�gai hangulat el�nk var�zsol�s�ban Kastner P�ter Kisoldali teret id�z� d�szlete is. � maga �gy �r a m�sorf�zetben: „Cseh nemzetis�gem, pr�gai l�tem ellen�re haz�mban m�g nem volt alkalmam Svejk t�rt�net�t sz�npadon megjelen�teni. �pp ez�rt k�l�n�s �r�mmel v�llalkoztam az egri bemutat� sz�npadk�p�nek megval�s�t�s�ra. B�r a feladat - a 22 k�pb�l �ll� hadioperett meg�lmod�sa – nem jelent�ktelen kih�v�s. A d�szlet r�szben Pr�ga v�ros�nak hangulat�t, k�lt�is�g�t fejezi ki.” Ez – a Mal� Stran� felid�z�s�vel – nagyon sz�pen siker�lt!
   A jelmezek �gy alkalmazkodtak az „operettvil�g” – ha ez operett? – ig�nyeihez, hogy nem v�ltak hars�nny�.
   Aldobolyi Nagy Gy�rgy zen�j�t tragikomikum hatja �t. Igazi sl�gerek az A Pankr�con, fenn a hegytet�n, az Achtung, a Stefi van itt, az Engem a f�rfiak nem �rdekelnek…
   A koreogr�fia Egerben a sz�npad m�retei miatt ritk�n mondhat� t�rben nagy�v�en kiterjed�nek, most igen.
   „A K. und K. az K. und K.” – �neklik a fin�l�ban, majd maga Svejk sz�l saj�t mag�r�l: „A pr�gai utc�n j�rva tal�lkozhattak egy �t�tt-kopott f�rfival, aki maga sem tudja, milyen jelent�s szerepet j�tszott a nagy id�k t�rt�net�ben. Ha megk�rdezn�k, hogy h�vj�k, egyszer�en �s szer�nyen �gy felelne: Svejk vagyok.”
   Svejkek vagyunk valamennyien, ennek-annak kiszolg�ltatott kisemberek, de b�r a lombok lehulltak, mi �l�nk m�g…

   K�nnyen feledhet� az �vad utols� darabja. A tavaszi est�ben s�t�lva n�h�ny perc ut�n m�r nem is gondol r� az ember, mert az �t k�r�lvev� vil�gban, a vir�gillatban �s tavaszi leveg�ben t�bb a k�lt�szet. Nem aj�nlhat� teh�t katartikus �lm�nyk�nt… egy kellemes esti hangulat megalapoz�j�nak azonban megteszi. A sz�n�szek is a darab s�ly�nak megfelel� k�nnyeds�ggel kezelt�k szerep�ket, Fekete Gy�rgyit kiv�ve, aki nem vette tudom�sul, hogy a jellem�br�zol�s m�v�szi eszk�zeinek er�teljesebb „bedob�sa” n�lk�l is tisztess�ggel megoldhat� volna a feladat.

Sz�ba �llt vel�nk az �let? 
   Nem biztos, hogy mindenkivel, aki egy�bk�nt fizikailag jelen volt a n�z�t�ren. Azzal a csupa feh�rbe �lt�z�tt �rral �s h�lggyel p�ld�ul bizonyosan nem, akik hallhat�an besz�lgetni j�ttek, mindv�gig komment�rokat f�ztek az el�ad�shoz, vagy ha �ppen nem, akkor az foglalkoztatta �ket, hogy h�nyadik percben j�runk �s vajon tartanak-e majd sz�netet. (De sajnos nem mentek el a sz�netben…) Hogy mi tal�n m�gis ink�bb a sz�n�szek sz�veg�re lett�nk volna k�v�ncsiak, az egyetlen pillanatig sem l�tszott �ket befoly�solni.
