Megszak�tva a Sz�nh�zt�rt�neti sorozat menet�t, ebben �s a k�vetkez� fejezetben az aktu�lis �nnephez, a kar�csonyhoz kapcsol�dunk. Most a N�p�js�g seg�ts�g�vel felid�zz�k n�h�ny �v kar�csonyi sz�nh�zi k�n�lat�t 1922 �s 1961 k�z�tt. 

1922

   Az Egri Kereszt�ny Szoci�lis Egyes�let 3 felvon�sos kar�csonyi p�sztorj�t�kot rendezett a V�rosi Sz�nh�zban, Betlehemi bakter c�mmel (a „sz�nre hozatal” nem kar�csonykor volt, hanem m�g az el�z�, 1921-es �v �nnep�hez kapcsol�d�an, de m�r janu�r 1-j�n). �rta: Szab� J�nos. Az el�ad�sr�l ut�bb cikket �r� szerz�nek (neve nincs a cikk alatt) kifog�sai akadtak: „Nem ismerem Szab� J�nost. Soha h�r�t sem hallottam. Kar�csonyi p�sztorj�t�k�r�l nincsen sok mondanival�m. A betlehemi bakter olyan j��z� magyar falusi bakter volt, mintha csak Vas Gereben gy�rta volna. Az eg�sz p�sztorj�t�kb�l hi�nyzik a kelet saj�tos lehelete, gondolkoz�sm�dja. A darab fogyatkoz�sai a hozz� nem �rt� rendez�s miatt er�sen szembet�n�ek voltak. Szent J�zsef csizm�san, Sz�z M�ria c�gos cip�ben jelent meg a sz�npadon. Ilyen darabot nem volna szabad sz�nre hozni, mert csak a vall�st profaniz�lja. A betlehemi p�sztorok sz�p magyar sz�r�kben, husz�rosan zsin�rozott csizm�ban j�tszottak, s�t egy betlehemi csirkefog�nak fej�ben r�gi, rossz vasutas sapka volt, a m�sik csirkefog� rossz katonanadr�gban mutatta be a betlehemi viseletet.
   Ebb�l az a tanuls�g, hogy m�kedvel�k lehet�leg ne j�tszanak jelmezes, keleti vonatkoz�s� darabokat, ha nem tudj�k a sz�ks�ges ruh�kat el�teremteni.
  A szerepl�k k�l�n-k�l�n is dics�retet �rdemelnek. Nagy j�akarattal j�tszottak. Losonczy Erzs�bet (Sz�z M�ria) �h�tattal j�tszotta meg neh�z szerep�t.  Nagy J�zsef (Szent J�zsef) �t�rezte a szerep komolys�g�t. Krupa Erzsike (I-s� angyal) kedvesen �nekelt. Egy�bk�nt is az � jelenete volt a legmeghat�bb, a legszebb. Antal J�nos (Ill�s) j�l alak�tott. J�rd�n Ferenc, Leiszner Ign�c, B�r� S�ndor �s T�th Imre uton�ll�khoz  nem ill� nemes t�rekv�ssel j�tszottak. Eml�t�sre m�lt� Nagy Annuska, Erd�lyi Erzsi, Kormos J�zsef, Kaknics T�bi�s, B�r� Ferenc, Kaknics Szeruska, Szak�csi Szidike �s Mur�nyi R�zsika. Kaknics T�bi�s a Kar�csonyest c�m� verset szavalta sz�pen �s �rtelmesen.
   Nem �llhatom meg sz� n�lk�l azt, hogy a p�sztorok egyt�l-egyig sim�ra voltak borotv�lva. Ejnye, ugyancsak j� borb�lyok voltak Betlehemben, a kutyaf�j�t.”

1925

   Kar�csony a sz�nh�zban – P�nteken, kar�csony els� napj�n d�lut�n a „H�rom cs�sze te�t”, Szloboda kellemes �s mulats�gos v�gj�t�k�t mutatja be az Orsz�gos Kamarasz�nh�z. Kar�csony els� napj�nak est�j�n egy pomp�s francia v�gj�t�k, a „V�ljunk el” ker�l sz�nre, �nnep m�snapj�n. szombat d�lut�n a bemutat�n nagy sikert aratott Candida, este pedig Herczeg Ferenc legvid�mabb darabja, a K�k r�ka van soron. Vas�rnap d�lut�n G�rdonyi �r�kbecs� v�gj�t�ka, az Annuska, vas�rnap este pedig Sch�pflin Alad�r nagy hat�s� v�gj�t�k �jdons�g�t „V�ge a sz�p ny�rnak” c�men mutatja be Alapi N�ndor Orsz�gos Kamarasz�nh�za.

1927

   A v�rosi tan�cs a sz�nh�zat rozoga �llapot�ra val� tekintettel bizonytalan id�re bez�rta. Az Egri M�kedvel�k K�re ez�ltal kiszorult a V�rosi Sz�nh�z sz�npad�r�l, amelyr�l oly el�ny�sen ismeri m�r a k�z�ns�g. A k�r, hogy �letm�k�d�s�ben meg ne b�n�ttass�k, elhat�rozta, hogy havonk�nt egyszer, mindig az els� vas�rnapon, matin�t tart az Ur�nia moziban.

1959

   Ilyenkor, a decemberi sz�p �nnepek k�zeledt�vel �s bek�sz�nt�vel az ember hangulat�ban – �s bentebb is – valamif�le kellemes v�ltoz�s �ll be. K�nnyebb, szebb �s sz�nesebb lesz minden, aj�nd�kokat adunk, v�runk �s kapunk, k�r�lfog benn�nket – mint kar�csonyest�n a gyerekeket – valami csodav�r�s, valami mesev�r�s. Pedig h�t feln�tt�nk…
Az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z �brah�m P�l h�romfelvon�sos rev�operettj�t. a Hawaii r�zs�j�t mutatta be sz�nesen szipork�z� aj�nd�kk�nt az �nnepek alkalm�val a csodav�r�, a mesev�r� sz�nh�zszeret� feln�tteknek. … (D�r Ferenc)

1961

   December 24-�n, d�lut�n h�rom �rai kezdettel a Csinn-bumm cirkusz m�sor�t adj�k el� a sz�nh�zban, ahol vid�m, tr�f�s jeleneteken, a Csinn-bumm cirkusz �let�nek ezernyi, kacagtat� „probl�m�in” der�lhetnek a gyerekek. Az egriek kedvenc sz�n�szei l�pnek fel: Stefanik Ir�n, Kanalas L�szl�, Csornai Ir�n, Csap� J�nos, Tolnai Katalin, Fekete Alajos. F�bi�n J�zsef �s D�nffy S�ndor.  

   A sorozatot kezdet�t�l figyelemmel k�s�r�k tudj�k, hogy eredetileg „huszonkilenc…” c�mmel indult, 2012. szeptember�ben. A c�m onnan eredt, hogy miut�n 1985-ben megsz�ntett�k az egri �s miskolci sz�nh�z �sszevon�s�t, janu�r 1-j�t�l befogad� sz�nh�z lett az egri, t�rsulat n�lk�l, �n�ll� bemutat� joggal. De a sz�nh�zakban k�t napt�ri �vet �rint� �vadokban gondolkodnak, teh�t ennek az �vnek az els� fele m�r egy (b�r csonka) �vad volt. A 2012/13-as volt teh�t a 29. �vad az �sszevon�s megsz�nte ut�n, s ebben 29. �vadban indult a sorozat.
   Akkor m�g egyetlen �vre terveztem. Szerencs�re �s �r�m�mre azonban annyi �rdekes anyag, dokumentum, f�nyk�p… gy�lt �ssze �s olyan sokan v�llalt�k a besz�lget�st, visszaeml�kez�st (az elk�sz�lt besz�lget�sek k�z�l t�bben m�g ma is v�rnak arra, mikor k�vetkezhetnek majd), hogy ma m�r az 5. �vadn�l tartok.
   �gy azonban az eredeti c�m m�r er�sen magyar�zatra szorul. Ez�rt megv�ltoztattam (�s a v�ltoz�st visszamen�leg is �rv�nyes�tettem a legels� fejezett�l kezdve), „huszonkilenc” helyett – egy�ttal a sorozat tartalm�t is jelezve – „Sz�nh�z Egerben 1884-t�l m�ig – Sz�nh�zt�rt�neti sorozat”. Egyidej�leg felfriss�tettem, �talak�tottam a f�c�m k�pet is.
  A m�r megjelent, s az azonos c�m� men�pontban �sszegy�jtve olvashat� 78 fejezet tartalma term�szetesen nem v�ltozott meg. Azaz, n�hol m�gis, de ezekben az esetekben csakis b�v�lt, ha olyan anyag birtok�ba jutottam k�zben, ami az adott fejezet megjelen�sekor m�g nem �llt rendelkez�semre, de �rdemesnek l�ttam azzal kieg�sz�teni. Ez a j�v�ben is el�fordulhat, teh�t �rdemes lehet n�ha b�ng�szni a m�r olvasott r�szeket is. 

 

Besz�lget�s SZIL�GYI OLG�VAL, a kilencvenes �vek - k�tezres �vek elej�nek egri primadonn�j�val

1984-t�l a Dohn�nyi Ern� Alapfok� M�v�szeti Iskola tan�ra. 1988-t�l a budapesti Operettsz�nh�z szubrettje, 1994-t�l az Egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z primadonn�ja. 2013-ban mesterfokozatot �s okleveles �nektan�r szakk�pzetts�get szerzett a Debreceni Egyetemen.

Hogyan ker�lt kapcsolatba a G�rdonyi G�za Sz�nh�zzal?

   �, az egy csod�latos dolog volt. Van egy nagyon kedves balettmester ismer�s�m, akinek aj�nd�kba adtam egy kazett�t. � kapcsolatban volt Aldobolyi Nagy Gy�rgy zenei vezet�vel, t�le tudta, hogy �ppen primadonn�t keresnek Egerbe. Odaadta neki a kazett�t, meghallgatt�k, h�vtak �s leszerz�dtem. H�t �ven kereszt�l voltam itt �s nagyon megszerettem Egert.

Milyen volt akkoriban a hangulat a sz�nh�zban?

   Neh�z szavakba �nteni, nagyon kedvesek voltak a koll�g�k. �n egy kis h�tr�nnyal indultam, �nekesn� vagyok, nem sz�n�sz mesters�get tanultam, b�r n�h�ny �vig j�tszottam szubrett szerepeket az Operettsz�nh�zban (�rdekes, hogy azokban a darabokban azt�n itt Egerben a primadonna szerepet kaptam meg.) A koll�g�k nagyon seg�t�k�szek voltak, elismert�k az �nekszakmai tud�somat �s seg�tettek abban, hogy sz�n�szileg is felz�rk�zzam. A M�gn�s Miska volt az els� darab, amiben szerepeltem. Felejthetetlen az a hangulat, ami itt volt akkor a sz�n�szek k�z�tt, ahogyan el�ad�s ut�n le�lt�nk, megbesz�lt�k, seg�tett�k egym�st, kital�ltunk j� dolgokat, ezt �gy sehol m�shol nem nagyon tapasztaltam. Itt nagyon �szint�n dolgoztunk a sz�npadon �s a k�z�s �rdek az volt, hogy j� legyen az el�ad�s, nem az, hogy „milyen voltam �n benne”. A legt�bbet Moravetz Levente rendez�vel dolgoztam, sokat tanultam t�le a sz�npadi jelenl�tr�l, sz�npadi gondolkod�sr�l, a darabra val� felk�sz�l�sr�l a pr�bafolyamatokon kereszt�l. A pr�bafolyamat a legizgalmasabb, amikor megbesz�lj�k, hogyan lehetne a legjobb, a premier pedig a legnehezebb, ut�na kezdj�k el igaz�n �lvezni a j�t�kot.

Csal�di ind�ttat�s�nak is szerepe van abban, hogy �nek, t�nc, j�t�k t�k�letes, term�szetes egys�gben mutatkozott, valah�nyszor sz�npadra l�pett.

   �desap�m balett-t�ncos volt az Operah�zban, �desany�m balettmestern� (a h�gom is balettmester lett) �s im�dtam a t�ncot. H�rom �ves korom �ta tanultam. A sz�leim fegyelemre, illemre tan�tottak - illetve nem is tan�tottak, ebben n�tt�nk fel. A v�rembe ker�lt. A sz�npad nekem egy templom, egy m�sik dimenzi�. Sok mindent �szt�n�sen csin�ltam ugyan, de maxim�lis felk�sz�l�ssel. Nagyon sok energi�t fektettem abba p�ld�ul, hogy t�k�letes legyen a t�nc. De a mai napig sportolok, figyelek magamra. Elmentem kurzusokra (tov�bbk�pz�sekre is j�rok a mai napig is), meghallgattam mindenki v�lem�ny�t, tan�cs�t �s nem s�rt�dtem meg, mert a dics�retet j� hallani, de att�l nem fejl�dik az ember, fejl�dni a kritik�t�l lehet. Ezt az utat v�lasztottam a n�vend�keimmel is, �szint�n elmondom a v�lem�nyemet �s maximalista vagyok.

Mondjuk el, kikr�l is van sz�…

   Zeneiskol�ban tan�tok �s a n�vend�keim �nekelnek m�r Szegeden, Debrecenben, az Operah�zban. Versenyeken els�-m�sodik helyez�seket �rnek el. Magyar musicalekb�l �s rockoper�kb�l Stuttgartban rendeztem vel�k g�laestet... Mindez az�rt is lehet, mert megtan�tom a gyerekeket �gy gondolkodni, ahogyan Moravetz Levente tan�tott meg engem. A n�vend�keimet mindig megdics�rik, hogy nem csak j�l �nekelnek, de m�r ahogyan ki�llnak is, oda kell r�juk figyelni �s van mondanival�juk. Ez fontos dolog.

H�t �v �s igazgat� v�lt�s ut�n a sz�nh�z m�sfajta zen�s el�ad�sokat mutatott be, az operett h�tt�rbe szorult. Annyira, hogy a sz�nh�z primadonn�j�t�l �s bonviv�nj�t�l meg is v�ltak.

   Nagyon f�jt, de addig �n itt sok darabban j�tszottam, igyekeztem minden arcomat megmutatni, s m�soknak is kellett alkalmat adni arra, hogy megismerj�k �ket. V�ge lett valaminek, ami nagyon hi�nyzott, de megny�lt egy m�sik �t. Sokat j�rtam fell�pni k�lf�ldre, Amerik�ba, Kanad�ba, N�metorsz�gba, Ausztr�li�ba, elindultam m�s ir�nyba, koncerteken, operett g�l�kon �nekeltem. De n�ha j�tszottam is, p�ld�ul Debrecenben, a Cig�nyszerelemben Z�rik�t, Kecskem�ten, a Cirkuszhercegn�ben Fedor�t. Belek�stoltam abba, milyen az �let m�s v�rosokban, megismertem m�s pr�ba-hangulatokat, de nagyon �szint�n mondom, a sz�vem h�zott vissza Egerbe.

