SZIKORA J�NOS DIREKTOR ELHAGYJA EGERT

Az 1986/87-es �vadt�l Szikora J�nos megv�lt a G�rdonyi G�za Sz�nh�zt�l. D�nt�s�nek okair�l a Sz�nh�z c�m� foly�iratban nyilatkozott, az 1986. szeptemberi sz�mban. A hosszabb terjedelm� besz�lget�snek csak az ide vonatkoz� r�sz�t id�zem. Arr�l, hogy Egerben hogyan gondolkodtak a helyzet megold�s�r�l, a k�vetkez�, 21. r�sz sz�l majd, a N�p�js�g (enn�l az �r�sn�l valamivel kor�bban, j�liusban megjelent) cikke seg�ts�g�vel.

Szikora J�nos igazgat�, akinek 1987. augusztus 30-ig sz�lt a megb�zat�sa, id�n ny�ron �tszerz�d�tt a budapesti V�gsz�nh�zhoz. Ezut�n Heves megye Tan�csa VB m�vel�d�si oszt�lya p�ly�zatot hirdetett a G�rdonyi G�za Sz�nh�z igazgat�i, valamint m�v�szeti vezet�i �ll�s�nak bet�lt�s�re. A v�laszt�s a jelentkez�k k�z�l most folyik.

- Mi t�rt�nt Egerben? Vagy ink�bb: mi nem t�rt�nt?

- Sajnos nem t�rt�nt biztat� el�rel�p�s az �n�ll� sz�nh�z �gy�ben. Odaszerz�d�sem idej�n - ink�bb bar�tian ugyan, mint hivatalosan - azt az �g�retet kaptam, hogy 1987-ben m�r t�rsulatot igazgathatok. Az ehhez sz�ks�ges fokozatos fejleszt�snek azonban szinte semmi jel�t nem tapasztaltam. A megy�nek korl�tozottak az anyagi lehet�s�gei, ez�rt a helyi vezet�k k�zponti t�mogat�sban is rem�nykedtek. K�s�bb kider�lt, hogy erre nem sz�m�thatunk. Ha a megye sz�nh�zat akar, saj�t er�b�l kell l�trehoznia. S ma m�g senki nem tudja, hogy az ehhez sz�ks�ges p�nzt honnan lehet el�teremteni. V�ltozatlanul nyitott k�rd�s a sz�n�szek elheLyez�se is. Keresik ugyan a megold�st, de egyel�re nem hogy sz�n�szlak�sok nincsenek, de m�g azt az �res telket sem tudn�m megmutatni, ahol majd fel�p�lnek. Egyre hat�rozottabban �reztem, hogy az egri sz�nh�z a jelenlegi �llapot�ban – befogad� sz�nh�zk�nt - m�k�dik ugyan, de a tov�bbl�p�shez nagyfok� szervezetts�g �s koncentr�lt akarat sz�ks�ges. S j�llehet az akarat megvan, egyel�re alulmaradt a k�lts�gvet�s hi�nyaival szemben. Az �n�ll� t�rsulatot el�bb-ut�bb bizony�ra l�trehozz�k, mert a megye - j� �rtelemben v�ve - preszt�zs k�rd�snek tekinti, s mert az egriek sem kev�sb� ig�nylik a sz�nh�zat, mint m�s vid�ki v�rosok. Az 1987-es terminus azonban aligha tarthat�. Ebben a bizonytalans�gban �rthet� �r�mmel fogadtam a V�gsz�nh�z h�v�s�t.

- Bizony�ra �rt�kelte mag�ban e m�sf�l �ves id�szakot s a sz�nh�z igazgat�sa sor�n szerzett tapasztalatait.

- A saj�t szubjekt�v szempontomb�l is felt�tlen�l jelentett pozit�vumot. Mindenekel�tt az, hogy nemcsak magamnak adhattam alkot�si lehet�s�get. M�d ny�lt arra is, hogy k�zvetlen�l �rintkez�sbe l�pjek a sz�nh�zi t�rsadalommal. Ezt megel�z�en szakmailag meglehet�sen izol�ltan l�teztem, csup�n azokat a koll�g�kat ismertem, akikkel munkakapcsolatba ker�ltem. Most elkezdtem figyelni, t�r�dni m�s �zl�s�, m�sfajta sz�nh�zakkal. Abban az �rtelemben szint�n t�ll�phettem a k�reimen, hogy egy bonyolult, sokoldal� int�zm�nyt ir�ny�tottam, s ezt a munk�t �n minden r�szlet�ben alkot�tev�kenys�gnek fogtam fel; a sz�n�szk�pz� st�di� l�trehoz�s�t�l kezdve a grafikusok plak�tterveiig. Ez a m�sf�l �v t�bb sikert hozott, mint kudarcot. A bukott sz�nigazgat� kifejez�snek egyik fele sem illik r�m. Bukottnak az�rt nem tekinthetem magamat, mert nem a k�z�ns�g hagyott el minket. Az egri n�z�k izgalmasnak tal�lt�k a programunkat, megkedvelt�k a sz�nh�zat, odaszoktak. Sz�nigazgat�s�gomat pedig a t�rsulat hi�nya k�rd�jelezi meg. Akik engem Egerbe h�vtak, maguk is nagyon szerett�k volna, ha az �n�ll� sz�nh�z l�trej�n. Az elod�z�d�s nem rajtuk m�lt, s hogy kin, erre v�laszolni nem az �n feladatom. A kezdeti lend�lethez k�pest mindenesetre megtorpan�s mutatkozott, s ez tagadhatatlanul kedvemet szegte.

- V�gleg szak�tott Egerrel �s a direktori szerepk�rrel?

- Term�szetesen b�rmikor sz�vesen visszamegyek vend�grendez�nek, ha h�vnak…
 

HARLEKIN B�BSZ�NH�Z - A G�RDONYI G�ZA SZ�NH�Z TAGOZATA. FOLYTAT�S

  1985. janu�r 1-j�t�l befogad� sz�nh�z lett az egri, t�rsulat n�lk�l, �n�ll� bemutat� joggal, Szikora J�nos vezet�s�vel, s ennek lett tagozata a Harlekin B�bsz�nh�z.
   A Lovasy h�zasp�r a kezdetekt�l ott volt. A 18. r�szben korabeli �js�gcikkek r�szletei �s k�pei mellett Lovasyn� Stuth Erzs�bet visszaeml�kez�seit olvashatt�k, esem�nyekre, el�ad�sokra, t�rsulati �letre, koll�g�kra.

2. Lovasy L�szl� – b�btervez�sr�l, rendez�sr�l, el�ad�sokr�l

   Kor�bban mindig olyan kis „szeg�nyh�zi” dolgokat csin�ltunk, ami kifel� j�l n�zett ki, de ha bel�lr�l megn�zte az ember, esetleg azt l�thatta, hogy otthoni  trik�kb�l �llt �ssze. H�sz �vig m�k�dt�nk nevets�gesen kev�sb�l. Volt olyan �v, hogy az a p�nz, amit kaptunk, arra nem volt el�g, hogy a mikul�si m�sorba megvegy�k a szaloncukrot, amit a gyerekeknek dob�ltunk. Amikor amat�r�k voltunk, azzal kellett kezdeni a gondolkod�st, hogy mi a legolcs�bb, mert a pap�r mindent elb�r, de azt m�g meg is kell val�s�tani. K�s�bb, amikor kicsivel jobban volt p�nz�nk, m�r vehett�nk majd egy f�l m�ter megfelel� anyagot is! �gy mentek a dolgok.
   Hivat�sosk�nt szerencs�nk volt azzal, hogy mi m�r ott „laktunk” az akkori �tt�r�h�zban, m�r akkor bek�lt�zt�nk, amikor m�g tartott az �p�tkez�s. A felszerel�s�nk kev�s volt m�g, de r�gt�n tudtunk dolgozni. �s a lelkesed�s rengeteg mindet megoldott. P�ld�ul ki�ll�t�s-bont�sokat v�llaltunk – az anyag�rt, hogy legyen legal�bb egy kis alap, amit kieg�sz�tve lehetett egy nagyobb st�l� darabot el��ll�tani.
   A munka ugyan�gy kezd�dik, mint a nagysz�nh�zakban. A rendez� megtal�lja a darabot. J�n a dramaturg, egy�tt megbesz�lik, majd fog a rendez� egy embert, aki tervez �s elmondja, mit k�pzelt el. A tervez� pedig elkezd er�sen gondolkodni. N�ha siker�l ugyanazt visszaadni, amit akartak t�le, de n�ha az ember fant�zi�ja m�sfel� indul, s ha ott van a ceruza a kez�ben, azt rajzolja le. Sokszor olyasmi sz�letik �gy, ami kicsit m�s, mint az eredeti k�v�nalom volt, de m�gis el�rheti vele az ember ugyanazt. Ismerni kell a b�bj�t�k minden cs�nj�t-b�nj�t a gyakorlatban is. A b�btechnik�kat, az anyagokat. Le�l az ember �s rajzolgat valamit, am�g dereng, hogy na ez m�r kezd olyan lenni, mint az adott szerepl�.
    Ha egy k�zben van az el�ad�s, akkor val�s�that� meg k�nnyebben a st�lusegys�g. Nem szalad el az egyik kicsit erre a m�sik arra. Volt, hogy megterveztem a darabot, megvolt a maga st�lusa, de „j�tt” egy figura, aki nekem rettenetesen megtetszett, m�gsem lehetett beletenni, mert el�t�tt a st�lust�l. Ez a lehet� legnehezebb dolog. Volt, amikor m�s adta meg az igazi �tletet, az �gig�r� fa tervez�sben - a feles�gem. � aj�nlotta az erd�lyi kopjaf�k vil�g�t.
   Amikor megsz�lettek a skiccek, akkor az ember azokat sz�pen kidolgozza. R�szletrajzokat is k�sz�t �s a legv�ge az, hogy egy az egyben kell j�form�n m�szaki rajzot csin�lni a figur�r�l. Ha mondjuk a cip� m�s a szokottn�l, akkor annak m�g a fel�ln�zet�t is meg kell rajzolni, vagy a pici r�szleteket. Menet k�zben m�g ezut�n is lehetnek v�ltoz�sok, mert szersz�mmal a k�zben, az m�r m�s, mint amikor az ember ceruz�t fog. De olyankor sem nagyon szidhattam magam, hiszen a rajzokat is �ltal�ban �n csin�ltam.
   A kissz�nh�zaknak megvan az az el�nye, hogy k�nnyebb �tl�tni az eg�szet. M�g a legeslegelej�n egy alkalommal j�rtunk az �llami B�bsz�nh�zban, ott k�rdezgettek minket �s bevittek t�bb helyre, ez a k�rpitosm�hely, ez az asztalosm�hely, lakatos-, fest�m�hely… N�latok kisebbek vannak vagy nagyobbak? N�lunk egy van! Hamarabb meg tudtunk tanulni mindet �s azut�n m�r k�nnyebb belegondolni az embernek, ha tudom, hol, mit, hogyan lehet… �gy, hogy sz�p is legyen, a rendez�nek is megfeleljen, nekem is tetsszen, de a darabnak is �s elk�sz�thet� is legyen. Mind�ssze ennyire kell figyelni!
   Nem volt kedvenc b�bfajta, mindegyiket szerett�k, de a legjobban azt, hogy mindig m�st kellett csin�lni, keszty�sb�b, wayang, t�rgyj�t�k…

A b�v�s l�mpa p�ld�ul hivat�sos m�k�d�s�nk els� �rnyj�t�ka volt. Igyekezt�nk benne alkalmazni az amat�r korunkban megtanultakat. Szerencs�re siker�lt t�bb �j megold�st �s "tr�kk�t" is kital�lni.

 A kisfi� meg az oroszl�nok - ezt a darabot m�sodszor is sz�nre vitt�k. �rdekess�ge, hogy a norm�l vil�g�t�s �s a fekete sz�nh�z is helyet kapott benne, hogy k�nnyebben lehessen �br�zolni a val�s�g, a fant�zia �s az �lom r�tegeit. 

   Szem�lyes �rdekess�ge, hogy ebben j�tszottam el�sz�r az akkor m�g Egri B�begy�ttes nev� t�rsulatban.

   �z, a nagy var�zsl�. A nagy klasszikus nem mes�sen egyszer�. Itt is kavarog a val�s�g, a k�pzelet �s az �lom. A fel�j�tott sz�npad seg�tett a megval�s�t�sban. Most tudtunk el�sz�r r�ptet�p�ly�t haszn�lni. Most t�nyleg rep�lt minden.

Az im�nt eml�tett mindh�rom el�ad�st Demeter Zsuzsa rendezte.
   A tervez�s mellett els� hivat�sos saj�t rendez�sem a Di�b�l kir�lyfi volt, Holl�s R�bert dramaturg brav�ros munk�ja a sz�veg. Nem v�letlen�l tartott�k igazi M�ra szak�rt�nek. A v�lasztott megold�s el�nye az volt, hogy k�nnyen mozgathat�, kis helyen el�adhat�. Ez is t�lhaladta a 150 el�ad�st.

   Egyik kedvenc munk�m A k�k csodatorta. A rendez�s �s a tervez�s is �r�m volt. Kedvelte az eg�sz t�rsulat.

Nagyon j� kapcsolatot siker�lt kialak�tani a Muszty-Dobay h�zasp�rral, akik a darab �r�i �s zeneszerz�i. Az�ta is sz�vesen hallgatjuk a darab dalait. Az egyik vid�ki iskol�t�l a szerepl�k igazi k�k tort�t kaptak aj�nd�kba.
   Kippkopp kar�csonya utols� rendez�sem volt a Harlekinben.




 

A munka neh�zs�g�t az adta, hogy az eredeti t�rt�netnek igen kev�s sz�vege van. �gy azt�n a f� hangs�lyt a j�t�kra kellett fektetni. A h�rom rutinos sz�n�sz, Boda Katalin, Dar�czi Ilona �s L�z�r Attila munk�ja tetszett Mar�k Veronik�nak a szerz�nek, aki nagy �r�m�nkre elfogadta megh�v�sunkat.

* Hozz�sz�l�s: Erzsik�vel, mesters�g�k nagymesterei !!! Varr�n� Tab�dy Marika

 

HARLEKIN B�BSZ�NH�Z - A G�RDONYI G�ZA SZ�NH�Z TAGOZATA

   1985. janu�r 1-j�t�l befogad� sz�nh�z lett az egri, t�rsulat n�lk�l, �n�ll� bemutat� joggal, Szikora J�nos vezet�s�vel, s ennek lett tagozata a Harlekin B�bsz�nh�z.
     Lovasy L�szl� �s Lovasyn� Stuth Erzs�bet a kezdetekt�l ott voltak.

Bevezet�sk�nt szem�lyes t�rt�net�kr�l annyit, hogy 2000-ben szakmai ellent�tek miatt elj�ttek, hat �s f�l �vig otthon csin�ltak egy v�llalkoz�st, a B�bst�di� Bt-t �s dolgoztak mindenfel�, a budapesti Kolibri B�bsz�nh�znak, Szombathelyre, Gy�rbe, nagysz�nh�zaknak is, p�ld�ul Ny�regyh�z�n, majd Lengyel P�l visszah�vta �ket �s a nyugd�j el�tt m�g �t �vig dolgoztak a Harlekinben. Ma �jra csak a v�llalkoz�s van, legut�bb a Babszem Jank� Gyermeksz�nh�z �s a G�rdonyi G�za Sz�nh�z egy�ttm�k�d�s�ben sz�letett �gimese c�m� produkci� f�z�dik a nev�kh�z, de azt mondj�k, az elm�lt h�rom �vben sz�letett k�t unok�jukat nem adn�k egyetlen sz�nh�z�rt sem. A 2000 el�tt t�rt�ntekr�l mes�ljenek �k maguk!

I. Lovasyn� Stuth Erzs�bet

   Azt, hogy a B�bsz�nh�z l�trej�tt, hossz� ideig tart� amat�r l�t el�zte meg. H�sz �vig m�k�d�tt az orsz�gosan elismert b�begy�ttes. Kiv�l� egy�ttes oklevelekkel rendelkezt�nk, ak�rmilyen fesztiv�lra ment�nk, d�jjal, oklev�llel j�tt�nk vissza.

Sz�kek voltak m�r nek�nk az adott keretek. Az volt az �lmunk, hogy egyszer majd ebb�l is �l�nk. 1985.janu�r 15-�vel a G�rdonyi G�za Sz�nh�z tagozatak�nt megalakulhatott a Harlekin B�bsz�nh�z. M�v�szeti vezet�: Demeter Zsuzsa, b�bsz�n�szek: Balog �gnes, Golen M�ria, Havasi Gy�rgy, Kis �rp�d, Stuth Zsuzsa, T�th Erzs�bet, m�hely: L�n�rt Andr�s, Lovasy L�szl�, Lovasyn� Stuth Erzs�bet, m�szak: T�th �kos, adminisztr�tor: L�n�rtn� Jutka.

Nagy ig�ny volt arra, hogy a kicsiknek is legyen egy sz�nh�z, rendszeres el�ad�sok. Nem is volt hossz� �vekig probl�m�nk a szervez�ssel. Az�rt sem, mert nagyon j� darabokat csin�ltunk. Azt az id�szakot m�g �lek, nem fogom elfelejteni �s �ll�thatom, hogy a 12 tag k�z�l senki sem. El�tte, amat�rk�nt minden szabadid�nket t�lt�tt�k ezzel, s most egyszerre napi 8 �r�ban csin�lhattuk azt, amit szerett�nk - valami fantasztikus dolog volt. A f�ld f�l�tt j�rtunk f�l m�terrel. Saj�t p�nzb�l egyenruh�t varrattunk magunknak, mindenkinek farmer kert�sznadr�gja volt, a B�bsz�nh�z pedig fell�p� ruhak�nt p�l�kat v�s�rolt hozz� �s mindenki ezt viselte, embl�m�val. �jjel-nappal bent voltunk. A sz�n�szeknek k�zben k�telez� volt iskol�ba is j�rni. B�bsz�n�sz k�pz� st�di�t v�geztek itt Egerben, kihelyezett tagozaton. A f�iskola tan�rai adt�k az elm�leti �r�kat �s Pestr�l j�ttek rendez�k, b�bsz�n�szek a gyakorlati r�szt oktatni. Ez k�t �vig ment �gy, azalatt vagy pr�b�ltak vagy el�ad�son voltak vagy iskol�ban, de mindenki �r�mmel csin�lta. A premierek ut�n mindig volt egy buli, ahol mindenki mindenkit megaj�nd�kozott. A legelfoglaltabb ember is megs�t�tte a s�tem�nyt vagy k�sz�tett valami k�l�nleges �telt, nagyon �sszeszokott, sz�k bar�ti t�rsas�g volt – tal�n t�ls�gosan is z�rt k�r. De mindig megh�vtuk azokat is, akik amat�r korunkban b�rmikor j�tszottak vel�nk, igyekezt�nk tartani a kapcsolatot. Az � munk�juk is benne van, hogy ma l�tezik a b�bsz�nh�z.

K�z�pen Demeter Zsuzsa, jobbra Lovasyn� Stuth Erzs�bet

  Sokat j�rtunk v�s�rolni. Ha kerest�nk valamilyen anyagot, megk�rdezt�k, oda kell-e. Ismertek benn�nket, hiszen egriek vagyunk, mindenki tudta, hol dolgozunk. Volt, hogy lehozta Pestr�l a m�ter�rus az anyagot, hogy nek�nk ne kelljen utazni. Ha bement�nk az akkor m�g l�tez� textil nagykeresked�sbe,  egy m�ter anyagot, felet is adtak minden tov�bbi n�lk�l. Eger im�dta, hogy v�gre van �jra �n�ll� sz�nh�za �s b�bsz�nh�za.
   J�ttek a bemutat�k. Egy �vben h�rom �ltal�ban, esetleg n�gy. Ezeket igyekezt�nk igaz�n l�tv�nyoss� tenni.

 Van egy �nszorgalomb�l vezetett k�nyvem, mikor volt a bemutat�, ki rendezte, tervezte, miket k�sz�tett�nk hozz� �s mib�l h�ny darabot �s a kritik�k is, sorban. 
  Az �vod�sokat �nnepl�be �lt�ztetve hozt�k sz�nh�zba. Benne volt a sz�l�kben, pedag�gusokban is, hogy megtan�ts�k a gyereknek, ha sz�nh�za megy, illik fel�lt�zni.
   Az els� a Csipker�zsika volt. Mindenki dolgozott benne, aki csak �lt. Sok neh�zs�get kellett �thidalni, hiszen csak az amat�r felszerel�s�nk �llt rendelkez�sre. F�n�kt�l, sz�n�szt�l adminisztr�torig mindenki a fed�lzeten volt, n�ha �jszak�ig. T�bb mint 150 el�ad�st �rt meg. Beutaztuk vele szinte az eg�sz orsz�got. Rendez�: Demeter Zsuzsa, tervez�: Lovasy L�szl�.

Formabont� volt a sz�npadi megjelen�se. Az akkori sz�npad el�g magas volt �s egyenes a n�z�t�r, nem igaz�n j�l l�ttak a gyerekek, ez�rt sok olyan j�t�kot csin�ltunk, amelyben ha nem is els�nek Magyarorsz�gon, de igencsak az els�k k�z�tt l�tsz�dtak a  sz�n�szek. Ma m�r szinte elk�pzelhetetlen, hogy ne �gy legyen. Amikor a H�feh�rk�vel voltunk egy fesztiv�lon, akkor ezt m�g ott kifog�solt�k „Mi�rt l�tom �n a sz�n�sz arc�t a b�buk f�l�tt? Ez ill�zi�rombol�.” A gyermekeknek nem volt az, �k elfogadt�k. A rendez�s maga kihaszn�lta ezt a helyzetet, mik�zben a b�bok j�tszottak, k�zben f�l�tt�k a sz�n�szek k�zt is volt kapcsolat.



A H�feh�rk�ben volt egy jelent, ami f�l�tt sokat vitatkoztak, de �n azt mondtam, hogy j� – a gyerekek meg�rtik. Meghal H�feh�rk�nek az anyuk�ja �s ezt �gy j�tszatta el, �gy rendezte meg Holl�s Laci, hogy volt egy nagy fekete lepel, ez�st d�sz�t�ssel mint a ravataloz�ban, azt leter�tett�k sz�pen a f�ldre �s a sz�n�szn�, aki j�tszotta, kihozta a marionett figur�t, beletekerte, r�hajtogatta �s elvitte h�tra. Volt egy anyuka, aki el�ad�s ut�n odaj�tt hozz�nk �s azt mondta, nagyon boldog hogy ez a jelenet ilyen volt, mert nemr�gen halt meg a nagymama �s szerinte most �rtette meg a kisl�ny, milyen a hal�l.

 Az �gig�r� fa (rendezte: Holl�s R. L�szl�, tervezte: Lovasy L�szl�) b�bjai �gy voltak kital�lva, hogy kopjaf�kra hasonl�tottak, n�i �s f�rfi kopjaf�k, kicsit �talak�tva. A darab mes�je �s zen�je Tolcsvay B�la munk�ja, aki az el�ad�sban is r�szt vett. A pr�b�k sz�net�ben – pihentet�k�nt - elmes�lte az erd�lyi gy�jt�munka humoros t�rt�neteit is.



A Fram nagyon eml�kezetes darab.


 

Gy�ny�r� a mese �s megismert�nk egy csod�s alkot� p�rost.  Adela Moldovan �s Gregorian Eustatiu �r�kre megmarad eml�kezet�nkben �s a sz�v�nkben.


 

A darab pr�b�i el�tt Adela tartott marionett mozgat�si kurzust. Nem v�letlen�l Eur�pa egyik legnagyobb marionett j�t�kosa, igazi csod�kat l�ttunk.  Gregorian r�szt vett a b�bok d�sz�t�s�ben. Nem besz�lj�k egym�s nyelv�t, m�gis z�kken�mentes volt a munka. T�nd�ri, csod�latos ember volt, mindenki szerette. Hozz�nk, a m�helybe �gy lehetett bejutni, hogy a gyermekk�nyvt�r el�tt kellett elmenni. A k�nyvt�rosoknak is nagyon tetszett a kedves b�csika, megtanultak rom�nul k�sz�nni neki, � pedig magyarul viszonozni. �gy szeretett dolgozni, hogy mindig � fejezte be a b�boknak az arc�t. Meg kellett csin�lni az eg�szet a rajza szerint, de az arcfest�shez, sz�j, szem, ahhoz ragaszkodott, hogy � csin�lja. Rengeteg minden �sszegy�jt�tt kis „vackunk” volt egy nagy fi�kban, gombok, szemnek, ennek-annak val�k, mindig figyelt�k �t, hol tart, mit csin�l �s adtuk oda, amire sz�ks�ge volt. T�l�nk Marosv�s�rhelyre ment �s ott is mutogatta a k�t�nyt, amit aj�nd�kba kapott t�l�nk Harlekin embl�m�val. Textilfilccel mindenki r��rta a nev�t. Mondtuk, ezt az�rt adjuk, hogy ak�rhova megy dolgozni, mi mindig vele legy�nk.

