R�gi sz�p telev�zi�s id�k...


    A Magyar Telev�zi� rendszeresen �s gyakran k�zvet�tett �l�ben is �s felv�telr�l is sz�nh�zi el�ad�sokat. M�r a telev�zi�z�s korai �veiben ott voltak az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�zban is.

  
1963                                     1965

     
   1988-ban a Magyar Sz�nh�zi Int�zetben szakmai tan�cskoz�st rendeztek A video �s a sz�nh�zm�v�szet c�mmel, melyr�l a Sz�nh�z c�m� foly�irat 1988/10. sz�ma k�z�lt besz�mol�t. R�szletek Gali L�szl� egri direktor gondolataib�l,  az el�ad�sok r�gz�t�s�nek szakmai haszn�r�l, sz�nh�z �s telev�zi� viszony�r�l, egri telev�zi�s felv�telekr�l:
   

   ... a telev�zi�s felv�tel vagy egy videor�gz�t�s, mondjuk a Sz�nh�zi Int�zet sz�m�ra els�sorban erk�lcsi elismertet�st jelent. Olyan fok� elismertet�st, amely m�v�szi t�rekv�seket, sz�nh�zi ir�ny�t�si �s alkot�i sz�nd�kokat tud seg�teni, s hozz� tud j�rulni ahhoz, hogy a m�helyek kialakuljanak �s stabilak maradjanak. ... .
   A sz�nh�z sz�m�ra a dokumentum �rt�ke a bels� �rt�krend szempontj�b�l igen nagy, m�g egy �vadon bel�l is. A M�v�szeti Tan�cs sz�m�ra p�ld�ul meg lehet k�nny�teni �s objekt�vabb� lehet tenni az �vad�rt�kel�seket, ha m�dj�ban �ll visszatekinteni, az el�ad�sokat viszszap�rgetni. N�ha meglepet�ssel szolg�l egy ilyen visszan�z�s: kellemessel vagy kellemetlennel. ... A bels� m�helymunka szempontj�b�l a videofelv�tel ma m�r n�lk�l�zhetetlen eszk�ze a pr�bafolyamatnak. N�lk�l�zhetetlen eszk�ze abb�l a szempontb�l - mert k�r�lbel�l eddig jutottunk el -, hogy hogyan l�tja a rendez�, illetve a n�z� a pr�bafolyamatot. Ez�rt rendk�v�l fontos az, hogy a sz�n�sz sz�m�ra az is kider�lj�n: hogyan m�k�dnek a sz�npadon a partnerek, hogyan m�k�dik az eg�sz sz�nh�zi g�pezet. Ezt a folyamatot az el�k�sz�let bizonyos f�zisaiban bemutatni nagyon fontos lenne az el�ad�s minden alkot�ja sz�m�ra, de sajnos nincs r� p�lda.
  Tapasztalatb�l mondom, hogy nagyon sokat seg�tenek - ha vannak - a helyi t�v�st�di� sz�m�ra k�sz�lt el�zetesek a pr�bafolyamatokr�l. Ezek kifejezetten szervez�si �s propagandac�lokat szolg�lnak, teh�t hasznosak. A sz�jpropaganda ugyanis - amit mi olyan fontosnak tartunk - legt�bbsz�r nem objekt�v, �s �ltal�ban nem is a k�sz�l� produkci� l�nyeg�t �rinti. Nagyon sokat seg�t teh�t, ha m�r a pr�bafolyamatokb�l objekt�v benyom�sokat szerezhet a n�z�, vagy a m�r elk�sz�lt el�ad�st is l�thatja a helyi telev�zi�ban. (A Miskolci V�rosi Telev�zi� munkat�rsai - akik a tavalyi Agria J�t�kokon bemutatott Tam�si m�vet, az �nekes mad�r c�m� alkot�st sug�rozt�k Miskolcon nagyon j� fogadtat�sr�l sz�moltak be nekem. Miskolcon ennek m�r hagyom�nya van, hogy a sz�nh�z el�ad�sait a v�rosi tv sug�rozza.) ...
  A Filmm�zeumban p�ld�ul ismer�s �lm�ny, hogy valamire �gy eml�kezt�nk, mint remekm�re, �s szomor�an kellett tapasztalnunk, hogy az illet� filmet akkor remeknek tartottuk, de m�ra m�r valami eg�szen m�st jelent. Vagy �ppen az �rt�keket fedezt�k fel �jra. Gondolom, hogy a m�lt eml�keivel val� szembes�l�s sz�nh�zi ter�leten �pp ily fontos lehet, �s ez�rt a hozz�f�rhet�s�get meg kell oldani a Filmm�zeum mint�j�ra, egy Sz�nh�zi Videomozi l�tes�t�s�vel. Ki lehetne pr�b�lni, mondjuk �gy, hogy egyes mozikban a megl�v� felv�telekb�l vet�ten�nk a sz�nh�zi el�ad�sokat. Annak idej�n elterjedt, hogy nem lehet Az �gyn�k hal�l�t l�tni, mert let�r�lt�k; mennyire meg�r�lt�nk, mikor kider�lt, hogy megvan. Kiv�l�, nagy sz�n�szeink f�szerepl�s�vel sok olyan el�ad�s van birtokunkban, amelyet – �gy gondolom - nemcsak a szakma n�zne meg, �s ezekb�l egy reperto�rt lehetne �ssze�ll�tani, olyasform�n, ahogy a t�v�ben van rendez�  sorozat. Az ilyen vet�t�sek kereskedelmi forgalm�b�l tal�n egy kis p�nzhez juthatna a Sz�nh�zi Int�zet. Aki ezekre be�l, az eleve tudn�, hogy sz�nh�zi el�ad�st l�t majd, �s biztos vagyok benne, hogy lenne �rdekl�d�s, hiszen nem a felv�telek min�s�ge �rdekeln�, hanem T�k�s Anna, Lad�nyi, P�csi S�ndor, Uray, P�ger vagy Ruttkai �va j�t�ka.
   Fontos, hogy a felv�telek k�r�lm�nyei javuljanak. ... De vannak kiemelked�en j� p�ld�k is, �gy legut�bbi felv�tel�nk, a Figaro h�zass�ga eset�ben (* az el�ad�sr�l a sorozat 32. r�sz�ben, itt): ezt az el�ad�st a st�b t�bbsz�r megn�zte, felk�sz�lt, s a felv�tel nem egynapos volt; a vil�g�t�s teljes �tkompon�l�s�ra ker�lt sor, mert olyan speci�lis effektusok voltak az el�ad�sban, amelyeket a film vagy  a t�v� nyelv�re kellett adapt�lni, s ehhez term�szetesen egy felv�teli nappal t�bbre volt sz�ks�g.