A k�z�ns�g a mai napig emlegeti �nt

   �reztem, hogy szerettek, gyakran kedvesen megsz�l�tottak, otthonom volt nekem ez a v�ros. Most n�h�ny �ve a Gyertyaf�ny kering� c�m� darabba h�vott a direktor, elmondta, hogy nem nagy szerep, de azt v�laszoltam, nem baj, csak ezen a sz�npadon legyek, mert valami olyan volt itt a leveg�ben, ami m�shol nincs. Amikor az els� pr�b�n kimentem a sz�npadra, egyszer�en nem tudtam megsz�lalni, annyira meghat�dtam att�l, hogy �jra itt vagyok. Nyaranta pedig a V�rban az Egri csillagok el�ad�sai jelentettek egy kis f�jdalomcsillap�t�t.


 

Egri csillagok - Vikid�l Gyul�val

A legkedvesebb egri szerepek?

Az Anna Karenin�ban Vad�sz Zsolttal

   Mindig az volt a kedvenc, amelyiket �ppen j�tszottam, de hozz� kell tennem, sokat sz�m�tott az is, �ppen ki volt a partnerem. Legt�bbsz�r Vad�sz Zsolt, �t nagyon szerettem. Azut�n is l�pt�nk fel egy�tt. M�gis, ami m�lyebben �rintett, az a Marica gr�fn� operett volt, valamint a M�ria evang�liuma �s az Anna Karenina musicalek. De szerettem a Cherbourgi eserny�ket, a J�zsefet, a Vikt�ri�t, a Cs�rd�skir�lyn�t… ut�bbinak �rdekess�ge az �letemben, hogy h�rom szerep�t is elj�tszottam. Pesten St�zit, Egerben Szilvi�t (ezt m�s helyeken t�bb nyelven is, n�met�l, olaszul…) �s Cec�li�t is elj�tszottam m�r egy t�rsulatn�l.



Cherbourgi eserny�k


 

M�ria evang�liuma, partnere T�th S�ndor



Sybill

Visszan�zi id�nk�nt az itteni el�ad�sok felv�teleit?

   Igaz�b�l bennem �lnek, de j� �rz�s n�ha visszan�zni, b�r most m�r hib�kat is l�tok. �n akkor itt a maximumot pr�b�ltam adni, de az elm�lt �vek alatt fejl�dtem sokat �s mostanra �rtek be igaz�n bennem a dolgok. P�ld�ul kicsit m�s technik�val �neklek m�r, tal�lkoztam egy nagyon j� �nektan�rral, aki megmutatta nekem ezt az utat. Az �n hangom jobban illik az operetthez, de mostan�ban ezzel az �jfajta hangk�pz�ssel, amivel g�mb�ly�bb �s nagyobb lett a hangom, az opera fel� is elmozdultam koncerteken. Sz�letett egy k�nyv Mozart �let�r�l (Nemeshegyi P�ter: Isten szeretet�nek muzsikusa, Mozart) s ahhoz CD mell�klet, azon is �nekelek. De v�ltozatlanul nagyon szeretem az operettet, ezt a boldogs�g hormonnal teli zen�t. H�l�s vagyok K�lm�n Imr�nek, akinek dalait meg sem tudn�m sz�ml�lni, h�ny koncerten �nekeltem m�r, Huszka Jen�t is szeretem, de tal�n Leh�r (egy�bk�nt nem egyszer m�r-m�r operai szint� muzsik�ja) �ll hozz�m a legk�zelebb, a Cig�nyszerelem, a Mosoly orsz�ga, a V�g �zvegy…
 

Teh�t a (szerintem mondvacsin�lt) operett vagy musical vit�ban is ki�llna a m�faj mellett.

 

Mik� Istv�nnal

   Igenis, ezt is lehet nagyon magas sz�nvonalon csin�lni. Akkor van baj, ha vissza�lnek azzal, hogy p�ld�ul K�lm�n Imre muzsik�ja - de m�sok� is - annyira megejti az embert, hogy m�g ha rosszul �neklik is van sikere. Ha vannak koll�g�k, akik nem kott�b�l tanulj�k meg, hanem hall�s ut�n �s a rossz dolgokat ut�nozz�k le, �s ett�l az eg�sz el�rt�ktelenedik. �n �gy gondolom, nagy sz�ks�g van r�, s a vil�gon b�rhol l�ptem fel vele, mindenhol nagyon szerett�k az emberek. Amerik�ban, Kanad�ban p�ld�ul 30 nagyv�rosban van �j�vkor operett g�la. Chicago, Los Angeles, Winnipeg, Vancouver �tlag 3000 f�s koncerttermeiben akkora siker volt, hogy nem akartam elhinni…

K�r, hogy az egri �j�vi koncerteken nem hallhatjuk.

   Ha h�vnak �s meg tudom oldani, akkor sz�vesen j�v�k…
 

Egri bemutat�i:

1994 M�gn�s Miska – Rolla
1995 J�zsef �s a sz�nes, sz�lesv�szn� �lomkab�t  - Narr�tor
1996 Cs�rd�skir�lyn� – Szilvia
1997 Montmartre-i ibolya – Violetta
1997 M�ria evang�liuma – M�ria
1997 Marica gr�fn� – Marica gr�fn�
1998 Egri csillagok – Izabella kir�lyn�
1998 Sybill – Sybill
2000 Cherbourgi eserny�k – Emery
2000 Anna Karenina – Anna Karenina
2001 Vikt�ria – Vikt�ria
2001 J�nos vit�z – Francia kir�lykisasszony
2011 Gyertyaf�ny kering� - Pipi  



Klingler Katalin �s Szil�gyi Olga

OPERA – OPERETT – MUSICAL

„A J�nos vit�z t�k�rk�pe a m�ltnak, a n�p elnyom�s�t fejezi ki az �rva szerelmesp�r” – „levit�zlett b�rt�nd�rek, gr�focsk�k helyett siker�lt igazi, szocialista, kollekt�v�ban �l� fiatalt sz�nre hoznia” – „orsz�gos diadalk�r�tra” viszont m�gis a B�l a Savoyban indult…

Operett

Bemutat�k az 1957-62-ig terjed� id�szakb�l. Igen �rdekes k�pet adnak az el�ad�sok korabeli ideol�giai h�tter�r�l is a N�pj�s�g �r�sai. A J�nos vit�z szerepl�i k�z�tt m�ltatott Forg�cs K�lm�nr�l egy k�s�bbi id�pontban (a sz�nh�zt�rt�neti sorozaton k�v�l) hosszabb �r�st tervezek, megsz�laltatva le�ny�t is. A 74. fejezetben, Olgyai Magda kilencvenedik sz�let�snapj�t k�sz�ntve r�szben visszat�rt�nk az 50-es, 60-as �vekhez. Ehhez kapcsol�d�an a 75., 76., �s ebben a mostani fejezetben, b�r a sorozat kronol�giai sorrendj�ben m�r elhagytuk ezt az id�szakot, kiv�telesen m�g �jra ezt tessz�k, hogy megn�zz�k, hogyan �llt abban az id�ben a zen�s m�fajok helyzete Egerben. A 90-es �vek elej�nek egri zen�s sikereire a sorozat egy k�s�bb k�vetkez� darabj�ban Szil�gyi Olg�val besz�lgetve fogunk eml�kezni.

1955.12.03.

Kacs�h Pongr�c: J�nos vit�z

  

Szili J�nos a c�mszerepben �s pr�bak�p - a francia kir�ly udvar�ban
 

… Amikor bizonyoss� v�lt, hogy Heves megye �lland� sz�nh�zat kap, sokat tanakodtunk, mi legyen a megnyit� el�ad�s �s melyik legyen az els� operett, amelyben t�rsulatunk bemutatkozik a k�z�ns�gnek. … A J�nos vit�z t�k�rk�pe a m�ltnak. A n�p elnyom�s�t fejezi ki az �rva szerelmesp�r: Iluska �s Kukorica Jancsi. A n�p jobb �let ut�ni v�gy�t �br�zolja T�nd�rorsz�g. Hogyan jut el J�nos vit�z T�nd�rorsz�gba? Megpr�b�ltat�sokon, harcokon kereszt�l, mert a n�p mindig tudta, hogy a jobb �letet kiv�vni csak h�sies harcok �r�n lehet. … K�t nagyszer� m�v�sz alak�tja a francia kir�lykisasszonyt �s J�nos vit�zt. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy N�dori Margit �s Szili J�nos az operett kult�ra klasszikus hagyom�nyainak nemes k�pvisel�i. A gonosz mostoha szerep�t az egriek el�tt m�r nem ismeretlen, kiv�l� tehets�g� Mih�lyi Vilcsi alak�tja, akinek ez par�d�s, magas kult�r�j� szerepe. Mellett�k a sz�nh�z felfedezettjei, az igen tehets�ges Illy�s Ilona, Forg�cs K�lm�n �s Fejes Istv�n. … Forg�cs K�lm�n sem ismeretlen az egriek el�tt, hiszen olyan nagy sikerek f�z�dnek nev�hez, mint az Egri csillagok el�ad�sa, legut�bb pedig a N�szutaz�s egyik kiv�l�an alak�tott f�szerepe. A sz�nh�z felfedezettje �, hiszen t�bb mint 10 �vig nem szerepelt hivat�sos sz�npadon. Ruttkay Ott�, a G�rdonyi G�za Sz�nh�z igazgat�ja


 

N�h�ny sz� a J�nos vit�z d�szleteir�l

A dalj�t�k mesesz�p d�szletei t�bb mint 200 elemb�l �llnak, �rt�k�k k�r�lbel�l 70 ezer forint. A d�szletekhez 1000 n�gyzetm�ter v�sznat, k�zel k�t kilom�ter hossz�s�g� l�canyagot �s t�bb mint f�lm�zsa fest�ket haszn�ltak fel. A d�szletek elk�sz�t�s�n 7 ember dolgozott, egyenk�nt 250-300 munka�r�t. Az el�ad�sban ny�ltsz�ni v�ltoz�s lesz, amikor is a f�gg�ny leereszt�se n�lk�l, csup�n vil�g�t�si effektusokkal megoldva v�ltozik a k�p. Itt kell megjegyezni, hogy egy el�ad�s villanysz�ml�ja t�bb mint 500 forint. (* A d�szleteket Wegenast R�bert tervezte.)


 

1961.02.12.

Sikert hozott az �j szovjet operett, a Dalol a tavasz �sbemutat�ja Egerben

 … A halad�st tisztel� ember csak �dv�z�lni tudja a sz�nh�z sikeres v�llalkoz�s�t �s azt, hogy volt mersze �tt�rni a r�gi operettek b�v�s k�r�n, hogy a levit�zlett b�rt�nd�rek, gr�focsk�k, szirupos, �rzelg�s alakjai helyett a fiatals�got, a mai fiatalok probl�m�j�t engedte a sz�npadra.
   Nem hib�tlan a darab �s els�sorban a sz�vege: cselekm�nye sok hely�tt logik�tlan, l�lektanilag �s dramaturgiailag nincs megokolva, hogy ki mi�rt j�n be, mi�rt megy ki, mi�rt jut egy s m�s elhat�roz�sra. A sz�vegk�nyv �r�ja – s a ford�t�k sem jav�tottak ezen – csak a pillanatnyi helyzetet haszn�lta ki arra, hogy nevettessen, s elmondassa a szerepl�kkel azt, aminek m�sk�l�nben jellem�kb�l kellett volna fakadnia.
   �m a zene mit sem t�r�dik a gyenge librett�val, s ami kimaradt a sz�vegk�nyvb�l, Kabalevszkij „beletette” a zen�be. …
   Kiemelked� siker Stefanik ir�n Szima alak�t�sa. Annyi k�nnyeds�g, fiatalos b�j, t�rsai fel� sug�rz� szeretet van a j�t�k�ban, hogy �szre sem vessz�k – alig van sz�vegk�nyv szerinti mondanival�ja. Siker�lt igazi, szocialista fiatalt sz�nre hoznia, aki a kollekt�v�ban �l, aki elk�pzelhetetlennek tartja az �letet a kollekt�va n�lk�l, de aki az�rt nagyon v�gyik arra, hogy valaki szeresse s valakit szeressen. Cs. �d�m �va    
(Fot�: az el�ad�s sz�nlapja az Egri M�sorban)
 

1962.06.26.

A B�l a Savoyban, Pesten

Megkezdte orsz�gos diadalk�r�tj�t a G�rdonyi G�za Sz�nh�z B�l a Savoyban c�m� rev�operettje. Az els� pillanatban tal�n t�lz�snak t�nik a fenti �ll�t�s, de a kedves egri n�z�knek megpr�b�lom bebizony�tani, hogy nem az. …
   Kispest k�tszer, Budapest, Bart�k Sz�npad: k�tszer, Tarka Sz�npad: k�tszer, MOM M�vel�d�si H�z: egyszer, Duna�jv�ros: egyszer, Ny�regyh�za: k�tszer, Di�sgy�r: egyszer, Gy�ngy�s: egyszer �s J�szber�ny: egyszer.
   Nem kis �t, nem kis f�rads�g. De tegy�k fel a k�rd�st: meg�ri-e? Felt�tlen�l meg! Az el�ad�snak Pesten olyan nagy sikere van, hogy az a t�bl�s h�z (t�bb sz�z f�nyi k�z�ns�get jelent egy este is), amely �lland� lelkes tapssal jutalmazta az egri sz�n�szeket, m�r sejtetni engedi az eg�sz �t m�rleg�t.
   Az �ll�t�s nem puszta j�slat. A pesti k�z�ns�get ismerni kell! Ig�nyes, disztingv�lt, a rosszat nem fogadja el …
   �js�g has�bjain m�g sohasem tett�k meg, ez alkalommal p�toljuk, s megdics�rj�k a sz�nh�z k�z�ns�gszervez�it is. Gondoljunk bele, felj�nnek Pestre, mint Borcsa Amerik�ba, senkit nem ismernek, s n�h�ny nap alatt t�bl�s h�zat hoznak �ssze. Mert sz�p, sz�p a produkci�, de ki tudja ezt Pesten. Most m�r persze igen!
   Besz�lj�nk az �t ut�n a diadalr�l is! Nem, Isten ments, nem �ll sz�nd�komban kritik�t �rni. De h�t kinek nem esne j�l �lni a n�z�t�ren �s hallgatni a vastapsot, hallani a megjegyz�seket, az elismer�st. …
   D�dol a sz�nh�z n�z�ter�n id�s �s fiatal. … Amolyan term�szetes formabont�s j�tt l�tre; �nekelt sz�nh�z �s k�z�ns�g, s n�ha att�l f�ltem, valaki felmegy k�z�l�nk a sz�npadra, s sz�pen, �ri�kban kifejezve mag�t megs�gja a megcsalt feles�gnek, hogy ne t�rje azt tov�bb. Persze, nem ment fel senki de – s az nem puszta sz�j�t�k – el sem ment senki az el�ad�sr�l, s ez nem kis dolog, hiszen majdnem �jf�lig tartott.
 