2000-ig egy�tt dolgozhattunk olyan emberekkel, mint K�s Iv�n, Orosz Klaudia, Holl�s R. L�szl�, aki els� darabjainkat rendezte �s Pr�g�ban v�gzett b�brendez� szakon. K�s�bb p�lyaelhagy� lett, de n�lunk minden darabja nagy siker volt. Nagyon szerett�k azt, ahogyan  gondolkodott. � hozta ide Tolcsvay�kat, a Csipker�zsika zen�j�t Tolcsvay L�szl� szerezte, az �gig�r� f��t  Tolcsvay B�la – � is j�tszotta.
  Szerettem, amikor – k�l�n�sen az Orosz Klaudia tervezte mesedarabokn�l (K�t j�vorf�cska, A kis boszork�ny) - f�lment a f�gg�ny �s m�g csak a sz�npadk�pet l�tt�k a gyermekek, m�gis elkezdtek tapsolni. Mondtam mindig a koll�g�knak, hogy na, ezt a tapsot kaptuk mi, a k�sz�t�k. Most m�r j�hetnek �k is, de az els� taps a mi�nk. �n azt mondom, ahhoz, hogy k�z�piskol�s, majd feln�tt kor�ban j�rjon valaki sz�nh�zba, m�r �vod�sk�nt kell kezdeni megszerettetni vele, a b�bsz�nh�zban, olyanokat mutatva, hogy a sz�ja t�tva maradjon.
   J� volt a viszonyunk a nagysz�nh�zi sz�n�szekkel is, akiket Gali L�szl� hozott, sok fiatalt, soknak volt gyermeke is. J�rtak a b�bsz�nh�zba. K�z�s darabunk is volt Gali L�szl� rendez�s�ben.
   A tagozati l�tnek voltak neh�zs�gei is. Sokszor nem volt p�nz, nem tudtunk elmenni v�s�rolni. Hi�ba volt elk�l�n�tett k�lts�gvet�s�nk a sz�nh�zin bel�l, m�gis volt olyan, hogy nem tudtunk hozz�jutni a p�nzhez. Ez�rt hivat�sos korunkban is el�fordult, hogy az anyagokat Demeter Zsuzsa otthoni, saj�t p�nz�b�l �s a mi saj�t p�nz�nkb�l el�legezve v�s�roltuk, mert szor�tott az id�. Ez akkor biztosan nagyon bosszantott, de m�r messze van �s mivel im�dtuk csin�lni, „nem sz�m�tott”.
   Demeter Zsuzsa n�lk�l soha nem lett volna sem Egri B�bsz�npad, sem Harlekin B�bsz�nh�z. 1964-ben k�lt�z�tt haza Hortr�l, ahol n�pm�vel� volt �s ott vezetett egy b�bcsoportot, amivel d�jat is nyertek. F�rjhez ment, de �gy �rezte, b�b n�lk�l nem �let az �let �s elkezdte szervezni a k�z�piskol�s csapatot, ebb�l alakult az Egri B�bsz�npad, majd fenntart� �s n�vv�lt�s ut�n a Harlekin.

Mindenki Zsuzs�nak k�sz�nhetett, t�le tanult mindent, amit tudott. �n magam is - k�z�piskol�s, els�s voltam, amikor jelentkeztem a b�bszakk�rbe - t�le tanultam els�dlegesen b�bot k�sz�teni. K�s�bb persze a saj�t tapasztalataimon, n�ha saj�t k�romon, a fesztiv�lokon, ahol pr�b�ltunk nem csak n�zni, l�tni is.
   Amat�r korunkban, Alg�ri�ban, Tun�zi�ban j�rtunk egy h�napig tart� turn�n.

Tun�zi�ba hivat�sosk�nt is eljutottunk, Finnorsz�gba is.

De leggyakrabban Rom�ni�ba. A marosv�s�rhelyi b�bsz�nh�zzal volt csereprogramunk, egyik �vben mi l�ttuk vend�g�l t�l�k a magyar tagozatot, m�sikban a rom�nt, a harmadikban pedig mi ment�nk. Zsuzsa rendezett is mindk�t tagozatn�l.
   K�t eml�kezetes feln�tt el�ad�st is szeretn�k megeml�teni. Mindkett�t Lengyel P�l rendezte. Az egyik Shakespeare V�zkereszt vagy amit akartok c�m� darabj�nak adapt�ci�ja, amely a Budapesten megrendezett UNIMA  (a B�bm�v�szek Nemzetk�zi Sz�vets�ge) vil�gfesztiv�lra k�sz�lt �s diplom�t is kapott.


                                                                                                      Juh�sz Ferenc �r�sa

 A m�sik a Szam�rtestamentum. A k�nnyed, kacagtat� n�pi humor mindig nyer�. Majdnem minden et�d m�s technik�val k�sz�lt – tervez�: Ko�s Iv�n �s Lovasy L�szl� -, hiszen mindegyiknek saj�tos a vil�ga. Nem v�letlen az elnyert UNIMA diploma.

* Hozz�sz�l�s:
- ...���...Laci! Erzs�! ...A k�k csodatorta, Szam�rtestamentum, �gig�r� fa!... Nagyszer� dolog ez! Boda Kata

�JRA CSONGOR VAGYOK - BESZ�LGET�S BAL J�ZSEF RENDEZ�VEL, AZ 1985-�S CSONGOR �S   T�NDE C�MSZEREPL�J�VEL

 A sorozat el�z� r�sz�ben r�szleteket mutattam az el�ad�s fot�i alapj�n k�sz�lt, keresztmetszet ad� k�pes f�zetb�l �s Szikora J�nos rendez� ehhez �rt bevezet�j�t is olvashatt�k. Azt megel�z�en pedig felid�zt�k a Sz�nh�z c�m� foly�irat korabeli kritik�j�t, amely sz�ba ker�lt a most olvashat� besz�lget�sben is.

Hogyan lett az egyik c�mszerepl�?

   Mint minden az �letben, v�letlen volt ez is. Az el�zm�nye, hogy Szikora J�nos igazgat� felk�rte Zs�mb�ki G�bort, csin�ljanak egy produkci�t Egerben, a Katona J�zsef Sz�nh�z m�v�szeivel. Zs�mb�ki Pirandello: Az ember az �llat �s az er�ny c�m� darabj�t v�lasztotta. 1985 m�rcius�ban mutattuk be, lett bel�le egy b�rletsorozat, 25 el�ad�ssal, ut�na ker�lt a Katon�ba. Benedek Mikl�s, Csonka Ibolya, �jlaki D�nes, Holl�si Frigyes, Szacsvay L�szl�, Csom�s Mari �s k�t v�gz�s, gyakorlat�t t�lt� f�iskolai hallgat�, Vajdai Vilmos �s �n voltunk benne.
   Nagyon szerett�nk Egerben lenni. Akkor m�r Szikora forgatta fej�ben a Csongor �s T�nd�t �s valami�rt �gy d�nt�tt, hogy ezt a szerepet nekem adja, noha eredetileg Cserhalmi Gy�rggyel k�pzelte el. Egy el�ad�s ut�n, amikor elment�nk vacsor�zni, ott �lt�nk egy asztaln�l, majd f�lreh�vott �s megk�rdezte: Lenne kedved a Csongorhoz?

Mit lehetett �rezni a v�rosban, a k�z�ns�g hogyan viszonyult a sz�nh�zhoz, milyen hangulat volt?

   A Pirandello darab idej�n m�g  neh�z volt sz�tv�lasztani, hogy ha ennyi v�logatott, nagynev� sz�n�sz idej�n nekik sz�l-e az �r�m vagy pedig a sz�let� f�lben l�v� sz�nh�znak. A Csongor �s T�nde alatt m�r jobban le lehetett m�rni, hogy a k�z�ns�g hogyan viszonyul az �lland� el�ad�sokhoz. Nagyon szerettek benn�nket.

A k�t produkci� hangulat�ban nagyon k�l�nb�z�tt egym�st�l.

   Az „Ember az �llat �s az er�ny” egy nagy kacag�s volt, a Csongor pedig bombasztikus mese - k�pileg is. Neh�z lett volna nem szeretni. Lement bel�le a sz�ria, akkor Szolnokra vitt�k �t az el�ad�st. �n meg oda szerz�dtem, mint v�gzett, kezd� diplom�s sz�n�sz. Ott nem lehetett �gy be�p�teni a sz�npadot mint Egerben, ahol egy h�tig tartott ez a munka �s nem volt szempont, hogy m�s el�ad�sok miatt gyorsan bonthat� legyen a sz�npadk�p. Ez�rt p�ld�ul igazi f�kat hoztak az erd�b�l �s n�gy teheraut� homokkal sz�rt�k f�l a lejt�t.

A Sz�nh�z c�m� foly�irat korbeli kritik�j�ban Rem�nyi J�zsef Tam�st�l ezeket olvashatjuk: „Az egri sz�npad is mintha sokszoros�ra t�gulna: rengeteg erd�, pusztas�g, romok k�p�t adja, a d�s veget�ci��t s az eny�szet�t. De semmi festett mas�; itt az elemekkel, t�rgyakkal meg kell k�zdeni�k a j�tsz�knak. A teret vastagon homok bor�tja, sz�r�dik, sz�llong a por, futni, l�balni, vonszol�dni neh�z benne….…a rendk�v�l neh�z sz�veget rendk�v�l rosszul �rteni. Szikora nem szavaltat, hanem mozg�s k�zben, h�ttal a publikumnak vagy �pp hason fekve, f�ra „aggatva" kell a sz�n�sznek sz�lnia.”

   Izgalmas volt ilyen sz�npadi k�r�lm�nyek k�z�tt j�tszani, a bok�ig �r� homokban mez�tl�b menni (technikailag nem kedvezett, hogy sz�llt a por, locsolni is kellett a homokot), az �rzet nagyon j� volt. A d�szlettel nem k�zd�tt�nk annyit, mint a besz�ddel. Nehezen mondhat� sz�veg egy nehezen bebesz�lhet� t�rben. Ez a csoda d�szlet – h�rom sor lombos f�val - nem kedvez a nem k�z�ns�g fel� fordul�, f�lig h�ttal val� sz�vegmond�snak, mert elnyeli a hangot. De az, hogy fekve, f�lig fekve… Persze, ezek egy v�gz�s sz�nihallgat� probl�m�i voltak. Eszenyi Enik�, Kiss Mari, vagy a Miskolcr�l j�tt Polg�r G�za nagyon sz�pen besz�ltek. Nekem nincs igaz�n er�s hangom. Ha nem szemben �lltam a n�z�t�rrel, lehettek gondok. Ma szenvedek �n is, ha egy gyenge hang� sz�n�sszel dolgozom, munk�m fele arr�l sz�l, hogy poz�ci�ba rakjam a sz�npadon, hogy hallj�k.

„……M�gsem lenne m�lt�nyos a fanyalg� jelz�ket hosszan sorolni, hiszen �lland� t�rsulat h�j�n a t�bb sz�nh�zb�l verbuv�l�dott vend�gg�rda mindv�gig csak mozaikszer� pr�bafolyamatban vehetett r�szt.”

  T�nyleg nem volt rendes pr�bafolyamat, mert �t helyr�l (Szolnok, Miskolc, Mad�ch Sz�nh�z, V�gsz�nh�z �s a F�iskola) j�tt �ssze a csapat. Nagyon neh�z volt egyeztetni, 3-4 napra j�tt�nk Egerbe, reggel-este s�t �jjel is pr�b�ltunk, azt�n le�lltunk, majd �jra. Volt egy szomor� eset is, Zala M�rk, aki Balg�t j�tszotta, a pr�b�k idej�n halt meg, Tardy Bal�zs vette �t a szerepet. Val�ban fragmentumokb�l �llt �ssze a pr�baid�, de mindenkinek nagy �lm�ny volt, nagyon szerett�k csin�lni..

„Szikora J�nos megoldotta azt is, hogy a m� j�zan�t�an hipnotikus hat�sa teljess�g�ben �rv�nyes�lj�n……….figur�inak szorong�sa legt�bbsz�r nem a bez�rt, hanem a bolyong�, tan�cstalan ember�.”

   Amikor egy el�ad�st megn�z�nk, b�rmelyik sz�nh�zban, b�rmelyik el�ad�st, a legels� benyom�s, ami lej�n a sz�npadr�l, hogy ki lehet a rendez�. B�rmilyen m�h�z ny�l, els�sorban �nmag�b�l ad egy darabot. Nincs, aki eltartva mag�t�l az anyagot, neutr�lisan le tudna bonyol�tani egy el�ad�st. Szikora J�nos a mai napig egy keres� ember. Ma m�sk�ppen mint annak idej�n, de val�ban filozofikus, �nmag�t keres� ember volt m�r akkor is �s ezt nagyon pontosan tudta a sz�npadra f�lrakni, nagyszab�s� „operai” k�pekben – nem v�letlen�l Richard Strauss zen�j�t haszn�lta k�s�r�zen�nek.

A m�sik c�mszerepl� Eszenyi Enik� volt. Kettej�kr�l ezt �rta a kritika: „Eszenyi Enik� mesterk�lt rebeg�s n�lk�l t�r�keny, v�rtelen, m�gsem �lettelen T�nde; Bal J�zsef Csongorja a sors dolgaiba m�g mindig be nem avatott fiatalember m�ltatlankod�s�val forog a vil�gban.”

   Enik�vel nagyon szerettem j�tszani. Nem csak szakmailag. � �rettebb, tapasztaltabb volt. Gyakorlott �s gyakorlatias sz�n�szn�. �n ink�bb �rzelmes, romantikus, vak k�ly�kkutya-m�don l�teztem a sz�npadon. � jelen volt, tudat�ban volt mindennek. A mai napig tudatos, pontos sz�n�szn�. Mai fejemmel, ha olvasom, a „Minden orsz�got bej�rtam, minden messze tartom�nyt…” monol�g nagyon er�sen meghat�rozza Csongor poz�ci�j�t. � a derek�n van az �let�nek, minden tapasztalat�val egy�tt. Ehhez k�pest sztereot�pia, hogy mindig fiatal fi�kkal j�tszatj�k. Az eredeti elgondol�s, Cserhalmi Gy�rgy kifejezetten jobb v�laszt�s lett volna... Mai olvasatomnak jobban megfel mint �n. �n akkoriban val�ban ilyen voltam: m�ltatlankodtam, nem �rtettem dolgokat, puffogtam. Val�sz�n�leg sok mondat hiteltelen�l hangzott a sz�mb�l. A sz�vem vitt, nem az eszem. M�rpedig Csongornak, amikor le�l �s azt mondja, id�ig eljutottam, de most hogyan tov�bb, nem �rzelmi szempontok alapj�n kellene d�ntenie. Azut�n persze megpillantja T�nd�t…
   M�r nem j�tszom, mert nem siker�lt olyan sz�n�sznek lennem, akit elv�rtam magamt�l. F�lfedeztem saj�t korl�taimat. Pontosabban: a korl�taim felfedeztett�k velem, hogy irre�lis �lmokat kergetek.

1985-t�l m�ig milyen kapcsolata volt Egerrel?

   A 2000-es  �vek elej�n Csizmadia Tibor h�vott rendezni k�tszer is egym�s ut�n. Igaz�b�l h�romszor, mert A legkisebbik boszork�nyt el�sz�r ny�ron, az �rsek kertben csin�ltuk meg, hatalmas b�bokkal, g�lyal�bakkal �s miut�n meglep�en nagy sikere volt, beker�lt a nagysz�nh�zba, ahol �jra kellett rendezni. A sz�vem cs�cske volt. El�tte pedig egy Tennessee Williams darabot - Macska a forr� b�dogtet�n - rendeztem itt. Az is nagyon �lm�ny volt,  nagy tal�lkoz�s a sz�n�szekkel �s a v�rossal is �jra. 
   H�rom �vvel ezel�tt Lengyel P�l keresett meg, hogy rendezzek egy b�bel�ad�st, nagyon nehezen tudott r�venni, de �r�l�k, hogy v�g�l siker�lt.
   A legut�bbi id�ben a Harlekin B�bsz�nh�z megb�zott igazgat�ja voltam. Majd ki�rtak egy p�ly�zatot, �s a fenntart� �gy d�nt�tt, nem annak adja a feladatot, akit felk�rt arra, hogy rakjon �ssze egy �vadot �s rakjon �ssze egy t�rsulatot.

A j�v�?

   A „csongori” d�nt�sek azt hiszem, egy f�rfi �let�ben olyan t�z �vente el�j�nnek. �letemben most �ppen az aktu�lis helyzet az, hogy �jra Csongor vagyok. El�ttem van legal�bb h�rom k�l�nb�z� �t, ezek k�z�tt kell d�ntenem. Sajn�lom, hogy Egerrel megszakad a kapcsolat, Sok v�rosban �ltem, dolgoztam, Kecskem�tt�l Szegedig, Zalaegerszegt�l Debrecenig, Ny�regyh�z�ig, de sehol sem �reztem ilyen j�l magam, ilyen mag�t�l �rtet�d�en itthon. Mindenhol lehet tal�lni okot, sz�ps�get, de itt nem kellett keresnem sem. Nota bene, nem adta k�nnyen mag�t a v�ros, de �rad bel�le valami rezg�s, ami nagyon harmoniz�l az eny�mmel. El tudtam volna k�pzelni, hogy �letem nagyr�szt itt t�lt�m el, val�ban �gy, hogy minden egy�b elfoglalts�got kiz�rok, nem mentem volna vend�grendezni sem, s ezt mindenf�le �ldozat hozatali �rz�s n�lk�l. El tudtam volna k�pzelni…

Jelenet �s d�szletfot�: K�hiidi Imre

* Ezt az �r�st k�z�lte a polusonline.com is.
 

A sorozat 14-15. r�sz�ben az 1985-�s Csongor �s T�nde korabeli, a Sz�nh�z c�m� foyl�iratban megjelent kritik�j�t id�zt�k. Az el�ad�s (fekete-feh�r) fot�ib�l k�sz�lt egy keresztmetszetet ad� k�pes f�zet, ehhez Szikora J�nos rendez� �rt bevezet�t, amelyet itt olvashatnak - �s a k�pekb�l is l�thatnak n�h�nyat. A 17. r�szben pedig besz�lget�s k�vetkezik Bal J�zseffel,aki Csongor szerep�t alak�totta.


Ezerkilencsz�znyolcvan�t k�s� �sz�n kis alkalmi t�rsulat verbuv�l�dott Egerben. Az � munk�juk nyomait �rzik ezek a k�pek. M�r amit meg�rizhet egy�ltal�n a f�nyk�p. Persze mindig ezt szoktuk mondani: a sz�nh�z �l� var�zslat�t �gysem lehet semmif�le technikai berendez�ssel visszaadni. Hi�nyos �s szeg�nyes csontv�z a film, a r�di�, a videofelv�tel, t�red�kes morzs�k a fot�k, �s m�gis, nek�nk sz�ks�g�nk van ezekre a csontv�zakra. Mi�rt? Tal�n mert minden, ami t�n�, nyomot szeretne hagyni. De micsoda t�vols�g fesz�l test�nk val�s�ga �s jelenl�t�nk sz�thullajtott cserepei k�z�tt! Tudjuk, ha nem maradtak volna csontv�zak, ha nem �rizte volna meg l�p�seik nyom�t a megk�vesedett anyag, sohasem lehetne k�pzet�nk arr�l, hogyan n�ztek ki az �sh�ll�k, s�rk�nyok vagy az �skor egy�b sz�rnyetegei. �gy bontakozhat ki az ember fej�ben valami olyasminek a k�pe, amit maga sosem l�tott �s � ezt m�gis val�s�gnak hiszi. Nem zavartatja mag�t att�l, hogy a csontv�z alapj�n elk�pzelt sz�rnyeteg er�sen k�l�nb�zik a sz�rnyetegt�l mag�t�l. De ez tal�n m�r nem is �rdekes. Az emberis�g eml�kezete k�pzelet�vel teremti �jra nyomaib�l a m�lt val�s�g�t. E tekintetben kiadv�nyunk c�lja sem m�s, mint hozz�seg�teni az olvas�t, hogy kialakuljon benne egy k�p arr�l a „Csongor �s T�nde” el�ad�sr�l, amelyet ez a maroknyi ember elk�pzelt, �t�lt �s megteremtett Egerben.

M�s az egri Csongor mint a romantikus k�zfelfog�s �rval�nyhajasra egyszer�s�tett t�nd�rmes�je. M�s az a V�r�smarty k�p, amely az irodalmi sz�veg nyomaib�l benn�nk kialakult. Ez nem a XIX. sz�zad, ez a k�z�pkor �s a m�g r�gebbi pog�ny �vsz�zadok. A dr�ma sz�vege nemcsak a reformkorral, hanem annak a r�gi, kegyetlen, d�monikus val�s�gnak az eml�keivel is tartja eleven kapcsolat�t, amelyb�l �vsz�zadokkal kor�bban Bosch �s Gr�newald mer�tett�k v�zi�juk ihlet�t. Milyen is h�t akkor az a vil�g, ahol a Csongor �s T�nde j�tsz�dik? Hol van a helyes kapcsolat a talaj �s a rajta j�r� ember �lmai k�z�tt?
   E k�rd�sre adott v�laszunk �nt�tte sz�npadi form�ba a k�lt� sz�veg�t. Egyszerre lenni val�s�gosnak �s elvontnak! Ezt a c�lt szolg�lt�k a d�szlet igazi f�i, lombjai �s ez�rt lebegtek az igazi homokon is talajtalanul a figur�k, ezoterikus, korokat �s st�lusokat �pp csak a fel�leten �rint� koszt�mjeikben. �gy bomlott ki �l� gesztusok, form�k �s a nyelv �lelkez�s�b�l a t�rt�net, amelyet most a sorba rendezett f�nyk�pek �s sz�vegek k�s�relnek meg felid�zni. �s mik�zben nincs e f�zetben egyetlen sor, egyetlen k�p, amely ne a SZ�NH�Z-r�l sz�lna, mi, akik csin�ltuk ezt, tudjuk, hogy az erd�t lebontott�k, a hangunk elsz�llt �s az a sz�nh�z m�r �r�kre elveszett.
  Nem sz�letett m�g olyan berendez�s, amely k�pes volna a maga t�k�letes s�r�s�g�ben meg�r�k�teni jelenl�t�nk minden pillanat�t. Szerencs�nkre. Mert ami k�t r�gz�thet� pillanat k�z� esik, ott kezd�dik v a l a m i, ami�rt mi itt voltunk egykor.
                                                                                                     Szikora J�nos      

A Csongor �s T�nde Egerben - folytat�s

  1985. december 14-�n Szikora J�nos rendez�s�ben mutatta be a sz�nh�z V�r�smarty Mih�ly Csongor �s T�nde c�m� sz�nj�t�k�t, miut�n el�z�leg janu�r 1-j�t�l megsz�ntett�k a G�rdonyi G�za Sz�nh�z Miskolci Nemzeti Sz�nh�zzal val� �sszevon�s�t �s befogad� int�zm�ny lett az egri, t�rsulat n�lk�l, de �n�ll� bemutat� joggal, az � vezet�s�vel. Mivel a sz�nh�zakban k�t napt�ri �vet �rint� peri�dusokban gondolkodnak, ennek az �vnek az els� fele egy (b�r csonka) �vad volt. 1985/86 – az els� teljes �vad Szikora J�nos igazgat�s�ga alatt. Az el�ad�s hatalmas visszhangot keltett �s az�ta is emblematikusnak sz�m�t. A sorozat el�z� r�sz�ben elolvashatt�k a Sz�nh�z c�m� foly�irat korabeli kritik�j�nak els� r�sz�t, most pedig itt a folytat�s.
  Felh�vom a figyelmet a cikk utols� bekezd�s�re, amelynek tan�s�ga szerint  a sz�nh�z sorsa akkoriban m�g egy�ltal�n nem volt bizonyosan eld�nt�tt.

Rem�nyi J�zsef Tam�s: "BOLDOGS�GBA ELTEMETVE"
A Csongor �s T�nde Egerben - 2.