   Wisinger Istv�n vezette be a k�zvet�t�st.

 



 

�gy gondolom, legal�bb h�rom felv�teli nap kellene ahhoz, hogy egy kamerapr�b�s, vil�g�t�si napot is meg lehessen szervezni. A r�di�ban, amelyikn�l sokkal kevesebb a technikai neh�zs�g vagy a hibaforr�s, eleve k�tszer veszik fel az el�ad�sokat. Azt hiszem, nek�nk is el kellene jutni od�ig, hogy az egyszer� felv�telek eset�ben is - nem az �l� ad�sokra gondolok term�szetesen – legal�bb k�tszer kellene felvenni az el�ad�sokat, id�t hagyva az ut�munk�latok, mont�roz�s stb. sz�m�ra. A legjobb v�ltozat val�ban az, amikor koprodukci�ra ker�l sor, s a be�rett sz�nh�zi el�ad�st, a helysz�nen st�di�v� �talak�tva a sz�npadot, s mondjuk egyhetes felv�teli programban, valamilyen plusz bels� ig�nnyel veszik fel. Ez egyar�nt t�bbletmunk�t jelent a sz�nh�z sz�m�ra s a t�v� sz�m�ra is; a c�lnak megfelel�en �t kell alak�tani a d�szletet, mintegy t�bb n�zetre megszervezni a sz�npadi l�tv�nyt, val�s�ggal „st�di�s�tani" a sz�npadot, ami t�bb k�lts�ggel �s t�bb id�vel j�r, de nyilv�nval�, hogy �sszehangolt egy�ttm�k�d�se a legjobb m�dja annak, hogy egy sz�nh�zi el�ad�s a maga teljess�g�ben tudjon megjelenni. Gyakorlatb�l tudom persze, hogy erre van a legkevesebb kapacit�s, de mindenkinek, aki ezen a ter�leten dolgozik, azon kellene gondolkoznia, mik�ppen fejl�dhetne a sz�nh�zi vide�z�s ebben az ir�nyban. (Tal�n nemcsak a telev�zi�val koprodukci�ban!)
   Alapvet� k�rd�s, hogy ilyenkor ki legyen a k�zvet�t�s �s a felv�tel vezet�je. �gy gondolom, kev�s sz�nh�zi rendez� rendelkezik olyan telev�zi�s rendez�i gyakorlattal, hogy az eml�tett st�di�k�r�lm�nyek k�z�tt egyed�l meg tudja ezt oldani. ... M�sfel�l arra kell t�rekedn�nk, �s ezt v�geredm�nyben m�gis nagyon fontosnak tartom, hogy a n�z� sz�m�ra min�l jobban megk�zel�ts�k az el�ad�s n�z�t�ri aspektus�t. �gy maradjon meg az el�ad�s teljess�ge, melyet a n�z� sz�m�ra l�trehozott felv�telben igenis meg kell k�s�reln�nk helyre�ll�tani az �sszes lehets�ges technikai h�tr�ny�val egy�tt. Ma m�r az�rt nem ott tartunk, ahol ezel�tt tizen�t-h�sz �vvel, amikor sok olyan durva baki el�fordult, hogy nem tal�ltuk meg kamer�val az akci�ban l�v� sz�n�szt, �s k�zben egy biztons�gi rutinkamera�ll�ssal beadtuk a nagytot�lt. Ezen r�gen t�l vagyunk. Sokkal t�bb bels� ig�nyess�g, sokkal t�bb szeretet �s eredm�ny k�s�ri ezt a munk�t. ...
   A vide�z�s az int�zm�nyekben, az iskol�kban �s hovatov�bb a mag�nh�ztart�sban egyar�nt gyakoriv� v�lik. Sokat besz�l�nk a h�zi vide�z�s erk�lcsi �s �zl�srombol� vesz�lyeir�l. A k�n�latot, a v�laszt�kot ezen a t�ren is b�v�teni kellene: �rt�ket, felbecs�lhetetlen �rt�ket adni az emberek kez�be, egy-egy r�gebbi vagy �jabb sz�nh�zi el�ad�s kazett�j�val.

EML�KSZIK R� VALAKI? EML�KSZIK R�JUK VALAKI?

L�k�s Ildik� dramaturg, a Sz�nh�zi Dramaturgok C�he t�rseln�k�nek �r�sa a sz�nh�zt�rt�neti sorozat sz�m�ra - 2.

 

Ag�rdi Ilona az egri sz�nh�z alap�t�tagja volt, Gali L�szl� j� szimattal Debrecenb�l cs�b�totta ide.

a k�p forr�sa:              a k�p forr�sa:
terasz.hu                     hirosnaptar.hu

Tapasztalat�val, b�lcsess�g�vel fontos sz�n�szszem�lyis�ge volt a t�rsulatnak. Eml�kszem, csod�latosan megrend�t� Rebecc�j�ra a Salemi boszork�nyok-ban �s frenetikusan komikus Karny�n�j�ra. De remek humora volt az Arz�n �s levendula gyilkos �regasszonyainak egyikek�nt is.  „Ag�rdy G�bor nevelt l�nya volt – olvasom egy blog-bejegyz�sben –, a sz�nmûv�szeti fõiskol�t 1963-ban v�gezte el. P�ly�j�nak nagy r�sz�t vid�ki sz�nh�zakban t�lt�tte, Egerben, Debrecenben, Veszpr�mben, Kecskem�ten, Szolnokon, B�k�scsab�n, sok-sok f�szerepet hagyva maga m�g�tt. Filmekben is j�tszott, a Pesti h�ztetõk komoly, nagy szerep�t sz�mos epiz�dfigura k�vette. Eml�kszik r� valaki?” – k�rdezi a bejegyz�se v�g�n a blog�r�... 