  Kosztol�nyi Dezs� a ”fiatals�g reg�nyess�g�t, a „v�gy �si szembek�t�sdij�t” emlegette a darabr�l sz�lva. N�zz�k, mennyire jelentek meg ezek!i Fiatalok j�t�k�ra �p�l az el�ad�s, azon �ll vagy bukik sikere. Lehet�s�get kaptak arra, hogy kisebb-nagyobb, de m�gis ink�bb epiz�dszerepek ut�n f�szerepl�k�nt l�thassuk �ket. De a fiatalok darabja ez abban az �rtelemben is, hogy aki kor�n�l fogva m�r nem k�z�j�k tartozik, ha nem �rizte meg lelk�ben legal�bb fiatals�g�t, akkor bizony okozhat neh�zs�get az azonosul�s.
  Kancs�r J�zsefnek (Marci) �s Nagy Enik�nek (Wendla) voltak igaz�n nagyon sz�p pillanatai, de teljes�tm�ny�k egyenetlen volt. Tat�r Gabit (M�rta) most olyan szerepben l�ttuk, ami kev�s alkalmat ad vid�ms�gra. Az az � igazi eleme, az felel meg egy�nis�g�nek. Ezzel azonban nem azt akarom mondani, hogy most nem volt j�. Liszt�czki P�ter (Jancsi) a k�t legk�nyesebb jelenetben – k�nyes a konzervat�v �zl�s �s az �lszem�rem sz�m�ra – teljesen term�szetes volt. Pisty�r Attila (Menyus) nagyon sz�pen b�nt a hangj�val, leghitelesebben az utols� percekben.
  A rendez�s (Dezs�nyi P�ter) kidolgozott, r�szletekre is gondot ford�t�.  A g�pi – egy�bk�nt koridegen – technika megjelen�sei, a hangfalakb�l j�v� „bels� hangok” belesimultak a darab hangulat�ba.        
  Gonosz k�pmutat�s, s ezzel szemben �rtatlanul �bred� gyermeki szexualit�s, tiszta szerelem, a tiszta �let keres�se.  Nincs min megbotr�nkozni, eml�kezni kell ink�bb arra a gyermekre, ifj�ra, aki j� esetben mi is voltunk. �jra �rezni a fiatals�g csod�j�t
 

   Zen�j�t �s dalsz�vegeit �rta Aldobolyi Nagy Gy�rgy.
  V�ratlan volt a zene – nem az, amire mesej�t�k kapcs�n gondoln�nk. Az alc�mnek – „gyermekeknek �s feln�tteknek” – megfelel� kapocsk�nt k�t�tte �ssze a koroszt�lyokat. Ritmusk�pleteivel, hangulataival a feln�tteket eml�keztette mai vagy �vekkel ezel�tti vil�gukra �s saj�t gyermekkorukra. Ehhez alkalmazkodott a rendez�s �s a koreogr�fia. Volt p�ld�ul szab�lyos rev�k�p, csak �ppen a girl-�k varjaknak voltak �lt�zve. A z�r� „T�l a p�r�s, messzi l�that�ron” kezdet� dal pedig olyan sz�p, hogy felveszi a versenyt a legend�s amerikai film nagy sl�ger�vel, az „Over the Rainbow”-val. 

  J�r�szt szakmai k�z�ns�g k�r�ben l�ttam a st�di�sz�nh�zi bemutat�t, s rokonszenves volt n�zni, mint szurkolnak  t�rsaik siker��rt.
   Fej�nk f�l�tt ott f�gg�tt d�szletk�nt a tud�s alm�ja, s val�ban tanulhattunk is a v�rb� k�z�pkori v�s�ri kom�di�b�l (ismeretlen szerz�t�l) �s a rafin�ltabban, de szint�n nyersen sz�kimond� Peter Weiss darabb�l. �r�k �s �ltal�nos magatart�si form�kkal szembes�lt�nk – hogy ki-ki meghat�rozhassa hozz�juk val� viszony�t. 