   Szikora Csongor �s T�nd�je az „�rett" korba l�p� f�rfi sz�mvet�se. A kit�n�en �ssze�ll�tott �s illusztr�lt m�sorf�zet, Kozma Gy�rgy szerkeszt�s�ben, joggal id�zi az Isteni sz�nj�t�k kezd� sorait; az egri sz�npadon nem a szentiv�n�ji k�pr�zatok s�r�j�t l�thatjuk, hanem a m�lys�ge persze a k�tf�le felfog�snak egyform�n lehetne, csakhogy - az egri produkci� bizony�tja - V�r�smarty m�v�nek �letre kelt�s�hez az ut�bbi alkalmasabb.
   Mind ez id�ig nem �gy volt: h�l�sabbnak l � t s z o t t Tam�si �ronba oltott Shakespeare-t j�tszani, mint �rtelmezni a sz�veg k�lt�i k�peit. Ezek a k�pek „sajnos" nagyon sz�pek, mintha funkci�juk csup�n a f�lek gy�ny�rk�dtet�se volna. Pedig nem az. Amikor Csongor T�nd�r�l, T�nd�hez besz�l, sz�vege nem sz�vir�gos udvarl�s, hanem egy-egy vil�g�llapot �rnyalt kifejt�se. Ha ezek a szavak nem ker�lnek szitu�ci�ba, nem t�mogatja meg �ket pontos ritmusban sz�npadi akci� �s l�tv�ny, hasztalan r�p�lnek el, marad csup�n a szerz� seregnyi dramaturgiai �gyetlens�ge. A h�rom v�ndor monol�gja p�ld�ul az el�ad�sok nagy z�kken�je. Hogyan is szoktuk meg? Ezek az allegorikus figur�k a darab elej�n egyszer csak el�tt�nk teremnek, elszavalj�k n�zeteiket az �lmok hi�baval�s�g�r�l, majd a fin�l� el�tt visszat�rnek, hogy sz�mot adjanak a h�vs�gos f�ldi c�lok cs�dj�r�l. A n�z� el�gt�tellel s n�mi t�relmetlens�ggel hallgatja, amit m�r am�gy is tud: a p�nz, a hatalom, a medd� �sz mit sem �r. Szikor�n�l ellenben a h�rom figur�nak sorsa van, s e sorsoknak t�tje. Mindh�rman munk�lkod� emberek, a p�nz, a hatalom, a tudom�ny jegy�ben. V�ndorok val�ban, akik megpihennek a k�tn�l, a „j�vend� viz�b�l" mer�tenek, isznak bel�le, tiszt�lkodnak. S amikor visszat�rnek majd, kudarcukat bevallani, a rendez� elj�tszatja pusztul�sukat. Mert a megjelen�tett Hal�l iszonyata � s elfogad�sa, a h�rom ember saj�t dr�m�ja el�k�sz�ti, f�ler�s�ti Csongor �s T�nde z�r� dial�gus�t (Csongor: „Mondd ki b�tran, �s ne k�ss�l / Megnyugtatni lelkemet. / Mondj hal�lt r�m, s ajkaidr�l / Azt �r�m lesz elfogadnom." T�nde: „A hal�l nem b�ntet�se f Annak, aki halni v�gy. V�rj egy�bre, s �va v�lassz, / Mert v�lasztanod szabad."). Nagy k�r, hogy a h�rom sz�n�sz alig �l a rendez� adta lehet�s�gekkel, sz�ntelen�l, a r�gi felfog�sban monologiz�lnak.
   Egerben az �j sem puszt�n arra szolg�l, hogy operai h�kuszp�kuszokkal ki�zze T�nd�t „a Paradicsomb�l". Egyr�szt az a „szeg�ny b�s asszony" �, „furcsa �lmokkal", akinek Ilma l�tja. A teremt�s szomor�s�g�val, az �sesend�s�ggel. M�sr�szt kit�ntetett pillanatot teremt a cselekm�ny menet�ben, meg�ll�tja azt � m�rc�j�vel m�rve par�nyi �gyek makacs k�rforg�s�t, s nagyobb t�vlatokban �jrafogalmazza az addig l�tottakat. Az el�ad�s egyik legfesz�ltebb mozzanata ez; Bajcsay M�ria egyszerre m�lt�s�gteljes �s lebegtetett figur�t j�tszik, �nnep�lyes, de befel� figyel�, krist�lytiszta sz�vegmond�ssal.
   A z�r�jelenetet m�r Vall� is id�z�jelbe tette annak idej�n, a boldog v�g tabl�j�r�l elt�ntetve T�nd�t: t�n csak �lom volt a beteljes�l�s, a k�zdelem v�get nem �r. Szikora tov�bbl�p enn�l, a darab szellem�ben. Nem vonja k�ts�gbe a boldog tal�lkoz�s vigasztal� erej�t, de nem engedi feledni „elm�lt napok keserv�t", mely - T�nde j�vend�l� b�cs�szavai szerint „Boldogs�gba eltemetve, / Mint reg�nyben � csoda / Vissza fog mosolygani". �s nem andalodik el a nevezetes z�r�sor sz�ps�g�n - „�bren maga van csak az egy szerelem" -, hiszen h�seink rideg, szomor� �s gy�szos �gbolt alatt tal�lnak egym�sn�l mened�ket. Ez�rt e szakaszt Led�r, a sodr�d�, szinte �ntudatlan l�lek d�dolja el nek�nk. � majdani h�tk�znapok f�ldi j�zans�g�t pedig a r�gi �p�let romjai f�l�tt megjelen� lak�smakett jelzi. (Okkal, b�r az addig haszn�lt sz�npadi elemeket n�mileg t�lcifr�zva haszn�lta f�l �jra Szikora n�h�ny �vvel kor�bbi �tlet�t: a Joyce Ulysses�b�l k�sz�tett monodr�m�ban [ P e n elop�] anal�g m�don jelenik meg s �g le v�g�l a babah�z.)
   A sz�n�szi teljes�tm�nyekr�l r�szletesebben sz�lni h�l�tlan feladat. T�bbs�g�k elmarad Szikora elk�pzel�seit�l: nem az eredm�nyt l�tom, hanem azt, hogy mit szeretne j�tszatni a rendez�. Enn�l nagyobb baj, hogy a rendk�v�l neh�z sz�veget rendk�v�l rosszul �rteni. Szikora nem szavaltat, hanem mozg�s k�zben, h�ttal a publikumnak vagy �pp hason fekve, f�ra „aggatva" kell a sz�n�sznek sz�lnia, s bizony a gyatra artikul�ci� v�gk�pp megbosszulja mag�t. M�gsem lenne m�lt�nyos a fanyalg� jelz�ket hosszan sorolni, hiszen �lland� t�rsulat h�j�n a t�bb sz�nh�zb�l verbuv�l�dott vend�gg�rda mindv�gig csak mozaikszer� pr�bafolyamatban vehetett r�szt. �gy teh�t ink�bb azt illik �szrevenn�nk, milyen m�rt�ktart�an, ugyanakkor roppant energi�val, �sszehangoltan viszi sz�nre az �rd�gfiakat Mucsi Zolt�n, M�sz�ros Istv�n �s T�th J�zsef; mennyi �rdes f�jdalmat k�pes hordozni Mirigy szerep�ben S�lyom Kati; mennyi t�tova embers�get sug�roz Ilma - Balga kett�s�ben Kiss Mari �s Tardy Bal�zs. Eszenyi Enik� mesterk�lt rebeg�s n�lk�l t�r�keny, v�rtelen, m�gsem �lettelen T�nde; Bal J�zsef Csongorja a sors dolgaiba m�g mindig be nem avatott fiatalember m�ltatlankod�s�val forog a vil�gban.
   Az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�znak, a produkci� horderej�t tekintve, mintha t�rsulata lett volna. Azaz: lehetett volna. Mert �gy h�rlik, Egerben m�gsem lesz �n�ll� sz�nh�z. K�r. �r�m volt ott n�z�nek lenni.
 

   1985-ben megsz�ntett�k a G�rdonyi G�za Sz�nh�z Miskolci Nemzeti Sz�nh�zzal val� �sszevon�s�t. Janu�r 1-j�t�l befogad� int�zm�ny lett az egri, t�rsulat n�lk�l, de �n�ll� bemutat� joggal, Szikora J�nos vezet�s�vel. Mivel a sz�nh�zakban k�t napt�ri �vet �rint� peri�dusokban gondolkodnak, ennek az �vnek az els� fele egy (b�r csonka) �vad volt. 1985/86 – az els� teljes �vad Szikora J�nos igazgat�s�ga alatt.
 

 1985. december 14-�n az � rendez�s�ben mutatta be a sz�nh�z V�r�smarty Mih�ly Csongor �s T�nde c�m� sz�nj�t�k�t. Ez az el�ad�s hatalmas visszhangot keltett �s az�ta is emblematikusnak sz�m�t. Olvassuk el a Sz�nh�z c�m� foly�irat korabeli kritik�j�t, amelyet majd egy Bal J�zseffel, az el�ad�s Csongor�val k�sz�lt besz�lget�s is k�vet, amelyben t�bbek k�z�tt err�l a kritik�r�l is sz�t ejtett�nk!
   M�r most felh�vom a figyelmet a cikk utols� bekezd�s�re, amelynek tan�s�ga szerint  a sz�nh�z sorsa akkoriban m�g egy�ltal�n nem volt bizonyosan eld�nt�tt.
    Miel�tt elkezden�nk, ismerkedj�nk meg m�g a teljes szereposzt�sal:
 
Csongor: Bal J�zsef f. h
T�nde: Eszenyi Enik�
Mirigy: S�lyom Kati
Ilma: Kiss Mari
Balga: Tardy Bal�zs
Kurrah: Mucsi Zolt�n
Berreh: M�sz�ros Istv�n
Duzzog: T�th J�zsef
Led�r: Leviczky Kl�ra
�j: Bajcsay M�ria
Kalm�r: Csap� J�nos
Tud�s: Philippovich Tam�s
Fejedelem: Polg�r G�za
 

Rem�nyi J�zsef Tam�s

"BOLDOGS�GBA ELTEMETVE"
A Csongor �s T�nde Egerben - 1.
 

   Tal�n nem kort�rsi elfogults�g mondatja: V�r�smarty Mih�ly m�ve, m�sf�l �vsz�zad alatt el�sz�r, egy 1970-es �vekben kiforrott m�v�sznemzed�k j�volt�b�l tal�lta meg hely�t a magyar sz�npadon. A nagy vil�g�g�seken t�li id� rezign�ci�ja, a mes�khez, �lmokhoz val� viszonyunk �t�rt�kel�d�se, posztmodern �rz�kenys�g kellett hhoz, hogy a j�tszhatatlannak �t�lt, m�gis ezerszer j�tszott darab val�ban �letre keljen.
   1974-ben Vall� P�ter veszpr�mi rendez�se kibontotta a Csongor �s T�nde �letfiloz�fi�j�t, an�lk�l, hogy "szavalatokra" hagyatkozott volna, elh�r�totta a m�zelg� t�nd�riesked�st, kiiktatta a n�piesked� hanc�roz�st. �lomvil�g helyett az �lmok racion�lis, m�gsem gy�ng�dtelen magyar�zat�t adta. Most pedig, Egerben, Szikora J�nos megoldotta azt is, hogy a m� j�zan�t�an hipnotikus hat�sa teljess�g�ben �rv�nyes�lj�n. Ehhez olyan m�v�szekt�l kapott seg�ts�get, mint a sz�npadk�pet megalkot� Jov�novics Gy�rgy vagy a jelmezeket tervez� El Kazovszkij, akik rendk�v�l t�rgyias �s �gy elvonatkoztat� l�tv�ny-vil�got teremtettek a j�t�khoz.
   Szikora mindig is szerette impoz�ns terekbe helyezni h�seit: figur�inak szorong�sa legt�bbsz�r nem a bez�rt, hanem a bolyong�, tan�cstalan ember�. Ezt l�thattuk egykor P�csett, Kafka Per�ben, ezt Gy�rben, a Bambini di Pr�g�ban, vagy �jabban Miskolcon, a Karamazov testv�rekben. Az egri sz�npad is mintha sokszoros�ra t�gulna: rengeteg erd�, pusztas�g, romok k�p�t adja, a d�s veget�ci��t s az eny�szet�t. De semmi festett mas�; itt az elemekkel, t�rgyakkal meg kell k�zdeni�k a j�tsz�knak. A teret vastagon homok bor�tja, sz�r�dik, sz�llong a por, futni, l�balni, vonszol�dni neh�z benne; ahol a homok buck�t vet, valaha �p�let �llott (az el�d�k otthona), egy �reg karossz�k m�r f�lig betemetve, arr�bb egy rokkant zongora, megfeneklett, mozd�thatatlan roncs. (De: a sz�k m�g el��shat�, haszn�lhat�, s a zongora is megsz�lal ...) H�tul az erd� igazi vadon, aligha lehet utat lelni benne. Az „�r�k bujdos�s" sz�nhelye, val�ban. El�l a csod�latos almafa, a szerelem f�ja, v�konyka csemete m�g, egy kid�lt t�nk sarjad�ka csup�n, amilyennek azt V�r�smarty le�rta a n�z� nem is igen �rti, hogyan lehetett a rem�nynek s kor�ntsem a beteljes�l�snek e szimb�luma oly sok el�ad�sban �gig �r� monstrum. Mellette a k�t, a j�vend�mond�, amelynek vize azonban szomjat oltani s mosdani is alkalmas. A jelen k�zdelmes terepe teh�t a m�lt k�zzelfoghat� rekvizitumaival �s a tal�nyos j�v� t�rgyias jelk�peivel tel�tett. Ezen a terepen hitelesen, sokszorozott er�vel hat a k�lt� minden szava id�r�l, elm�l�sr�l, v�gzet �s es�ly k�rd�seir�l. Ahogyan Jov�novics Gy�rgy sz�npadk�pe nem csup�n d�szlet, hanem �nmag�ban is eg�sz gondolat, �gy El Kazovszkij jelmezei sem �lt�z�kek, hanem �nj�r� kompoz�ci�k, amelyek b�buszer�, sosem volt figur�kat eleven�tenek meg a sz�npadon, mik�zben egy-egy r�szlet�k rusztikuss�g�val, groteszk vonalaival (egy z�lds�gest�lat id�z� kalappal, lecsatolhat� t�nd�rsz�rnnyal) a h�tk�znapi val�s�g banalit�sait adj�k. Id�tlenek, de magunkra ismer�nk benn�k, ak�r egy ut�pisztikus reg�ny alakjaiban. S nem v�letlen, hogy az ut�pi�k vil�ga jut esz�nkbe. Ahogyan az el�ad�s alkot�i az id�t l�tv�nyk�nt megjelen�tik, az a m�v�szi ut�pi�k m�dszer�t id�zi: egy id�n k�v�li pillanatban vizsg�ljuk, �lj�k �t, s�r�tetten, „minden id�k" folytonoss�g�t. Szikora �gy megtal�lja a m�dj�t, hogy a mesebeli l�nyek t�nd�rek, boszork�nyok, �rd�gfiak) �s a f�ldiek sorsa egybefon�dj�k. Valamenny�en ebben az id�n k�v�li pillanatban ker�lnek el�nk. Az �rd�gfiak var�zslatos k�pess�gein�l hangs�lyosabb t�ny, hogy mindh�rman verejt�kes „munk�val" k�zdenek a puszta �let�k�rt, legelemibb v�gyaikat igyekeznek, t�bbnyire hasztalan, kiel�g�teni. A pokol �rva prolet�rjai �k. Mirigy, a v�n boszork�ny, ak�r egy v�gs�kig elkeseredett h�zmestern�, arr�l �lmodozik, hogy legal�bb az ut�da kir�lyn� lehessen a t�nd�rbirodalomban. Gyermek�nek pusztul�sa ut�n m�r csak a bossz�v�gy �lteti az eg�sz vil�ggal szemben.
   T�nde annyiban t�nd�r (m�g), amennyiben minden �rtatlan le�ny az, miel�tt n�v� s any�v� lesz. A mesefigur�k �lete csupa keser� realit�s, a f�ldiek� ugyanakkor csupa k�tely, tal�ny. Itt is, ott is: k � z � s csal�d�sok sorozata.

   Feri, mag�nak ez az �lete – mondta nekem egyszer valaki a sz�nh�z vil�g�hoz f�z�d� �rz�seimre, kapcsolatomra utalva. Nem mondtam ellent…
   A 2012. szeptember 17-�n elkezd�d�tt sz�nh�zt�rt�neti sorozat most el�rkezett 1985. janu�rj�hoz, amikor megsz�ntett�k a Miskolccal t�rt�nt �sszevon�st, 1-j�t�l befogad� sz�nh�z lett az egri, m�g t�rsulat n�lk�l, de m�r �n�ll� bemutat� joggal, Szikora J�nos vezet�s�vel. A k�vetkez� �r�sok teh�t ezzel az id�szakkal foglalkoznak.
   Ebben a k�zbevetett r�szben azonban a fent eml�tett kapcsolatr�l lesz sz� (s term�szetesen egy�ttal a G�rdonyi G�za Sz�nh�zr�l). Nem terveztem ilyen r�szt, de meggy�ztek a k�rd�sek, �rdekl�d�sek, j�les� �zenetek, amelyeket a sorozat eddigi r�szei ut�n kaptam – valamint Menk� Terike �r�s�ba belefoglalt (12. r�sz) kedves �s megtisztel� szavai.
   K�rem, n�zze el kedves Olvas�, �gy d�nt�ttem!
  Gyermekkoromban igazi sz�nh�zat csak a telev�zi�ban l�thattam, az akkori helysz�ni k�zvet�t�sekben. �s ma is j�l eml�kszem a Sz�nh�zi Album c�m� rendszeresen jelentkez� m�sorra, V�radi Gy�rgy vezette �s ugyan�gy ott �ltem a k�sz�l�k el�tt, mint az el�ad�sokn�l. Hogy honnan ered az akkort�l m�ig tart� t�retlen szerelem, nincs r� magyar�zat – �szt�n�s, ezzel sz�lettem.
   Gimnazistak�nt m�r �l�ben is r�szese lehettem el�ad�soknak, a helyi m�vel�d�si h�zban a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z b�rletrendszerben t�jolt, de m�s el�ad�sok is helyt kaptak, neves f�v�rosi sz�n�szekkel. M�ig elismer�ssel gondolok r�, hogy a sz�npadm�ret�ben ugyan megfelel� (t�n m�g valamivel nagyobb, mint az egri), zenekari �rokkal rendelkez�, de sem oldalsz�npaddal, sem zsin�rpadl�ssal, sem sz�ks�ges vil�g�t�s- �s hangtechnik�val nem b�r� helysz�nen milyen el�ad�sokat l�thattunk, a B�nk b�n c�m� oper�t�l, a Haway r�zs�ja c�m� nagyoperetten �t az �rm�ny �s szerelemig, N�meth L�szl� darabokig…
   Feln�ttk�nt �lhettem meg az egri sz�nh�z �jj�sz�let�s�t. Izgalommal figyeltem a t�rt�n�seket. Ott voltam, amikor csak tudtam.
   Munkahelyemen iskolai lapot alap�tottam, szerkesztettem. 1989-t�l 2003-ig l�tezett. Havonta jelent meg  f�nym�solt technik�val, de nem a szok�sos iskolai lap volt, sokkal ink�bb er�s kultur�lis arculat jellemezte. A kezdetekt�l mindv�gig rendszeresen k�z�lt �r�sokat az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�zr�l, kritik�kat az el�ad�sokr�l, majd k�l�n sz�nh�zi mell�kletekkel jelentkezett. Gali L�szl� direktor: "Olvasom, rendk�v�l �r�l�k neki, hogy rendszeresen �r a sz�nh�zunkr�l. Az �vadz�r� t�rsulati �l�sre szeretn�nk megh�vni azokat a lapokat, amelyek �rtak r�lunk, megismerni �ket, megk�sz�nni nekik!" Az�ta is megh�vnak az �vadnyit�kra, �vadz�r�kra. A lapnak volt egy sz�nh�zi d�ja. Nem j�rt k�zzelfoghat� jutalommal, csak erk�lcsi elismer�s. Err�l a Magyar Telev�zi� egy ad�sa is besz�molt, velem k�sz�tett riportban.
  1993. m�jus�ban a Magyar Telev�zi� Sz�nh�zi Napl� c�m�, mindig egy-egy sz�nh�zat bemutat� sorozata Egerb�l jelentkezett. T�ny, hogy �n �rtam a szerkeszt�knek, k�rve, j�jjenek el Egerbe. Levelemre az akkori R�di�- �s Telev�zi� �js�gban kaptam v�lasz�zenetet, s nemsok�ra a Sz�nh�z titk�rs�g�r�l kerestek telefonon. Itt vannak a t�v�sek, forgatnak, szeretn�nek tal�lkozni velem. �gy ker�ltem be az ad�sba, amelynek n�h�ny r�szlet�vel egy�bk�nt a sorozatban majd tal�lkozhatnak.
   Sz�nh�zi t�rgy� �r�saim kezdtek megjelenni az 1994. m�rcius 15-�n indul� �s 1999. janu�r 31-�n megsz�n� Heves Megyei Nap c�m� napilapban. 1995. �prilis k�zep�t�l minden m�sodik h�ten sz�nh�zi mell�klettel jelentkezett 1996. szeptember v�g�ig, amikor a Sz�nh�z saj�t lapot �s egyben m�sorf�zetet ind�tott, s emez megsz�nt. (De k�z�lte �r�saimat rajtuk k�v�l az Egri Riport, G�rdonyi Napl�, Mez�k�vesdi �js�g, Pr�gai T�k�r, Premier Plan.) Az �jj��p�tett sz�nh�z 2000 nyar�n t�rt�n� megnyit�s�ra jelent meg egy reprezentat�v k�tet, Az egri sz�nh�z anno �s ma c�mmel. Fot�k, t�nyek, adatok, visszaeml�kez�sek, m�sortervek, �js�gcikekk, kritik�k – de csakis  a m�sik egri napilap �r�saib�l v�ligatott…
  Term�szetesen a legnagyobb �s �r�k �r�mforr�st az el�ad�sok jelentett�k. Sz�mtalan egri nagy siker, egykori vasf�gg�ny�s, percekig, s�t negyed�r�kig tart� vastapsok jutnak eszembe, utaz�sok el�ad�s ut�n haza, mik�zben az �t�lt val�di katarzist�l, nagy �lm�nyt�l m�g megsz�lalni sem nagyon tudtunk. Ezeket az el�ad�sokat, a m�v�szeket, a hangulatot majd id�zik a sorozat tov�bbi r�szei.
   Nem hagyhatok ki ebb�l az �r�sb�l olyan alkalmakat, amikor a szeretet - amelyet �n is megkaptam - megkapok azokt�l, akik tudj�k �s l�tj�k, hogy �szint�n szeretem ezt a vil�got, �ket, a munk�jukat –, az elismer�s valamilyen konkr�t cselekv�sben �lt�tt testet. Ilyen volt p�ld�ul, amikor egy darab utols� el�ad�s�n egyszer csak v�ratlanul a sz�npadra sz�l�tottak, vir�ggal, pezsg�vel, mindny�juk �ltal al��rt k�peslappal k�sz�nt�ttek ott a k�z�ns�g el�tt az el�ad�s szerepl�i �s alkot�i, �s Tiszteletbeli �r�k�s N�z� c�mmel. M�ig eleven �s meghat� �lm�ny ez sz�momra.  
   Vagy amikor a sz�nh�z t�rsulat�t�l t�voz� m�v�sz egy k�l�n nekem sz�l� meghajl�ssal b�cs�zott el�ad�s v�g�n. Ez m�r a blog l�tez�s�nek idej�n t�rt�nt, ezt �rta nekem ut�na az esem�ny egyik szemtan�ja: „ahogy meghajolt �n el�tt - na, az torokszor�t� �rz�s volt.” Nekem is…
  A blog sz�nh�zt�rt�neti sorozata kapcs�n pedig legut�bb ezt �rt�k: �sszegy�jti azokat az �rt�keket, amelyek m�soknak m�r fel sem t�nnek”.
   K�sz�n�m ezt a mondatot, igen, valami ilyesmi a c�lom.
 

"MERT KELL EGY HELY, HOL EML�K�NK MAJD �LNI FOG!"

 (K�lcs�n�zve A padl�s c�m� musical-b�l) - 4. 

Menk� Ter�zia

     Mi �nnep egy sz�nh�zban?
   T�rsulati �l�sek, f�k�nt a nyit� �s z�r�, mert van rendk�v�li is, de az vagy anyagi term�szet� (�s sohasem pozit�v), vagy valami f�jdalmas kimenetel� esem�ny k�vetkezm�nye.
   �nnep az is, amikor a p�ly�n l�v� kedves koll�g�t k�sz�ntj�k, mint az elm�lt �vben Olgyai Magd�t 85. sz�let�snapj�n! S most, hogy �rom ezeket a sorokat,  megn�ztem �jra a fot�kat. A fiatalok szervezt�k, de sok m�r m�s helyen dolgoz� volt koll�ga is jelen volt ezen a nem mindennapi �nnepen, amint azt a csal�dtagok szokt�k!

   M�g �nnep volt r�gen minden bemutat�. Ma m�r ez is m�sk�nt m�k�dik. S term�szetesen �nnep minden kerek �vfordul� vagy jubil�l� �v.