   M�g egyszer meg kell teh�t dics�rni Horv�th Jen�t a rendez�s�rt, Somoss Zsuzs�t a t�ncok�rt, Somoss Istv�nt az �brah�m-muzsika sz�p interpret�l�s��rt.
   A szerepl�kr�l mit is mondhatn�k! A maguk nem�ben t�nyleg nagyok voltak, s f�leg kedvesek, szeretetrem�lt�k. Term�szetesen, n�melyikn�l nem �rtott volna, ha jobb hangja van, de mit tegyen, a legszebb francia menyasszony sem adhat m�st, csak amije van. Illy�s Ilona, Fontos Magda �s Antal L�szl� azonban hangjukkal sok mindent felejtettek.
   Sz�kely L�szl� d�szleteit a pesti k�z�ns�g sz� n�lk�l megtapsolta. Sok sikert az utaz�shoz! Suha Andor  
(A k�pen Somoss Istv�nn� koreogr�fus �s Fontos Magda)
 

OPERA – OPERETT – MUSICAL

Musical

A 74. fejezetben, Olgyai Magda kilencvenedik sz�let�snapj�t k�sz�ntve r�szben visszat�rt�nk az 50-es, 60-as �vekhez. Ehhez kapcsol�d�an a 75., a mostani �s m�g egy fejezetben, b�r a sorozat kronol�giai sorrendj�ben m�r r�g elhagytuk ezt az id�szakot, kiv�telesen m�g �jra ezt tessz�k, hogy megn�zz�k, hogyan �llt abban az id�ben a zen�s m�fajok helyzete Egerben. A 90-es �vek elej�nek egri zen�s sikereire a sorozat egy k�s�bb k�vetkez� darabj�ban Szil�gyi Olg�val besz�lgetve fogunk eml�kezni.

   Egy �jszer� bemutat� el�tt – ezzel a c�mmel jelent meg a N�p�js�g �r�sa 1961. �prilis 20-�n. S hogy miben �llt az �jszer�s�g? A m�fajban: musical! Ma, amikor a sz�nh�zak - s kor�ntsem csak az erre „szakosodott” zen�s sz�nh�zak – m�sor�n gyakori �s n�pszer� a m�faj, �rdekes felid�zni, mit �rtak Egerben, a hatvanas �vek legelej�n a bemutat� el�tt �s ut�n.   

Egy �jszer� bemutat� el�tt

A t�zij�t�k pontban este kilenckor megkezd�dik, s ekkorra a botr�ny a feje tetej�re �ll�totta m�r a csal�dot… Na de semmi t�bbet a tartalomb�l, nemcsak az�rt, mert Burkhard: T�zij�t�k c�m� musicalje, amelyet most mutat be az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z Vass K�roly rendez�s�ben, els�sorban muzsika, s csak m�sodsorban sz�veg. Itt minden a zen�nek, ennek a rendk�v�l kifejez�, �n�ll� sz�npadi l�tet �s l�gk�rt megk�vetel� �s megteremt�, val�ban kom�dikus, vagy ink�bb er�sen szatirikus zen�nek van al�rendelve... F�lbem�sz� dallamok, sanzonok, helyenk�nt m�r szinte operai hangv�tel� �ri�k �s szipork�z� sz�nek … m�r a f�pr�ba is el�rulta, hogy a sz�nh�z j�n�h�ny sz�n�sz�nek milyen kit�n�en „fekszik” a musical m�faja., mennyire otthonosan mozognak m�ris ebben a saj�tos, de sok j�t�klehet�s�get, az egy�nis�g kibontakoz�s�ra lehet�s�get biztos�t� darabban.   

T�zij�t�k az egri sz�npadon (1961.04.25.)
 

… a zene hangulata �s felszipork�z� humora elsz�rakoztat minket. … zeneileg ig�nyes m�faj ez a „musical comoedy” (*sic!) …
   A darab zenekara k�t zongora �s egy �t�hangszer. Valentin K�lm�n �s Kiss K�lm�n f�radhatatlanul �s sz�nesen hozz�k Burkhard zen�j�t. …      
   A T�zij�t�k sz�nre hozatal�t Burkhard zen�je indokolta.

OPERA – OPERETT – MUSICAL .

Opera

Az el�z� (74.) fejezetben, Olgyai Magda kilencvenedik sz�let�snapj�t k�sz�ntve r�szben visszat�rt�nk az 50-es, 60-as �vekhez. Ehhez kapcsol�d�an a mostani - �s m�g k�t - fejezetben, b�r a sorozat kronol�giai sorrendj�ben m�r r�g elhagytuk ezt az id�szakot, kiv�telesen m�g �jra ezt tessz�k, hogy megn�zz�k, hogyan �llt abban az id�ben a zen�s m�fajok helyzete Egerben. A 90-es �vek elej�nek egri zen�s sikereire a sorozat egy k�s�bb k�vetkez� darabj�ban Szil�gyi Olg�val besz�lgetve fogunk eml�kezni.

   Az egri sz�nh�znak sem abban az id�ben, sem az�ta, soha nem volt operat�rsulata. Amint azt kor�bban, egy a sz�nh�zt�rt�neti sorozaton k�v�li cikkben �rtam: Eger zenei �s sz�nh�zi �let�b�l felt�n�en hi�nyzik az opera. A sz�nh�zban sem tal�lkozhatunk vele, de ak�r koncertszer� el�ad�ssal sem valahol, b�r azt magam sem tartan�m az „igazinak”, hiszen szcen�roz�s �s j�t�k n�lk�l nincs meg a sz�nh�zi �lm�ny, az �l� hang var�zsa ny�jt csak t�bbletet egy lemez meghallgat�s�hoz k�pest.
   A mai k�z�ns�gnek is megvan bizony�ra az a r�tege, amely olyan �r�mmel fogadn� a sz�nh�zban az operael�ad�st, amint tett�k azt 1958-59-es el�deik.

1958.12.03.

   A Carmen bevonul�sa Egerbe diadalmas volt �s impoz�ns. A Debreceni Csokonai Sz�nh�z m�v�szei kiforrott, kidolgozott �s magas kult�r�j� el�ad�ssal aj�nd�kozt�k meg az egri k�z�ns�get. ...
  A sz�ksorokban, a p�holyokban s�t�truh�j� f�rfiak, kisest�lyiben pomp�z� csillog� n�k. S nemcsak a ruh�k �nnepiek – �nnep�lyesek az arcok is. … Eml�kszem, nem is olyan r�gen olvastam egy-k�t vitacikket. Kell-e az egrieknek a kult�ra – ez volt a c�me. Csak k�r�l kellett n�zni tegnap a sz�nh�zban, hallgatni az embereket, s m�ris k�nny� a felelet: de mennyire kell! Aki l�tta, hogy egy operael�ad�s micsoda �nnep, …aki figyelte a felcsend�l� zen�re �h�tattal lecsuk�d� szemeket, s aki l�tta, hogy az emberek szinte besz�vt�k a zen�t, csak �gy felelhetnek: Kell!
   Azaz ink�bb kellene, ha m�r az oper�r�l van sz�. A felvon�sk�zti sz�netekben minden�tt hallani lehetett, hogy az egri k�z�ns�gnek kev�s ilyen zenei �lm�ny jut oszt�lyr�sz�l. K�t f�iskol�s arr�l besz�lt, milyen j� lenne, ha �jra l�thatn�k a B�nk b�nt. Itt is, ott is felhangzott Puccini, Leoncavallo, Csajkovszkij oper�inak c�me, v�gyakoz� s�hajt�sok k�s�ret�ben. …   

1959.04.02.

   Az opera �lvezete felt�tlen�l magasabb zenei ig�ny … ez�rt is �rthet� az egri k�z�ns�g h�l�ja: ha megjelenik egy-egy operael�ad�s hirdetm�nye, n�h�ny napon bel�l elfogynak a jegyek a sz�nh�z p�nzt�r�ban … Kedden este az idei sz�nh�zi �vadban imm�r m�sodszor (�s sajnos c s a k m�sodszor) ism�t sz�p �s maradand� �lm�nyben volt r�sze Eger operakedvel� k�z�ns�g�nek. Verdi ismert �s sz�p oper�j�t, a Rigolettot mutatta be a debreceni Csokonai Sz�nh�z opera-g�rd�ja. …
   S a felvon�sok alatt �s ut�n felcsattan� tapsok a sikert mutatt�k. Osztatlan sikert, mert akik csak most l�tt�k el�sz�r, azoknak �j �lm�ny volt; akik pedig m�r m�skor is hallott�k �s l�tt�k, �s �gy viszony�tani is tudtak, a fel�jhodott �lm�nyek hat�sa alatt – tudatosan vagy �ppen nem tudatosan – �thidalt�k �rzelmeikben az ide vagy oda vonatkoz�, ilyen vagy olyan k�l�nbs�geket. …
   Gild�t az Egerb�l a debreceni operat�rsulathoz elsz�rmazott, �szint�n nagy rem�nyekre jogos�t� fiatal m�v�szn�, �goston Edit �nekelte. B�jos, l�giesen k�nnyed alakkal, csilingel� kedves hanggal. ...   

Az id�zett cikkek a N�p�js�gban jelentek meg, szerz�j�k Buz�s Endre �s D�r Ferenc volt.   

 

OLGYAI MAGDA 90 �VES

Kilencvenedik sz�let�snapj�t �nnepli Olgyai Magda, az egri k�z�ns�g nagy kedvence, aki 1959-ben szerz�d�tt a G�rdonyi G�za Sz�nh�zba, melynek �r�k�s tagja. A kezd� k�pen az 1996-os Cs�rd�skir�lyn� Cec�li�jak�nt k�sz�ni meg a tapsot. Ma is Egerben �l. A blog sz�nh�zt�rt�neti sorozat�nak 74. r�sze n�h�ny korabeli, a N�p�js�gban megjelent kritika-r�szlettel �s k�t r�vid video felv�tellel k�sz�nti tisztelettel a m�v�szn�t. 

1959. szeptember
A G�rdonyi G�za Sz�nh�zhoz szerz�d�tt a kaposv�ri Csiki Gergely Sz�nh�z eddigi primadonn�ja, Olgyai Magda. Miljutyin: Nyugtalan boldogs�g c�m� operettj�ben mutatkozik be.

1959. december
�brah�m P�l: Hawai r�zs�ja c�m� operettj�ben olyan teljes�tm�nyt ny�jtott, amin�t vid�ki sz�npadon ma nemigen kapunk ebben a m�fajban �s az �brah�m-muzsik�ban.

1960. febru�r
Leh�r: Luxemburg gr�fja – a kit�n� hang�, dekorat�v megjelen�s� Olgyai Magda Fleury-je az operett kedves-szellemes szerepe volt. Feladat�t magabiztoss�ggal �s j�t�kos k�nnyeds�ggel oldotta meg.

1960. �prilis

Duett Szabadi J�zseffel a gy�ngy�si 34. sz. Aut�k�zleked�si V�llalat dolgoz�inak �nneps�g�n. 

1960. december
Strauss: A denev�r
 - �n a szegedi sz�nh�z operat�rsulat�n�l kezdtem a p�ly�mat, s mint opera�nekes n�gy �vig �nekeltem operaszerepeket. Akkor �nekeltem a Don Pasquale  Norin�j�t, Figaro Suzanj�t, a Rigoletto Gild�j�t, �s m�g n�h�ny j�l ismert szerepet, �ppen ez�rt nagyon �r�l�k, hogy most ism�t tal�lkoztam kedves m�fajommal. Izgalmas, sz�p szerep �s �n nagyon szeretem sokr�t�s�ge miatt.
- Nagyszer� m�k�z� kedvvel �s rutinnal eleven�ti meg azt a jellegzetesen b�csi �s polg�ri asszonyt, aki nem vesz komolyan semmit, mert k�rnyezete, vil�ga erre szoktatta. Leveg�t teremt maga k�r�l �s hiteles a figura akkor is, amikor a sz�veg banalit�sai m�r meg�lni igyekeznek a hangulatot.

1961. janu�r
Gabriela Zapolska: Dulszka asszony erk�lcse - A c�mszerepben j� pr�zai sz�n�szn�nek bizonyult. Eg�sz megjelen�s�n, l�rm�s magatart�s�n uralkodik figur�j�nak mott�ja: „Ez a h�z az eny�m �s itt minden �gy t�rt�nik, ahogy �n akarom.” An�lk�l, hogy a sz�veg szerint egyszer is kimondan�, mindenki �rzi a n�z�t�ren, hogy ebben a lak�sban, ebben az otthonban minden csak k�ls�s�g, a sarokban tany�t vert a piszok, a gyerekek lelk�ben a romlotts�g. S ha ezt �rezt�k – mert �rezt�k – akkor az alak�t�sa siker�lt.      

1962. febru�r
Szigligeti-Tabi-Vincze: P�rizsi vend�g. Zen�s v�gj�t�k. Alisp�nn�ja kedves, dorombol� asszonyi megjelen�t�st hozott, �s siker�t kellemes kolorat�rszopr�nja, term�szetes j�t�ka biztos�totta.
 

Miut�n a Miskolccal val� �sszevon�st k�vet�en �jra �n�ll� egri t�rsulat sz�lethetett, 1990-ben visszat�rt.

1996. febru�r

Szem�ly�ben (Cilike szerep�ben) remek primadonn�nak �r�lhetett a publikum. A sokszor epiz�dszerepekbe k�nyszer�lt sz�n�szn�r�l ilyenkor der�l ki, mennyi mindent tud a szakm�r�l. Azt gondolom, most j�tt el ism�t az � ideje, amikor sz�gyenkez�s �s lesajn�l�s n�lk�l lehet polg�ri �s el�kel�. Megjelen�sei, bel�p�i ar�ny�rz�kr�l tan�skodnak, kedves a humora, s j�t�ka elb�v�l�. Kiv�l� partner a sz�npadon. Kisug�rz�sa van.    

Vide�k a blog YouTube csatorn�j�n:
1996, Cs�rd�skir�lyn� - Hajm�si P�ter, Hajm�si P�l (r�szlet), Olgyai Magda partnerei M. Horv�th J�zsef �s V�k� J�nos: itt.
Olgyai Magda megk�sz�ni a tapsot az 1996-os Cs�rd�skir�lyn� el�ad�s v�g�n: itt.

 

SZERESS�TEK A V�NDORSZ�N�SZEKET!

 Zs�fol�sig megtelt a nagysz�la a nevezetes Liliomfi �r t�rt�net�nek bemutat�s�n, ahol r�ad�sul maga a nevezett aktor is a deszk�kra l�pett. A helyb�li uras�gok, asszonyok �s kisasszonyok igen �hajtv�n l�tni �t, az alkalomhoz ill� toalettjeiket fel�ltve minden helyet j� id�ben elfoglaltak.  Aldobolyi karnagy �r - ki maga szerzette a zen�t - int�s�re felcsend�ltek a nyit�st jelz� dallamok, �s mindny�jan izgatottan v�rtuk a szerencs�re v�rosunkban most hosszabb ideje tart�zkod� t�rsulat �jabb szem- �s f�lgy�ny�rk�dtet� fell�pt�t. N�h�nyan k�sz�ltek ugyan �szvehasonl�t�st tenni bizonyos Darvas �s P�csi urak, valamint Dayka �s Krencsey kisasszonyok kor�bbi j�t�ka s ez mai est�n tapasztaltak k�z�tt, de ut�lagos beismer�s�k szerint az est folyam�n e sz�nd�kuk mag�t�l elfelejt�d�tt.