   A Pathelin P�ter pr�k�tor alakjai nagyon is igyekeznek akt�v szerepet vinni sorsuk �s mindennapjaik alak�t�s�ban, m�g a Mockinpott �r k�njai �s meggy�gy�ttat�sa c�m� egyfelvon�sos c�mszerepl�je szem�lyes szuverenit�s�t is elveszti a saj�t j�l felfogott �rdek�ben t�rt�n� alkalmazkod�s t�rekv�s�ben �s szinte b�bb� v�lik. Az els� esetben pasztell �rnyalat� sz�nek k�zt hars�nyabb, a m�sodikban rik�t�bb ruh�k �s t�rgyak k�zt visszafogottabb, de �rtelmez�sre k�sztet�bb j�t�kkal volt dolgunk. A kett� rokons�g�t a rendez�s r�szben azonos szerepl�kkel is jelezte. A st�di�sz�npad intim tere seg�tett k�zel hozni a v�g�l vizu�lisan is megjelen�tett gondolatot: valamennyi�nkkel fordulhat �gy a sors, hogy hasonl� cip�ben kell j�rnunk.

   Hogyan? Micsoda? – k�rdi �r�kk� a nagypapa, s alighanem ezt k�rdi az els� negyed�r�ban az a n�z� is, aki nem szokott hasonl� st�lus� darabokhoz.
   „�sszevissza” besz�lnek a szerepl�k, kusza, �rthetetlen esem�nyekr�l �s azok k�vetkezm�nyeir�l, abszurd dr�m�ra eml�keztet�en, te�tr�lis gesztusokkal, habos nyugalmat id�z� pasztellsz�n� d�szletek, de nyugtalan�t�-z�ld h�tt�r el�tt.
   Hogyan? Micsoda?
   Azut�n minden fejben �ssze�ll lassan a k�p �s kirajzol�dik, hogy a b�rt�nt a maga fizikai val�s�g�ban is egyed�l megismer� Szab�ky Zsigmond Rafael  tal�n a legszabadabb az eg�sz d�szes csal�dban, mert �ppen � az, aki �tvitt �rtelemben �gy vagy �gy, de mindenkit b�rt�nben tart. Mindenki t�le f�gg �s mindenki sorsa, �lete az � habitus�nak �s magatart�s�nak van al�rendelve. � persze m�sk�nt v�li, term�szetesnek tekintve mindezt, ellenszolg�ltat�sul a csal�dj��rt hozott „�ldozatok�rt”. S b�r a st�lus k�s�bb sem v�ltozik, az el�ad�s m�gis egyre konszolid�ltabbnak t�nik. A partnerre t�rt�n� odafigyel�s persze a sz�npadon mindig nagyon fontos, de itt egy pillanatnyi meging�s is sz�tt�rn� az el�ad�s egys�g�t. Ez a t�ny pedig igen biztos kez� rendez�st ig�nyel (Szegv�ri Menyh�rt, J�szai-d�jas, m.v.).
   A nagypapa? A nagypapa – M. Horv�t J�zsef – tal�n titokban m�gis �rti, ami k�r�l�tte zajlik, s csak menek�l a szenilit�sba  tal�n nem. D�ntse el minden n�z� maga! Hagyjuk a nagypap�t!