   A t�rsulat alap�t�sa az elm�lt �vadban volt 25 �ves!
  Elfelejtett�k meg�nnepelni. Most azt mondj�k: - nekem ut�nl�v�sk�nt hat- „t�bb mint huszon�t �ve” vagy ami ny�r elej�n volt hallhat� �s olvashat� „fenn�ll�s�nak huszon�t�dik �ve”.  Minden alkalommal, amikor t�j�koztatunk valamir�l, v�lem�nyem szerint FONTOS a PONTOS sz�vegk�rnyezet! Nekem ez a mostani hivatkoz�s is olyan, mintha a gyermek sz�let�snapj�t mondjuk a szobatisztas�g�t k�vet�en �nnepeln�k, vagy valami m�shoz k�tve az els� n�gy �s f�l �vet kihagyn�k az �let�b�l. Tetszik vagy sem, az int�zm�ny - a pontoss�g kedv��rt hozz� kell tenni – hossz� �vek ut�n, �jra szervez�d�tt. Az �jonnan indul� sz�nh�z m�r huszonkilencedik �vad�t �li a jelen szezonban.
   A harmincadik �vhez k�zeledv�n l�tsz�dni kell a v�ltoz�snak. M�s sz�nj�tsz�s, m�s �zl�s, m�s k�zvet�t�si m�dszerek. Azonban m�g mindig fontos szerepl� a l�tv�ny. Nagyon szerettem a r�gi id�kb�l azokat a premiereket, amikor a f�gg�ny nyit�s�t k�vet�en a k�z�ns�g megtapsolta a d�szletet.  F�l siker volt!
   Sz�ks�ges kit�rnem a c�mre, melyet a visszaeml�kez�semnek adtam. Nosztalgia, �zenet, vagy mindkett�? K�r, hogy nem mondhatom azt: tisztelet a legt�bbet j�tszott el�ad�snak �s az egyik kedvenc el�ad�snak. A mondat �nmag��rt besz�l �s �n nem tudtam volna ilyen pontosan megfogalmazni, ez�rt k�lcs�n�ztem.
   Csizmadia Tibor igazgat�-f�rendez� az el�csarnokban helyet adott a volt igazgat�s�g tagjainak, alap�t� tagoknak, �s olyan m�v�szek portr�inak, akik m�r nem dolgoztak a Sz�nh�zban, de a portr� a fel�j�t�s ellen�re megmaradt, fellelhet� volt. Elf�rt! Kik voltak ott? Az alap�t� tagok k�z�l B�kai M�ria, Csendes L�szl�, Gali L�szl�, Menk� Ter�zia – tov�bb� Kiss S�ndor, Losonczy Ariel, Olgyai Magda, P�lyi Andr�s, R�ti �rp�d  �s ott volt Aldobolyi Nagy Gy�rgy �s Beke S�ndor, �k ketten �tker�ltek a mostani t�rsulat n�vsor�ba, miut�n dolgoznak a jelenlegi igazgat�s alatt is. Mi, a t�bbiek leker�lt�nk. Az elm�lt �vadban �szleltem ezt, s a k�rd�semre, hogy hol vannak a portr�k azt a v�laszt kaptam: „kellettek a keretek, s ha majd lesz p�nz, vesz�nk �s kijel�lik a hely�t”. M�LTATLAN! A Csizmadia �r�ban sem volt kevesebb alkot�, a t�nctagozat m�r l�tezett. Lehet, m�s �rt�k�t�lettel b�rtak? Fontos volt az alap�t� korszak �s azon emberek munk�ja. 
  Szerintem a sz�nh�z (sz�nh�zi el�ad�s) akkor j�, ha bet�lti a kult�rateremt�, �s k�zvet�t� feladat�t, t�kr�t tartva a k�z�ns�g el�, amikor az aktualit�st fogalmazza meg. A Sz�nh�znak nem szabad politiz�lnia. A m�sorterv �ssze�ll�t�s�val teszi azt. A meg�rt darabokban a szerz� �zen az ut�kornak. Minden m�s er�ltet�snek hat. A k�z�ns�g meg eld�nti, mit akar kihallani bel�le, �s d�nt minden este.
   Eml�k akad b�ven. A r�gi n�ta is azt fogalmazza meg, hogy „csak a sz�pre eml�kezem”. Nekem viszont volt r�szem m�sban is, amikor el�sz�r lecs�kkentett�k a k�lts�gvet�si keret�nket �s nem tudtuk bel�le ki�ll�tani az �vadot.
   Mi tiszt�ban voltunk azzal, hogy tartozunk a k�z�ns�gnek �s �RT�K, v�llalva a k�vetkezm�nyeket, a m�sortervhez tartottuk magunkat. Majd kaptuk a „feketelevest” be- �s feljelent�seket, rev�zi�t. Azt�n j�tt a sajt� �s abban olvastuk, hogy fegyelmit kap a gazd�lkod�s�rt Gali L�szl� �s Menk� Ter�zia. A f�st nagyobb volt, mint a l�ng, helyesebben l�ng nem volt. Nem kaptunk fegyelmit.
   Az �n �letemben ez a „fejezet” ennek ellen�re sem volt k�nny�. Az �j igazgat� mellett helyt kellett �llnom a munk�mban, szakmai �s emberi hitelemnek eleget t�ve. Szerencs�re a v�rosi ismer�seim, t�mogat�sukkal ekkor is sokat seg�tettek.
    Az ezt k�vet� id�szak hozott nekem v�ltoz�st.  Kaptam egy felk�r�st egy budapesti c�ghez. Olyan �rveket soroltak fel, amik �sz�rvek voltak, amiken el kellett gondolkodnom, s a v�g�n hosszas vaj�d�s ut�n „beadtam a derekamat”, igent mondtam. Megv�ltam a SZ�NH�Z-t�l.  Nem volt k�nny�! Budapesten is l�pten-nyomon szemreh�ny�st kaptam volt koll�g�kt�l az elmenetelem miatt.
   Id�k�zben fel�j�tott�k a Sz�nh�zat. Sz�vet melenget� volt, amikor 2000-ben az �tad�shoz k�zel�tv�n, a fenntart� Heves megyei �nkorm�nyzatt�l kerestek �s megh�vtak az �tad� �nneps�gre. (Csak z�r�jelben utalok r�, hogy a fel�j�t�si munk�latokat m�g a Gali �r�ban kezdt�k el, tanulm�nyterv szintig jutottunk, t�bb �vben p�ly�ztunk a fel�j�t�si keretre, de valamennyiszer meghi�sult az �ner� hi�nya miatt.)
  Majd 2001-ben, amikor Csizmadia Tibor megnyerte az igazgat�i p�ly�zatot, a fenntart� r�sz�r�l �s a sz�nh�zon bel�lr�l is utal�st tettek r�m a munk�m miatt. Visszah�vott �s visszaj�ttem. M�s munkak�rbe, mint el�tte. Amikor a budapesti c�gn�l bejelentettem a visszaj�veteli  sz�nd�komat, az egyik tulajdonos megk�rdezte mi az �ra a marad�somnak, a m�sik pedig azt mondta: „igen meg�rtelek (!), gondolom: hi�nyzik az �gyel�i h�v�”.
   S h�t mi tagad�s, t�nyleg hi�nyzott.
   Sok-sok �gyelet lement �gy, hogy a h�v�n kereszt�l, mintha r�di�j�t�kot hallgatn�k, hallgattam az el�ad�sokat. Az el�bbiekben m�r utaltam r�, hogy vannak kedvencek. Amikor a h�v�n kereszt�l hallgattam az el�ad�sokat, a kedvenc jelenetekhez mindig le lehetett �rni a n�z�t�rre, m�rve a k�z�ns�g reakci�t is.
   A fentiek alapj�n lett az �n �letemben is „h�rom felvon�s” a sz�nh�zi munk�ss�gom (Agria J�t�ksz�n – 2 �v, Sz�nh�z - els� etap t�bb mint 12 �v, Sz�nh�z m�sodik etap – t�bb mint 5 �v). �sszesen sz�k 20 esztend�. Ebb�l a h�sz �vb�l �n most t�red�keket, eml�keket �s �rz�seket, �rzelmeket ragadtam ki. Akikkel egy�tt dolgoztam �s olvass�k a blog �r�sait, eml�kezni fognak, s rem�lem eml�keket id�zek meg vele, de tal�n azoknak sem lesz unalmas, akik sz�nh�z szeret�k�nt olvasnak bele.

(Katona M�ria, V�k� J�nos) a szerz�

   Egyszer mindennek v�ge van! A sz�nh�zi el�ad�s is v�get �r. A produkci�t egyszer leveszik m�sorr�l, az utols� el�ad�st mi sz�nh�zi emberek a darab temet�s�nek h�vjuk. A r�gi �r�ban az ilyen alkalmakkor szinte mindenki benn volt a Sz�nh�zban. Ma m�r a tapsrendn�l a szerepl�ket sem l�thatja a k�z�ns�g marad�ktalanul. �pp nem r�gen k�rdezte egy pedag�gus m�sik megye Sz�nh�z�ra utalva, hogy az els� r�szben l�tt�k �s a tapsn�l a v�g�n nem voltak ott, vajon mi lehet az oka?  M�s a rend, mint r�gen.
  Nekem szerencs�m volt, a p�lyafut�som idej�n mindig olyan munkahelyeim voltak, ahol szerettem dolgozni, j� kollekt�va volt, s k�z�l�k is a Sz�nh�zat szerettem a legjobban.  Sok-sok tapasztalat, sok-sok �r�m, term�szetesen sok-sok �r�m is. Az id� viszont mindent megsz�p�t.
   Amikor elb�cs�ztam, akkor vezette be a Sz�nh�z az �r�k�s tags�g rendszer�t, s �r�ltem annak, hogy mint alap�t� tag Gali L�szl� igazgat�-f�rendez�, Csendes L�szl� sz�nm�v�sz, �s R�bl R�bert �gyel� mellett �n is az els�k k�z�tt vehettem �t az �r�k�s tags�gomat jelent� oklevelet.

   Elj�vetelem ut�n tavasszal meglepet�s volt sz�momra, amikor m�rcius 15-e alkalm�val a G�rdonyi G�za Sz�nh�zban val� tev�kenys�gem�rt B�nffy Mikl�s d�jjal t�ntettek ki. 

 

 
 A kit�ntet�s ut�n Igl�di Istv�nnal - Sata �rp�ddal �s Csendes L�szl�val - H�se Csab�val
 

   A d�j mindig egy csapat munk�j�t  is f�mjelzi. A sz�nh�zi munka, b�rmely r�sz�t is n�zz�k, csak kollekt�v munka eredm�nye lehet. „Mag�nyos farkas” vagy „Robinson Crusoe -k�nt” dolgozni Sz�nh�zban nem lehet! Nekem szerencs�m volt ebben is. Szakmailag, emberileg olyan j� kis csapatot alkottunk a Gazdas�gi Hivatalban (2012. �prilis 1-vel m�r ez sem l�tezik – d�bbenet!), hogy most, amikor �rom ezt az anyagot, mindenkire kellemesen gondolok vissza.  T�bb volt koll�g�val m�ig is bar�ti kapcsolatban �llunk.

A Gazdas�gi Hivatal munkat�rsaival: Sz�cs Katalin, Orosz Csilla, Guly�s Istv�n, Varg�n� H. M�ria, Perge J�nosn�, Bartusk�n� Bakos �gnes, Albach Anett, Cs�kv�ri M�ria, Pap Lajosn�, Ver�bn� Kov�cs Katalin,

    M�g miel�tt unalmass� v�ln�k, befejezem.

  K�sz�netet mondok Juh�sz Ferencnek, a blog tulajdonos�nak az�rt a szeretet�rt, amivel a kezdetek �ta figyeli a G�rdonyi G�za Sz�nh�z munk�j�t, s t�retlen kitart�ssal n�pszer�s�ti a megalkotott �rt�keket!!
    Feri! A T�rsulat �s a magam nev�ben tisztelettel k�sz�n�m!

   Most, hogy m�r nem vagyok egri lakos, mindig felkapom a fejem �s minden figyelmemet odaford�tom, ha hallok, l�tok valamit, ami a volt „sz�kebb haz�m”-r�l sz�l. Term�szetesen ebben a G�rdonyi G�za Sz�nh�z k�l�nleges helyet foglal el. Nekem a Sz�nh�z a munkahelyen k�v�l, egy h�d is volt sok-sok bar�t �s ismer�s k�z�tt – ott EGERBEN!
    M�rai S�ndor szavaival fejezem be az eml�kez�st:
   „Ak�rhov� is menek�lsz, munk�ba, szerepbe vagy magatart�sba, az emberek nem engednek el, ut�nad ny�lnak, megk�vetelik, hogy r�szt vegy�l mozgalmaikban, megosszad gondjaikat, terveiket �s rem�nyeiket, kab�tod sz�rny�t r�ngatj�k, s megt�madnak �s kitagadnak, ha elvonulsz a k�z�s feladatok el�l. Bele kell nyugodnod – s ha m�v�sz vagy, gondolkod�, szeml�l�d� ember, nem k�nny� ez! -, hogy az emberekkel kell tartanod. Vel�k kell s�rnod �s nevetned, s boldog �s el�gedett is �gy lehetsz csak, ha �k megengedik.”

Budapest, 2012. november 10.

                                  Menk� Ter�zia,
                                  a G�rdonyi G�za Sz�nh�z �r�k�s tagja

(A kiemel�sek a szerz�t�l sz�rmaznak.)

* Hozz�sz�l�s: Dr�ga Teri, olyan j� volt olvasni a visszaeml�kez�seidet.Kicsit elszomor�t, hogy n�lunk m�g senkinek nem jutott esz�be az �r�k�s tags�g sem egy kicsi id�re se.A sok v�ltoz�s miatt azt is elfelejtik kik azok akiknek t�bb �vtizedes munk�ja van abban hogy valami l�tre j�hetett. Azzal szoktam v�gasztalni magam, hogy megk�rdeztek fiatalokat ki az a Dayka Margit nem tudt�k ...�n m�g porszem sem tudn�k lenni a cip�j�n �s l�m �t is elfelejtik.De a saj�t eml�keinket nem veheti el senki,hogy 85-99-ig Egerben j� volt a b�bsz�nh�zban dolgozni!!! Lovasy Erzsi

 

 
"MERT KELL EGY HELY, HOL EML�K�NK MAJD �LNI FOG!"
(K�lcs�n�zve A padl�s c�m� musical-b�l) - 3. 

Menk� Ter�zia

A Sz�nh�z egy sokoldal� int�zm�ny. Szakmailag szolg�ltat�st ny�jt a n�z�k r�sz�re, de termel�s is folyik, ami a produkci� kiszolg�l�s�t jelenti. A d�szlet- �s a jelmezgy�rt�s az els� �vekben m�s-m�s, kapacit�ssal b�r� sz�nh�zakban b�rmunk�val ker�lt el��ll�t�sra.
   Amikor a saj�t m�helyh�zunk megalakult, egy olyan min�s�gi csapat �llt �ssze, akik lelkes, magas n�v�j� szakmai munk�t k�pviseltek �s gyakoroltak. Csod�kat csin�ltak!
   A civil foglalkoz�st gyakorl� ember kezdetben nagy k�v�ncsis�ggal j�r-kel a sz�nh�zi folyos�n. Amennyiben az els� k�t �vben nem menek�l el, ebb�l a nem mindennapi k�zegb�l, akkor sz�nh�zi emberr� v�lik, s a Sz�nh�z viszont a csal�dja r�sze lesz.

"Amikor m�g �n is csak civil foglalkoz�s� sz�nh�zi n�z� voltam" - a H�ziipari Sz�vetkezet k�zgy�l�s�n a sz�nh�zban, a k�p jobb sz�l�n a szerz�

  Amikor m�g �n is csak civil foglalkoz�s� sz�nh�zi n�z� voltam, egy hangverseny alkalm�val fenn �ltem az erk�lyen. Hallgatva a zen�t, n�ztem a zenekar tagjait, a f�gg�nyt, a reflektorokat, �s az a gondolat j�rt a fejemben, hogy „milyen lehet ez bel�lr�l?”  Sok�ig nem mertem ezt elmes�lni, s amikor erre sor ker�lt az id�sebb koll�g�k, H�tter Lajosn�,  Szatm�ri Istv�n m�szaki vezet� megjegyezt�k: „L�tod, ilyen, ha a h�h�rt akasztj�k!”
    Azt�n belecs�ppentem.
  Az Agria k�t �ve alatt nem ker�lhettem a s�r�j�be. Viszont dolgozhattam a szakma nagy k�pvisel�ivel!
   A m�sodik �vben elh�vtak egy gazdas�gi igazgat�i �rtekezletre (ekkor m�r dolgoztunk az alakul� t�rsulaton).   Nagyon idegen volt az eg�sz, �pp akkor v�ltozott a sz�nm�v�szek d�jaz�si rendszere, volt teljes�tm�nymutat� �s mennyis�gi mutat�. Ott vitatkoztak, nekem az eg�sz k�nainak hatott �s a k�vetkez� napr�l elj�ttem, mondv�n: „nem tudom, akarom-e �n ezt csin�lni ?” Azt�n j�ttek az �vek, az eg�szen mozgalmas, minden nap �j kih�v�st hoz� napok �s beletanultam. Szerencs�m volt, szerettem a munk�mat!  Akkor m�r akartam csin�lni! Szoktuk mondani: a Sz�nh�z egy szerelem!  Nagy-nagy szerelem! N�ha belef�rad az ember, de j�n a k�vetkez� nap �s ad egy �jabb er�t, ami elfeledteti az el�z�t. A fel�j�t�sok, a beszerz�sek, a hat�s�gi el��r�sok, enged�lyek beszerz�se, tervelfogad�s, f�pr�bah�t, a k�telez� z�porpr�ba, ezek n�lk�l nincs sz�nh�z.  V�ltozatos, sz�nes, sokoldal�, p�rg�. Aki a helyben j�r�st szereti, annak nem lenne j�.
   Ma m�r lehet h�tul „kukucsk�lni”. M�r az sem tabu. R�gen pontosan az�rt, mert a sz�nh�z kiemelten balesetvesz�lyes �zem, ez lehetetlen volt.
    Visszat�rek kicsit a k�z�ns�ghez.
   A visszajelz�sek is �talakultak. Befogad� korunkban csin�ltuk a J�zsef Attila Sz�nh�zzal k�z�sen a Bocaccio c. darabot. A palotabels�t nyolc oszlop jelen�tette meg. A megvil�g�t�sban �gy hatott, mintha m�rv�nyb�l k�sz�lt volna, val�j�ban viszont pap�rmas�b�l k�sz�lt. Az el�ad�s v�g�n megk�rdezt�k t�lem, hogy mib�l telt ezt kifizetn�nk. A forg� sz�npadunk sem b�rta volna el, ha gr�nitb�l van. Volt nagy csod�lkoz�s!
   Egy m�sik alkalommal a koszt�m ker�lt g�rcs� al�. Azt k�rdezt�k, hogy az illet� sz�n�szn�nek mi�rt kell olyan dr�ga jelmezt venni, tisztaselyemb�l? Meg kellett magyar�znom, hogy az egyszer� napsz�vet, de a vil�g�t�ssal a koll�g�k csod�kat tudnak tenni.
  A csapatmunk�ban �pp olyan fontos a m�r eml�tett gy�rt� r�szlegek munk�ja, mint a sz�npadot kiszolg�l�k�: �lt�ztet�k, kell�kesek, b�torosok, d�sz�t�k a vil�gos�t� �s hangos�t� koll�g�k munk�ja. F�bb szerepl� a h�tt�rkiszolg�l�k k�z�l az asszisztens, az �gyel� �s a s�g�. N�lk�l�k nincs el�ad�s.  Valamennyien az alkot� munka r�szesei!



1995 - Kov�cs T�mea, Monostori Mary, Moln�rn� Erzsike, Tunyogi P�ter sz�nm�v�sszel

   A m�szaki koll�g�kat a k�z�ns�g csak akkor l�tja, ha ny�lt sz�nen kell �trendezni�k. Egy�bk�nt a h�tt�rben maradnak, de gyors �lt�z�s vagy v�ltoz�sok alkalm�val minden este rajtuk is m�lik az el�ad�s ritmusa, �k is a siker r�szesei.



1995 - M�sz�ros S�ndor, Gornyiczki Szil�rd, Moln�rn� Erzsike

   N�h�ny �vvel ezel�tt, amikor m�g nem volt mobil telefon, az els� figyelmeztet�st k�vet�en (el�ad�s el�tt f�l �ra) a sz�n�szt telefonhoz sem lehetett h�vni, mert kaphatott egy rossz h�rt, de ugyan�gy fel kellett mennie a sz�npadra, mintha mi sem t�rt�nt volna s a munk�j�nak eleget kellett tenni. 
    Egy alkalommal volt koll�g�m meg�ll�tott az utc�n, �rdekl�dve az �ppen fut� produkci� fel�l, n�mi nem tetsz�st kinyilv�n�tva. „Tudom – mondta -, neked nincs rossz el�ad�s!” T�nyleg nem volt. Mi bel�lr�l l�tjuk a sok-sok munk�t, amit bele�lnek egy pr�bafolyamat alatt.  Higgye el az olvas� is, hogy mindenki a legjobb tud�sa szerint teljes�t.
   �zl�sbeli k�l�nbs�gek ad�dnak, s van olyan, hogy nem arra gondoltak, m�sra hangol�dva �ltek be az el�ad�sra (ilyen volt a Mes�l a b�csi erd� c�m� produkci� is), vagy �pp szem�lyes �rintetts�get �rez a n�z� a saj�t �let�vel kapcsolatosan.

 R�zewicz: Feh�r h�zass�g�t pr�b�ltuk, lengyel rendez�vel, aki mindig m�ltatlankodott, hogy Magyarorsz�gon nem is sz�nj�tsz�s folyik, hanem „sz�nh�zgy�r” van a sz�nh�zakban. Ugyanis n�luk h�rom h�nap a pr�bafolyamat (volt akkor!), n�lunk pedig csak 6 h�t, azaz a fele. Ez alatt az id� alatt sz�ks�ges mindenf�l�t megtanulni, ami a produkci�val kapcsolatos.
   Mi, sz�nh�zi emberek soha nem egyszer n�z�nk meg egy el�ad�st. Nek�nk is vannak kedvenceink: t�m�ban, sz�n�szben, rendez�ben, tervez�kben. Itt eltekintek a felsorol�st�l, mert hossz� lenne.

 
Szegv�ri Menyh�rt rendez�vel

   �n magam sokszor �ltem be az el�ad�sra, csak a k�z�ns�g miatt, reakci�kat tapasztalni. L�ttam a k�nnyekt�l arcukat t�r�lget� embereket, hallottam a v�gj�t�kban a d�bbenetet, a dr�m�ban a m�ly csendeket, a kipukkad� kacajokat. S ez j� dolog.  J� dolog, amikor telt h�z van �s �gymond „j� a k�z�ns�g”, egy�tt l�legzik a sz�npaddal, veszi a sz�sszeneteket is. R�gen ilyen t�bl�s h�zakkal j�tszottunk s a k�lcs�nhat�s nem maradt el.
    Ma m�r minden m�s.
   A „bezzeg a mi id�nkben” nem ism�tl�dik. A k�z�ns�g kritikusabb, ha tetszik ig�nyesebb, fanyalg�bb vagy csak haszn�lja az eszk�zrendszert, amit a technika a kez�be adott.
   Most m�r nem csak a tapssal lehet kifejezni a v�lem�nyt. Lehet �rni a Vend�gk�nyvbe, k�l�nb�z� internetes �r�sok ut�n bejegyz�st tenni. Az elm�lt m�sf�l �vben a Sz�nh�znak �s a Sz�nh�zban dolgoz� embereknek volt r�sz�k ilyen bejegyz�sekben. Kaptak hideget, meleget.
   A v�lem�ny akkor j�, ha �p�t� jelleg�.
   Nem kell hozz� pszichol�gusnak lenni, hogy a mocskol�d�, ki ha �n nem st�lus� bejegyz�sek, megjegyz�sek, minden embert meg�rintenek, m�g azt is, akir�l nem sz�l. Nekem sokszor f�jtak az ilyen bejegyz�sek, a sz�nd�kos elferd�t�s, a rosszakarat, a val�tlan tartalm� �js�gcikkek. Feltehetn� valaki azt a k�rd�st, hogy m�r elmentem, akkor mi�rt f�j pont nekem. Alap�t� tagja vagyok a Sz�nh�znak s kicsit olyan, mintha az �n gyerekemet szidn�k, az �n gyermekem lenne vesz�lyben.
  �gy voltam ezzel r�gebben is. Minden �vben volt k�tszer szakmai �rtekezlet�nk. Azok �gy zajlottak, hogy egy vagy k�t el�ad�st n�zhett�nk a fogad� sz�nh�zban olyankor. Valamennyi  ilyen �rtekezletr�l  �gy j�ttem haza, mint az elfogult sz�l�, azzal a gondolattal: j�, j�, DE A MI�NK M�GIS JOBB!

Folytatjuk! (A kiemel�sek a szerz�t�l sz�rmaznak.)

"MERT KELL EGY HELY, HOL EML�K�NK MAJD �LNI FOG!"
 (K�lcs�n�zve A padl�s c�m� musical-b�l) - 2.

   Goldoni: K�t �r szolg�j�t j�tszottuk. Szombat esti el�ad�s, beugr�s (betegs�g miatt), t�bl�s h�z.  A Beseny�telki Szoci�lis Otthonb�l volt k�tsornyi n�z�, akik �let�kben el�sz�r voltak Sz�nh�zban. A n�z�k minden sz�sszenetre figyeltek �s reag�ltak, a Sz�n�szek ett�l sz�rnyakat kaptak, s egy fergeteges el�ad�s kerekedett.
   Egy m�sik kedves eml�kem: A cs�kos asszony ny�ri, hatvani el�ad�sa. Hatvanban a szabadt�ri helysz�nn�l a sz�npad el�tt volt lehet�s�g le�ltetni a zenekart (szintk�l�nbs�g n�lk�l!). Oda�rt�nk ut�n, mint rendesen pr�b�val kezdt�nk. Gali direktor pr�b�lt s nem �rtette, hogy mi�rt k�sik a zenekar a sz�n�szek k�s�ret�ben. Perceken bel�l kider�lt, hogy a zenekar nem a kott�t n�zte, hanem a sz�n�szeket a sz�npadon. El�sz�r l�tt�k az el�ad�st!
  A ZENEKARR�L is sz�ks�ges n�h�ny sz�t mondanom.  Az Egri Szimfonikusokra �p�lt a mi id�szakosan szolg�latot teljes�t� zenekarunk. Legal�bb olyan odaad�ssal, maximalizmussal dolgoztak vel�nk, mintha ez lenne a f�foglalkoz�suk. �k is a Csal�d r�sze voltak! T�bbnyire pedag�gusok, katonazen�szek. Viszont volt olyan hangszer, ami a v�rosban nem volt fellelhet�, ez�rt: Hevesr�l, Mez�k�vesdr�l, Miskolcr�l j�rtak be est�nk�nt az el�ad�s kiszolg�l�s�ra. Eml�kszem arra, hogy az egyik el�ad�sra �goston Ott� konzult�ci�ja alapj�n az asztalos-t�r k�sz�tett egy hangszert �s Ott�val egy�tt �r�lt�nk annak, milyen �gyesek a koll�g�k.
   Budapesten j�tszottuk �rk�ny Istv�n: T�t�k c�m� darabj�t, nagy sikerrel. A r�k�vetkez� otthoni el�ad�son �n voltam az igazgat�s�gi �gyeletes. M. Horv�th J�zsef, mindny�junk Jozs�ja azt mondta: „Tudod, azt m�r megszoktam, hogy itthon nekem tapsol a k�z�ns�g, de, hogy Pesten is, ezt szinte nem is akarom elhinni”.