   A magyar sz�nm�v�szet h�skor�t magunk is �lv�n �s a neh�zs�gekr�l j�l �rtes�lv�n k�szen lett�nk volna bizonyos megbocs�t�ssal �lni, ha a sz�npadi �g�l�s ter�n n�minem� bizonytalans�got, hi�nyt �rezt�nk volna, de szerencs�re e hajland�s�gunk gyakorlatba �ltet�s�re nem volt sz�ks�g.  Mind a f� szerepl�k, mind a mell�kesebb alakok takarosan tett�k a dolgukat. Liliomfi �r p�ld�ul most sem tagadhatta meg �nmag�t �s minden sz�npadi boh�ms�ga �s vid�m cselekedet m�g�l ki�rz�d�tt a benne megl�v� komolys�g �s megb�zhat�s�g. A sz�nlap �ltal � – minden bizonnyal egyikek�nt m�k�inak - Tunyoginak neveztetett. Szellemfit a t�rsulat vend�gek�nt adta Zuborny�k �r, visszafogottan  idomulva pajt�sa,  sz�n�szt�rsa  jellemarculat�hoz. Ag�rdy kisasszony Camilla szerep�ben a tasz�t� von�sokat is vonz�v� tette, s szerep�b�l m�g a v�gs� meghajl�s idej�re sem l�pett ki, az utols� m�sodpercig az volt, kinek lennie kellett. Marisk�t Csonka kisasszony adta, felmutatva b�j�t, ifjonti kedvess�g�t. Szilvai professzork�nt �ts urat l�ttuk, ki kor�bbi deszk�ra l�p�seivel m�r J�szai-d�jat is ki�rdemelt, s val�ban, megjelen�sekor mindig re� ir�nyult a figyelem.  Igen tetszett m�g Venczel, Balogh, Sata �s H�se urak, valamint Iv�dy kisasszony j�t�ka is, s remek�l adta a szomsz�dasszonyt V�li kisasszony.
   Kellemetes volt a sz�npadi k�p mind d�szletelemek, eszk�z�k, mind a viselt ruh�zatok tekintet�ben. El�bbit Kastner �r, ut�bbit H�ros kisasszony �lmod� az egri sz�l�ba.
   Aldobolyi �r zen�je most kevesebb popul�ris dallamot tartalmazott, mint azt t�le megszoktuk �s igen szeretj�k,  �m j�l szolg�lta most is a cselekm�ny �s a hangulat el�bbre vitel�t, s a darab-eleji kering�, s f�k�ppen a z�r��nekbe foglalt k�r�s, miszerint szeress�k a v�ndorsz�n�szeket, mindenk�pp utat tal�lt f�l�nkh�z is, sz�v�nkh�z is.  K�sz�net illeti ez�rt a dics�retes buzgalommal m�k�d� hang�szokat is, kiknek tev�kenys�g�r�l alig esik sz�, holott az eg�sz el�ad�st elronthatn�k, ha nem j�l tenn�k dolgukat.   Gali �r - ki maga v�llalta a rendez�st - t�rsulata a h�rek szerint m�g tov�bbi est�ken sz�nd�kszik ezen darabbal a nagy�rdem� publikum el� �llani, s a sz�nm�v�szet h� kr�nik�sa nem tehet m�st, mint hogy e t�nyt az �n�k sz�ves figyelm�be aj�nlja. (J.F.)

  1995-ben, a Heves Megyei Napban jelent meg a fenti �r�s. A blog sz�nh�zt�rt�neti sorozat�nak el�z�, 72. r�sz�ben a sz�nh�z 90-es �vekbeli (k�lf�ldi) turn�ir�l esett sz�, amelyek sor�n aff�le modern v�ndorsz�n�szekk�nt j�rt�k maguk is a vil�got. Innen j�tt a gondolat, hogy id�zz�k fel a v�ndorsz�n�szet h�skor�t bemutat� el�ad�saikat.

   A hivat�sos magyar nyelv� sz�nj�tsz�s kezdet�nek 200. �vfordul�j�t az 1990/91-es �vadban a G�rdonyi G�za Sz�nh�z J�kai M�r: Th�lia szeker�n (Thespis kord�ja) c�m� k�t r�szes sz�nj�t�k�val k�sz�nt�tte, ezzel az el�ad�ssal m�r foglalkozott a sorozat 61. r�sze.
    A Liliomfi h�romszor szerepelt m�soron, de csak k�tszer a saj�t t�rsulat el�ad�s�ban (a harmadik az Agria J�t�ksz�n 1983-as produkci�ja volt, nem egri sz�n�szekkel). A fenti, 1995-�s bemutat�t megel�zte egy 1957-es, err�l t�bbek k�z�tt ezt �rta akkor a N�p�js�g:

   A darab szellemes, fordulatokban gazdag, mulats�gos – k�nnyed �s j�t�kos. A siker tal�n mag�t�l is ad�dik, de a sz�nh�z m�v�szi kollekt�v�ja nem el�gedett meg ennyivel. Hozz�adta az el�ad�shoz a maga obulus�t. Szinte kac�rkodik az ember a gondolattal, hogy ezt �rja: J� darab, j� rendez�s �s j� j�t�k! De h�t ez, amennyire sok, annyira kev�s. Ez�rt megpr�b�lom – hitem szerint megk�zel�t�en – visszaadni a m�v�szi kollekt�va munk�j�nak hat�s�t.  …   Mindenekel�tt siker�lt megteremteni a kor sz�nj�tsz�s�nak leveg�j�t. Te�tr�lis az eg�sz darab (mint ahogy ennek is kell lennie), de egy cseppet sem terhesen. S�t, ez szinte az el�ad�s els� perceiben megteremti a biedermeier-i leveg�t, a k�nnyeds�get, a vid�ms�got, �s mi magunk is �gy �rezz�k, hogy visszament�nk a m�lt sz�zadba. Nem rendez�i fog�snak, de nek�nk sz�l� val�s�gnak vessz�k a gyertyagy�jt�st, a parav�nra festett el�ad�sc�met, s a sz�n�szek egyenk�nti bemutat�s�t. Az els�n�l m�g csak figyel�nk, de a m�sodikn�l m�r �rtj�k, hogy k�z�s j�t�kr�l van itt sz�, amelynek mi is r�szesei vagyunk, amelybe nek�nk is bele kell menn�nk, hiszen mi most a 19, sz�zadbeli k�z�ns�g vagyunk, s azok ott nem Fontos Magda, Kautczky Ervin �s Forg�cs K�lm�n, meg a t�bbi ismert, G�rdonyi G�za Sz�nh�z m�v�szei  …  s m�r azon sem csod�lkozunk, hogy el�ad�s k�zben a sz�n�szek kedvesen hozz�nk, a n�z�kh�z kibesz�lnek, elmondj�k titkos gondolataikat, �tleteiket, melyet csak nek�nk, a n�z�knek szabad tudnunk. (Sima Andor)   
       

Turn�k, egy�ttm�k�d�s k�lf�ldi sz�nh�zakkal a 90-es �vekben

Id�zz�k fel azt a t�nyt is, hogy a kilencvenes �vekben �l� kapcsolat volt a G�rdonyi G�za Sz�nh�z �s hat�ron t�li – els�sorban erd�lyi, de kassai, lengyelorsz�gi – sz�nh�zak k�z�tt. Az egriek is turn�ztak k�lf�ld�n �s onnan is j�ttek vend�gj�t�kra. �me, n�h�ny r�vid �js�gcikk id�zet �s n�h�ny f�nyk�p mindezek illusztr�l�s�ra.

1989 - Lengyelorsz�g



Gali L�szl� direktor a k�p jobb sz�l�n, jobbj�n Erd�lyi Eszter (itt m�g a Megyei Tan�cs M�vel�d�si Oszt�ly�t�l, k�s�bb a Sz�nh�z szervez�s�nek vezet�je lett), Menk� Ter�zia, Kaposi Levente (N�p�js�g), Gy�rv�ri J�nos sz�nm�v�sz �s feles�ge �s ketten Lublinb�l, a vend�gl�t�k k�z�l.  

1990



Fot�: Heves Megyei H�rlap  – G�l G�bor

1992 - az 1991/92-es �vad m�sodik fel�ben itt vend�gszerepelt az egri sz�nh�z:



1992 - Tennessee Williams:A v�gy villamosa – a Kassai Th�lia Sz�nh�z vend�gj�t�ka

„Miut�n leg�rd�lt a f�gg�ny, az �rt�, lelkes egri  k�z�ns�g sz�nni nem akar� tapssal jutalmazta a sz�nvonalas produkci�t. A fesz�tett temp�j� j�t�kban elf�radt sz�n�szek arc�n szemel l�that�an t�kr�z�d�tt az el�rz�keny�l�s, az �szinte meghatotts�g” R�szlet a Heves Megyei H�rlapb�l, Hekli J�zsef �r�s�b�l.

1994 - Marosv�s�rhelyen



Szeredi Attila �lt�ztet� �s R�bl R�bert �gyel�

1995 - Marosv�s�rhely



Az �lt�z�ben B�kai M�ria �s M. Horv�th J�zsef

   A kor�bbi �vekben a szaklapok, megyei �s orsz�gos lapok is gyakran �rtak a sz�nh�z munk�j�r�l, sikereir�l (l�sd a sorozat kor�bbi r�szeit!). 1993-ban a Magyar Telev�zi� k�l�n m�sorban mutatta be az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�zat. K�t n�h�ny perces interj�t – Gali L�szl� direktorral �s velem -, valamint a m�soron l�v� el�ad�sok r�szleteit �s n�h�ny mondatos besz�lget�seket azok szerepl�ivel.



... - Ha legk�zelebb meg kell p�ly�zni a sz�nh�zat, megp�ly�zza?
- Nem.
- El fog menni Egerb�l?!
- Nem, hanem szeretn�m, hogyha (az akkorra) t�z �ves munk�t egy p�lyamunk�nak elfogadn�k. Nem tudn�k tudniillik le�rni egy m�sfajta koncepci�t. Hiteltelen lenne, ha teljesen m�st �rn�k le, mint amit itt t�z �vig csin�ltam.
- De ha elfogadj�k, akkor marad a v�rosban?
- Igen, �n �sszehoztam, ide h�vtam egy t�rsulatot, akikkel megfogtuk egym�s kez�t �s tartjuk is. Teh�t hogyha �k is �gy gondoln�k, �n �gy gondoln�m, hogy a k�vetkez� peri�dusban is maradok.
- Nagyon csal�dias a sz�nh�z.
- Amb�ci�m ez…  

S hogy �n magam mi�rt is ker�ltem be a m�sorba, arra a Heves Megyei H�rlap 1993. m�jus 4-i sz�ma ad magyar�zatot.





... - �n h�vott meg benn�nket Egerbe. N�h�ny h�nappal ezel�tt kaptam �nt�l egy levelet, melyben felpanaszolja, hogy az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�zr�l keveset olvas a sajt�ban. Mi lehet ennek az oka?
- Nem igaz�n vagyok vele tiszt�ban, mert a sz�nh�z m�v�szi sz�nvonala – ahogy �n �rzem – mindenk�ppen meg�rdemeln� azt, hogy t�bbet olvassak r�la, t�bbet l�ssak a telev�zi�ban, halljak a r�di�ban.
- Mit gondol �n, hogyha egy nagy botr�nyt csin�ln�nak Egerben a sz�n�szek, akkor lenne r�luk h�rad�s?
- Val�sz�n�, de �n nem szeretn�m, hogyha az�rt szerepeln�nek, �n azt szeretn�m, hogyha az el�ad�saik ok�n ker�ln�nek t�bbsz�r k�perny�re.
- Ismeri �n j� az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z m�sor�t?
- Azt hiszem, mondhatom, hogy igen, hiszen nagyon gyakran megfordulok itt.
- Melyik volt a legjobb el�ad�s ebben a szezonban?
- Ez nagyon neh�z k�rd�s, mert az az igazs�g, hogy �n elfogult vagyok egy kicsit a sz�nh�zzal, teh�t mindegyik el�ad�sban van valami, ami tetszik…


 

Shakespeare: T�ved�sek v�gj�t�ka - Bakody J�zsef �s De�k �va. Rendez� Gali L�szl�



�rk�ny Istv�n: T�t�k - Csendes L�szl�. Rendez� Kincses Elem�r




Szomory Dezs�: Hagyd a nagypap�t! (Szab�ky Zsigmond Rafael) - Rib�r �va �s M. Horv�th J�zsef. Rendez� Szegv�ri Menyh�rt

Hozz�sz�l�s:

R�gi eml�kek! �rdekes volt olvasni, s megvallom megd�bbentett egy mondat, amit a k�rdez� tett fel - " ha lenne egy j�, nagy botr�ny ..."   Elgondolkodtam azon, hogy voltak id�szakok, amikor a szakmai munka miatt �rtak r�lunk, sz�lt r�lunk a TV-s h�r. Szikora - Gali - Csizmadia idej�n.  Viszont voltak olyan h�rek is, amik botr�nyr�l sz�ltak. �gy ut�lag sem tud annyira elt�rp�lni az eml�k, hogy ne sajn�ljam azokat, akik gener�lt�k az ilyen ir�ny� h�reket .... Lehet, az � p�ly�juk is m�s �vet vett volna.  Vajon tanultak-e bel�le mostanra? Menk� Ter�zia

   Amint azt az els� �vad v�g�n �rtam: "�r�mmel �s izgalommal kezdtem el k�z�lni a sorozatot sok h�napig tart� el�k�sz�t�s, interj�k, besz�lget�sek, k�nyvt�ri �s lev�lt�ri kutat�munka ut�n, 2012. szeptember�ben." Nagy �r�m�mre annyi anyagot siker�lt �sszegy�jteni, hogy most, a harmadik �vad v�g�n is j�csk�n van m�g sor�ra v�r� besz�lget�s, a sorozat sz�m�ra �rt visszaeml�kez�s, �rdekes f�nyk�p, s�t m�g mindig vannak eg�szen �j anyagok is el�k�sz�letben.
   A harmadik �vad �r teh�t most v�get – �sszel j�n a negyedik!     

 H�ros Annam�ria d�szlet- �s jelmeztervez� bels��p�t�szk�nt diplom�zott, majd 1979-t�l a szentp�terv�ri Nagy Dr�mai Sz�nh�zban tanult sz�npadi tervez�st. A szolnoki ut�n a p�csi sz�nh�zn�l kezdett tervezni. Ott volt az �j egri t�rsulat kezdeti �veiben is...