   Szomor� az alaphelyzet, volna min elkeseredni. Egy emberi �let f�gg ostoba, kegyetlen t�rv�nyekt�l �s a vak szerencs�t�l. Ha tal�l valakiket, akik nem csak megk�ny�r�lnek rajta, de vagyonukb�l is hajland�k �ldozni a megment�s�re, akkor �letben maradhat, ellenkez� esetben meg kell halnia. Sorsa pedig eddig sem k�nyeztette, elvesz�tette feles�g�t, gyermekeit, most is �ppen �ket keresi. Kell enn�l t�bb ok szomor�s�gra �s komor gondolatokra? �s m�gis v�gj�t�k! �s m�gis minden j�ra fordul! Gali L�szl� rendez�se pedig az els� perct�l el�revet�ti a boldog v�get. Sz�nes mediterr�n vil�got l�tunk, ahol az emberek hars�nyan �s v�gan, a rem�nytelennek t�n� helyzetek megold�s�ban is bizakodva �lik �let�ket, der�vel, humorral, akarva �s akaratlanul j�t�kkal, egym�s ir�nti meg�rt�ssel. Oly annyira sz�nes vil�g, hogy hamar meg is feledkez�nk szeg�ny Aegeon sors�r�l, s csak n�zz�k a k�t ikerp�r tagjainak sorozatos �sszet�veszt�s�b�l fakad� nem kis bonyodalmakat. A rendez� persze id�r�l-id�re eml�keztet az�rt, l�tjuk n�h�ny pillanatra az el�t�rben vagy a h�tt�rben, amint r�ja kil�t�stalan �tj�t, megk�t�zve, seg�t�k�sz emberek ut�n kutatva. De vajon val�ban ennyire gondtalan �s vid�m az ephesusi polg�rok �lete? Nem, mert ott vannak a t�rv�nyek, amelyeket m�r �rintettem �s egy�bk�nt is, az emberi sorsok itt is, mint minden�tt a vil�gban t�l�nk f�ggetlen dolgokon is m�lhatnak. Ak�r b�bj�t�kos a marionett-figur�kat, �gy „r�ngathatnak” benn�nket is a k�r�lm�nyek, s lehet�nk k�nytelen n�ha eg�szen k�l�n�s �s �rthetetlen esem�nyek tehetetlen szerepl�i lenni. Vizu�lisan is jelzi ezt a gondolatot az egyik – k�t jelenetet �sszek�t� – kis bet�t. De ahogyan „minden mi�rtnek megvan a maga az�rtje”, �gy itt is minden kialakul, tiszt�z�dik, a f�lre�rt�sek megold�dnak, az elveszettnek hitt csal�d is megker�l �s a herceg is eltekint a kegyetlen t�rv�nyek alkalmaz�s�t�l. A k�z�ns�g pedig miut�n v�gigkacagta az – egy�bk�nt sz�net n�lk�l j�tszott – el�ad�st, �nfeledten �nnepli a sz�n�szeket.
   �l, mozog, l�legzik, �r�l �s kom�di�zik mindenki – �s minden a sz�npadon! M�g a d�szlet k�zponti elem�t k�pez� ajt�rendszer is �n�ll� �letet l�tszik szinte �lni, r�szt l�tszik venni a kom�di�ban. �tlet �tlet h�t�n, szipork�zik a rendez�s, an�lk�l, hogy b�rki is arra gondolna, j�b�l is meg�rt a sok. Ellenkez�leg, v�rjuk, mi j�het m�g.
   Legt�bb lehet�s�ge a felszabadult j�t�kra a k�t ikerp�rnak,  k�z�l�k is els�sorban a k�t szolg�nak van. A k�t �r k�z�l F�s�s Tam�s kem�nyebb, felel�tlenebb, Tunyogi P�ter l�gyabb, romantikusabb. A k�t szolga viszont mintha lelk�kben is ink�bb ikrek voln�nak. Balogh Andr�s �s Sz�ki K�roly lend�lete sokat seg�t az el�ad�s sodr�nak fenntart�s�ban.
   Rad� Denise feles�ge l�gy asszonyis�g �s d�lies temperamentum kever�ke. H�ga, Moravek Krisztina kicsit h�tt�rbe szorul ebben a mozgalmas h�zban, nem csoda h�t, hogy szeretn� a m�gis k�n�lkoz� lehet�s�get ki is haszn�lni.
   R�ti �rp�d belef�sult m�r a hosszas kutat�sba, nem k�zd igaz�n �let��rt.
   Igen der�s perceket szerez De�k �va kurtiz�nja. �letm�dj�val el�gedett, fanyarul okos, a v�ratlan helyzetek humor�t �rt�kel� szel�d-huncut n�.