Vend�gj�t�kon Marosv�s�rhelyen (1995) - el�ad�s ut�n: M. Horv�th J�zsef, Tunyogi P�ter, B�ta Csaba, B�kai M�ria, P�lfi Zolt�n
 

   Nagy igazs�g egy sz�nh�zban, hogy a k�z�ns�g mindig, minden este annak tapsol, aki azon az est�n a tud�sa, tehets�ge legjav�t ny�jtja. Ez ma is �gy m�k�dik!
   Az orsz�gos h�rnevet mi sem bizony�tja jobban, mint a TV-felv�telek vagy k�zvet�t�sek. Sok sz�p el�ad�sunk ker�lt ilyen form�n „dobozba”.
  Biztosan bocs�natos, hogy ink�bb az eml�keket id�zem fel s nem a szakm�m rejtelmeir�l �rok.
  Ugyanakkor nem hagyhatom ki, hogy a sz�nh�z k�lts�ges m�faj. A l�tv�nyhoz technika kell, ami hamar amortiz�l�dik. A l�tv�ny r�sze a d�szlet �s a koszt�m, ha �gy jobb: a jelmez is. A sz�nh�zba j�r�k biztosan megfigyelt�k, hogy ma m�r a rendez�s ink�bb aktualiz�lja a produkci�t �s korh� ruh�kban m�r nem terveznek bemutat�t. A munk�m ideje alatt – ugyancsak �sszef�gg a fejleszt�ssel - a f�rfi szab�t�rba felvett�nk egy fiatal fi�t, aki �pp Erd�lyb�l telep�lt �t. Kezd� emberke l�v�n a tervez�k minden seg�ts�get megadtak neki. Majd j�tt a k�vetkez� darab, amikor rokok� ruh�t kellett szabni. A tervez� azt k�rdezte a Direktort�l, honnan szerezt�k ezt az embert, aki a szab�t�rban �gy szabja a korh� jelmezeket, mintha valaki origamizna. � volt Benedek Attila, aki a Sz�nh�zunkb�l az Operah�zba szerz�d�tt tov�bb.  
  J�pofa dolgok sz�lettek, viszont az is igaz, hogy az emberek humor�rz�ke m�s volt akkor �s m�s most. Az els� olyan �vben, amikor m�r Gali L�szl� volt az igazgat�, a v�rosban azt mondt�k a Sz�nh�zra, hogy „Gali Baba �s a 40 rabl�”. Val�ban 41-en dolgoztunk akkor. A humor mindennapos volt. K�ls� emberek mindig mondt�k, hogy a Sz�nh�z az els� embern�l kezd�dik. Az ELS� EMBER - nek a port�sokat h�vt�k.
   Fantasztikus koll�gan�nk Mik� L�szl�n� Ica n�ni volt az egyik, aki olyan volt, mint egy j� t�nd�r, mint mindenki nagymam�ja vagy �desanyja. Mindent tudott, mindent elint�zett �s mellette tekint�lytisztel� �s korrekt volt. Az el�deink „Mata Hari”-nak nevezt�k. Mindenki kedvence volt Szab� Istv�nn� Marika n�ni, a kedves �sz haj� n�ni, aki nagyon sokat tudott a Sz�nh�zr�l, az emberekr�l. F�lt�, anyai szeretettel viszonyult mindenkihez. A Sz�nh�z volt az �lete. Minket �s a n�lunkn�l fiatalabbakat is tan�tgatta a sz�nh�zi rendre, az �letre. �r�ltem, amikor kedves bar�tn�m (volt koll�gan�nk), Erdei Petra �gy v�lekedett r�la: „�, aki fiatalon m�r a sz�nh�zi k�rusban �nekelt, id�s kor�ra is abba az „elvar�zsolt birodalomba” t�rt vissza, mely �T eg�sz �lete v�g�ig EMBER-r� tette: mert az ember nem m�s, mint a kult�ra k�zvet�t�je. �s legnagyobb mond�sa, ami nekem megmaradt, �s b�tran id�zem, ha „helyzet” van: az igazs�gnak be van k�tve a szeme, de �n mindig azt gondolom, tal�n le kellene venni …”
    Milyen k�r, hogy ma m�r nincsenek ilyen, �GYET szeret� EMBEREK! 
   Persze ne t�lozzam el, akadnak, csak a k�rnyez� vil�g nem el�ny�re v�ltozott, s a mai J� EMBEREKNEK a saj�t k�zeg�kkel is meg kell v�vni a napi csat�jukat.
   Nekem az els� id�ben furcsa volt, hogy a m�v�sz�llom�ny tagjait �vados szerz�d�ssel foglalkoztattuk. Nekik ez term�szetes volt. Azt mondt�k, ez ad nekik szabads�got, mert ha nem lesz j�, akkor egy �v ut�n elszerz�dhetnek.

Az �r�s szerz�je Marosv�s�rhelyen �ts gyula sz�nm�v�sszel (1995)

Marosv�s�rhelyen: R�bl Gabriella, valamint Olgyai Magda �s Fekete Gy�rgyi sz�nm�v�szek

  R�gen �n az id�sebbekt�l mindig azt hallottam: „bezzeg az �n id�mben”. Most, hogy visszatekintek, �n meg meg�llap�tom: „semmi nem az, aminek l�tszik”. Ma m�r m�s fogalmak szerepelnek, p�ld�ul az �vados szerz�d�s m�g l�tezik, de m�r az �vadonk�nti nagy cser�k nem, a m�v�sz�llom�ny letelepedett, itt van otthon, Egerben.  A kezdetekben fiatal koll�g�k sminkelve j�tszott�k az id�sebb szerepeket. Most meg m�r a Sz�nh�znak saj�t „�regjei” vannak.
   Gondunk volt az els� id�ben a statiszt�l�ssal is. A t�nckar �s a statiszt�l� kisebb szerepek megform�l�s�ra hoztuk l�tre a Sz�nh�zi St�di�k�pz�st. Olyan tehets�ges fiatalok j�rtak hozz�nk, akik ma m�r k�z�pkor�ak, s a p�ly�n maradva sz�p sikert k�nyvelhetnek el maguknak. Van k�z�tt�k sz�n�sz, rendez�, sz�npadi m�veket �s mes�ket szerz�.



Menk� ter�zia �s M. Horv�th J�zsef Marosv�s�rhelyen, 1995-ben: "...amikor a marosv�s�helyi vend�gszerpl�sen gipsz ker�lt a l�bamra.." - a k�pr�l a baleset oka is kider�l.

Im�dtuk a zen�smesters�g vizsg�kat, �vadok v�g�n.  Eml�kszem, minden iroda z�rva volt s a Sz�n�szek, irodist�k, mint a h�zi f�pr�b�n n�zt�k a kezd�, botladoz� majd k�s�bb magabiztosan dolgoz� fiatalokat. Egyik ilyen vizsg�n Liszt�czki P�ter st�di�s begipszelt l�bbal (rendez�s szerint) adta el� az �neksz�m�t. Mi, akik a n�z�t�ren �lt�nk, ezt nem tudtuk s vegyes gondolatokkal n�zt�k a teljes�tm�ny�t. Hatalmasat kacagva rajta. Persze, �vekkel k�s�bb, amikor a marosv�s�rhelyi vend�gszerepl�sen nekem is gipsz ker�lt a l�bamra nem nevettem olyan j�t, mint Liszi szerepl�s�n tettem anno.

Folytatjuk! (A kiemel�sek a szerz�t�l sz�rmaznak.)

A Sz�nh�zt�rt�neti sorozatot  m�t�l teljes eg�sz�ben (visszamen�leg, a m�r megjelent r�szeket is bele�rtve) �tveszi a G�rdonyi G�za Sz�nh�z honlapja is - a blogon t�rt�n� megjelen�shez k�pest k�sleltetve, els�k�nt tov�bbra is csak itt olvashat�.
 

"MERT KELL EGY HELY, HOL EML�K�NK MAJD �LNI FOG!"
 (K�lcs�n�zve A padl�s c�m� musical-b�l) - 1.

Menk� Ter�zia

   Egernek, Heves megy�nek 1985. janu�r 1-j�t�l �jra lett Sz�nh�za. Addig csak az �p�let volt a megy��, az int�zm�ny a Miskolci Sz�nh�z tagozatak�nt m�k�d�tt, amikor tudott, a fel�j�t�sok miatt p�ld�ul az akkori �tt�r�h�z kicsi sz�npad�n jelentek meg kamaradarabok.
   Igaz, az 1975-ben l�trehozott M�sor Rendez� Iroda - k�zben az Agria J�t�ksz�n nevet kapta - szabadt�ri sz�nh�zi tev�kenys�get folytatott, s ez nem csak a turist�k, de a v�ros lak�i k�z�tt is n�pszer�s�gnek �rvendett. El�sz�r a V�r, k�s�bb a L�ceum udvar adott helysz�nt, a hozott- �s el��ll�tott produkci�knak.
   �n magam is itt, az Agria J�t�ksz�nben kezdtem a sz�nh�zi munk�mat 1983-ban. M�r a tan�v ideje alatt is tev�kenykedt�nk, n�mileg p�toltuk a Di�k Sz�npaddal az akkor fel�j�t�s alatt �ll� sz�nh�z�p�let miatt kiesett el�ad�sokat. Nagyon kellemes k�t �v volt, azzal egy�tt, hogy 1984. augusztus�t�l m�r megkezd�d�tt a sz�nh�z ind�t�s szervez� munk�ja.
   Ugyanis id�k�zben a sz�nh�z szeret� �s a sz�nh�z teremt� emberek gondoltak egy mer�szet �s tettek az�rt, hogy a miskolci �s az egri sz�nh�z �sszevon�sa v�g�llom�s�hoz �rkezzen, �s �jra legyen EGERNEK SZ�NH�ZA.
   Ennek k�vetkezt�ben: 1985. janu�r 1-j�vel megsz�letett – lehet, az lenne a pontosabb: �jj�sz�letett – �s �gy lett h�romtagozatos sz�nh�z a G�rdonyi G�za Sz�nh�z.  A Sz�nh�zban l�v� emberekkel, az Agria J�t�sz�n �s az addig amat�r Harlekin B�begy�ttes �sszevon�s�val. �gy lett�nk: befogad�-, bemutat� sz�nh�z (k�sz�nh�z) a m�sik k�t tagozattal (b�b- �s ny�r), egy �j int�zm�nye a fenntart�nknak: Heves megye Tan�cs�nak.
   Ezzel az �sszevon�ssal lehettem �n is az �jra indul� G�rdonyi G�za Sz�nh�z a l a p � t � tagja.
   Csonka �vaddal kezdt�nk 1985.janu�r 1-j�vel, az idei: a 2012/13-as �vad a fenn�ll�sa �ta a huszonkilencedik �vada  az int�zm�nynek.
   Eml�tettem a befogad�-, bemutat� jelleget. Szikora J�nos az els� (alap�t�) igazgat� sok�ig harcolt az �n�ll� t�rsulat�rt, de az anyagi helyzet g�tat szabott ennek �s akkor � megv�lt az int�zm�nyt�l.
   P�ly�zatot �rtak ki, - ennek k�vetkezt�ben ker�lt az int�zm�ny �l�re Gali L�szl� igazgat�-f�rendez�, 1986. okt�ber 15-�vel.
   Elkezd�d�tt az �n�ll� t�rsulat szervez�se, �s az 1987/88-as �vadot m�r az alap�t� tizenh�t f� sz�nm�v�sz munk�j�val kezdt�k meg S�t� Andr�s: Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja c�m� produkci�val.  Fontos id�szak volt ez a t�rsulat �p�t�s�ben, az �n�ll� t�rsulat els� �teme. Ennek a huszonhatodik �vada a 2012/13-as �vad.
   Az els� �vekben a sz�nm�v�szek b�relt lak�sokban laktak, ez k�zvetlen kapcsolatot teremtett n�z� �s alkot� k�z�tt. Nem csak messzir�l figyelt�k, hogy abba a boltba megy-e v�s�rolni, amibe a szomsz�d, hanem a h�zigazd�kkal k�zvetlen s n�mely�kn�l bar�ti kapcsolat alakult ki.
  Ezekben a kezdeti �vekben m�g a m�sortervet a fenntart� v�lem�nyez�s�vel enged�lyeztetni kellett a Miniszt�riummal. Ez�rt lehetett az, hogy m�r a n�z� is tudta legal�bb �prilisban, hogy mire tud b�rletet vagy jegyet venni a k�vetkez� �vadban.
   Sz�p id�szak volt ez, a sz�nh�zteremt�s id�szaka, az a rengeteg munka, amikor a t�rsulat fejleszt�s�n dolgoztunk, �p�tett�k az optim�lis l�tsz�mot (200 f� feletti l�tsz�mban gondolkodva, zenekarral, t�nckarral), ami sosem teljes�lt, mert a harmadik szakaszn�l m�r l�tsz�mle�p�t�st kellett v�grehajtanunk.
   S ez az, ami az�ta sem v�ltozott.
  Sz�vesen gondolok vissza arra az id�re, amikor a  „Sz�n�szh�z” fel�p�t�s�r�l d�nt�ttek. �sszefutottam az utc�n M�sz�ros G�borral (az OTP igazgat�ja) �s �r�mmel �js�golta a h�rt, megsz�letett a d�nt�s �s m�r a tervek is k�szen �llnak. Azut�n fel�p�lt az �rp�d u. 26. sz�m alatt a 22 lak�sos t�rsash�z, amit be kellett rendezni a legsz�ks�gesebbel, hogy a „fecsk�k” bek�lt�zhessenek. Biztosan mindenkinek vannak eml�kei arr�l milyen is az, amikor az els� lak�s�t rakta �ssze, a sepr�t�l a lakhat�shoz sz�ks�ges egy�b kell�kekkel. Mintha most lenne. A m�szaki koll�g�k ki-ki a maga ter�let�n �llt helyt: a vil�gos�t�k �s hangos�t�k szerelt�k a csill�rokat, a d�sz�t�k hordt�k a b�torokat (lapra szerelten) �s rakt�k �ssze.  Mindenki elf�rt �s m�g az id�szakosan vel�nk egy�tt alkot�knak (rendez�k, tervez�k, stb.) is helyt tudtunk adni az egri tart�zkod�suk idej�re.
   Foglalkoztat�si form�ci�k, a sz�nh�zi finansz�roz�s id�k�zben t�bbsz�r v�ltozott, de minden fenntart�t (a Miniszt�rium �s a Megye mellett besz�llt a finansz�roz�sba Eger v�ros is, most meg 2012-t�l a Sz�nh�z is v�rosi int�zm�ny lett) befoly�sol az anyagi lehet�s�ge. Az, hogy a sz�nh�z (mint tev�kenys�g) sosem volt k�telez� feladat, no meg a szeml�let: mi a fontosabb a rangsorban, sok�ig honolt a k�pvisel� d�ntn�k�k fej�ben, de lehet, hogy ma sem tudnak ett�l elvonatkoztatni. Sokszor kaptuk meg k�lts�gvet�si egyeztet�sek sor�n ezt a fenti, sz�munkra pejorat�v megk�l�nb�ztet�st: „a sz�nh�z nem k�telez� feladat”. Nek�nk ez rosszul esett, az�rt mert a legnagyobb mec�n�sa egy sz�nh�znak mindig a K�Z�NS�GE. Ezzel nem a munk�nkat min�s�tett�k, hanem a k�z�ns�g irodalmi kiszolg�l�s�t csorb�tott�k. Annak a k�z�ns�gnek, akik �vadr�l �vadra megv�ltj�k a b�rlet�ket, vagy id�szakosan v�s�rolt jeggyel l�togatj�k a sz�nh�zi el�ad�sokat. �k viszont err�l mit sem tudtak!
   Nek�nk az �n�ll� t�rsulat megszervez�se idej�n szerencs�nk volt. Minden helyen olyan emberek (�rhatn�m: EMBEREK) seg�tett�k a munk�nkat, akiknek sz�v�gye volt a Sz�nh�z megteremt�se, a r�gi� sz�nh�zi ell�t�sa s e mellett a sz�nd�k, hogy Egerben �jra legyen �s m�k�dj�n egy alkot� m�hely, ami �rt�ket teremt �s k�zvet�t. Mondhatni minden premieren ott voltak a v�ros �s a megye vezet�i, akik r�szesei is akartak lenni a l�trehozott alkot� m�hely munk�j�nak.
   „Ha nem tudod milyen kik�t� fel� igyekszel, a szelek nem seg�tenek t�ged” (Seneca) Ez az id�zet nagyon kifejez� s minden ember sors�ban, minden indul� vagy m�k�d� „valamin�l” hasznos tud lenni. Mi ott, akkor, tudtuk milyen kik�t� fel� szeretn�nk menni, hov� igyeksz�nk.  Egerben meg j� sz�l f�jdog�lt. Az elej�n �s m�g sok�ig!
   Nem hagy nyugodni V�ci Mih�ly id�zete:
     „ Nem el�g a c�lt l�tni,
           J�rhat� �tja kell!
     Nem el�g �tra lelni,
           Az �ton menni kell!
     Egyed�l is! – Els�nek,
           El�l indulni el!
     Nem el�g elindulni, de m�st is h�vni kell
           S csak az h�vjon mag�val, aki vezetni mer.”
   Tal�n m�g ma is aktu�lis a fenti sorok tartalma???!!! Akik a kezdeti munk�ban r�szt vett�nk, mindannyian tudtuk, hogy „el�l” vagyunk, s azt is tudtuk, hogy ha m�r elindultunk „menni kell”, haladni kell, „vezetni kell”. Azt is tudtuk mindannyian, hogy ez a legszebb id�szak – a sz�nh�zalap�t�s -, m�g akkor is, ha sok munk�val, sok-sok modell elk�sz�t�s�vel, rengeteg sz�m�t�ssal, elk�pzel�ssel �s sok �jszakai megbesz�l�ssel, sok lemond�ssal j�rt. Tett�k a dolgunkat �s mindenki akarta azt, ami a C�L volt! Olyan helyzetben voltunk, mint egy indul� h�zass�g. A produkci� el��ll�t�s�n�l az utols� fogv�j�t is be kellett szerezni, mert nem volt k�szleten. A r�gi jelmezeket elvitt�k Miskolcra. Csak az Agria J�t�ksz�n ideje alatt �sszegy�lt ruh�k jelentett�k az indul�sn�l a lelt�ri k�szletet. Ami nem volt sok, mert a ny�ri sz�nh�z a V�gsz�nh�zra �p�lve tudott haladni. Onnan voltak az alkot�k: rendez�, tervez�k, �gyel�, asszisztens, sz�nm�v�szek. Term�szetesen a szerepl�k ruh�i is nagyr�szt a V�g jelmezt�r�b�l ker�ltek ki, (ezt mi �gy h�vjuk: v�logat�s!). A f�szerepl�k azonban �j ruh�t kaptak, azaz �j ruha k�sz�lt a sz�mukra.
   Neves sz�nm�v�szekkel dolgoztunk. Csak n�h�ny n�v k�z�l�k: Alm�si �va, Cs�k�nyi Eszter, G�sp�r S�ndor, Koltai R�bert, Mikl�sy Gy�rgy, Pap Vera, P�rtos Erzsi, Pog�ny Judit, Psota Ir�n, Ruttkai �va, Szombathy Gyula, a fiatalok: Eszenyi Enik�, Kasz�s Attila, K�szegi �kos, M�hes L�szl�, Pusztaszeri Korn�l, R�ckevei Anna, Rudolf P�ter, Szer�mi Zolt�n, Varga M�ria… (ut�bbiak �pp a f�iskol�r�l j�vet n�lunk deb�t�ltak).
   A kult�rszomj megmutatkozott a befogad� sz�nh�z indul�sakor. Egy �vadban maximum hat el�ad�sban tudtunk elhozni produkci�t m�s sz�nh�zb�l, mert egyeztetni volt sz�ks�ges a sz�khelyi teljes�tm�ny�kkel. Volt, ami csak egy-k�t el�ad�s lehetett.  T�bbnyire olyan sz�nh�zakra �p�tett�nk, amelyek nem voltak messze, �s sz�npaduk m�rete hasonl� volt a mi�nkhez. Ez�rt p�ld�ul Szolnokr�l a Szigligeti Sz�nh�z m�v�szeit gyakran l�tta az egri k�z�ns�g. Minden Sz�nh�z szeretett hozz�nk j�rni, mert mindig telt h�z volt.
   Azt a k�t produkci�t, amit �vadonk�nt el��r�s szerint nek�nk kellett sz�npadra �ll�tani, tizen�t el�ad�sban hat�rozt�k meg. Volt, amit nem a szok�sos id�pontban j�tszottunk, hanem akkor, amikor a sz�n�szeket egyeztetni tudtuk, reggel 9 �rakor. Tal�n m�g eml�keznek r�, a Csongor �s T�nde el�ad�s�r�l van sz�, aminek a c�mszerepl�i: Eszenyi Enik� �s Bal J�zsef voltak.  Ehhez a produkci�hoz kilenc Sz�nh�z m�v�szeib�l v�logatott a Direktor, ez�rt nagyon neh�z volt az egyeztet�si munka.
    Eger sz�nh�z�nak MINDIG J� K�Z�NS�GE VOLT!
   Eml�kszem a Marat hal�la c�m� darabra, a Csiky Gergely Sz�nh�z - Kaposv�r el�ad�s�ban. T�bl�s h�z, a sz�npadon elhangzik az „�s lesz szen�nk t�lire” sz�veg.  A k�z�ns�g morajjal, n�mi g�nnyal reag�lt, mert a val� �letben �ppen ott tartottunk, hogy nem lehetett szenet kapni.
   Az �rdekl�d�s az el�ad�sok �s a Sz�nh�z ir�nt az �n�ll� t�rsulat terv�vel kicsit megosztotta a k�z�ns�get. Volt, aki az egyik �s volt, aki a m�sik mellett voksolt. V�g�l az �n�ll� t�rsulat l�te gy�z�tt.
   Orsz�gos h�r�nk lett. A kereslet nagy volt ir�ntunk, �gy Zalaegerszegt�l Ny�regyh�z�ig j�rtunk t�jel�ad�sokra. Sokat h�vtak benn�nket: Gy�ngy�s, M�t�szalka, �zd, Salg�tarj�n, S�rospatak, Szerencs M�vel�d�si H�zaiba. A messzi t�jakra volt, amikor az el�tte val� napon kellett �tra kelni, de a m�szaki szem�lyzetnek mindenk�ppen. K�telez� t�jhely volt p�ld�ul �zd. A napokban olvastam, hogy most avatnak egy sz�nh�zat a helyiek. A t�jhelyeken is �pp �gy szerett�k a munk�nkat, mint itthon. Bessenyei Ferenccel k�sz�lt interj�t n�ztem a napokban s mennyire igaza volt, amikor p�ld�ul a t�jjal kapcsolatosan azt eml�tette: „n�gy �ra oda, el�ad�s, majd n�gy �ra vissza, de a n�z�t�rr�l csillog� szemek meg�rdemelt�k �s ez soha sem a p�nzr�l sz�lt.” Eml�kszem �n is olyan t�jel�ad�sra M�t�szalk�n, hogy reggel nyolckor indultunk, d�lel�tt gyerekdarab �s d�lut�nra j�tt a m�sik st�b �s este a feln�tteknek csin�ltunk egy m�sik el�ad�st. Ez azzal j�rt, hogy a m�szak �p�tett �s bontott, majd �jra. Milyen emberfeletti munk�t v�gzett a M�SZAK az�rt, hogy egy kisz�ll�ssal k�t el�ad�s legyen! Mi a m�v�szekkel is hajnal h�romra �rt�nk haza, s a m�szakiak m�g ut�nunk (pedig �k el�z� napon keltek �tra), mert nekik m�g el�ad�s ut�n h�tra volt a bont�s �s a pakol�s.

 

  M�szak a V�rban:
  Szatm�ri Istv�n, N�meth Tam�s, M�t� J�zsefn�, M�sz�ros S�ndor,
  Budav�ri S�ndor, M�t� G�bor, Szil�gyi Tibor, M�t� J�zsef, Sz�ll�si lajos

   A h�romtagozatos sz�nh�z ebben az id�ben �vente t�bb mint sz�zt�zezer l�togat�t vonzott. Igaz, akkor a n�z�t�r befogad� k�pess�ge 549 f� volt �s hivatalosan 30 p�tsz�k (milyen sz�p volt egy „zsufi” h�z !!!), a 2000-es fel�j�t�st k�vet�en 417 f� maradt.
   R�gebben a statisztik�kat f�l�vente jelentett�k a kassza-raporttal egy�tt s ebb�l a K�zponti Statisztikai Hivatal egy kiadv�nyt k�sz�tett, lehetett �sszehasonl�tani m�s sz�nh�zak n�pszer�s�gi mutat�it. Persze tudjuk, hogy a fizet� n�z� illetve a l�togat�sz�m t�bb mint n�pszer�s�gi adat, v�s�rl�er�, �s a legnagyobb mec�n�s.
   Van kedves eml�k b�ven ebb�l az id�szakb�l.

 

DR. KOV�CS J�NOS: A G�RDONYI G�ZA SZ�NH�Z �JJ�SZ�LET�SE - 2.

 

 Dr. Kov�cs J�nos nev�vel, az Agria J�t�kok m�sorf�zet�be �rt k�sz�nt�j�vel  m�r tal�lkozhattak a sorozat 5. r�sz�ben is. �r�s�nak els� fel�t a 7. r�szben olvashatt�k - most folytatjuk.
 

   A fejlem�nyek �jabb �llom�sa a sz�nh�zigazgat�i p�ly�zat �s a kinevez�s k�r� s�r�s�d�tt. Ma hihetetlen lenne; nem volt politikai aj�nl�s, nyom�s, elv�r�s! A „d�nt�shoz�k” konzekvens t�rekv�se a min�s�gi, a j� sz�nh�z megteremt�se volt. �gy azt�n lepattantak azok a megy�n k�v�li m�v�szeti, ismerets�gi, mozgalmi elfogults�gb�l sz�rmaz� nyomul�sok, amelyek a zs�rin k�v�l, azon �tny�lva pr�b�lkoztak. Megfontolva a szakmai zs�ri �ll�sfoglal�s�t - �sszevetve a lok�lis m�v�szeti, t�rsadalmi, gazdas�gi hozz��rt�k v�lem�ny�vel �s a v�lelmezett k�z�ns�gi ig�nyekkel - d�nt�tt�nk.
   Gali L�szl�t a Csokonai Sz�nh�z akkori igazgat�-f�rendez�j�t nevezt�k ki Egerben. J�l k�r�lj�rtuk a d�nt�st.  H�zt�zn�z�ben voltunk Debrecenben, elolvastunk sok sz�nh�zi kritik�t, egy�b sajt�t, inform�l�dtunk a debreceni koll�g�kn�l, sokat besz�lgett�nk a jel�lttel.  Nagy szerepe volt abban, hogy jobban meg�rts�k a sz�nh�zat, abban is, hogy mik�nt �rdemes fejleszteni. Akkor m�g neh�z volt, de meg�rtett�k, hogy egy darab sz�npadra �ll�t�sa nem a f�gg�ny felg�rd�l�s�vel kezd�dik, hogy a jelmezt�rba vagy a kell�kt�rba mi�rt nem el�g egy alkalmazott, hogy a vil�g�t�s nem kapcsol�k k�rd�se stb. Egy kicsit elvontabban, m�lyebben megtapasztalva a sz�nh�zi vil�got r�j�tt�nk a l�nyegre. A sz�nh�z nem munka, nem csak egy int�zm�ny, nem csak egy kiv�teles hely �s esem�ny (Ezt a gondolatot tal�n Nov�k Ferenct�l olvastam)
   A G�rdonyi G�za Sz�nh�z egy v�rosi �letforma, egy manifesztum volt Eger �let�ben. K�zege, l�gk�re teremt�d�tt, hatott, mozg�s�tott. M�vel�iv� v�ltak nem csak a sz�n�szek, rendez�k, vezet�k, a m�szak �s a teljes asszisztencia.