   Boldogan eml�kezem az egri sz�ndarabokra.
   Gali L�szl� igazgat�s�ga idej�n ker�ltem vend�gk�nt Egerbe, mint jelmeztervez�.
   Sokat dolgoztam Szegv�ri Menyh�rttel, akit m�g a P�csr�l ismerek. � olyan er�s egy�nis�g, aki szerette a darabjaihoz megcsin�lni a d�szletet, �gy nekem a boldog lubickol�s maradt a jelmeztervez�ssel.
  Meg-meg�rkeztem a sz�nh�z el� (volt, hogy csak a sarkon jutott parkol�hely), ott r�moltam ki a kisebb-nagyobb szatyrokat az aut�b�l, amikben hoztam a ruhadarabokat. Egy n�ni megl�tta a kock�s "lengyel asszony szatyrokat" �s megk�rdezte: Kedvesem, hol pakol ki? Mit tesz Isten piacosnak n�zett. Az�ta ez a k�rd�s m�r t�bb v�rosban �s orsz�gban elhangzott. Mert �n egy olyan jelmeztervez� vagyok, aki az utols� csipkedarabot is maga veszi meg �s viszi az adott helyre.
      Szeretettel eml�kezem a sz�n�szekre.
  Az Igazgat�s�ggal nem sok dolgom volt, ann�l t�bbet tal�lkoztam a gazdas�gi igazgat�val. �des Menk� Teri mindig �vott a t�lz�sokt�l, amit m�ig nem tudtam levetk�zni. De h�t egy darab olyan, mintha a gyerekem lenne �s mindent megadok neki.
   Sajn�lom, hogy az Egerbe val� j�r�s megszakadt, ami egy�tt j�r avval, hogy Szegv�ri Menyh�rt m�r nem dolgozik. De kellemes visszaeml�keznem arra, hogy az utols� darabja, a G�l Baba l�trehozatalakor visszatekintett az �n Var�zsfuvola d�szletemre m�g P�csr�l �s boldogan alkalmazta azt az �n beleegyez�semmel.

 A k�vetkez� darabokat csin�ltam a G�rdonyi G�za Sz�nh�zban:
 

1992 �s 1996 k�z�tt (sorrendben):

Hagyd a nagypap�t! Szab�ky Zsigmond Rafael

Ahogy tetszik
V�leg�ny
Az atyai h�z
M�gn�s Miska
A l�thatatlan ember
A g�rkorcsolyap�lya
Liliomfi
Az �vegcip�

2010-11-ben:
Cig�nyker�k

G�l baba



  

  

 Rengeteget dolgozom tov�bbra is �s �r�l�k, hogy azt csin�lom, amit szeretek.

* Hozz�sz�l�s az �r�shoz:
Szerett�nk D�rival dolgozni. �gy ut�lag tudom, hogy a szer�nys�ge, a t�relme, sz�val az egy�nis�ge miatt. Pedig a tehets�ge miatt elsz�llhatott volna, nem tette. Olyan al�zattal tudta �s tudja ezt a szakm�t csin�lni, amit tan�tani lehetne. Most van egy ki�ll�t�sa Nagykanizs�n. Az a baj, hogy messze van. Menk� Ter�zia
 

Bessenyei Zs�fia eml�k�re 2.

   Gy�rb�l �rkezett a t�rsulathoz. L�thattuk m�r Szomory Dezs� darabj�ban: Hagyd a nagypap�t! Szab�ky Zsigmond Rafael, majd  �rk�ny T�t�kj�nak Marisk�jak�nt, amikor elj�tt 1995-ban Tennessee Williams: A v�gy villamos�nak bemutat�ja.

  

Ezt �rtam akkor r�la a Heves Megyei Napban: "... Nincs pillanat, amikor laz�tani lehetne, koncent�r�lni kell r�, nehogy elsza�lasszunk valami gy�ny�r�t. ...  Kend�zetlen�l, egyetlen hamis pillanat n�lk�l adta �t mag�t szerep�nek �s a k�z�n�s�gnek. K�l�n�sen fe�lejthetetlen az utols� percek �z�tt tekintete, amelyben Blanche eg�sz addigi �s j�v�beli �let�nek szint�zise volt benne." Mindig nagy v�rakoz�ssal figyeltem, s szerettem ak�r tragikus, ak�r komikus (p�ld�ul: A montmartre-i iboly�ban) szerepeiben. Szerettem. Akkor is, amikor �vekkel k�s�bb m�r betegen nem �rezte mag�t olyan biztons�gban a sz�npadon, mint addig. Drukkoltam neki.
  Sz�npadon k�v�lr�l k�t epiz�dot szeretn�k elmes�lni szem�lyes eml�keimb�l, hogy �rz�keltessem milyen is volt �. Az egyik el�ad�sra elvittem az oszt�lyomat – gyakran ment�nk gyerekekkel – �s megbesz�lt�k, hogy ut�na tal�lkozhatnak a szerepl�kkel. P�r nappal azel�tt volt egy botr�ny, amikor a szint�n ifj� k�z�ns�g annyira nem figyelt �s annyira zavarta az el�ad�st, hogy az le is �llt. Azt az�ta sem �rtem, hol voltak, mit csin�ltak ezalatt a pedag�gus koll�g�k... A besz�lget�sen szinte mindenki ott volt, aki benne volt a darabban, kedvesek �s k�zvetlenek voltak. (Ez egy�bk�nt a t�bbi hasonl� alkalommal is mindig �gy t�rt�nt, h�l�s is vagyok �rte a mai napig.) A v�g�n Zs�fia megk�sz�nte a gyerekeknek, hogy az el�ad�st olyan fegyelmezetten �s �szinte �rdekl�d�ssel k�vett�k �s "nem al�zt�k meg a sz�n�szeket" olyan magatart�ssal, amit nemr�g el kellett viselni�k. A m�v�sz, akit �h�tattal n�ztek m�g az el�bb a sz�npadon, most nekik mondott k�sz�netet egyszer�en, term�szetesen. M�sik eml�kem egy sz�l r�zs�hoz f�z�dik. Ezt akkor vittem neki, amikor m�r kezd�d�tt az eml�tett bizonytalanabb id�szak. Hitetlenkedve k�rdezgette: "Nekem? T�nyleg nekem?". Megfogta a kezem �s megsimogatta k�sz�netk�ppen. "L�tj�tok, mit kaptam?" - k�rdezte a k�zel�nkben �ll�kt�l. El�ttem van az �r�m a szem�ben.



�vadny�t� ut�n...  Sata �rp�d, Tat�r Gabi, Bessenyei Zs�fia

  Amikor meghalt, a sz�nh�z honlapja m�ltatlanul hetekig nem reag�lt erre, f�nyk�pe is gy�szkeret n�lk�l szerepelt tov�bb a t�rsulati tagok k�z�tt…  
   Tudom, hogy sokan szerett�k �s tisztelt�k!

A Bessenyei Zs�fi�ra t�rt�n� eml�kez�s II. r�sze a blog egy kor�bbi �r�s�nak �temel�se a sorozatba (a 2011-es �v �r�sai k�z�l t�r�ltem). Az els� megjelen�s idej�n a k�vetkez� hozz�sz�l�sok sz�lettek:

- Nagyon szerettem �t. Bajcsi Be�ta
- Nagyon sajn�lom, hogy elment. J� bar�tok voltunk. Nyugodjon
  b�k�ben! Bajcsi Lajos
- A v�gy villamosa... Ha tehett�k, �mulattal n�zt�k a takar�sb�l,
  mi, akkori "kiscsik�k"... nagyon szerett�k �t! Varr� Emese
- K�tszer j�tszottunk testv�rt. Hagyd a nagypap�t �s A v�gy
  villamosa. Az�ta h�vott tes�nak. Remek sz�n�szn� �s egy nagy
  sz�v. Sajnos, csak volt... Dimanopulu Afrodit�
- Arany gyerek volt... 1980-ban j�tszottunk egy�tt el�sz�r, a
  Kedves csirkefog�k c�m� Steinbeck reg�nyb�l k�sz�lt
  musicalben, a Csirkefog�kban. Szatm�ri Gy�rgy
        

Bessenyei Zs�fia eml�k�re

1. Moravek Krisztina �r�sa



Moravek Krisztina �s Bessenyei Zs�fia (Tennessee Williams: A v�gy villamosa)

  Annyi id�s volt, mint �n most, mikor a gy�ri sz�nh�zhoz ker�ltem huszonk�t �vesen. �ntudatosan, k�ny�rtelen�l l�ptem be els� sz�nh�zamba, legal�bbis most �gy eml�kszem r�. Azt hittem, �n vagyok a mindent els�pr� erd�lyi fantasztikum. Szem�rmetlen�l szemtelen, pik�rt magabiztoss�ggal szerettem volna magam�v� tenni az eg�sz vil�got. �n voltam a fiatal, a mindent tudok, a g�tl�stalan.
   Cs�kolommal k�sz�ntem az id�sebb sz�n�szn�knek, ezzel is �reztetve fiatal korom f�l�ny�t.
   Mai napig is sz�gyellem Zs�fi, �s ha �gy a k�t vil�g k�z�tt �tl�pve, szeretn�k bocs�natot k�rni T�led minden nagyk�p�, b�nt� tettem�rt.
   Mert t�led tanultam meg nagyon sok mindent.  Legink�bb azt, hogy ha a klubban eszm�letlens�gig m�morosak vagyunk, az ember l�ny�nak akkor is �rin�nek kell maradnia, �s a humort mindig c�lzottan, de „comme il faut” - ahogy mondani szoktad - k�z�lj�k. Megtanultam t�led, hogy mit jelent igazi koll�g�nak lenni, „pajt�snak” - ezt is te mondtad, hogyan osszuk meg utols� forintjainkat h� v�g�n, p�nz h�j�n mik�nt var�zsoljunk Bagarol-b�l szempillafest�ket, hogyan seg�ts�k egym�st megbukott szerelmeink elveszt�se ut�n, �s mik�nt lehet csirke farh�tb�l nagyszer�t enni.
   Nagyszer� koll�ga volt�l, nagyon szerettelek �s szeretlek most is. Sokszor eszembe jutsz, eml�kezem, hogy mekkor�kat nevett�nk. K�sz�n�m, hogy hozz�m mindig �szinte volt�l, nyested a vadhajt�saimat, �s rettenetes term�szetem ellen�re megmaradhattam melletted.
   �s ezt csak neked… V�g�l r�j�tt�l, hogy mit keresett a s�lt hal a zsebedben �jszaka f�l tizenkett�kor? Ezen hogy s�rtunk, vinnyogva, nevetve s�rtunk.
   Erre eml�kszem, �s �gy maradt�l meg nekem. Comme il faut, minden k�r�lm�nyek k�z�tt �rin�nek, nevet�, csod�latos vil�gnak, ami nekem m�g jelen, gyermekemnek pedig tan�tand� j�v�. Mes�ltem neki r�lad, tudja ki vagy, �s �gy megy ez sz�pen tov�bb. �desany�d k�k s�l�t �rz�m, kis bizsu f�lbeval�dat hordom.
   Egyszer megkereslek, �s �g�rem, j�t fogunk nevetni.


Menk� Ter�zia hozz�sz�l�sa:
"Sz�p, kedves �r�s. Ami egy bar�ts�gr�l sz�l. Moravek Krisztina viszont val�ban egy "erd�lyi fantasztikum"! Tehets�ges sz�n�szn� a maga szertelens�g�vel. Legal�bb is �n annak idej�n fiatalon (ezt az � kor�ra �rtem) �lyennek ismertem meg. Sajn�ltam amikor �gy d�nt�tt, hogy az �tja m�sfel� viszi. Nem amiatt, hogy mert d�nteni, hogy elmegy a vil�g m�sik fel�re, hanem amiatt, hogy nem marad a T�rsulatban."
                      

Kiss S�ndor
T�red�kes eml�keim h�rom �vtized t�vlat�b�l - 2.

   Gali L�szl� felk�r�s�hez egy sz�momra kedves t�rt�net f�z�dik. Debrecenben, egy rendezv�nyen, �s az azt k�vet� fogad�son hozott �ssze vele a v�letlen. Mint az ut�bb kider�lt, szerencs�s tal�lkoz�s volt. Pezsg�s poh�rral a kezemben �gyelegtem a teremben, amikor is felfigyeltem egy t�bbs�g�ben h�lgyek alkotta kis t�rsas�gra. Nem volt neh�z, mert �de sz�nfoltot alkottak a t�bbnyire meglett kor�, �lt�ny�s, nyakkend�s, kit�ntet�sekkel teleaggatott egyenruh�s urak k�z�tt. Odakeveredtem hozz�juk, kider�lt, hogy a Csokonai Sz�nh�z m�v�szei ver�dtek egy csoportba k�z�ppontban direktorukkal. Miut�n kider�lt, hogy �n az orsz�g mely v�ros�b�l j�ttem, �rdekl�dni kezdtek az egri sz�nh�zzal kapcsolatos h�rekr�l, �tkeres�s�nkr�l, az �n�ll�s�g el�r�s�r�l, a kezdeti neh�zs�gekr�l, tov�bbi elk�pzel�seinkr�l. A fesztelen besz�lget�s v�g�n Gali L�szl�, a r� jellemz� mosollyal az arc�n csendesen megjegyezte, hogy neki nagyon tetszik Eger, mindaz, amit a sz�nh�z�rt tesz a megye, a v�ros. Ha sz�ks�g lenne r�, sz�vesen j�nne seg�teni. Ezzel el is v�ltunk, besz�lget�s�nk hom�lyba veszett. Mikor kitud�dott Szikora J�nos d�nt�se, Budapestre t�rt�n� t�voz�sa, felid�z�d�tt bennem a debreceni tal�lkoz�s, az ottani besz�lget�s, amit megosztottam koll�g�immal, a megyei tan�cs oszt�lyvezet�j�vel, munkat�rsaival.
  Gondoltuk, meg�r egy tal�lkoz�st. Az eml�tettekkel egyet�rt�sben elutaztam Debrecenbe, ahol tal�lkoztam Gali Lacival �s csak annyit mondtam, most van sz�ks�g r�d. �s � hajland�s�got mutatott. Hazat�rv�n t�j�koztattam a sz�nh�z fenntart�j�nak, kinevez�si jogk�rrel rendelkez� test�let�nek k�pvisel�j�t, dr. Kov�cs J�nost, a m�vel�d�si oszt�ly vezet�j�t a debreceni besz�lget�sr�l (*1). Miut�n Gali L�szl� beadta p�ly�zat�t „h�zt�zn�z�be” mentek, t�rgyal�st folytattak Hajd� megyei partnereikkel. Nem voltak k�nny� helyzetben, hiszen a debreceniek nem adt�k egyk�nnyen beleegyez�s�ket.
   De Gali L�szl� j�tt �s k�vette �t egy tehets�ges, az �j t�rsulat magj�t alkot� csapat.
  1987 �sz�n megsz�letett �s bemutatkozott a G�rdonyi G�za Sz�nh�z �n�ll� t�rsulata. Eml�kezetes nap volt a bemutat� napja. Izgatottan v�rtuk az est�t. S�t� Andr�s Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja (*2) c�m� darabj�nak bemutat�j�t, Gali L�szl� rendez�s�ben. �s boldogan tapsoltunk az el�ad�s v�g�n. Fergeteges siker volt, az �j t�rsulat �s a k�z�ns�ge egy�tt �nnepelt. �s mi, akik �l�re �lltunk a f�ggetlens�gi t�rekv�seknek, boldogan mondtuk egym�snak, siker�lt, megvan, ez a mi�nk, �s mindent megtesz�nk megmarad�s��rt. �gy gondolom, rajtunk k�v�l ugyan�gy �rzett a darabot vastapssal jutalmaz� publikum is.
   Az indul� darab v�laszt�sa, bemutat�sa, az �vadra sz�l� m�sorterv �rz�keltette azt, amit Gali L�szl� kinevez�se idej�n megfogalmazott, majd a k�vet� �vekben munk�j�val, nyilatkozataival meger�s�tett. Az egri sz�nh�z arculat�nak n�psz�nh�zinak kell lenni. Ir�ny�t�sa alatt a f�ggetlen sz�nh�z azz� is v�lt.