A Tehets�gek �s tisztel�k c�m� el�ad�sban

   Hamarosan megismerkedtem f�rj�vel is, Pethes Gy�rggyel (1934 – 1999), aki gyakran megl�togatta �t Egerben. „Sz�nh�zi csal�dba sz�letett – �rta r�la nekrol�gj�ban MGP – sz�lei is sz�n�szek voltak. Csal�dj�ban minden f�lmen� sz�n�sz volt, a magyar sz�n�szett�rt�net dics� nevei. A sz�nm�v�szeti f�iskol�r�l a legrem�nytelibb rendez�k�nt kiker�lten kezdte meg p�ly�j�t Debrecenben. Az els�k k�z�tt rendezett Brechtet (Koldusopera). Els�k�nt � adott f�szerepet Anouilh: Romeo �s Jeanette c�m� darabj�ban egy debreceni p�lyakezd�nek, Latinovits Zolt�nnak. Szendr� J�zsef igazgat� a pesti �dry Sz�npadon tartotta a bemutat�t. Heves szakmai siker. Gyors adminisztrat�v beavatkoz�s. Betilt�s. Nem dics�, ny�lt sz�ni botr�ny. Csak m�vel�d�spolitikai elsum�kol�s. Perzekutori elkobz�sa sz�npadi sz�ps�geknek. M�ig eml�kszem egy lelem�ny�re: a k�t szerelmes a sz�n k�t oldal�n �lt kerti sz�kben, s an�lk�l, hogy k�zel�tettek volna egym�shoz, kit�rt karokkal �sszeforrtak a t�volb�l, �rz�kibben, mintha egym�shoz tapadva �lelkeztek volna. Vagyis: Pethessel kezd�d�tt egy �j sz�nh�zi nemzed�k �jat akar�sa. Lesz�mol�s a szocialista naturalizmussal. K�zel�t�s a sz�rnyal� k�pzelet sz�nh�z�hoz. �vtizedek m�lt�n – akkor �ppen Veszpr�mben – megrendezte ugyanatt�l a francia szerz�t�l az Eur�dik� c�m� darabot. M�r nem �j�t� volt. Nem �jat akar� sz�nh�zi borzas. Biztos szaktud�s� �zemvezet�je lett a sz�nh�znak. Megb�zhat� szakember. Rendezett Vaszary-boh�zatot, Katona J�zsef B�nkj�t, rendezte Hofi estjeit a Mad�ch Kamar�ban. Sosem adta mag�t sz�nvonal alatt. Kidolgozottak, v�giggondoltak voltak rendez�sei.”
  Pethes Gyuri kicsit kedvesebben, de hasonl� k�rlelhetetlens�ggel mondta ki mindig, amit gondolt. Val�s�gos �l� sz�nh�zt�rt�net volt, de k�v�ncsi is volt a fiatalokra. Dolgozhattam is vele, a Nem �lhetek muzsikasz� n�lk�l-t rendezte Egerben, majd m�shov� is elh�vott. Feln�ttk�nt kezelt engem, a p�lyakezd�t, komolyan �rdekelte, mir�l mit gondolok. Akkor �szre sem vettem, milyen sokat k�sz�nhetek neki. Amikor p�ld�ul darabokat kerest�nk a k�vetkez� rendez�s�hez, m�ig tanuls�gosak azok a szempontok, melyek szerint v�logatunk a vil�girodalomb�l. Gyakran f�lh�vtak k�s�bb is, f�lv�ltva, mindketten, mikor m�r Budapesten dolgoztam, s rendszeresen megbesz�lt�k a vil�g foly�s�t. De m�g azt sem felejtem el, milyen j�kat konyakoztam n�luk. Konyak �s cigi.
     De nemcsak �n voltam az egyetlen fiatal, akire figyeltek. M�g azokra is gondoltak, akiket nem is ismertek. Korai hal�lukban sokan megsirattuk �ket, tudtuk, hi�nyozni fog szeretet�k – �m amikor kider�lt a v�grendelet�k ama passzusa, hogy a lak�suk �r�t mire sz�nj�k, annak a lak�s�t, ahol egy�tt konyakoztunk �s cigizt�nk, m�gis megleptek benn�nket, t�l�l�ket.
   Dudi �s Gyuri a v�grendelet�kben megeml�tett�k, hogy mennyire szerettek utazni, �s hogy fiatalon is milyen sokat jelentettek nekik ezek az �lm�nyek – ez�rt �gy d�nt�ttek, hogy hal�luk ut�n adj�k el a Damjanich utcai lak�sukat, �s „az �rt�kes�tett lak�singatlan v�tel�r�b�l hozzanak l�tre alap�tv�nyt az�rt, hogy a sz�k�s anyagi k�r�lm�nyek k�z�tt �l� fiatal sz�n�szh�zasp�rok” k�lf�ld�n nyaralhassanak. Ez lett a Pethes-Ag�rdi-d�j, az alap�tv�ny eln�ke Gali L�szl�, �s a n�vsor az �r�s elej�n azok�, akik m�r elnyertek egy-egy ilyen utaz�st. Az err�l k�sz�lt besz�mol�k a sz�nh�zi t�rsas�g honlapj�n olvashat�ak – ez az egyetlen k�telez� fizets�g a d�j�rt.   
   Tudjuk, hogy a sz�nh�z a pillanat m�v�szete, akiket nem l�tunk a sz�npadon, hamar elfeledj�k �ket. T�nyleg, ki eml�kszik m�r Ag�rdi Ilon�ra vagy Pethes Gy�rgyre? Akiket egy�bk�nt a sz�v�k vitt el…