   Az �j t�rsulat „honfoglal�s�nak” gondos �s hat�rozott menedzsel�je volt Menk� Ter�zia gazdas�gvezet�, aki szak�rtelemmel �s elk�telezetten egyengette a m�g d�c�g�s utat az „ech�s szek�r” el�tt.   Nem lehet el�gg� megbecs�lni Szatm�ri Istv�n m�szaki ir�ny�t� munk�j�t, k�l�n�sen azt a h�s�get, amellyel kitartott az �tmeneti id�szakban. (* a sorozat 9. r�sz�t�l Menk� Ter�zia visszaeml�kez�sei k�vetkeznek.)
   R�sztvev�i, megval�s�t�i voltak sz�mosan politikusok, tisztvisel�k, m�g gazdas�gi szakemberek is. Megnyer� lojalit�s, szolidarit�s j�tt a t�rsint�zm�nyek vezet�i �s munkat�rsi k�z�ss�geib�l. Sem preszt�zsharc, sem szakmai f�lt�kenys�g, sem az int�zm�nyi �rdekek s�relme ir�nti �rz�kenys�g nem vetett �rny�kot a kapcsolatokra. (Igaz, hogy nem voltak „oldalak”, senki nem akart dikt�lni, megrendelni fel�lr�l tutit megmondani. Nek�nk ilyen tapasztalatunk nem volt.)
   A t�rsulat viszonylag hamar k�zkedvelt lett a v�rosban, a bemutatott darabok tartalomban, st�lusban, megjelen�t�sben v�ltozatos, sz�pen megmunk�lt ig�nyes reperto�rt mutattak.
   Olyan j��z� sz�nh�z, �lm�nyk�zpont� �s k�z�ns�get becs�l�, de nem bratyiz� m�v�szetet teremt� k�n�latk�nt jelent meg.  Magam akkor �gy �reztem, hogy Egernek val� sz�nh�zat kaptunk, igazs�gos �s megnyugtat� ar�nyoss�gban. Legal�bb annyira volt polg�ri, mint amennyire modern �s popul�ris, a klasszikusan s�lyos dr�m�k t�rsas�g�ban m�lt�nyos helyet kapott a v�gj�t�k, a kamara �s st�di�s m�v�szi produkci�. A gyermekeknek sz�l� darabok is f�l�nyes m�v�szi biztons�ggal tudt�k a koroszt�lyokat megsz�l�tani.
   (Nem nevezek meg el�ad�sokat, pedig sokat tudn�k, konkr�t �lm�nyeket felid�zve, de nem tartan�m helyesnek, ha b�rmelyiket is azzal s�rten�m, hogy v�letlen�l az eml�kezet gyarl�s�ga miatt kihagyn�m.)
   Gali L�szl� majdnem teljes t�rsulatot hozott Debrecenb�l, a sz�n�szek �rt�keit hely�n kezelve nemcsak �, de m�s vend�grendez�k is hat�sosan s�f�rkodtak az adotts�gokkal. A szt�rol�s legkisebb jelei n�lk�l alakultak ki a rangok, a st�lusok �s karakterek.
   Tizen�t �ve nem �lek Egerben, f�k�nt a ny�ri programokat l�togatjuk, de ma is nagy tisztelettel �s szeretettel eml�kezem a G�rdonyi G�za Sz�nh�z bemutat�ira.
   Eml�kezetes est�ket ny�jtottak az olyan darabok, amelyeket Ag�rdi Ilona, Bakody J�zsef, Blask� Bal�zs, B�kay M�ria, Csendes L�szl�, Csonka Anik�, Dimanopulu Afrodit�, Gy�rv�ry J�nos, Kiss L�szl�, M. Horv�th J�zsef, P�lfy Zolt�n, R�ti �rp�d, Rib�r �va, Rom�n Judit, Sa�rossy Kinga, Sz�ki K�roly, Tunyogi P�ter, V�li Zita alak�t�saival, v�ltozatos  szerepekben  alkotott meg a T�rsulat. Sajn�lom, ha nem mindenkire eml�kszem �rdeme szerint, de az id� �s a t�vols�g… meg a kor…
   Mint minden szervezetben a strukt�ra kialak�tja a maga dinamik�j�t, �let�t �s bels� mozg�s�t.  �gy volt ez a frissen alakult egri t�rsulatn�l is.  Voltak vit�k, �tk�z�sek, v�lt vagy val�s s�relmek, konfliktusok is. Mindaddig azonban, am�g a politika meg nem fert�zte a k�z�ss�get, nyugalmasabb volt az �let a sz�nh�z k�r�l.
   A p�nzsz�ke, a neh�zs�gek egyre gyakrabban gener�ltak probl�m�kat. A politika sem mindig k�m�lte, undok m�don hozz�ken�d�tt. K�r.
   �gy gondolom, hogy mindezek ellen�re a Sz�nh�z megmaradt az elismert vid�ki sz�nh�zak �lvonal�ban. Ha j�l eml�kszem, az els� t�rsulati �l�sen a feladat bonyolults�g�ra utalva jelentettem ki: „�gy �rzem magam, mintha a lott�n nyertem volna egy tigrist”
   Ma nem tudom, mit mondan�k.

Dr Kov�cs J�nos

nyugalmazott  tan�r, gimn�ziumi igazgat�

B�k�scsaba

 

DR. KOV�CS J�NOS: A G�RDONYI G�ZA SZ�NH�Z �JJ�SZ�LET�SE - 1. 

 Dr. Kov�cs J�nos nev�vel, az Agria J�t�kok m�sorf�zet�be �rt k�sz�nt�j�vel  m�r tal�lkozhattak a sorozat 5. r�sz�ben. Most �r�s�nak els� fel�t olvashatj�k, folytat�s a j�v� h�ten.

  Nem k�nny� eleget tenni egy olyan felk�r�snek, amely fontos helyi t�rsadalmi jelent�s�g� esem�nyt, t�rt�n�st, folyamatot k�v�n hossz� �vek t�vlat�b�l felid�zni, megosztani a jelenval� k�z�ns�ggel.
   Egyszer�bb, l�nyegesen k�nnyebb interj�t adni, k�rd�sekre v�laszolva, ir�ny�tottan felid�zni, eml�kezni, mert a k�rdez� hozz�seg�thet olyan �lm�nyek megid�z�s�hez is, amelyek egy�bk�nt spont�n k�zegben nem villannak el�. Mivel mindezek h�j�n az ember mag�ra marad, tal�lni kell egy alkalmas form�t. Olyan megnyilatkoz�st, amely nem sz�ks�gszer�en csak az apr� r�szletekre, a lev�lt�ri dokumentumok m�lys�g�ig kutat� felt�r� munk�ra t�maszkodik. Ugyanakkor k�nosan �gyelve arra, hogy a val�s t�nyek, t�rt�n�sek, megnyilatkoz�sok maradjanak meg az eml�kez�s v�z�nak, amelyre �sszef�gg�sek, impresszi�k �s – term�szetesen – em�ci�k nemes r�tegei rak�dnak, s teljes�tik ki, form�lj�k befogadhat�v� �s hiteless� az akkori egri „kultur�lis bumm”-ot.
  Mert nem volt h�tk�znapi t�rt�net a G�rdonyi G�za Sz�nh�z �jj�sz�let�se.  Hossz� folyamatnak a finis�ben ker�ltem az esem�nyek k�zel�be, s�t k�zep�be.
   A ny�ri el�ad�sokat m�r akkor is rendszeresen l�togattuk, amikor m�g nem Egerben �lt�nk, hanem egy b�kkaljai falub�l, Tardr�l utaztunk �t ny�ri est�ken t�bb pedag�gus koll�g�mmal egy�tt. �gy term�szetes volt sz�munkra, hogy van sz�nh�za Egernek.
   1979. janu�r 15-�n k�lt�zt�nk Egerbe, az �p�l� 6. sz. �ltal�nos Iskola igazgat�helyettes�nek neveztek ki, majd szeptemberben a V�rosi Tan�cs igazgat�i munkak�rbe helyezett.  Nem mondom; kih�v�snak megtette. A nagy l�tsz�m� koroszt�ly iskol�ztat�s�nak gondjaiban �lt�nk. Volt olyan tan�v, amikor az �sszl�tsz�munk meghaladta az 1500-at, egyik �vben 10 els� oszt�llyal indultunk.
   Hat �v ut�n a k�zigazgat�sba kaptam felk�r�st. A Megyei Tan�cs VB M�vel�d�si Oszt�ly�n el�bb oszt�lyvezet� helyettes, majd oszt�lyvezet� lettem. A feladat megtisztel�en nagy volt, de izgalmas, �rdekes, sz�momra–kedvemre val� volt.
  T�bb minden mellett a megye �s a v�rosfejleszt�s dinamik�ja, szerte�gaz� kultur�lis �s oktat�si t�rekv�sei, s ebben a folyamatban megnyilv�nul� koherens sz�nd�kok ragadtak meg. A k�z�piskol�k struktur�lis meg�j�t�sa a korszer�s�g ir�ny�ban, �j �p�letek M�traf�reden, a Neumann J�nos K�z�piskola a lak�telepen, a Lev�lt�r �p�t�se, k�lt�ztet�s�nek el�k�sz�t�se, a Dob� Istv�n V�rm�zeum helyzet�nek jav�t�sa, a  Kepes-gy�jtem�ny elhelyez�se, a Dob� t�ri kolostor�p�let kiv�lt�sa, elgondol�sunk szerint �tmenetileg l�nykoll�gium, majd v�glegesen a M�zeum ki�ll�t� �s feldolgoz� funkci�ja sz�m�ra.



�s a G�rdonyi G�za Sz�nh�z. M�g a gondolat felvet�se is b�tornak t�nt. Egyik miniszt�riumi koll�g�m szerint ”annyi es�lyetek van a fejleszt�si k�zpont t�mogat�s�nak elnyer�s�re, mint a csig�nak a nyulak fut�verseny�n…” (Gondoljuk meg: a megel�z� �vekben „staf�rungozta ki” az �llam a ny�regyh�zi sz�nh�zat, �s Zalaegerszeg is vid�ki te�trumk�nt ker�lt be a k�zszolg�lat�ba. A budapesti sz�nh�zak vezet�i r�sz�r�l �rthet� volt a felz�dul�s, hiszen a legt�bbre r�f�rt volna a fejleszt�s.)
   Pedig volt es�ly, mert a megye �s a v�ros „d�nt�shoz�i” egy akaraton voltak. Csak �gy. Nem hirdettek semmilyen egy�ttm�k�d�st, nem volt z�szl�lenget�s, nem volt frakci�z�s, f�lt�kenys�g. Volt azonban szakszer�s�g, min�s�gre t�rekv�s, a min�s�gi szak�rtelem ir�nti ig�ny.
  A prol�gus „�t�s volt”, Szikora J�nos megb�z�sa, r�vid egri f�rendez�s�ge, vezet�i munk�ja k�pr�zatos Csongor �s T�nde-alkot�sa leszerelte a sz�nh�z �gyben m�g szkeptikusokat is. Az igaz, hogy a darab el��ll�t�si k�lts�g�nek megismer�se kisebb p�nikot keltett k�r�nkben, m�rmint a fenntart� p�nz�gyi hivatalnokai k�z�tt. Arra az �vre a dologi k�lts�gek keretei igencsak fesz�ltek. Mindezek ellen�re nagyon sokan �rezt�k, hogy a megye �s k�l�n�sen a v�ros gazdagabb lett, �s mindenk�pp meg�ri a folytat�s.
   Az esem�nyek 1986-ban felgyorsultak. Az akkori m�vel�d�si miniszter, K�peczi B�la hivatalos megyel�togat�sa „r�seg�tett”. A d�nt�shoz�k – ma m�r �gy mondan�nk - lobbiz�sa r�v�n a sz�nh�z �gye k�zponti szerepet kapott. A miniszter direktben tapasztalhatta a k�z�s platformot, az egy�ntet� ki�ll�st a megyeiek r�sz�r�l.
   Igazs�gtalans�g lenne az akkori vezet�k, tiszts�gvisel�k, szakemberek neveit elhallgatni. A megyei ideol�giai titk�r, Kiss S�ndor, a Megyei Tan�cs eln�khelyettesei, Kov�cs S�ndorn� �s Mar�ti S�ndor test�leteket hat�rozottan motiv�l� tev�kenys�ge d�nt� jelent�s�g� volt. Nem csak a fejleszt�sre, de a beindul�s kezdeti folyamataira is figyeltek, seg�tettek. Ugyanilyen lojalit�st kaptunk mi, a szakmai oszt�ly a t�rsoszt�lyok r�sz�r�l �pp�gy, mint a megyei fenntart�s� int�zm�nyek vezet�it�l. Term�szetes volt az a lelkesed�s, amely a mi szervezet�nkben, a M�vel�d�si Oszt�lyon uralkodott. Kezdetben Kert�szn�, majd Iv�dyn� Both �va k�zvetlen konzulensei voltak a sz�nh�z �gy�nek, Csontosn� Kov�cs M�ria gazdas�gi csoportvezet�vel pedig hossz� �s kem�ny t�rgyal�sok r�v�n siker�lt a fejleszt�s koncepci�j�t a k�zponti szervek �s az Orsz�ggy�l�s sz�m�ra elfogadhat� �s finansz�rozhat� programm� kidolgozni.
   Kev�s rem�ny lenne arra, hogy az orsz�g gazdas�gi helyzete ak�r 1988 ut�n is megengedhette volna egy ilyen projekt kereszt�l vitel�t, teh�t a 24. �r�ban siker�lt a sz�nh�zat „�jra�leszteni”.
   A gyors int�zked�s �s a s�rg�s munka k�nyszer�re jellemz�, hogy a fejleszt�si program anyag�val sz� szerint majdnem k�t napot t�lt�ttem a miniszt�rium �p�let�ben K�peczi miniszterre v�rva. Az akkori elj�r�srend szerint az �llamigazgat�si egyeztet�sre a javaslatot k�pvisel� miniszter al��r�sa ut�n ker�lt sor. Az id� kev�s volt, a Tervbizotts�g el� a P�nz�gyminiszt�rium f�oszt�lyvezet�je – eml�kezetem szerint N�meth Zolt�nnak h�vt�k – vitte. Minden szervezetn�l k�t�tt hat�rid�k voltak, k�sni nem lehetett. A Szalai utc�ban dekkoltam teh�t, el nem mozdulva �jjel sem, mert az akad�mikus miniszter magas szint� n�met k�ld�tts�ggel vid�ken j�rt. A titk�rs�ga szerint gyakran j�rt be hajnalban, hogy az aznapi program el�tt s�rg�s �gyben d�nts�n vagy al��rjon. �gy siker�lt a m�sodik nap kora d�lel�tt az anyagot al��ratni �s a megfelel� helyre tov�bb�tani.
   Egybehangz� v�lem�nyek szerint nagy szerencs�je volt a hevesi k�z�ss�gnek, az utols� k�lts�gvet�si „b�ke�v” volt az a nyolcvanhetes, amelyikben ekkora volument el lehetett nyerni, egy harmincf�nyi befogad� sz�nh�zi konstrukci�t t�bb tagozatos sz�nh�zz� fejleszteni.
 

   A sorozat 3. r�sz�ben Lendvai Ferenc egri direktor, a Miskolccal t�rt�n� �sszevon�s nagy h�v�nek 1965-�s nyilatkozat�t olvashatt�k arr�l, mi�rt nem kell tartania az egri k�z�ns�gnek ett�l a tervt�l, a 4. r�szben pedig P�va Ibolya, a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z �r�k�s tagja mes�lt az egri �s miskolci sz�nh�zak 1966-ban bek�vetkezett �sszevon�s�nak id�szak�r�l. Most, a 6. r�szben m�r 1978-ban j�runk, amikor m�r meglehet�sen nagy volt az el�gedetlens�g a fenn�ll� helyzettel, nem csak az egri k�z�ns�g, de a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z r�sz�r�l is. A N�p�js�g m�jusban k�t r�szes interj�t k�z�lt a „miskolci-egri sz�nh�z” igazgat�j�val �s f�rendez�j�vel, amelynek m�r a c�me kijelenti: A „h�zass�g” rosszul siker�lt. Az ebb�l a kett�s interj�b�l k�z�lt r�szletek (a d�lt bet�vel szedett r�szek nem �nk�nyesek, az �r�sban is �gy szerepelnek) ut�n a sorozat 7. r�sz�ben majd Dr. Kov�cs J�nos visszaeml�kez�si k�vetkeznek az �n�ll� t�rsulat megsz�let�s�t megel�z� �s k�vet� id�kr�l, aki a Megyei Tan�cs VB M�vel�d�si Oszt�ly�n dolgozott. Az 1978-as cikkben szerepelnek ezek a szavak: „…a fejl�d�s az �n�ll� egri sz�nh�z fel� vezet. Ez eg�szs�ges t�rekv�s…” �s „meg�ri, mert n�gy-�t �v alatt kialakulhat egy er�s t�rsulat, �s l�trej�het az �n�ll� egri sz�nh�z, amelyet bizony meg�rdemel a v�ros.” Fura �rz�s olvasni ezeket a gondolatokat – amelyekkel �n t�k�letesen egyet�rtek, hiszen err�l �s ez�rt sz�l az eg�sz sorozat is – most, amikor az egri sz�nh�z helyzete olyan, amilyen �s �gy t�nik, teljes a bizonytalans�g, ilyen-olyan h�rek keringenek, k�zt�k m�g a befogad� sz�nh�z is tartja mag�t a rem�lhet�leg teljesen alaptalan sz�besz�dekben. Negyedsz�zadn�l t�bb �ves m�k�d�s ut�n ez �vtizedekre hal�la lenne az „�n�ll� egri sz�nh�znak, amelyet bizony meg�rdemel a v�ros” – r�ad�sul m�sodszor t�rt�nne meg azzal a v�rossal, amely k�t �vvel ezel�tt a Kult�ra Magyar V�rosa rangot is elnyerte.

1978. m�jus

Az agg�d�s s�rgette ezt a tal�lkoz�st Sall�s G�borral, a miskolci-egri sz�nh�z igazgat�j�val, valamint Ill�s Istv�n f�rendez�vel. A besz�lget�s nyit�nyak�nt szerkeszt�s�g�nk v�lem�ny�t tolm�csoltam, miszerint Egerb�l n�zve vitathat� az elm�lt �vtized m�sorpolitik�ja: a t�rsulat elhanyagolja, mell�zi a magyar klasszikusok, nemzeti �rt�keink bemutat�s�t, nem t�rekszik nev�hez �s rangj�hoz m�lt�, saj�tos profil kialak�t�s�ra.

   - Mi a v�lem�nye a sz�nh�z vezet�inek?

   - A sz�nh�z m�sorpolitik�j�r�l nekem m�s a v�lem�nyem – kezdi az igazgat�. Meggy�z�d�sem ugyanis, hogy az elm�lt �vekben is �rezhet� bizonyos fejl�d�s, noha az eml�tett saj�tos profil kialak�t�sa val�ban nem siker�lt �gy, ahogyan mi azt szeretn�nk, s ahogyan azt a nev�nk is megk�veteln�. Hogy mi�rt? Nos, els�sorban az egri sz�nh�z miatt, pontosabban a rosszul siker�lt h�zass�g miatt. Ez a kett�ss�g sajnos nem teszi lehet�v� sem egy miskolci, sem egy egri profil kialak�t�s�t. Mi m�r t�bb alkalommal elmondtuk, hogy egyazon m�sorral nem lehet k�t k�l�nb�z� �sszet�tel� v�rost kiszolg�lni. A k�t sz�nh�z, a k�t sz�npad k�l�nb�z� m�rete m�r egymag�ban indokoltt� tenn� az �n�ll� m�sor kialak�t�s�t. Amely oda illik az egri sz�nh�zba �s megfelel az egri k�z�ns�gnek, s �gy jobban szolg�ln� a k�zm�vel�d�s c�ljait is.
  - El�gedetlens�g�nket az �vad sor�n t�bb alkalommal is megfogalmaztuk. Sajn�lattal tapasztaljuk azonban, hogy a sz�nh�z nem reag�l �r�sainkra, v�lasz n�lk�l hagyja a v�lem�nyeinket, amelyeket pedig olykor tal�n lehetne vitatni is. A megyei lap mintegy sz�zh�szezer olvas�ja �s a G�rdonyi G�za Sz�nh�z majd kilencvenezer n�z�je joggal elv�rhatja, hogy a t�rsulat vezet�i v�laszoljanak a m�sorpolitik�t, vagy a sz�nh�z �s k�z�ns�g kapcsolat�t �rint� cikkeinkre.
   - Egy-egy kritik�ra, b�r�l� cikkre, vagy a m�sortervet elemz� �r�sra mi mindig a k�vetkez� bemutat�val illetve �vaddal v�laszolunk – mondja a f�rendez�. Mi tisztelj�k a sajt�t, amelynek az a feladata, hogy �rjon, k�z�lj�n, cikkeivel elgondolkodtasson benn�nket – ezt meg is teszi a N�p�js�g -, a mi dolgunk pedig az, hogy j� �s sz�nvonalas el�ad�sokat vigy�nk sz�npadra. Ez a munkamegoszt�s. A kritik�kat persze �rdekl�d�ssel, s�t izgalommal olvassuk, meg is vitatjuk, olykor neheztel�nk a b�r�lat�rt - k�l�n�sen, ha nem �rt�nk vele egyet -, �m mindig tudom�sul vessz�k az �js�g v�lem�ny�t..........nek�nk sem k�z�mb�s, h�nyan �lnek a n�z�t�ren. A sz�nh�z a k�z�ns�g�rt van, s m�r csak ez�rt sem mondhatunk le arr�l, hogy sz�les ablakot nyissunk a vil�g dr�mairodalm�ra. �gy m�sorunkban jogosan kapott helyet a csehszlov�k Hornicek �s az angol Pinter is. Most amolyan vessz�paripak�nt emlegeti a sajt� ezt a k�t bemutat�t, kifog�solva, hogy mi�rt a nagysz�nh�zban �s mi�rt b�rletben j�tsszuk Egerben A gondnokot, amikor Miskolcon a hatvan szem�lyes zsebsz�nh�zban mutatjuk be. V�lem�nyem szerint az �r�k nem k�s�rleti sz�npadra �rj�k m�veiket, s ez a st�di�sz�nh�z tulajdonk�ppen egy magyar tal�lm�ny. A st�di� miskolci premierje ut�n Egerben a nagysz�npadon mutattuk be a K�t f�rfi sakkban c�m� kom�di�t, s mert sikere volt, s mert a k�z�ns�g j�l sz�rakozott, most Miskolcon is a nagysz�npadon j�tsszuk.   M i � r t   b a j   e z?.........igazs�gtalan lenne az olyan v�lem�ny, amely csak a sz�nh�z hib�it hangoztatja �s megfeledkezik a k�z�ns�g magatart�s�r�l, t�nyleges ig�nyeir�l.
   - A k�z�ns�gr�l val�ban nem szabad megfeledkezni. De arr�l sem, hogy a sz�nh�z is fejleszti az �zl�st, alak�tja a n�z�k ig�ny�t, s az eml�tett �rdektelens�get �ppen a re�lis ig�nyekt�l elszakad� m�sorterv is fokozhatja.........�s m�g sok minden. P�ld�ul az a sajn�latos k�r�lm�ny is, hogy gyeng�l a t�rsulat, s egym�s ut�n m�s sz�nh�zakhoz t�voznak az egri k�z�ns�g kedvencei..........
   A f�rendez� v�lem�nye szerint nem gyeng�l a t�rsulat.
   - Arr�l van sz� ink�bb, hogy az ut�bbi �vekben sz�nh�zunk is beleker�lt az egyre dinamikusabban cser�l�d�, v�ltoz� magyar sz�nh�zi �ramlatba..........Gy�rben p�ld�ul �j sz�nh�z �p�lt, ott most b�kez�bb a v�ros, �gy B�cs Ferenc �s feles�ge, Tanay Bella – akiket tavaly Erd�lyben fedezt�nk fel -, h�romszob�s lak�st kap, de oda szerz�d�tt Kov�cs M�ria is, akinek t�voz�s�t �szint�n sajn�ljuk. Beke S�ndort Kecskem�tre h�vt�k m�v�szeti vezet�nek, s vele megy Blask� P�ter, Blask� Bal�zs �s Reviczky G�bor is. Gy�ngy�ssy Kati is bejelentette t�voz�s�t, b�r d�nt�se m�g nem v�gleges..........
   - Vajon siker�l-e a t�voz�k hely�re a megfelel� szerepk�r�kre alkalmas, j� k�pess�g� sz�n�szeket szerz�dtetni?
   - Rem�lj�k, igen – v�laszolja az igazgat�. B�r megmondom �szint�n, hogy a t�jel�ad�sok, az egri utaz�sok nagy sz�ma – majd k�tsz�zszor j�tszunk a G�rdonyi G�za Sz�nh�zban – befoly�solja a sz�n�sz szerz�d�si kedv�t..........
   - T�bbsz�r sz�ba ker�lt a rosszul siker�lt sz�nh�zi h�zass�g, amely ma m�r egy�rtelm�en g�tolja a t�rsulat m�v�szi munk�j�t, korl�tozza sz�nh�z miskolci �s egri, Borsod, illetve Heves megyei jelenl�t�t. Mi a megold�s?
   - Meggy�z�d�s�nk, hogy a fejl�d�s az �n�ll� egri sz�nh�z fel� vezet. Ez eg�szs�ges t�rekv�s, s megval�s�t�s�ra Egerben megvannak a felt�telek. �tmeneti megold�sk�nt mi azt javasoljuk, hogy telep�ts�nk le Egerben 15-20 tehets�ges m�v�szt, s ez a pr�zai t�rsulat - amely egyel�re a Miskolci Nemzeti Sz�nh�zhoz tartozna – ott �lne, pr�b�lna �s j�tszana a v�rosban, s�t j�rna Gy�ngy�sre, Hatvanba �s a megye n�h�ny nagyobb k�zs�g�be is. Ily m�don megold�dna a r�g hi�nyolt jelenl�t �s ugyanakkor a v�ros, a megye ig�nyeihez alkalmazkod� �n�ll� m�sort l�tna a k�z�ns�g. A zen�s m�veket, valamint a nagy ki�ll�t�s� el�ad�sokat – mint p�ld�ul a Lorenzaccio vagy a Monna Vanna volt – tov�bbra is Miskolcr�l import�ln�nk. Mindehhez persze n�h�ny lak�s kell, de meg�ri, mert n�gy-�t �v alatt kialakulhat egy er�s t�rsulat, �s l�trej�het az �n�ll� egri sz�nh�z, amelyet bizony meg�rdemel a v�ros.      
   - K�sz�n�m a besz�lget�st.
                                                            M�rkusz L�szl� 

   Az �jra �n�ll� egri t�rsulat l�trej�tte el�tt fontos szerepet t�lt�tt be a v�ros sz�nh�zi �let�ben az Agria J�t�ksz�n. 1975-ben alakult. A V�rban �s a v�ros terein j�tszottak. (1985-t�l a G�rdonyi G�za Sz�nh�z vette �t a ny�ri j�t�kokat, Agria J�t�kok n�ven. N�h�ny �v ut�n anyagi okokb�l t�bb �ves sz�net k�vetkezett, majd a ma is l�tez� Agria Ny�ri J�t�kok – ez azonban m�r nem a sz�nh�z ir�ny�t�sa alatt m�k�dik.) Term�szetesen felvettem a kapcsolatot olyan emberekkel, akik megalakul�s�ban, els� �veiben fontos szerepet j�tszottak. Szem�lyes okokb�l nem akartak most m�r besz�lni r�la. Sajn�lom, de tiszteletben tartom. Viszont fontosnak tartom, hogy nyoma legyen ebben a sorozatban. Ez�rt legal�bb az 5 �ves �vfordul�ra megjelent kiadv�ny (Romh�nyi L�szl�, Nemesk�rty Istv�n: Agria J�t�ksz�n)  n�h�ny r�szlet�t id�zem sz�vegben �s k�pben, majd ugorva az id�ben az 1988-as J�t�kok m�sor�t mutatom meg �s a 89-es m�sorf�zet k�sz�nt�j�t, melyet Kov�cs J�nos, a Megyei Tan�cs M�vel�d�si Oszt�ly�nak vezet�je �rt, akinek visszaeml�kez�sit nemsok�ra olvashatj�k a sorozat r�szek�nt.