 

Gali L�szl� �s Kiss S�ndor - a h�tt�rben Iv�dyn� Both �va, Farkas Piroska, Menk� Ter�zia, Sebesty�n J�nos

   A G�rdonyi G�za Sz�nh�z h�rom tagozattal alakult meg. A k�sz�nh�z mellett a Harlekin B�bsz�nh�z �s az Agria J�t�ksz�n alkottak egy int�zm�nyi egys�gkeretet. Ez a d�nt�s akkor nagyon j�nak bizonyult.
    Az Agria J�t�ksz�n (*3) az �n�ll�s�gi t�rekv�sek egyik �llom�sak�nt j�tt l�tre. Az �vek sor�n sok neves sz�n�sz v�llalt munk�t Egerben, ny�ron v�rosunkban �ltek, szinte csal�dtagk�nt �rezt�k vend�gszeretet�nket. A produkci�k a k�v�ncsi egriek szeme el�tt k�sz�ltek a v�rban. �s remek, a k�z�ns�g �ltal kedvelt, a szakkritika �ltal is elismert, az idegenforgalom szempontj�b�l vonz� el�ad�sok sz�lettek. Egy er�s szellemi b�zisra �p�l�, egyre gazdagabb technikai h�tt�rrel rendelkez�, j�l vezetett int�zm�nny� v�lt az Agria J�t�ksz�n. Tagozatk�nt val� integr�l�sa nagyban seg�tette a m�r �n�ll� sz�nh�z munk�j�nak beind�t�s�t. Felk�sz�lt sz�nh�zi szakemberek ker�ltek a m�r f�ggetlen int�zm�ny vezet�s�be. J�n�s Zolt�n a ny�ri sz�nh�z igazgat�ja �gyvezet� igazgat�k�nt, Menk� Ter�z (*4) pedig gazdas�gi vezet�k�nt folytatta kor�bbi munk�j�t.
   A ny�ri sz�nh�z tagozatk�nt val� m�k�dtet�se kedvez�en hatott annak tov�bbi munk�j�ra. Gazdas�gosabb� v�lt m�k�dtet�se, olyan darabok is bemutat�sra ker�ltek, amelyeket a sz�nh�z a k��p�let�ben m�g nem j�tszott ki, �s olyanok sz�lettek a szabadban, amelyek m�g magas el�ad�ssz�mban arattak sikert a Hatvani kapu t�ren. Ilyen volt p�ld�ul Webber: J�zsef �s a sz�nes sz�lesv�szn� �lomkab�t c�m� musical. A L�ceum udvar�n t�hegynyi hely sem maradt �resen. Volt eset, amikor az el�ad�st nem kezdhett�k el, mert az emeleti ablakokban is �ltek �s �lltak az emberek, mi pedig tartottunk a balesett�l.
   Sajn�ltam, amikor ez a k�z�s munka megsz�nt. Abban az id�ben neh�z id�szaka volt a sz�nh�znak, a te�trum vezet�s�nek egy sor �jabb kih�v�ssal kellett szemben�znie. A kilencvenes �vek elej�n megv�ltozott a t�mogat�si rendszer, komoly vit�k alakultak ki a v�rosi �s a megyei �nkorm�nyzat k�z�tt abban, hogy az �llami t�mogat�s mellett milyen ar�nyban j�ruljanak hozz� a sz�nh�z m�k�d�s�hez. A d�nt�shoz� test�letek egyn�mely tagja r�sz�r�l elhangzott olyan v�lem�ny, hogy vissza kellene t�rni a befogad�-bemutat� m�k�d�si form�ra. Volt, ki azt fogalmazta meg, m�g az � telep�l�s�n nem �p�tik meg a j�rd�t, nem szavazza meg a sz�nh�z t�mogat�s�t. Term�szetesen nem ez volt a jellemz�, de terhelte az egy�ttm�k�d�st. Ezekben az �vekben kem�ny t�rgyal�sok folytak a k�lts�gvet�sr�l. Gali L�szl�nak nem volt k�nny� dolga, m�g be sem fejezte a t�rsulat �p�t�s�t, m�ris elvon�sokkal szembes�lt az int�zm�ny. Ez vezetett oda, hogy a ny�ri sz�nh�zi tagozatunk finansz�rozhatatlann� v�lt. Sokat vesz�tett ezzel a sz�nh�z, vesz�tettek a n�z�k, �s szeg�nyebb lett Eger v�ros idegenforgalmi k�n�lata.
   A Harlekin B�bsz�nh�z tagozatt� v�l�sa sz�ks�gszer� volt, mert a m�r k�t �vtizede eredm�nyesen, magas m�v�szi sz�nvonalon m�k�d�, itthon �s k�lf�ld�n egyar�nt elismert amat�r m�v�szeti egy�ttes hivat�soss� v�l�sa, csak a k�sz�nh�zhoz val� csatlakoz�ssal val�sulhatott meg (*5). Az egy�ttes m�v�szei e keretek k�z�tt, Egerbe kihelyezett tagozaton szerezt�k meg v�gzetts�g�ket, v�ltak okleveles b�bsz�n�ssz�. A h�rom tagozat eredm�nyesen m�k�d�tt egy�tt, k�l�n�sen az indul�s idej�n. B�bsz�n�szek vettek r�szt nagysz�npadi produkci�kban �s ford�tva. K�z�s rendez�sekkel, el�ad�sokkal tal�lkozhatott a k�z�ns�g. Sikeres id�szak volt. De sz�knek bizonyult m�r ez a keret is a b�btagozat sz�m�ra, sikereik alapj�n v�gytak az �n�ll�s�gra, �s ez bek�vetkezett. Erre akkor ny�lt alkalom, amikor Eger v�ros �s Heves megye �nkorm�nyzatai meg�llapodtak abban, hogy megsz�ntetik az egyes int�zm�nyek kett�s finansz�roz�s�t. �gy a sz�nh�z�t is. De m�dosult a fel�ll�s. A Harlekin B�bsz�nh�z, mint tagozat megsz�nt �s �n�ll� int�zm�nyk�nt Eger v�roshoz ker�lt, a G�rdonyi G�za Sz�nh�z maradt a Megyei �nkorm�nyzat ir�ny�t�sa alatt, tagozat n�lk�l folytatta munk�j�t.
   Err�l az id�szakr�l, az indul�s �veir�l m�g sok mindent lehetne �rni. Gondolom �gy vannak ezzel azok a bar�taim is, akik m�r helyet kaptak e f�rumon.
   Sz�lhattam volna a sz�nh�z berkeiben foly� sz�n�szk�pz�sr�l, B�kai M�ria �s m�v�szt�rsai gondos, k�vetelm�nyeket t�maszt� munk�j�r�l. Arr�l, hogy szem�lyes p�ld�juk, sz�n�szi �s oktat� munk�juk eredm�nyek�ppen h�nyan v�lasztott�k hivat�suknak a sz�nh�zi munk�t, v�ltak elismert sz�n�ssz�, �nekess�, rendez�v�, sz�nh�zalap�t�v�, mese�r�v�, �gyel�v�, rendez�asszisztenss� �s m�g sorolhatn�m.
   �rhattam volna a nemzetk�zi kapcsolatokr�l, amelyek ki�p�t�se m�r a kezdetekkor megkezd�d�tt. Vend�gj�t�kokr�l, vend�grendez�sekr�l. Marosv�s�rhely, Nagyv�rad, �jvid�k, Lublin, Kassa megannyi helysz�n, megannyi �lm�ny.



Lengyelorsz�g - turn�n a t�rsulat

     �s m�g, �s m�g…
   �s m�g arr�l, hogy szerencs�s �s boldog embernek �rzem magam. Szerencs�snek, mert munkat�rsaimmal egy�tt r�szt vehettem, adott esetben vezet� szerepet v�llalhattam a G�rdonyi G�za Sz�nh�z �n�ll�s�g��rt foly� k�zdelemben. �s boldog, hogy amit c�lul t�zt�nk ki, megval�sult. �s boldog, mert a sz�nh�z k�z�ss�ge, elismerve a sz�nh�z�rt �s a sz�nh�zban v�gzett munk�mat �r�k�s tagj�v� v�lasztott.
   Boldogan �s b�szk�n viselem a „G�rdonyi G�za Sz�nh�z �r�k�s Tagja” c�met.

* 1. Dr. Kov�cs J�nos visszaeml�kez�se. A sorozat 7. �s 8. r�sze.
     2. S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja. A sorozat 27. r�sze.
     3. Agria J�t�ksz�n. A sorozat 5. r�sze
   4. Menk� Ter�zia visszaeml�kez�sei. A sorozat 9., 10., 11. �s 12. r�sze
   5. Harlekin B�bsz�nh�z. A sorozat 18. �s 19. r�sze.
         

Kiss S�ndor
T�red�kes eml�keim h�rom �vtized t�vlat�b�l - 1.

("... �hatatlanul el� fog fordulni, hogy ugyanarr�l az esem�nyr�l, el�ad�sr�l, m�v�szr�l t�bb r�szben is sz� esik, hiszen a visszaeml�kez�k t�bbsz�r ugyanazokat a pillanatokat tekintik eml�kezeteseknek." - �rtam a sorozat legels�, bevezet� r�sz�ben, s ahogyan el�re l�that� volt, �gy is t�rt�nt. M�gis minden visszaeml�kez�s �jat ad m�g ezekben az esetekben is, hiszen ki-ki saj�t szemsz�g�b�l, szem�lyes �lm�nyeivel l�ttatja a m�ltat... J.F.)

  Nem k�nny� �rni arr�l, amir�l m�r t�bben elmondt�k illetve le�rt�k v�lem�ny�ket, amivel kapcsolatban id�zt�k eml�keiket., legyen az a sz�vemhez legkedvesebb t�ma, �letem meghat�roz� id�szaka, a G�rdonyi G�za Sz�nh�z t�rt�nete, a t�rsulat �jj�szervez�se. Ezzel a megjegyz�ssel tam�skodtam, amikor Juh�sz Ferenc tan�r �r, r�gi bar�tom felkeresett, hogy kapcsol�djam az �ltala ind�tott sorozathoz, osszam meg eml�keimet, az �n l�t�sm�domban tegyem k�zz� az akkor t�rt�nteket.
   Itt szeretn�m megjegyezni – kapcsol�dva Menk� Teri a t�rsulat �s a maga nev�ben megfogalmazott k�sz�net�hez -, hogy nagyra �rt�kelem �tlet�t, munk�j�t, amit a G�rdonyi G�za Sz�nh�z jelen�nek dokument�l�s�ban �s m�ltj�nak felt�r�s�ban v�gez. Nek�nk, kort�rsaknak blogja �rdekes olvasm�ny, a j�v� kutat�inak, akik majdan sz�nh�zt�rt�nettel foglalkoznak, k�sz anyag, ami alapvet�en a szem�lyes �lm�nyekre, visszaeml�kez�sekre �p�l.
   Visszat�rve a felk�r�sre, k�sz�nettel elfogadtam. Ism�telten �tolvastam az addig megjelent �r�sokat, r�d�bbentem, hogy egy�ltal�n nincs k�nny� helyzetem, hiszen az adott id�szak minden fontos mozzanata ismertt� v�lt. �gy h�t arra gondoltam, r�viden elint�zem azzal, �n is ott voltam, k�zrem�k�dtem, ha kellett, az �lre �lltam. Gondolom, a tan�r �r egy ilyen dolgozatra szekund�t adna, ez�rt h�t er�t vettem magamon �s a g�p el� �ltem.
  Abban mindannyian egyet�rt�nk, hogy Eger v�ros polg�rai mindig megk�l�nb�ztetett figyelemmel fordultak a sz�nh�zm�v�szet fel�, minden korban szerett�k a sz�nh�zat, tisztelt�k �s megbecs�lt�k a sz�n�szt. Sz�nh�zt�rt�neti dokumentumok igazolj�k, hogy t�bb mint k�t �vsz�zaddal ezel�tt, a magyar nyelv� sz�nj�tsz�s hajnal�n, Egerben j�rt Kelemen L�szl� t�rsulata, s Egerben akkor sz�laltak meg el�sz�r sz�n�szek magyarul a sz�npadon.
   Ez a szeretet a k�s�bbiekben is tapasztalhat� volt, tal�n ez�rt is sz�vesen v�lasztott�k az orsz�got j�r� sz�nj�tsz� csoportok, alkalmi t�rsulatok j�tsz�hely�l v�rosunkat, l�ptek fel a legk�l�nb�z�bb helyeken, szabadt�ren, iv�kban, ideiglenes �p�tm�nyekben.
   S ez a szeretet �s a sz�nh�z�rt val� tenni akar�s �vtizedeket, sz�zadokat �t�vel�en ma is jellemzi az egri publikumot.
   Mert az egri polg�r szerette a sz�nh�zat, t�bb �v el�k�sz�lete ut�n, �lland� otthont ad� �p�letet emelt Th�lia papjainak. De b�rmennyire szerette, �n�ll� t�rsulatot csak 1955-ben kapott �s b�rmennyire szerette, 1965-ben megfosztott�k az egri sz�nh�zat �n�ll�s�g�t�l, �s mert kitart�an szerette, siker�lt azt 1985-ben visszaszerezni.
   A k�z�ns�g, a civil szervezetek, az egri �rtelmis�g t�mogat�sa, bizalma adta azt az er�t, elsz�nts�got, ami sz�ks�ges volt az �n�ll�s�g visszaszerz�s�hez, az �n�ll� t�rsulat ki�p�t�s�hez.
   1965-ben m�g az Egri Tan�rk�pz� F�iskola polg�ra voltam, kapcsolatomat a sz�nh�zzal Moliere nev�t visel� b�rletem jelentette. Akkort�jt a f�iskola b�rlettel rendelkez� hallgat�i megt�lt�ttek egy n�z�teret, s tan�raikkal egy�tt - nem fel�gyelet�vel, hanem egy�tt - l�togatt�k az el�ad�sokat. Nem volt ritka, hogy az el�ad�st k�vet� napon az anal�zis �ra az el�z� est�n l�tottak megbesz�l�s�vel kezd�d�tt. A sz�nh�z �sszevon�s�r�l, annak el�k�sz�t�s�r�l keveset hallottam, f�iskolai hallgat�k�nt �rdekl�d�si k�r�m�n k�v�l estek a kult�rpolitika nagy k�rd�sei. Csak akkor tudatosult bennem, amikor h�re kelt, hogy Johann Strauss A denev�r c�m� nagyoperettje az utols� olyan el�ad�s, ami az egri sz�npadon sz�letik meg �s a sz�nh�zat �sszevonj�k a miskolci te�trummal.
   Az elm�lt �vsz�zad (!) hatvanas �veinek elej�n a kultur�lis �gazat orsz�gos ir�ny�t�i n�gy k�rzeti sz�nh�z kialak�t�s�t tervezt�k, k�zt�k az �szak-Magyarorsz�g k�rzeti sz�nh�zat a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z �s az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z �sszevon�s�val. E d�nt�s c�lja az volt, hogy egy sokoldal�bb, magasabb m�v�szi sz�nvonalon m�k�d� alkot� k�z�ss�g j�jj�n l�tre.
  A n�gy k�z�l csak egy �lt�tt testet. Hogy a mi eset�nkben ez megt�rt�nhetett, abban nagy szerepet j�tszott Lendvai Ferenc, a sz�nh�z akkori igazgat�ja, aki teljes mellsz�less�ggel t�mogatta a koncepci�t, k�l�nb�z� f�rumokon �rvelt mellette, ecsetelte annak �ltala �s a d�nt�shoz�k �ltal v�lt el�nyeit �s vett r�szt a v�grehajt�sban (*1). � volt a G�rdonyi G�za Sz�nh�z utols� �s lett az �sszevont Miskolci Nemzeti �s Egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z els� igazgat�ja.