* L�k�s Ildik� a blog sz�m�ra sz�letett �r�sa a gardonyiszinhaz.hu-n, a theater.hu-n �s a  zsambekinyariszinhaz.hu-n (amelyek a sorozatot teljes eg�sz�ben �tveszik) k�v�l megjelent a polusonline.com-on is.

L�k�s Ildik� dramaturg, a Sz�nh�zi Dramaturgok C�he t�rseln�k�nek �r�sa a sz�nh�zt�rt�neti sorozat sz�m�ra - 1.


 

L�k�s Ildik�

EML�KSZIK R� VALAKI? EML�KSZIK R�JUK VALAKI?

K�l�n�s n�vsor: Jelinek Erzs�bet, T�th M�t�, N�methy Zsuzsa, Nagy Csongor Zsolt, M�rz Fruzsina, Zayzon Zsolt, Kat� Em�ke, Sz�cs Ervin, M�rocz Adrien �s Kov�cs Lehel. Valamennyien magyar nyelv� sz�nh�zakban j�tsz� fiatal sz�n�szek, az �letben �sszerakhat�ak h�zasp�roknak �s csod�latos utaz�sok vannak m�g�tt�k.

De hogy kapcsol�dik mindez az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z t�rt�net�r�l sz�l� sorozathoz?

   A v�laszhoz hadd kezdjem szem�lyes eml�kkel. A Sz�nh�z- �s Filmm�v�szeti Egyetem dramaturg szak�n (akkor m�g f�iskola) 1988-ban v�geztem, �s az el�z� �vadban megalakult G�rdonyi G�za Sz�nh�z �lland� t�rsulat�nak igazgat�ja, Gali L�szl� igent mondott bejelentkez�semre. Az�rt v�lasztottam a Heves megyei sz�nh�zat, mert sok bar�tom, iskolat�rsam – Rom�n Judit, Epres Attila, Kocsis Gy�rgy, Dimanopulu Afrodit�, Megyeri Zoli, Czvetk� S�ndor m�r az el�z� �vben ideszerz�d�tt, l�ttam �ket el�ad�sokban, �gy �reztem, itt, ebben a friss k�zegben sz�vesen dolgozn�k. Nagyszer� rendez�k fordultak meg itt, Vall� P�tert�l a lengyel Andrzej Rozinig, ez is cs�b�t� volt.