�T �VE KEZD�D�TT…
A v�ros, amely befogadott egy sz�nh�zat
 

Eger t�rt�nelmi v�ros, gazdag m�eml�kei, vil�gh�res bora, csod�latos k�rnyezete a turist�k sz�zezreit vonzz�k nyaranta. Maga a v�r nemzet-t�rt�nelmi m�ltunk b�szkes�ge.  Agria – Eger r�gies elnevez�se – r�gm�ltunk egyik legjelent�sebb centruma; hist�ri�k �s t�rt�nelmi legend�k ihlet�je. A v�r 1552-es ostroma, Dob� Istv�n v�rkapit�ny �s a h�s egri vit�zek emberfeletti p�rviadala a t�r�kkel – nemzeti m�tosz. Tin�di Lantos Sebesty�n hist�ri�s�neke, vagy Balassi B�lint egri katon�skod�s�nak �vei, tal�lkoz�sa Losonczy Ann�val – iskolai tananyag.

                                 �tlet �s megval�sul�s

Dom�n Imr�vel m�r r�g�ta tervezgett�k egy ny�ri szabadt�ri j�t�k megszervez�s�t, el�sz�r 1972-ben k�s�relt�k meg a megval�s�t�st, sikertelen�l. Helysz�n�nk, az egri v�r g�tikus palot�ja, ide�lis sz�nh�zi h�tt�r, val�s�gos d�szlet. Sz�nh�zat �lmodni a nagyszer� t�rt�nelmi esem�nyeket �t�lt falak k�z�: mag�n�gy. Egy ny�ri sz�nh�z megsz�let�s�hez (egy j� helysz�nen k�v�l) saj�tos koncepci�ra, egyedi m�sorpolitik�ra, az �gy mell� sorakoztathat� sz�n�szt�rsakra �s mec�n�sra van sz�ks�g. A t�rsadalmi ig�ny seg�tette sz�nd�kainkat. 1975-ben az „egri csillagok” �ll�sa szerencs�sen fel�nk, teatrist�k fel� ragyogott. Heves megye �s Eger v�ros �llami- �s p�rtvezet�s�ge z�ld utat adott, l�trej�tt az Agria J�t�ksz�n. Az ind�t�st�l kezdve k�l�n�sen nagy seg�ts�get ny�jtott dr. Papp Lajos �llamtitk�r: bizalma �s biztat�sa n�lk�l nem l�tezne az Egri V�rsz�nh�z.
 

                         A r�gi magyar sz�nh�z nyom�ban

…………….A t�rt�nelmi helysz�n �s a dr�mai t�nyanyag sz�npadra �ll�t�s�nak sz�nd�ka meghat�rozta azt a koncepci�t, amely az egri V�rsz�nh�zat minden m�s szabadt�ri m�helyt�l megk�l�nb�ztethette. R�gi dr�mai sz�vegeml�keink �s a sz�nh�zi hagyom�nyaink �jra�rt�kel�s�t v�llaltuk feladatunkul. Ezzel a m�v�szi programmal sz�nh�zt�rt�net�nk legk�nyesebb ter�let�re l�pt�nk.

AZ ELS� H�ROM �V BEMUTAT�I
 

1975  Prof. Szentes Regin�ld: Andr�s kov�cs kir�lys�ga (1780) – a
           g�tikus palota el�tt
1976  Heltai G�sp�r: A nemes emberr�l �s az �rd�gr�l (el�j�t�k) – Dob�
           t�r
           Heltai G�sp�r: Magyar dekameron (Ponci�nus hist�ri�ja, 1572) – a
           g�tikus palota el�tt

1977  Kertso Cirj�k: Borka asszony �s Gy�rgy de�k (el�j�t�k 1773-b�l) –
           Dob� t�r
           Sz�kely J�nos: D�zsa – monodr�ma – a Romkertben
           Agriai hist�ri�k – hang- �s f�nyj�t�k a Romkertben  
           Balassi B�lint: Sz�p magyar kom�dia (1587) �s Balog-Fazekas:
           L�das Matyi (1838) – a g�tikus palota el�tt

 
                              

                                                   
     

AZ 1988-AS J�T�KOK M�SOR�N A K�VETKEZ� PRODUKCI�K SZEREPELTEK:

A L�CEUMBAN:
Aldobolyi-Szenes-Thomas: Charley n�nje
Goldoni: K�t �r szolg�ja
A G�RDONYI G�ZA SZ�NH�ZBAN:
Vincent van Gogh
Petike, a kis tigris - b�bel�ad�s
M�ty�s kir�ly juh�sza
AZ IFJ�S�GI H�ZBAN:
S�t� Andr�s: Engedj�tek hozz�m j�nni a szavakat
AZ �RSEKUDVARBAN:
Tabarin: Veszedelmes levelek
A DOBOS CUKR�SZD�BAN:
Operett �s sanzon est
A BAZILIK�BAN
A Budapesti Madrig�l K�rus koncertje
Sebesty�n J�nos orgonaestje
Tak�cs Kl�ra �ria- �s dalestje
A Tomkins �nekegy�ttes hangversenye
                           

                

 P�va Ibolya, a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z �r�k�s tagja mes�l az egri �s miskolci sz�nh�zak 1966-ban bek�vetkezett �sszevon�s�nak id�szak�r�l. K�sz�n�m az �ltala rendelkez�semre bocs�tott fot�kat is.

* A m�v�szn�vel 50 �ves jubileuma alkalm�b�l k�sz�lt besz�lget�s a blog Miskolci Nemzeti Sz�nh�z rovat�ban olvashat�.

 1966-ban a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z t�rsulat�nak lettem tagja. A sz�nh�z �ppen akkor egyes�lt az egri G�rdonyi G�za sz�nh�zzal, anyagi okokb�l, hogy csak egy vezet�s, egy t�rsulat legyen �s egy szab�-, fest�-, lakatos-, fodr�sz-, asztalos t�r, mindenb�l egy �s �gy olcs�bb lehessen a m�k�dtet�s. Lendvai Ferenc volt a direktor, aki az �sszevon�s nagy h�ve volt. Egerben alig maradt valaki a r�giek k�z�l, tal�n csak a port�s, n�h�nyan m�szakiak, mert az el�ad�sokhoz m�g �ket is Miskolcr�l vitt�k. Az egri k�z�ns�g – term�szetesen – nem fogadta mindezt j� sz�vvel. Ezen azzal pr�b�ltak enyh�teni, hogy a darabok egy r�sz�t ott mutattuk be.
   Volt, hogy ideig-�r�ig ott is laktunk. Nekem rokonaim voltak az Almagyar utc�ban, Kall� Laci�k. N�luk is aludhattam. Kedvesek, aranyosak voltak, m�g vad�szni is elvittek. Felejthetetlen volt, amikor reggel h�ztak a szalonk�k, vagy amikor vaddiszn�t l�ttek 24 centis agyarral. Amikor a Potyautast j�tszottuk Bodrogi Gyul�val, bemutattam a rokonaimnak �s elvitt�k �t is vad�szni. Az�ta is emlegeti.
   Amikor egym�st �rt�k a pr�b�k d�lel�tt, d�lut�n, n�ha a sz�nh�z alagsor�ban aludtunk. Nagyon sz�rny� hely volt, f�lt�nk is, meg akkor m�g sz�nnel t�zeltek �s n�ha er�s sz�ndioxid illat volt �s nem lak�sok voltak azok, hanem kis vacak szob�k.  
   A v�rost nagyon szerettem. Nekem egy gy�ny�r� mesev�ros volt. A Sz�chenyi utc�n a Dobos cukr�szd�ban nagyon finom s�tem�nyeket ett�nk. Finom �tterem volt a bazilika alatt - Isten l�b�nak h�vtuk, ahol egri Bikav�rt, Medoc noir-t ittunk. A sz�nh�z mellett volt a Kacsa, ott volt a legolcs�bb egy eb�d, egy k�v�, fr�ccs – a sz�n�szt m�r akkor sem fizett�k t�l j�l. A Park sz�ll�ba �s a Feh�r Szarvasba nagyon ritk�n jutottunk el, mert dr�g�k voltak.
   A v�ros is szerette az � sz�n�szeit. Im�dtam az egri k�z�ns�get, aranyosak voltak �s nagyon szerettek minket. Megbesz�lt�k vel�nk az el�ad�st, mi tetszett, mi nem. Ha vas�rnap j�tszottunk aznap s�t�tt s�tem�nyt hoztak be nek�nk. Vir�got dob�ltak fel a sz�npadra. T�rt�nt egy eset, amikor feldobtak nekem egy csokrot – �n azt hittem azt, hiszen �gy volt becsomagolva, masnival - �s majdnem levert a l�bamr�l, amikor eltal�lt, ugyanis egy nagy sonka volt. A bok�m b�nta. Ilyesfajta „�rj�ng�” kedves szeretetr�l D�ryn� napl�j�ban olvastam…
   Eger mellett j�rtunk m�g t�jel�ad�sokra, Gy�ngy�sre, Mez�k�vesdre, �zdra, Ny�regyh�z�ra, sokat, sokat…
 

  
A legeml�kezetesebb akkori  el�ad�sok? R�gt�n 1966-ban N�meth L�szl� Csapd�j�nak �sbemutat�ja – Polg�r G�za j�tszotta Puskint �s �n a feles�g�t.

M�rkusz L�szl� �rt r�la kritik�t a N�p�js�gban, aki engem annyira szeretett, hogy utols� k�v�ns�gai egyike az volt, �n mondjak majd verset a v�gs� b�cs�ztat�s�n. �gy is t�rt�nt. Eml�kezetes, sz�p el�ad�s volt Brecht Kauk�zusi kr�tak�re, Csisz�r Imre vizsgael�ad�sa, amiben �n a korm�nyz�n�t j�tszottam. Blask� P�ter volt a b�r�, L�z�r Kati Gruse, a j� anya. A Potyautas, Bodrogival. Nem tartom magam igaz�n �nekesnek - b�r tanultam �nekelni -, viszont j� mozg�s� voltam, t�ncolni is tanultam, szteppelni. Ulmann M�nika, fiatal koll�gan�m nagyanyja, Igaz Lucy, Ulmann Ott� zeneszerz� feles�ge tan�tott.

   Legut�bb Olgyai Magda 85 �ves sz�let�snapj�n j�rtam Egerben, a sz�nh�zban szerveztek neki �nneps�get �s �n is felk�sz�nt�ttem. Nagyon szerettem �t, sokat lehetett t�le tanulni. R�gen divat volt hasonl� kerek �vfordul�kon a jutalomj�t�k, amikor az aznapi el�ad�s bev�tel�t az �nnepelt kapta meg – ma m�r ez sajnos nem szok�s... Nagyon nagy dolog volt r�gen az �sszetart�s, az, hogy a t�rsulat egy csapat, egy csal�d �s egym�st t�mogatva, szeretetben �l �s dolgozik. N�zem a telev�zi�ban a r�gi nagy sz�n�szekkel k�sz�lt portr�m�sorokat – Gobbi Hilda, M�rkus L�szl�, R�day Imre, Tolnay Kl�ri – sug�rzik szavaikb�l ez a mentalit�s.

Az 1955-ben megny�lt sz�nh�z f�l�tt m�r 2 �vvel k�s�bb gy�lekezni kezdtek a s�t�t fellegek.

1957.06.01.
 

A H�tf�i H�rek m�jus 20-i sz�ma „T�bb �s jobb sz�nh�zi el�ad�st a k�vetkez� �vadban" - c�mmel egy kedvesnek aligha mondhat� meglepet�st tartogatott a Heves megyeiek, els�sorban az egriek sz�m�ra. Mint a lap �rta: „Az egri sz�nh�z meger�s�d�s�t v�rj�k att�l az int�zked�st�l, hogy a nagyh�r�, nagy m�lt� miskolci Nemzeti Sz�nh�znak lesz a kamarasz�nh�za.” E megh�kkent� h�r nem sajt�hiba �tj�n ker�lt a lap has�bjaira, hanem az illet�kes fels�bb szervek elgondol�sait t�kr�zte. Mert nem m�sr�l, mint arr�l van sz�, hogy bizonyos „gazdas�gi �s m�v�szeti" meggondol�sok alapj�n a k�vetkez� sz�nh�zi �vadban a M�vel�d�s�gyi Miniszt�rium - a M�v�szeti Tan�cs javaslat�ra - meg akarja sz�ntetni az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�zat, illet�leg egy pr�zai r�szleg meghagy�s�val, mint kamarasz�nh�zat k�v�nja Miskolchoz csatolni. 
   A H�tf�i H�rek munkat�rs�t err�l Kenyeres �gnes oszt�lyvezet� t�j�koztatta, s csak ut�lag, majdnem hogy az �js�gb�l �rtes�ltek err�l az elgondol�sr�l a sz�nh�z vezet�i, s maga a megyei tan�cs is.             
   Melyek azok az okok, amelyek �ll�t�lag sz�ks�gess� teszik az egri sz�nh�z �n�ll�s�g�nak megsz�ntet�s�t?             
  Igen alacsony az egri sz�nh�z m�v�szeti sz�nvonala, gazdas�gilag is r�fizet�ses, orsz�gos �rdek, hogy az ilyen sz�nh�zakat megsz�ntess�k, hisz p�ld�ul Miskolc „olcs�bb �s jobb sz�nh�zat" tud biztos�tani a Heves megyeieknek.
   Vegy�k boncol�ra ezeket az �rveket, amelyek egy fiatal, de m�ris sz�p eredm�nyeket felmutatni tud� sz�nh�z felett lenn�nek hivatva elmondani az utols� �t�letet.                 
   T�ny �s val�, hogy az orsz�g gazdas�gi helyzete nagyar�ny� takar�koss�got k�vetel minden vonalon, m�g a kult�ra, ezen bel�l a sz�nh�z   ter�let�n is. Az egri sz�nh�z �vi 2.2 milli� forint �llami t�mogat�st kapott, s megsz�ntet�se - a pr�zai r�szleg meghagy�s�val - tetemes k�lts�gmegtakar�t�st jelentene, legal�bbis l�tsz�lag. A helyzet azonban az, hogy a megyei   tan�cs illet�kesei, a sz�nh�z vezet�i m�r t�rgyaltak arr�l, hogy helyes �tcsoportos�t�ssal, bizonyos takar�koss�gi rendszab�lyok �letbel�ptet�s�vel 700 ezer forint �vi megtakar�t�st tudn�nak el�rni, az elm�lt �vekhez viszony�tva, hozz�t�ve, hogy a megyei tan�cs k�lts�gvet�s�ben is keresn�nek sz�ks�g eset�n lehet�s�get a sz�nh�z „hazai" er�b�l t�rt�n� t�mogat�s�ra.
   Ha alaposabban ut�na n�z�nk a dolognak, az is kider�l, hogy a Miskolchoz val� csatol�s egy�ltal�n nem gazdas�gos. Az egri sz�nh�z �vi 450 el�ad�st tartott a megy�ben, megszokt�k, megszerett�k, a megye, az �zemek, falvak dolgoz�i is ig�nylik a mind gyakoribb �s gyakoribb sz�nh�zi el�ad�sokat. Legal�bb ennyi el�ad�st kellene teh�t tartani a miskolci egy�ttes t�jr�szleg�nek is. Nem kell k�l�n�sebb sz�mol�si tehets�g ahhoz, hogy meg�llap�tsuk: a meglehet�sen messze es� Miskolcr�l ennyi kiutaz�s milyen jelent�s anyagi befektet�st ig�nyel, nem besz�lve arr�l, hogy a miskolci d�szletek nem megfelel�k az egri sz�npadra. Egy h�ten t�l, m�rpedig egy-egy operett hosszabb ideig van m�soron, az operett-t�rsulat tagjainak 120 forintos h�zb�r hozz�j�rul�st kell fizetni, sz�mos egy�b m�s k�lts�g mellett. M�r ennyib�l is kivil�glik, hogy a gazdas�gi okok nem okok ebben az esetben, hogy a Miskolchoz csatol�s nem megtakar�t�st, ellenkez�leg, tov�bbi k�lts�gemelked�st eredm�nyezne.
   Itt is van ok �s lehet�s�g a vit�ra. K�ts�g sem f�rhet ahhoz, hogy a fiatal, alig k�t �ves m�ltra visszatekint� egri t�rsulat nem �rt el, mert nem is �rhetett el olyan m�v�szi sz�nvonalat, mint a nagym�lt� Miskolci Nemzeti Sz�nh�z. De az elm�lt k�t �v sem m�lt el nyomtalanul: b�tor kezdem�nyez�s, a m�v�szi sz�nvonal egyenletes �s �lland� emelked�se - ez jellemzi a fiatal t�rsulat �let�t �s munk�j�t. A megye dolgoz�i, ezen bel�l is  az egriek, megszerett�k �s megszokt�k a sz�nh�zat, amely mind jobban szerves eg�sz�v�    v�lt a v�ros �let�nek. „Csak szervezeti v�ltoz�s lesz, megyei helyett ter�leti sz�nh�z, legfeljebb a patriotizmust s�rtheti ez az int�zked�s" – mondott�k az elgondol�ssal kapcsolatban a miniszt�riumban.
   Ez a „legfeljebb" el�g komoly dolog. A v�ros �s a megye t�rt�nelmi �s kultur�lis hagyom�nyai hossz� �vek �ta szinte k�vetel�en �rt�k el�: �lland� sz�nh�zat Egernek! Az �tlagember sz�m�ra a kult�rforradalom gy�zelm�nek legk�zzelfoghat�bb jele, �ppen e sz�nh�z l�trej�tte �s m�k�d�se. Kult�rpolitikailag sem volna teh�t helyes az el�bbre l�p�s helyett visszal�pni, mert ez nem egyszer�en a patriotizmus - b�r a j�l �rtelmezett lok�lpatriotizmus egy�ltal�n nem el�t�lend� valami - megs�rt�s�t, hanem kultur�lis v�vm�nyaink egy r�sz�nek felsz�mol�s�t jelenten�.
  K�t �ven kereszt�l agyba-f�be dics�rt�k az egri sz�nh�z munk�j�t a miniszteri�lis szervek, ez t�rt�nt a budapesti fesztiv�lon is. Nem egyszer  kellett felemelni�k a megye vezet�inek tiltakoz� szavukat, hogy nem helyes ez a t�l gazdagon osztogatott dics�ret, mert helytelen ir�nyba befoly�solhatja az itt foly� sz�n�szi munk�t. K�t �ven kereszt�l ez t�rt�nt, most a M�v�szeti Tan�cs - amelynek �sszesen k�t vid�ki tagja van, abb�l is az egyik �ppen a miskolci sz�nh�z igazgat�ja - elmarasztalja az egrieket - a harmadik esztend�ben. Pedig, mint m�r elmondottuk, az�ta csak fejl�dik az egy�ttes. El�gg� �rthetetlen �s furcsa t�ny ez, amelyet ism�t nem lehet,  „orsz�gos �rdekkel" igazolni, legfeljebb azzal, hogy kellenek, az �rvek az egri sz�nh�z felsz�mol�s�hoz.  
   Egy�bk�nt is helytelennek tartjuk az orsz�gos �s az �gynevezett helyi �rdek szembe�ll�t�s�t, k�l�n�sen akkor, ha tudjuk, vagy legal�bb is alapos a gyan�, hogy t�bbek k�z�tt az egri sz�nh�z megsz�ntet�s�vel akarj�k egyr�szt a miskolci sz�nh�z rentabilit�s�t fokozni, m�sr�szt �j sz�nh�zat szervezni a Dun�nt�lon. Arra van sz�ks�g, hogy a megye vezet�inek, a sz�nh�z m�v�szeinek alapos bevon�s�val, alapos �s kell� megfontolts�ggal tegy�k m�rlegre az egri sz�nh�z �gy�t, mely nemcsak egyszer�en n�h�ny sz�n�sz �gye, hanem egy megye kultur�lis �let�nek, s ezen kereszt�l val�ban az orsz�gnak az �gye is.

(GY. G.) 


N�p�js�g, 1963.03.31.

Kedves Bar�tom!