   A d�szlet oly kev�s, hogy szinte m�r nincs is, m�gis remek! Minden helysz�nben elfogadhat�, s meglep�en sok mindenre j�. Lehet benne elb�jni s v�ratlanul el�bukkanni lent �s fent, megjelenni valahol „az �gben” vagy �pp les�llyedni is. �rz�keltet sz�k teret �s t�vlatokat. A jelmezek tarkas�ga m�r a nyit� k�pben majd a jelenetek k�z�tti kis j�t�kokban is eml�keztet a „kinti” vil�g tarkas�g�ra, amelyben m�g ezt a tulajdonk�ppen k�ptelen t�rt�netet is lehets�gesnek �rezz�k.  Az er�szakolt aktualiz�l�st nem kedvelem, ha van aktu�lis mondanival�, annak a n�z� sz�m�ra an�lk�l is ki kell der�lnie. Itt egy sz�d�s�veg �s egy �ngy�jt� teremtett k�zzel is foghat� kapcsolatot korunkkal, ezek v�g�l is nem voltak tolakod�ak, �szint�n sz�lva �n nem is vettem �szre �ket, csak amikor m�sodszor n�ztem meg az el�ad�st. Aldobolyi Nagy Gy�rgy jegyezte a zen�t.
   Akik nem l�tt�k az el�ad�st, azoknak azt javaslom, menjenek el! Az nem lesz t�ved�s!

   M�rmint a harmadik felvon�s v�g�n, miut�n a szerepl�k m�r megk�sz�nt�k a tapsot. De hogyan?! L�tt�k m�r? Eml�keznek, hogyan csin�lja? Olyan testtart�ssal, annyi n�iess�ggel, term�szetes �s nem rossz �rtelemben vett b�szkes�ggel, ami maga is k�l�n alak�t�s sz�mba menne, de nem megj�tsz�s, hanem �szt�n�s, bens�b�l fakad�. Nem mintha ezt tartan�m t�bbre szerepein�l! M�gis meg�rtam mert tetszik.

   Nem is tudom… Mik�zben n�zek egy el�ad�st, �ltal�ban k�r�lbel�l m�r sejtem, mit is fogok majd �rni r�la. Most pedig zavarban vagyok. Az el�ad�s persze j� – vitathatatlan. Abban nem vagyok biztos, hogy mindenki �rti majd ezt a koncepci�t. „A magyar k�z�ns�gben az eddig j�tszott el�ad�sok kapcs�n az a k�p alakult ki, hogy az �rnagy a s�t�n, �s az �t befogad� T�t csal�d b�r�nylelk� �s feddhetetlen. Ezt a koncepci�t az egri el�ad�ssal megk�rd�jelezem. Teszem ezt az�rt, mert szerintem v�ge a fekete-feh�r jellem�br�zol�s korszak�nak. A vil�g �s az emberek k�r�l�tt�nk nem ilyen sematikusak. Nincs vagy-vagy igazs�g. A val�di igazs�g kider�t�se persze neh�z feladat” – fejtette ki a rendez�, Kincses Elem�r (m.v.). Nekem �gy t�nt, sokakn�l ink�bb a kom�dia ir�ny�ba mozdult a tragikom�dia. Engem, szem�ly szerint meggy�z�tt ez a felfog�s.
   �ts Gyula �rnagya val�ban be tudn� l�tni, hogy a T�t csal�d nem felt�tlen�l mindenben �s minden pillanatban �t akarja k�vetni, nem � tehet r�la, hogy fiuk f�lt�se kivetk�zteti ezeket az embereket �nmagukb�l. Bessenyei Zs�fia – T�tn� – figur�j�nak kell tal�n �tmennie a legnagyobb �talakul�son, hiszen a felt�tel n�lk�l tisztelt f�rjjel szemben most m�s valakinek k�nytelen folyamatosan p�rtj�t fogni. Csonka Anik� cserfes �gik�ja fog fel legkevesebbet a val�di t�tb�l. Sz�m�ra az �rnagy nem annyira a megment�s eszk�ze, ink�bb egy m�sik, sz�m�ra t�voli, de vonz� vil�g k�pvisel�je. A darab alc�m�ben szerepl� „tragikomikus” jelz�t legjobban Csendes L�szl� j�t�ka fejezi ki. M. Horv�th J�zsef post�sa nem is olyan f�lkegyelm�. �r�lt, de a maga szempontj�b�l racion�lis viselked�se m�g�tt t�bb a b�lcsess�g mint a t�bbiekben egy�ttv�ve. Kiemelem m�g Venczel Valentin Cipri�ni professzor�t.