Lengyelorsz�gi turn�n (balra Lud�nyi Andrea �gyel�)

Az els� munk�m Sz�ke Istv�n mellett volt, a Tehets�gek �s tisztel�k c�m� Osztrovszkij m�ben. Sz�ke Pista ugyan nem sokat tudott mit kezdeni egy p�lyakezd� „mindenl�benkan�llal”, de elviselt maga mellett. A sz�n�szekkel hamar �sszebar�tkoztam, Gali is finoman elkezdett nevelgetni – arany �letem volt – legal�bbis �gy �reztem. De nem mindenki b�nt velem ilyen keszty�s k�zzel. Ott volt az a sz�n�szn�, aki gyakran le�lt mell�m besz�lgetni vagy baktattunk egy�tt haza a sz�n�szh�zba – mik�zben mes�lt �s engem is mes�ltetett. Ezeken az alkalmakon szinte t�bbet tanultam sz�nh�zr�l, elhivatotts�gr�l, szenved�lyr�l, mint a f�iskola n�gy �ve alatt. Pedig j�form�n minden mondatomban belek�t�tt, mindent megk�rd�jelezett. Leh�t�tt, ha valami�rt nagyon rajongtam, k�rd�seket tett f�l, ha valamit szapultam. �s izgalmas volt l�tni, ahogy pr�b�lt, ahogy egy szerepet elemzett, ahogy a sz�veghez viszonyult. Dudit – vagyis Ag�rdi Ilon�t (1940 – 2001) – mindny�jan becs�lt�k, tisztelt�k, a „nagy �regek” k�zt tartottuk sz�mon, pedig ahogy most sz�molom, akkoriban nem volt m�g �tven se. 

Az �r�s folytat�sa a k�vetkez� r�szben!
  

Arthur Miller: K�t h�tf� eml�ke

Sz�ki K�roly, Gy�rv�ri J�nos, Szatm�ri Gy�rgy

    1988.03.11.

Magas, fekete falakt�l k�r�lvett, elhanyagolt m�hely. Kintr�l, a maszatos �vegen csak tomp�tottan jutnak be a f�nyek �s a zajok. G�palkatr�szek, csomagol�pap�rok, nyomtatv�nyok hevernek mindenfel�. Ebben a rem�nytelen�l s�t�t katlanban pereg Arthur Miller: K�t h�tf� eml�ke c�m� darabj�nak cselekm�nye. A neves amerikai szerz� egyfelvon�sos�t m�rcius 11-�n, p�nteken este mutatja be az egri G�rdonyi G�za sz�nh�z t�rsulata a st�di� sorozatban.
   Teljesen felborul ez�ttal a megszokott rend: a nagysz�npadot a n�z�t�r fel� lez�rt�k �s a n�z�k maguk is a j�t�kt�rben, a d�szletek k�zt foglalnak helyet. (Az els� sorban p�ld�ul val�di alkatr�szes l�d�kra kell letelepedni.) Ez�rt ez�ttal a sz�nh�z h�ts� bej�rat�n�l v�rj�k a k�z�ns�get a jegyszed�k.
  A darab rendez�je, Szab� �gnes �t �vet dolgozott Erd�lyben, a szatm�ri �szaki Sz�nh�zban, illetve vend�gk�nt Kolozsv�rott. Tavaly �sszel telep�lt �t Magyarorsz�gra �s a fiatal t�rsulathoz csatlakozott.

     - Nehez�tette-e a rendez�i munk�t ez a szokatlan sz�npadi megold�s? – k�rdezt�k az egyik pr�ba ut�n. 
 

  - A n�z�k nagyon k�zel vannak a sz�n�szekhez, ezt a k�r�lm�nyt mindenk�ppen figyelembe kell venni – v�laszolta. – A hars�nys�g, a gesztusok �s a hanger� elt�lz�sa, ami egy�bk�nt a t�vols�g �thidal�s�hoz gyakran sz�ks�ges, itt zavar� lenne, sokkal hat�sosabb a visszafogott j�t�kst�lus. Ugyanakkor a veszeked�sek, d�hkit�r�sek id�nk�nti fortissim�i �gy m�g hangs�lyosabb� v�lnak. 