   A h�zass�g, mint k�ztudott nem v�lt be. A frigy h�tr�nyait n�z�k�nt, majd kult�r�val foglalkoz� politikusk�nt is tapasztaltam.  E f�rum kor�bbi �r�saiban t�bben is kifejtett�k err�l v�lem�ny�ket. �ltal�ban azt szoktuk hangs�lyozni, hogy az �sszevont sz�nh�z vezet�i nem tartott�k be az egyes�l�st megel�z�en elfogadott alapelveket, az akkor tett �g�reteket, nem hajtott�k v�gre azokat a feladatokat, amelyek az egyes�l�s sor�n r�gz�t�sre ker�ltek. Leggyakrabban a m�sorpolitika �tgondolatlans�g�t, az el�ad�ssz�m cs�kken�s�t, a t�jel�ad�sok drasztikus megfogyatkoz�s�t eml�tik, s azt,, hogy Eger v�ros is t�jhelly� v�lt, a sz�n�szek busszal j�ttek, s busszal t�voztak, a sz�nh�z t�rai ki�r�ltek, azok a sz�nh�zi szakemberek, akik nem ker�ltek �t Miskolcra, t�vozni k�nyszer�ltek a sz�nh�zt�l, adott esetben a v�rosb�l. N�zetem szerint enn�l t�bb t�rt�nt. K�rosan hatott Eger t�rsadalmi �let�re, az itt l�v� kultur�lis, m�vel�d�si �s oktat�si int�zm�nyek munk�j�ra is. A sz�nh�zat, mint saj�tos profil�, t�bb m�v�szeti �gat szintetiz�l� alkot� m�helyt a k�z�ns�g�n t�l, egy akt�v szellemi k�z�ss�g �lelte k�r�l, sokaknak munk�t is adva. Zen�szek, �nekesek, �nek- �s t�nctan�rok, grafikusok, statiszt�k, amat�r egy�ttesek vettek r�szt a sz�nh�z munk�j�ban, m�k�dtek k�zre az el�ad�sokon. Kritik�k jelentek meg egri �js�g�r�k, f�iskolai tan�rok, jog�szok toll�b�l. S a sz�n�sz is jelen volt a v�ros k�z�let�ben, iskolai p�diumokon, k�z�ss�gi rendezv�nyeken akt�v r�sztvev�k�nt, piacokon, �ttermekben az utc�n ismer�sk�nt, bar�tk�nt. A sz�nh�z m�v�sz klubja a v�ros �rtelmis�g�nek �l�, eleven f�ruma volt.
   Mindez az �sszevon�ssal megsz�nt. Ez is fel�rand� a vesztes�gek list�j�ra.
   A felismer�sb�l k�vetkezett a v�ltoz�s ig�nye, de a h�sz�vi h�zass�g ut�n a v�l�s nem ment egyszer�en. Figyelm�kbe aj�nlom azoknak a - mai �s a majdani - d�nt�shoz�knak, akik v�lt, vagy val�s neh�zs�geket �tszervez�ssel int�zm�nyek �sszevon�s�val k�v�nnak lek�zdeni, hogy k�nny� egy tollvon�ssal d�nteni, de nagyon neh�z a t�ves d�nt�st beismerni, �s hossz� �vek munk�ja kell annak korrig�l�s�ra.
   Ez a mi sz�nh�zunk eset�ben is �gy volt. K�zel k�t �vtized �sszefog�sa, munk�ja hozta meg az eredm�nyt. A sz�nh�z szeret� k�z�ns�g mellett nagy szerepe volt ebben az akkori megyei lap, a N�p�js�g szerkeszt�s�g�nek, Gyurk� G�za f�szerkeszt� helyettesnek, majd f�szerkeszt�nek �s M�rkusz L�szl�nak, a lap kultur�lis rovatvezet�j�nek, akik teret adtak az egri v�lem�nyeknek, az egri k�z�ns�g el�gedetlens�g�nek, �s �r�saikban sz�mon k�rt�k a sz�nh�z vezet�s�t, szembes�tett�k a kor�bbi �g�retekkel, azok be nem tart�s�val. Nagy volt a nyom�s az akkori sz�nh�zi vezet�sen, akik kezdetben v�dt�k a mund�r becs�let�t, magyar�zt�k a magyar�zhatatlant, objekt�v okokra hivatkozva a teljes�t�s elmarad�s�t. A hetvenes �vek v�g�n azonban m�r r�sz�kr�l is hangot kaptak olyan v�lem�nyek, amelyek az akkori �llapot fenntarthatatlans�g�ra utaltak.
   M�rkusz L�szl� 1978-ban k�sz�tett egy interj�t Sall�s G�bor igazgat�val (*2), aki megpr�b�lta az �js�g�r� k�rd�seire v�laszolva a m�sorpolitik�val kapcsolatos kifog�sokat megmagyar�zni, utalva azokra az ellentmond�sokra, amelyek a miskolci �s az egri k�z�ns�gig�ny k�l�nb�z�s�g�ben, a darabok utaztat�s�ban rejlik. Ebben az �r�sban a cikk �r�ja egy�rtelm�en tolm�csolta azt a v�lem�nyt, hogy „ a rosszul siker�lt sz�nh�zi h�zass�g, amely ma m�r egy�rtelm�en g�tolja a t�rsulat m�v�szeti munk�j�t korl�tozza a sz�nh�z miskolci �s egri, Borsod �s Heves megyei jelenl�t�t.” A sz�nigazgat� v�lasza erre az volt: „Meggy�z�d�s�nk, hogy a fejl�d�s az �n�ll� egri sz�nh�z fel� vezet.” Ezen v�lem�ny�t al�t�masztand� jegyezte meg kor�bban, hogy az egri k�telezetts�gek ell�t�sa kedvez�tlen�l hat a sz�n�szek szerz�d�si kedv�re is. T�bben az adott �vben t�voztak a sz�nh�zt�l. E nyilatkozat birtok�ban b�ztunk abban, hogy �n�ll�sod�si terv�nket a sz�nh�z vezet�i nem akad�lyozz�k, az nem �tk�zik a miskolci sz�nh�z ellen�ll�s�ba.
   A hetvenes �vek v�g�n ker�ltem a megyei p�rtbizotts�gra, kezdetben, mint oszt�lyvezet�, k�s�bb a p�rtbizotts�g d�nt�shozatali test�let�nek tagjak�nt, titk�rak�nt – mai sz�val �lve – lobbyztam annak �rdek�ben, hogy az akkor arra h�vatott f�rumok hozzanak politikai d�nt�st, �rtsenek egyet a miskolci sz�nh�zt�l val� elszakad�si t�rekv�seinkkel. B�r voltak k�telked�k, akik az akkor is neh�z gazdas�gi helyzetre hivatkozva �vtak a terv megval�s�t�s�t�l, mondv�n minek ennyi p�nzt �s energi�t �lni egy �n�ll� sz�nh�zba, hiszen akadnak enn�l fontosabb feladatok is, vagy azzal, hogy a sz�nh�z nehezen ir�ny�that� �zem. �gy gondoltam �s gondolom ma is, hogy egy sz�nh�z, mint alkot�m�hely l�t�t vagy nem l�t�t nem az alapj�n kell meg�t�lni, hogy fenntart�sa mennyibe ker�l, hanem az alapj�n, hogy milyen �rt�keket hordoz, ad �t k�z�ns�g�nek. Ami pedig a nehezen ir�ny�that� �zemet illeti, a politika szerepl�inek, fenntart� szervezeteknek a feladata abban mer�l ki, hogy biztos�tsa az int�zm�ny m�k�d�s�hez sz�ks�ges felt�teleket, a m�sorpolitika alak�t�sa a sz�nh�zra, mint alkot�m�helyre, annak vezet�ire tartozik. Ennek szellem�ben k�sz�tett�k el�, majd vezett�k le a k�l�nv�l�st, az �n�ll� int�zm�ny l�trehoz�s�t.
   A nyolcvanas �vek elej�n gyorsultak fel az esem�nyek. Siker�lt olyan gazdas�gi, t�rsadalmi poz�ci�t kialak�tani a megy�ben, amire alapozva megsz�letett az al�bbi �ll�sfoglal�s. „Heves megye p�rt �s �llami vezet�i, a m�v�szetpolitika ir�ny�t�i a M�vel�d�si Miniszt�riumn�l kezdem�nyezik a sz�nh�z k�l�nv�l�s�t, s megkezdik egy �n�ll� t�rsulat megteremt�se �rdek�ben a sz�ks�ges int�zked�seket egyet�rtve a Borsod - Aba�j - Zempl�n megyeiekkel.” Ez a politikai d�nt�s szabad kezet adott a szakmai szervezeteknek, int�zm�nyeknek a konkr�t t�rgyal�sok megkezd�s�re, folytat�s�ra, a k�l�nv�l�s technikai, szervezeti el�k�sz�t�s�re, lebonyol�t�s�ra, a m�k�d�s gazdas�gi h�tter�nek biztos�t�s�ra, a forr�sok megjel�l�s�re.  Ezek a besz�lget�sek, vit�k nem voltak minden esetben egyszer�ek. Voltak kik naivnak tartottak minket, voltak kik egyenesen �r�ltnek, t�bbs�g�ben azonban becs�lt�k elt�k�lts�g�nket, kitart�sunkat, j� sz�nd�kkal seg�tett�k munk�nkat. dr. Kov�cs J�nos visszaeml�kez�seiben r�szletesebben sz�lt err�l. E j� sz�nd�k� seg�ts�g k�sz�nhet� volt tal�n annak is, hogy l�tt�k, az �gyben elj�r�k minden f�rumon egys�gesen l�pnek fel, Heves megye �s Eger v�ros test�letei, munkat�rsai, tan�csi �s politikai vezet�i, a v�rosi �s a megyei int�zm�nyek dolgoz�i munkak�r�kb�l egym�st seg�tve v�gzik munk�jukat. Egys�ges akarattal Eger v�ros �s Heves megye polg�rainak t�mogat�s�val teszik dolgukat.
   V�g�l is bek�vetkezett, amit kezdetben kevesen hittek, 1985. janu�r elsej�n �n�ll�v� v�lt az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z.
   Igazgat�-f�rendez�je Szikora J�nos, aki Miskolcr�l �rkezett Egerbe. Fiatal, addig csak rendez�seir�l ismert �s elismert sz�nh�zi szakember. Az �ltala m�g Miskolcon rendezett R�me� �s J�lia el�ad�s �ri�si szakmai �s k�z�ns�gsikert aratott. �r�mmel vett�k, hogy elfogadta a fenntart� szervezet felk�r�s�t �s v�llalta az igazgat�i teend�ket, annak ellen�re, hogy prognosztiz�lhat� volt a r� v�r� feladat neh�zs�ge. �gy eml�kszem, sz�vesen j�tt a h�v� sz�ra, mert lehet�s�get l�tott, hogy sz�nh�zvezet�k�nt is kipr�b�lja mag�t. Ehhez tal�n jobb iskol�t nem is lehetett volna tal�lni, az egri te�trum �jj�szervez�s�n�l.
  Vezet�se alatt siker�lt az elv�l�ssal, az �n�ll�s�g megalapoz�s�val �sszef�gg� feladatokat t�bb�-kev�sb� - ink�bb t�bb�, mint kev�sb� - z�kken�mentesen elv�gezni. Ebben a munk�ban nagy seg�ts�get kapott azokt�l az egri szakemberekt�l, akik az Agria J�t�ksz�n ny�ri sz�nh�z munkat�rsai voltak, gondolok itt Menk� Ter�zre, a gazdas�gi �gyek k�rlelhetetlen szak�rt�j�re, J�n�s Zolt�nra a j�t�kok igazgat�j�ra �s Szatm�ri Istv�n m�szaki vezet�re, aki munkat�rsaival egy�tt kitartott az egri sz�nh�zban. Komoly t�mogat�st kapott a t�rsint�zm�nyekt�l, a d�nt�shoz� �s az int�zm�nyt fenntart� test�letek k�pvisel�it�l - Kert�szn� Angyal M�ria, Iv�dyn� Both �va, Haffnern� dr.Miskolczi Margit -, akik n�ha sz�rke eminenci�sk�nt tett�k dolgukat, seg�tett�k a d�nt�shoz�k munk�j�t.
   Igazgat�sa alatt igazi befogad�, bemutat�si joggal felruh�zott sz�nh�zz� v�lt az int�zm�ny. Ismert vid�ki �s budapesti t�rsulatok feledhetetlen el�ad�sokkal �rvendeztett�k meg az egri k�z�ns�get. Neves, k�zkedvelt sz�n�szekkel tal�lkozhattunk. �s �n�ll� bemutat�ra is sor ker�lt. A Csongor �s T�nde (*3) sz�nrevitele �ri�si sikert aratott, minket pedig, kik az �n�ll�s�g mellett kardoskodtunk n�mi b�szkes�g, el�gedetts�g t�lt�tt el. �rdemes volt. Ez az el�ad�s ir�ny�totta igaz�n a szakma figyelm�t Egerre �s Szikora J�nosra, mint rendez�re, �s mint sz�nh�z szervez�re, sz�nh�z vezet�re.
   Szikora J�nos m�sf�l �v ut�n megv�lt az egri te�trumt�l, Budapestre ker�lt, a V�gsz�nh�zhoz. (*4) Elmenetele nagy megd�bben�st keltet sz�nh�zi berkeken bel�l �s k�v�l egyar�nt. �js�g�r�k kerest�k az ok�t �s tett�k fel a k�rd�st, hogy ezut�n mi t�rt�nik az �jj�sz�letett int�zm�nyben. Egerbe j�tt a telev�zi� A H�T c�m� kultur�lis magazinj�nak st�bja, �s az akkor m�g a main�l kisebb sz�mban l�v� orsz�gos m�diumok jelent�s r�sze is �rdekl�d�tt a r�szletek ut�n.
   Mi, akik felel�ss�ggel tartoztunk a sz�nh�z akkori jelene �s j�v�je ir�nt, sajn�ltuk, hogy ilyen r�vid ideig tartott a k�z�s munka, de meg�rtett�k, hogy egy jobb lehet�s�g rem�ny�ben Szikora J�nos �gy d�nt�tt.
  Egy vele 1986-ban k�sz�lt interj�ban fogalmazott �gy, hogy az ideszerz�d�se idej�n tett �g�retet, miszerint 1987-t�l m�r t�rsulatot igazgathat, sz�n�szh�zba k�lt�zhetnek az ideszerz�dtetett m�v�szek �s sz�nh�zi szakemberek, nem l�tta megval�s�that�nak, �gy �rezte, hogy a kezdeti lend�lethez k�pest megtorpan�s tapasztalhat�. Ez is hozz�j�rult d�nt�s�hez.
   Szerencs�re nem t�rt�nt megtorpan�s. 1987 szeptember�ben, a kor�bbi terveknek megfelel�en l�trej�tt az �n�ll� t�rsulat, az ide�rkez� sz�n�szek megfelel� elhelyez�st kaptak, sz�ves fogadtat�sban r�szes�ltek, �s n�h�ny �ven bel�l fel�p�lt a sz�n�szh�z is.
   A Megye Tan�cs p�ly�zatot �rt ki a meg�resedett igazgat� f�rendez�i �ll�sra. Gali L�szl�, a Debreceni Csokonai Sz�nh�z igazgat� f�rendez�je p�ly�zat�t fogadta el a kinevez� szervezet.
   A munka az � igazgat�s�val folytat�dott, aki 1986 �sz�n ker�lt a sz�nh�z �l�re, ir�ny�t�s�val l�pett �j f�zis�ba a sz�nh�z szervez�se, kezd�d�tt el az �n�ll� t�rsulat ki�p�t�se.