    - Gyakran mondogatjuk, hogy a sz�nh�z jelen idej� m�v�szet. Mik azok a von�sok, amelyeket �n ebben az 1954-ben, Amerik�ban �r�dott dr�m�ban ma, Magyarorsz�gon id�szer�nek �rez?

   - A m� l�nyeg�ben arr�l sz�l, hogy az ember tapos�malomban �l. Ha nincs ereje, kitart�sa �s f�leg hite hozz�, hogy kit�rj�n az elsz�k�t� k�rnyezetb�l, az egym�sra zuhan� napok monoton robotj�b�l, ha nem k�pes a maga teljess�g�ben �lni az �letet, megsz�nik l�lekben l�tezni. A meg�ll�thatatlanul sz�llong� porban nap-nap ut�n megjelen� emberek k�l�nf�le strat�gi�kkal pr�b�lkoznak. �m �tjuk t�bbnyire alkoholizmusba, �nmegtagad�sba, le�p�l�sbe torkollik…  Ez a darab �gy figyelmeztet a hit �s az akarat fontoss�g�ra, hogy a hi�nya nyom�ban j�r� pusztul�st mutatja meg. Ett�l v�lik megr�z�v�, de meggy�z�v� is. Ma, amikor k�l�nb�z� okok miatt egyre jobban tejed a pesszimizmus, a passz�v belenyugv�s, e gondolatok aktualit�sa, fontoss�ga tagadhatatlan.

    - A f�h�snek, Bertnek m�gis siker�l kit�rnie ebb�l az �rd�gi k�rb�l…   

   - � tulajdonk�ppen maga az �r�. Miller val�ban dolgozott k�t �vet egy hasonl� helyen, miel�tt egyetemre ment volna �s a legkedvesebb sz�nm�v�nek tartotta a K�t h�tf� eml�k�t, nyilv�n �n�letrajzi vonatkoz�sai miatt is. Bertben, aki szabad perceiben a H�bor� �s b�k�t olvassa, mindv�gig �l a rem�ny, hogy tanulni fog, �s az a k�pess�g is, hogy ne a k�nnyebb ellen�ll�s fel� haladjon. Ez�rt siker�l megszabadulnia a kil�t�stalan sorsok e gy�jt�hely�r�l.

  Miller ezt �rta a darab sz�let�s�r�l: „�gy �reztem, az emberi �sszetartoz�snak m�g a fogalma is darabjaira hullott… Azt rem�ltem, hogy meghat�rozhatom �nmagam el�tt is a rem�ny �rt�k�t, azt, hogy mi�rt kell belekapaszkodni �s azoknak a h�siess�g�t, akik legal�bb tudj�k, hogyan viselj�k el a rem�nytelens�get.”
   Az el�ad�s nem �g�r felh�tlen sz�rakoz�st. T�kr�t tart el�nk, �szinte �nvizsg�latra k�nyszer�t. Erre a szembes�l�sre sz�ks�g�nk van, hogy szembe tudjunk sz�llni azzal a bizonyos �szrev�tlen�l szit�l� sz�rke porral, mely nemcsak a Miller �ltal megrajzolt �s Menczel R�bert d�szleteivel megjelen�tett sz�npadb�li m�helyben szit�l meg�ll�thatatlanul…

                                                                Koncz J�nos

 Az 1987//88-as �vad el�ad�sait a n�z�i visszaeml�kez�seken t�l bemutat�suk sorrendj�ben, a korabeli sajt� seg�ts�g�vel id�zz�k. M�r olvashatt�k: S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja (27.r�sz), N�das P�ter: Takar�t�s (31.r�sz), Beumarchais: Figaro h�zass�ga (32.r�sz), Ha�ek - Aldobolyi Nagy - Szenes – Bodrogi: Charley n�nje (33.r�sz), Svarc: Elvar�zsolt testv�rek (35.r�sz)