                                       (Folytat�s a k�vetkez� r�szben!)

* 1. Besz�lget�s Lendvai Ferenccel. A sorozat 3. r�sze.
   2. Besz�lget�s Sall�s G�borral. A sorozat 6. r�sze.
   3. Csongor �s T�nde. A sorozat 14., 15., 16., �s 17. r�sze
   4. Szikora J�nos elhagyja Egert. A sorozat 20. r�sze     
          

   „Egyed�l�ll�, ahogyan minden egyes sz�m�ban komoly, elemz� �r�sokat, gyermekek �s feln�ttek �ltal �rt sz�nikritik�kat k�z�l, s�t sz�nh�zi k�l�nsz�mot is megjelentet.” - Gali L�szl� direktor szavait id�ztem.
   1989-2003-ig l�tezett a Mez�k�vesdi Sziv�rv�ny (a legutols� �vben neve �r�kmozg�ra v�ltozott), s a kezdetekt�l mindv�gig rendszeresen k�z�lt �r�sokat az egri sz�nh�zr�l. Havonta jelent meg - a h�rom ny�ri h�napban �sszevont ny�ri sz�mmal -, f�nym�sol� technik�val, ezzel a szlogennel: "Gyermekeknek, feln�tteknek, minden �rdekl�d�nek...". Er�s kultur�lis arculat jellemezte.

 1992 m�jus�ban jelentkezett az els� sz�nh�zi k�l�nsz�m, ebb�l 70 p�ld�ny aj�nd�kk�nt a G�rdonyi G�za Sz�nh�z m�v�szeinek. (Ett�l kezdve a sz�nh�zi k�l�nsz�mok rendszeresen jelentkeztek, Sziv�rv�ny Te�trum, Th�lia Magazin, majd Sz�nh�zi Magazin c�mmel, illetve voltak egy-egy el�ad�sr�l sz�l� k�l�nsz�mok is.)
 

   Gali L�szl� direktor: "Olvasom a Sziv�rv�nyt. Rendk�v�l �r�l�k neki, hogy rendszeresen �r a sz�nh�zunkr�l. Lapszerkeszt� voltam magam is az egyetemen, s ez nagyon nagy dolog. Az �vadz�r� t�rsulati �l�sre szeretn�nk megh�vni azokat a lapokat, amelyek �rtak r�lunk, megismerni �ket, megk�sz�nni nekik!" Az 1992-es �vadz�r� t�rsulati �l�sen hangzott el a bevezet�ben id�zett m�ltat�s. 1995-ben a Heves Megyei Napban (a sorozat egy kor�bbi r�sz�ben m�r id�ztem) �gy �rt Kelemen Csaba sz�nm�v�sz, K�z�ns�get nevelni c�mmel: "Mez�k�vesden olyan p�ld�j�t tal�ltuk az iskola �s a sz�nh�z kapcsolat�nak, ami az orsz�gban is p�ratlan. Juh�sz Ferenc tan�r �r seg�dlet�vel a gyerekek nemcsak rendszeres sz�nh�zl�togat�k lettek, hanem Sziv�rv�ny c�mmel havonta megjelentetnek egy lapot, s ez nagyon kedves, j� visszajelz�s nek�nk, sz�n�szeknek, sz�nh�zi dolgoz�knak."

1999-ben az �szak-Magyarorsz�g c�m� lap is �rt r�la.

    

Minden rendes havi sz�mb�l �s term�szetesen minden sz�nh�zi k�l�nsz�mb�l kapott tiszteletp�ld�nyt a G�rdonyi G�za Sz�nh�z.

 

  A Sziv�rv�ny-d�j 1993-t�l l�tezett. Egy eml�klap, erk�lcsi elismer�s volt. T�bb �vben is megkapta maga a Sz�nh�z. Err�l a Magyar Telev�zi� egy ad�sa is besz�molt, velem k�sz�tett riportban:
   "- A G�rdonyi G�za Sz�nh�z igazgat�i szob�j�ban tal�ltam a falon egy okiratot, itt van a kezemben, �tadom �nnek, k�rem mondja el mi ez.
   - A Sziv�rv�ny d�j. Minden �vben kiadjuk azoknak, akik sokat seg�tik a lap munk�j�t, valamilyen m�don. Nagyon j� a lap kapcsolata a sz�nh�zzal, ez�rt most �k is megkapt�k........"
   A Th�lia Magazinok l�trej�tt�vel a d�j �talakult kifejezetten sz�nh�zi elismer�ss� �s kateg�ri�kra oszlott, hasonl�an a  Blogolvas�k szerint az �vad legjobb… szavaz�shoz. A kkateg�ri�k gy�zteseit h�rom t�nyez� hat�rozta meg. Az el�ad�sok k�zben-ut�n tapasztalt n�z�i reag�l�sok, egy valamennyi el�ad�st megn�z� sz�kebb csoport �ll�spontja �s a Sziv�rv�ny alap�t�-szerkeszt�j�nek v�lem�nye.



   2003 m�jus�ra – 14 �v ut�n - meguntam az egy�bk�nt hol kev�sb�, hol er�sebben, de mindv�gig jelenl�v� ellenv�lem�nyeket, amelyek szerint nem kellene ennyi kult�ra, mi�rt nem ink�bb j�pofa dolgozat r�szleteket, m�s hasonl�, iskolai �js�gokra jellemz� anyagokat k�z�l az �ltalam alap�tott �s szerkesztett Sziv�rv�ny. �n ilyen lapot nem akartam csin�lni.
  2004. j�lius�ban - az utols� sz�m ut�n egy �vvel - "(K�sei) B�cs�sz�m"-mal z�rtam le magam sz�m�ra v�glegesen a t�rt�netet. R�szletek Ilosvai Ferenc egri pedag�gus, a Sziv�rv�ny �lland� olvas�j�nak ebben a b�cs�sz�mban – egyetlen anyagk�nt - megjelent �r�s�b�l:
   Az ig�nyesen szerkesztett, XV. �vfolyam�ba l�p�, sz�nvonalas lap m�r�l holnapra megsz�nt. A m�r eml�tett tan�rember, aki �letre h�v�ja, motorja, szerkeszt�je, mindenese volt a lapnak, letette a tollat, f�lretolta a sz�m�t�g�pet, abbahagyta az �js�gcsin�l�st (ami�rt honor�riumot „term�szetesen” nem kapott, amit �nzetlen�l szerkesztett szabadidej�ben). „Azt hiszem, nem lehet azzal v�dolni, hogy b�rmit k�nnyen feladtam volna. M�sf�l �vtizedig csin�ltam" – mondja most rezign�ltan. Majd hozz�teszi, hogy dolgozott a lap szerkeszt�s�n „havonta, �r�mmel, szeretettel… Volt m�r arra p�lda a hazai sajt� t�rt�net�ben, hogy b�cs�besz�det szerkesszenek egy foly�irat v�ratlan megsz�n�se, „elhal�loz�sa” ok�n. Ezt az �r�st �n annak sz�nom. Az �ltalam ismert, olvasott �s szeretett �js�g �let�nek 15. �v�ben kim�lt. B�ke nyomaira! �rk�ny Istv�n egyik egyperces�nek csattan�ja azt hiszem, ideillik. Amikor a proszekt�r�n a boncmester el� tolnak egy balesetben elhunyt embert, az orvos �sszecsapja a kez�t �s felki�lt: - Milyen sz�p, eg�szs�ges halott!



  

 Alig n�h�ny hete olvashatt�k a blogon Gajd� Tam�s sz�nh�zt�rt�n�sz megnyit�j�t, az egri sz�nh�zban a hivat�sos magyar nyelv� sz�nj�tsz�s kezdet�nek 225. �vfordul�j�ra rendezett ki�ll�t�son. Huszon�t �vvel ezel�tt, az 1990/91-es �vadban a G�rdonyi G�za Sz�nh�z J�kai M�r: Th�lia szeker�n (Thespis kord�ja) c�m� k�t r�szes sz�nj�t�k�val k�sz�nt�tte a 200. �vfordul�t. Az �vadot beharangoz� kiadv�nyban Gali L�szl� direktor p�rhuzamot vont a 200 �vvel azel�tti �s akkori id�k k�z�tt.
   "A hivat�sos, nemzeti sz�nj�tsz�sunk k�tsz�zadik sz�let�snapj�t k�sz�ntj�k. 1790. okt�ber 25-�n tartotta a budai V�rsz�nh�zban a Kelemen L�szl� vezette „Nemzeti J�tsz� T�rsas�g” sz�nh�znyit� el�ad�s�t – s azzal �tj�ra bocs�totta sz�nh�zm�v�szet�nket. A f�ggetlen, nemzeti sz�nh�zat. A f�szekrak�k plak�tjain m�g hossz� �vtizedekig a legels� sor azt hirdette, hogy: „A Fels�bbeknek Engedelm�kb�l” sz�lettek az el�ad�sok – val�j�ban azonban a magyar sz�ra �s nemzeti szellemre szomjas k�z�ns�g szeretet�b�l nyert er�t, �letet a sz�nt�rsulat. Erk�lcsi er�t �s anyagi t�mogat�st. Ebb�l a sz�vets�gb�l sz�letett meg a magyar sz�nh�zm�v�szet: szellemi szabads�gharcban.
   Egerben is megsz�letett a Sz�nh�z a visszaperelt f�ggetlens�g r�v�n. Az a Sz�nh�z, amely a K�z�ss�get, a V�ros �s Megye k�z�ns�g�t k�v�nja szolg�lni. Amely haszn�lni �s nem t�nd�k�lni akar. Elm�lt h�rom �vadunk – �gy v�lem – err�l gy�zte meg �n�ket, ez�rt t�mogattak benn�nket  az orsz�gos m�rt�ken fel�l jelenl�t�kkel, nem lankad� kit�ntet� �rdekl�d�s�kkel.  Jubil�l� �vadunkban a k�r�lm�nyek nem sokkal lesznek jobbak a sz�nh�zalap�t�sra, mint k�tsz�z �vvel ezel�tt voltak. Nagy sz�ks�g�nk van a hajdani p�ld�ra: Sz�nh�z �s k�z�ns�ge k�zfog�s�ra."

A Th�lia szeker�n sz�nlapja:

Kelemen: Blask� Bal�zs
Sehi: F�s�s Tam�s
Kazinczy: Epres Attila
Mo�r Anna: B�rdos Margit
Liptai M�ria: De�k �va
Anischil: M. Horv�th J�zsef
Jambus: Kocsis Gy�rgy
Bagoly: Solymosi Tibor
Kulacsfi: Feh�r Istv�n
Unwerth: Kelemen Csaba
Kopp�ndh�zy: Soml� Ferenc
Stoppula: V�li Zita
Anischln�: Tat�r Gabi
Asszonys�g: Olgyai Magda
Polg�rmester: Kiss L�szl�
Farkas: Faragh� Andr�s
Hars�ny: Balogh Andr�s
Balog: Bicskei Kiss L�szl�
Suhanc: B�di Zsolt
Makkos Menyh�rt: Gy�rv�ri J�nos
I. Gavall�r: Ittes J�zsef
V�z�rus le�ny: Balogh �gnes
�rin�: T�r�k Katalin
Nagykamasz: Klep�cs Andrea
Jegy�rus: G�bos K�roly
II. Gavall�r: B�di Zsolt
K�rus, zenekar, s�g�, okvetetlenked�k

Konzult�ns: Fodor G�za
Zene: Melis L�szl�
D�szlet: Kastner P�ter
Jelmez: B�k�s Rozi m.v.
Dramaturg: B�n Zolt�n
Asszisztens: L�z�r Rita
S�g�: Hev�r Zsuzsa
�gyel�: Lud�nyi Andrea
Rendez�: Salamon Suba L�szl� m.v.

Az el�ad�s d�szleteinek cseh sz�rmaz�s� tervez�je ett�l az �vadt�l volt tagja az egri t�rsulatnak. A sorozat egy k�s�bbi r�sz�ben sorra ker�l majd egy n�h�ny �vvel k�s�bbi besz�lget�s Kastner P�terrel, Csehorsz�gr�l, Pr�g�r�l, arr�l, hogyan ker�lt Egerbe �s egy nagy siker� el�ad�sr�l.