   T�bbsz�r el�fordult m�r az ut�bbi id�ben, hogy t�rsas�gban tett�l n�h�ny kijelent�st a sz�nh�zr�l, pontosabban v�lem�nyedet summ�zva, „Egernek nem kell sz�nh�z!” felki�lt�ssal z�rtad le a vit�t. Sajnos akadtak t�bben is, akik neked adtak igazat, s�t, v�lem�nyedet megtoldva, mint j�l �rtes�ltek, holmi kulisszatitkokr�l, az egri sz�nh�z bels� v�ls�g�r�l, szem�lyi ellent�tekr�l sz�nokoltak, m�gpedig flegm�n, h�nyaveti m�don, a m�v�szetnek kij�r� minden tisztelet n�lk�l.  
   Bizton tudom, csup�n fel�letesen ismered a sz�nh�zat, ritk�n l�tlak csak egy-egy el�ad�son, k�ptelen vagy �t�rezni – de m�g csak meg�rteni is – az alkot�s l�zas izgalm�t. Innen a v�llvereget� hang, a lekicsinyl� megjegyz�sek zuhataga. A te st�lusodban nem b�rom a vit�t, neked nagy hangod, szavad van – melyre tal�n sokan hallgatnak, nekem �rvem a tollam, s ha ezt j�l forgatom, m�sokat felt�tlen�l, de tal�n m�g t�ged is meggy�zlek a magam igaz�r�l. A sz�nh�z igaz�r�l!
    A kult�rforradalom ellen – �gy �ltal�ban – m�g sohasem emelt�l sz�t. Azt helyesled, azzal egyet�rtesz. H�t a sz�nh�z nem egy r�sze az eg�sznek, a mi kult�rforradalmunknak? Dehogynem! Nagyon is az! M�gpedig – mindj�rt l�tni fogod – jelent�s r�sze.
    Ne mondj ellent! Mindent bizony�tok!
   Majd nyolc sz�nh�zi �vad munk�j�t jelz� aadatok sorakoznak el�ttem. Igaz, puszta sz�mok csup�n, de n�zz m�g�j�k �s pr�b�lj �rteni a sz�mok nyelv�n!
   Bizony�t�kaim sor�t a 120-as sz�mmal kezdem. Ugye, szimpla sz�mnak t�nik �gy els� l�t�sra, pedig nagyon sokat lehetne mes�lni t�rt�net�r�l? J�l figyelj!
   1955 �sz�n nyitotta meg kapuit az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z, az�ta m�r a nyolcadik �vadban j�runk, �s sz�zh�sz a bemutatott sz�npadi m�vek sz�ma. S ezen bel�l minden sz�mnak k�l�n t�rt�nete van. G�rdonyi Annusk�j�t�l a nemr�g j�tszott Csehov dr�m�ig sorolhatn�m a bemutat�k c�meit, szerz�k nev�t, rendez�ket, sz�n�szeket. Sz�zh�sz dr�ma, operett, v�gj�t�k vagy sz�nm�, megannyi izgalmas premier; az �gyel� suttog� hangja, rivaldaf�ny, gong �s f�gg�ny. �s taps. Nagy, kicsi, vagy esetleg n�ha semmi. Siker �s balsiker, mert ez ut�bbi is tal�lhat� a sz�nh�z lelt�r�ban.
   Ezersz�n� vil�g. mennyi vid�ms�g, muzsika, r�gi sz�zadok igazs�gai �s a mi vil�gunk k�zdelme f�r meg a sz�zh�sz sz�npadi m�ben, amelyeket k�l�nb�z� nemzetek fiai �lmodtak sz�npadra a val�s�g vagy a mes�k vil�g�b�l.
   A k�vetkez� sz�mok, amelyek m�r j�val nagyobbak az el�bbin�l, azt jelzik, hogy a nyolc �v alatt Egerben 1800, a megye k�zs�geiben 1200 el�ad�st tartott a sz�nh�z. �sszesen teh�t 3000-et. �s most ugr�sszer�en m�g tov�bb emelkednek a sz�mok. A 3000 el�ad�st t�bb mint egymilli� ember n�zte meg, Egerben 580 ezren, a t�bbiek a k�zs�gi kult�rotthonokban v�ltak sz�nh�zi k�z�ns�gg�.    
   Igen, bar�tom, ez is perd�nt� �rvnek sz�m�t. Kialakult a megy�ben a sz�nh�zi k�z�ns�g, s egymilli� a sz�muk, m�g akkor is, ha h�d�t a telev�zi�, vagy marad m�g itt-ott j�csk�n a k�z�nyb�l, a meg nem �rt�sb�l is. H�t mindez nem kult�rforradalom?
   �tsz�znyolcvanezer jegy fogyott el Egerben, ennyien �rezt�k �s hallgatt�k Ibsen N�r�j�t, Szent Johanna szabads�g�rt ki�lt� szavait, Shakespeare csod�latos nyelv�t, Gorkij igazs�g�t, Moliere-t, M�ricz Zsigmondot, Heltai Jen�t, a mai magyar �r�k dr�m�it �s az operettek, zen�s v�gj�t�kok f�lbem�sz� muzsik�it.
   S t�l a megyesz�khelyen, eljutott a sz�nh�z falvakba is, ahol �nnepl� ruh�s, munk�s �s paraszt emberek t�lt�tt�k meg a n�z�teret, s ismerkedtek a sz�nh�z vil�g�val, t�bb mint f�lsz�z olyan k�zs�gben, ahol eddig soha nem j�rt sz�nh�z. Igaz, a kis sz�npadon nem mindig mutattak j�l a d�szletek, s halv�nyabban vil�g�tott a rivalda f�nye is, de a dr�m�k, a dial�gusok egyre �rt�bb f�lekre tal�ltak. Ha semmi m�s egy�b nem �rhat� e sz�nh�z jav�ra, csup�n 400 ezres k�z�ns�ggel az 1200 falusi el�ad�s, m�r nem volt hi�ba a sz�nh�z nyolc esztendeje!
   A sz�zh�sz bemutat� sor�ban operettek, v�gj�t�kok, sz� m�vek �s dr�m�k v�ltott�k egym�st, igaz, nem egyenl� sz�nvonalon �s sikerrel. A bemutatott sz�npadi m�vek egy r�sze m�r tal�n t�l is jutott eml�kezet�nk�n, vagy igazabb ez �gy fogalmazva: ki-ki �rzi kedves el�ad�s�nak eml�k�t.
   Az Annusk�ra mindannyian eml�kez�nk, hisz ez volt az els� el�ad�s. De ki felejtheti el N�r�t, az Ilyen nagy szerelmet, a Makrancos h�lgyet, a Tan�t�n�t, az �ri murit, a Sz�lvihart, a Hajnali t�zet, a k�nnyebbek k�z�l a Cs�rd�skir�lyn�t, a Sybillt vagy a B�l a Savoyban modern felfog�s� el�ad�s�t?
   �s az �sbemutat�k �tkeres� izgalmait. Tucatnyi szerz�, ugyanannyi dr�ma, s ezek itt, Egerben kaptak el�sz�r sz�npadot! Lorca Don Perlimpin-je, a rom�n Szarkaf�szek, a csehszlov�k Szemt�l szembe, a magyar Nyomoz�s, a francia A F�ld g�mb�ly�, s most legut�bb a csaknem ismeretlen Csehov dr�ma, hogy csak egyn�h�nyat eml�tsek az �sbemutat�k sor�b�l.   
   Tudom j�l, sok a gond a sz�nh�z k�rny�k�n. Gazdas�gi, szem�lyi probl�m�k, gyakran v�ltj�k egym�st a rendez�k �s a sz�n�szek is. S a k�z�ns�g, a nagy�rdem�, nem mindig �rti a sz�nh�z t�rekv�seit, m�sorpolitik�j�t, de val� az is, hogy a sz�nh�z vezet�i sem k�vetik mindig a k�z�ns�g ig�nyeit.
   Sok mindent fel lehet r�ni a sz�nh�z hib�j�ul, de egy bizonyos: az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z az elm�lt nyolc �v alatt h�romezer el�ad�sban, sz�zh�sz sz�npadi m� tolm�csol�s�val egymilli� embert sz�rakoztatott, tan�tott, v�rosban �s falun, s ezzel k�z�ns�get, sz�nh�zat szeret�, a m�v�szethez �rt� k�z�ns�get nevelt.
   Ez t�ny! Ez elvitathatatlan.
   �p�l m�r az �j sz�nh�z, s m�r most t�relmetlen�l v�rjuk az ottani premiert jelz� gong�t�st. A megy�nek van sz�nh�za! S lesz is!
   Hogy m�g jobb legyen, azzal mindenki egyet�rt: a k�z�ns�g, a sz�nh�z vezet�i, sz�n�szei �s rem�lem te is, kedves bar�tom!
   �n felt�tlen�l!
                                               M�rkusz L�szl�            

1965.08.29.

Lendvai Ferenc egri direktor, a Miskolccal t�rt�n� �sszevon�s nagy h�ve nyilatkozott arr�l, mi�rt nem kell tartania az egri k�z�ns�gnek ett�l a tervt�l. (Hogy a gyakorlatban – az orsz�gban egyed�lik�nt megval�sultan - mit jelentett ez Eger sz�m�ra, arra a sorozat k�vetkez�, 4. r�sz�ben P�va Ibolya, a Miskolci Nemzeti Sz�nh�z �r�k�s tagja fog eml�kezni, felid�zve az egri pr�b�kat, el�ad�sokat, a v�rossal val� kapcsolatukat, az egri k�z�ns�get...) 

Besz�lget�s az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z igazgat�j�val
A sz�nh�z �s a k�z�ns�g kapcsolat�r�l – az �j bemutat�kr�l . a sz�nh�zak �sszevon�s�r�l

   �vad eleji besz�lget�sre k�rt�k Lendvai Ferencet az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z igazgat�j�t, hogy v�laszt kapjunk n�h�ny olvas�inkat �rdekl� k�rd�sre. 
   Az els� k�rd�s az elm�lt �vadr�l sz�l: milyennek ismerte meg az egri k�z�ns�get?
   - J�magam egy Egern�l kisebb v�rosb�l, a 28 ezer lakos� Veszpr�mb�l j�ttem ide. Ebben a dun�nt�li kisv�rosban siker�lt olyan sz�nh�zat csin�lnunk, amely felkeltette a v�ros k�z�ns�g�nek �rdekl�d�s�t. B�zom abban, hogy Egerben is lehet ilyen sz�nh�zat csin�lni. Alkalmas erre a sz�nh�z m�v�szg�rd�ja, de a v�ros k�z�ns�ge, lak�inak �sszet�tele is.
   - Mintha az elm�lt sz�nh�zi �vadban az egri k�z�ns�g nem igazolta volna teljes eg�sz�ben ezt a meg�llap�t�st? Gyakran voltak olyan el�ad�sok, amelyeket el�g gy�ren l�togatott a k�z�ns�g.
   - Ez igaz, de az elm�lt �vadot nem szabad teljes �rt�k�nek venni. A sok huzavona, k�s�s a sz�nh�z avat�s�val, befoly�solta a k�z�ns�get. Nem besz�lve arr�l, hogy Egerben csup�n egy f�l szezonnyi id�t j�tszott a sz�nh�z.
   - De ennek a f�l szezonnak sem volt szerencs�s a m�sor-�ssze�ll�t�sa. H�rom pr�za egym�s ut�n…
   - Ez is igaz. De �n els�sorban nem a k�z�ns�g sz�m�t keveslem. Nemcsak az d�nti el egy sz�nh�z l�t�t, siker�t, hogy h�nyszor j�tszanak egy darabot. Ink�bb az, hogyan hat az emberekre a bemutatott m�, a sz�n�szek j�t�ka. Tudja-e form�lni a sz�nh�z a k�zv�lem�nyt �s sz�v�gye-e a v�rosnak, k�z�gy-e a v�rosban a sz�nh�z. Elmondok egy p�ld�t. Rendezt�nk mi Egerben egy j� Trag�dia-el�ad�st. Igaz, t�bben is megn�zhett�k volna. De �n m�gsem ezt kifog�solom. Jobban f�j, hogy nem kavart megfelel� vit�t. Eger iskolav�ros. Milyen j� alkalom lett volna ez az el�ad�s arra, hogy di�kok, pedag�gusok, a sz�n�szek �s a nagyk�z�ns�g kicser�lj�k v�lem�nyeiket Mad�chr�l, a Trag�di�r�l s mag�r�l az el�ad�sr�l is.
   Szerintem itt kezd�dik az �rdekl�d�s. Ez lenne az igaz sz�nh�zi k�zv�lem�ny. Hiszen a sz�nh�z mindig alkalmas arra, hogy felpezsd�tse a v�rost. Meggy�z�d�sem, hogy Eger is alkalmas arra, hogy sz�nh�zi v�ros legyen. Lehet Egerben olyan sz�nh�zi k�zv�lem�nyt kialak�tani, ahol vit�t, s�t vihart is kavar egy-egy bemutat�. �s �szint�n megmondom – s gondolom, ezt a v�lem�nyemet osztja valamennyi sz�nh�zi szakember -, ilyen sz�nh�zi k�zhangulatban m�g megbukni is �rdemes egy-egy darabbal.
   - Az idei �vad m�sorterv�t rem�lhet�leg nem a buk�sok jegy�ben �ll�tott�k �ssze.
   - Nem, legal�bbis rem�lem, hogy nem. Idei m�sorterv�nkkel sz�lesebb ig�nyt akarunk kiel�g�teni. Bevallom, k�z�ns�gsikerre is sz�m�tunk, de els�sorban k�v�ncsian v�rjuk, hogyan fogadja a k�z�ns�g az egyes bemutat�kat, mi lesz a v�lem�nye. Mit sz�l p�ld�ul N�meth L�szl� A nagy csal�d c�m� dr�m�j�hoz vagy Tennessee Williams A v�gy villamos�hoz, hogyan fogadja majd a k�z�ns�g Csehov Sir�ly�t, G�rdonyi G�za Feh�r Ann�j�t vagy Rostand Cyran�j�t.     
   Helyi �sbemutat�t is tartunk ebben az �vadban. Bemutatjuk Gyurk� G�za Vannak m�g csod�k c�m� szat�r�j�t, amelyben az �r� szellemesen figur�zza ki az �let apr�, groteszk megnyilv�nul�sait. A sz�nh�z legjobb er�it csoportos�tja ehhez a bemutat�hoz �s k�v�ncsian v�rjuk, hogyan fogadj�k az egriek egy helyi �r� szat�r�j�t.    
   A most k�vetkez� �vadban, bevallom, nemcsak a sz�nh�z vizsg�zik, de a k�z�ns�g is. Vannak m�r biztat� jelek. Eddig m�r k�zel 400 feln�tt b�rletes�nk van. Az elm�lt n�gy esztend�ben m�g nem volt t�bb enn�l. Rem�lj�k az id�n el�rj�k a �tsz�zat is �s di�kb�rlet�nk is lesz vagy k�tezer. De hangs�lyozom, sz�munkra nem mindegy, hogy milyen k�z�ns�g �l a n�z�t�ren. Az a k�z�ns�g, amely a harmadik felvon�s ut�n m�r elfelejti az eg�sz el�ad�st, amelynek nincs v�lem�nye a bemutatott dr�m�khoz, az annyi, mintha nem is lenne.
   - Ebben nem �rt�nk teljesen egyet. Hisz sz�nh�z �s k�z�ns�g j� kapcsolata hosszabb, �lland� folyamat eredm�nye �s hogy a k�z�ns�g hogyan t�vozik a sz�nh�zb�l, az els�sorban a bemutatott dr�m�t�l, az el�ad�st�l f�gg. Els�sorban az el�ad�st�l f�gg, milyen maradand� �lm�nnyel t�vozik a k�z�ns�g, meg�rintette-e �t a sz�nh�z var�zsa.
   - Ezt nem tagadhatjuk. Hiszen m�r Pet�fi is meg�rta sz�n�sz kor�ban: P�rtolj k�z�ns�g �s mi majd haladunk. Mire a k�z�ns�g: Haladjatok �s mi majd p�rtolunk.
   Mi, a magunk r�sz�r�l mindenesetre elkezdj�k: igyeksz�nk j�l j�tszani. Mi sug�rozzuk majd a sz�npadr�l a m�v�szet impulzusait, csak legyenek megfelel� „antenn�k”, amelyek felfogj�k ezeket.
   - Ism�t visszakanyarodtunk az el�bbi t�m�hoz. Az �rt� k�z�ns�g nem sz�letik. A sz�nh�znak az is a feladata, hogy nevelje saj�t k�z�ns�g�t, �s meg kell mondani, hogy e t�ren �vekre men� a sz�nh�z ad�ss�ga. A k�nyvt�r p�ld�ul m�r a kis iskol�sokkal igyekszik megszerettetni a mes�sk�nyveket, mi�rt nem teszi ugyanezt a sz�nh�z? Mi�rt nem iktat be gyermekel�ad�sokat? A mesej�t�koknak nagy a k�z�ns�g�k �s siker�k lenne. Nem besz�lve arr�l, hogy ezrek �s ezrek m�r a gyermekkorban megszokn�k, megszeretn�k a sz�nh�zat.
   - Ezzel egyet�rtek, Csakhogy egyetlen sz�nh�z sem iktat be hivatalos programj�ba gyermekel�ad�sokat. De a gyermekek sz�m�ra nem az a fontos, hogy hivatalos-e az el�ad�s vagy sem. Itt a sz�nh�z, itt vannak a sz�n�szeink. Tess�k! Kezdem�nyezzen a szakszervezet, a KISZ vagy az �tt�r�k! Ak�r minden vas�rnap d�lel�tt is rendezhetnek ifj�s�gi matin�t. Sz�n�szeink sz�vesen v�llalj�k ezt a feladatot.
   - Ha m�r az ad�ss�gn�l tartunk, �rdemes megeml�teni azt is, hogy �vekkel ezel�tt m�k�d�tt Egerben a Kelemen L�szl� Irodalmi Sz�npad. Sok hib�val, de m�gis volt. Most egy�ltal�ban nincs. Azt�n a kabar�sz�npadnak is vannak h�vei. Alkalmank�nt �rdemes volna egy-egy kabar� el�ad�st tartani. Mi�rt ne lehetne a programot �gy �ssze�ll�tani, hogy – sz�m�tva a nagy idegenforgalomra – augusztusban rendszeres szabadt�ri el�ad�sokat rendezzen a sz�nh�z.
   - Mindez lehets�ges. De ism�t hangs�lyozom, ehhez ig�ny, �rdekl�d�s, megfelel� sz�nh�zi k�zv�lem�ny kell. Ha p�ld�ul az irodalmi sz�npadot kezdem�nyezn�, mondjuk a TIT, esetleg m�s szerv, vagy int�zm�ny, sz�n�szeink, rendez�ink �r�mmel rendelkez�s�kre �lln�nak. Mi hivatalosan csak k�tsz�z el�ad�st tartunk. Az �v t�bbi napja szabad! Szeretn�m hangs�lyozni, hogy ez nem az anyagiakon m�lik.
   A kabar�n�l m�r m�s a helyzet. Ezt m�r a sz�nh�z is v�llalhatja, s�t m�g ebben az �vadban is m�sorra t�zhet�nk egy kabar�t, ha vannak a v�rosban olyan emberek, akik meg tudnak �rni egy m�sort, aki szellemesen tollhegyre mernek t�zni olyan saj�ts�gosan helyi, aktu�lis probl�m�kat, amelyek foglalkoztatj�k a v�ros k�zv�lem�ny�t. En�lk�l nincs kabar�, mert ezt a m�fajt nem szabad Budapestr�l adopt�lni.
   Ami a v�rj�t�kokat �s a ny�ri programokat illeti, ez nem csak sz�nh�zi, ez els�sorban egri �gy. Ha a v�ros rendezni akar ilyen j�t�kokat, akkor a sz�nh�znak lesznek elk�pzel�sei, s egy�tt, k�z�sen meg is val�s�thatjuk azokat. �n is megval�s�that�, j� �tletnek tartok a v�rban megrendezend� ny�ri programot. �gy gondolom, Eger m�lt� egy ilyen nagyszab�s� ny�ri program megrendez�s�hez. H�re is indokolja ezt.
  - Besz�lget�s�nk sor�n t�bbsz�r eml�tette, hogy b�zik az egri k�z�ns�gben, �s hogy Eger j� sz�nh�zi v�ros lehetne. Ugyanakkor pedig k�ztudott, hogy egyik lelkes h�ve az egri �s a miskolci sz�nh�z egyes�t�s�nek.
   - Igen, h�ve vagyok, de ez nem jelent semmif�le ellentmond�st. Tulajdonk�ppen �gy is mondhatn�m, hogy nem az egyes�t�snek vagyok a h�ve, hanem a j� sz�nh�znak. A j� sz�nh�z egyik el�felt�tele pedig, hogy �sszevonjuk er�inket. Ezt a c�lt szolg�lja a sz�nh�zak �sszevon�s�r�l sz�l� hat�rozat is.
   - Az egri k�z�ns�g bizony�ra nem fogadja lelkesed�ssel a sz�nh�z �sszevon�s�r�l sz�l� h�rt. Eger v�ros rangj�hoz a sz�nh�z is hozz�tartozik.
   - Nem az adja a rangot, hogy ki� a sz�nh�z, hanem az, hogy val�ban j� sz�nh�z legyen. A k�z�ns�g sz�m�ra nem az a d�nt�, hogy Miskolcon, vagy Egerben van-e a sz�nh�zigazgat� irod�ja, vagy melyik v�rosban laknak a sz�n�szek. A m�v�szi sz�nvonal a fontos. �s ha megval�sul a k�t sz�nh�z teljes �sszevon�sa, akkor nemcsak Egernek, hanem Miskolcnak sem lesz k�l�n-k�l�n �n�ll� sz�nh�za, hiszen az �j sz�nh�z a k�t v�ros� lesz.
   - A k�z�ns�g joggal tarthat att�l, hogy a Miskolcr�l „kir�ndul�” sz�n�szek csup�n t�jsz�khelynek tekintik majd a v�rost.
   - Ett�l nem kell f�lni. Az �j, �sszevont sz�nh�znak k�t egyenrang� k�zpontja lesz: Miskolc �s Eger. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a k�t v�ros rendelkezik az orsz�g k�t leg�jabb, legmodernebb, s hozz�tehetem: legszebb sz�nh�z�p�let�vel. S nem szabad azt gondolni, hogy majd a Miskolcon m�r lej�tszott darabokat hozzuk Egerbe. Megosztva tartjuk a premiereket. Am�g a sz�nh�z pr�za g�rd�ja mondjuk Miskolcon j�tszik, addig Egerben operettbemutat�t tartunk. �s a sz�nh�z itt marad Egerben, �s G�rdonyi G�za Sz�nh�z lesz a neve, b�rmilyen �sszevon�s ut�n, mint ahogy a miskolci is megmarad Nemzeti Sz�nh�znak. A v�ltoz�s csup�n annyi lesz – �s hangs�lyozom, ez a legfontosabb -, hogy egyform�n jobb sz�nh�zat, jobb el�ad�st kap mind a k�t v�ros k�z�ns�ge. Nem neh�z elk�pzelni, mennyivel jobb lehet p�ld�ul egy N�meth L�szl�-dr�ma el�ad�sa, ha a k�t sz�nh�z nem k�l�n-k�l�n rendezi meg, hanem a szereposzt�sn�l a k�t t�rsulat sz�n�szei k�z�l v�logathatjuk ki a szerepl�ket. Vagy mennyivel f�nyesebb, gazdagabb lesz egy rev�operett ki�ll�t�sa, ha nem k�l�n-k�l�n csin�ltatjuk a d�szleteket �s a jelmezeket.
   - Tudom�sunk szerint a megyei tan�cs vb. hozz�j�rult a k�t sz�nh�z �sszevon�s�hoz.
   - Igen, k�s�rletk�ppen egy esztend�re. De ebben az �vadban m�r l�nyeg�ben semmi nem v�ltozik: nem tudjuk megval�s�tani a teljes �sszevon�st. Egerben is, Miskolcon is k�l�n-k�l�n szerz�dtett�k a sz�n�szeket, k�l�n hirdett�k meg a sz�nh�z m�sor�t, �gy a k�t sz�nh�z �sszevon�s�nak csup�n gazdas�gi el�nyei mutatkozhatnak meg ebben az �vadban.
   - A sz�nh�z programj�t ismeri a k�z�ns�g. Szeretn�nk hallani, mi lesz a bemutat�k sorrendje.
   - G�rdonyi Feh�r Ann�j�val nyit a sz�nh�z, majd a M�gn�s Miska k�vetkezik. November 6-�n bemutatjuk Csehov Sir�ly c�m� dr�m�j�t, november v�g�n pedig F�nyes Szabolcs Maya c�m� nagyoperettj�t. A primadonna-szerepet Petress Zsuzsa j�tssza. December k�zep�n Simon Gy�rgy J�szai-d�jas m�v�sz�nkkel a c�mszerepben sz�nre ker�l a Cyrano. Majd janu�r elej�n L�rinczy �va f�szerepl�s�vel egy zen�s v�gj�t�k: N�das-Maugham: Im�dok f�rjhez menni. Gyurk� G�za szat�r�j�t janu�r v�g�n mutatjuk be. Febru�rban pedig Kov�cs M�ria J�szai-d�jas m�v�szn�nk �s Husz�r L�szl� f�szerepl�s�vel A v�gy villamos�t. A tov�bbi bemutat�k sorrendj�t m�g nem �ll�tottuk �ssze.
   - Rem�lj�k, Eger �s a k�rny�k k�z�ns�ge j�l vizsg�zik az �j sz�nh�zi �vadban. S a gy�ny�r� sz�nh�zi �p�let val�ban Th�lia otthona, s�t t�bb ann�l, a v�ros kultur�lis k�zpontja lesz.

                                                             M�rkusz L�szl�  

N�p�js�g, 1965.12.05.

 Ahogy mondani szok�s, „alulr�l j�v� kezdem�nyez�s” indult �tj�ra az egyik egri �zemben. �r�st szerkesztettek hat p�ld�nyban �s t�bb mint h�rom �s f�l sz�z al��r�ssal pecs�telve a sorokat, elk�ldt�k fels�bb f�rumokhoz: maradjon Egerben a sz�nh�z, ne vigy�k Miskolcra, hiszen Eger v�rosa meg�rdemli az �n�ll� sz�nh�zi t�rsulatot! – �gy lehet summ�zni az al��r�k akarat�t. �s mint h�rlik, m�sik k�t �zemben is k�sz�l hasonl� kezdem�nyez�s.
   Nemes sz�nd�k, igaz lelkesed�s, �s nem utols�sorban j� adag lok�lpatriotizmus vezette az al��r�k toll�t, s j�lesik tudni: az egriek ragaszkodnak sz�nh�zukhoz, sz�t emelnek �rte -, ha kiss� megk�sve is.
   Mert k�s�n j�tt kiss� ez a ragaszkod�s. El�bb kellett volna!
  Elgondolkoztat�, hogy ami �vek �ta nem siker�lt, most kezd val�ra v�lni: k�z�ggy� lett Egerben a sz�nh�z. Milyen k�r, hogy nem a bemutatott m�vek, csup�n az �sszevon�s h�re emelte erre a rangra �s �ll�totta a v�ros �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ba.
   Egy sz�nh�zat sokf�lek�ppen lehet szeretni, de a t�mogat�s legbiztosabb �s legk�zzelfoghat�bb form�ja, ha l�togatjuk is a sz�nh�zat. Milyen furcsa ellentmond�s: azokban a napokban, am�g gy�ltek az al��r�sok a pap�ron, �tvenen-sz�zan �ltek csak a dr�mairodalom egyik nagyszer� alkot�s�nak, Csehov Sir�ly�nak el�ad�sain. H�romezer-h�romsz�zan n�zt�k meg a tizenn�gy el�ad�st. Eml�thetn�nk ezt a sz�madatot tele optimizmussal is: igaz�n nagyszer�, t�bb mint h�romezren n�zt�k meg a Sir�lyt! Ez igaz�n sz�p �s biztat� eredm�ny. Csakhogy milyen sokan voltak a k�z�ns�g soraiban a „csak” n�z�k, s mily kevesen a sz�nh�zat �rt� k�z�ns�g!
  El�g lett volna a Sir�lyb�l nyolc vagy t�z el�ad�s is – felvet�dhet az ellenv�lem�ny. Igaz, el�g lett volna. De, ha egy dr�m�t nem lehet tizenn�gyszer elj�tszani, akkor nem szabad bemutatni, akkor nem �rdemes betanulni. �s itt nem az anyagiak� a d�nt� sz�, ink�bb a m�v�szet�.
   De sz�lhatunk a k�nny� m�fajr�l is. Vas�rnap d�lut�n nyolcvanan �ltek a Maya el�ad�s�n �s este is csup�n h�romsz�z jegyet adott el a p�nzt�r. Pedig ez �nek-zene-t�nc: f�nyes ki�ll�t�s� rev� �s nem m�lyen sz�nt� gondolatokat hordoz� dr�ma.        
   Nem tagadjuk, a sz�nh�z�rt agg�d� al��r�k sorait mi is �r�mmel megtoldan�nk n�h�ny �rvet hordoz� sz�madattal. Csakhogy a statisztika ellen�nk besz�l. S a t�nyek makacs dolgok, neh�z vel�k vit�ba sz�llni.
   T�z bemutat�t rendez Egerben �vente a sz�nh�z, s k�tsz�z el�ad�st tart. Durv�n sz�m�tva, �vente sz�zezer n�z� kellene, egy-egy bemutatott m�vet – dr�m�t vagy operettet – t�zezer embernek kellene megn�znie. Nem lehet vit�s, hogy ilyen nagy sz�m� sz�nh�zl�togat� k�z�ns�g nincs Egerben. �s ha nincs ig�ny a k�tsz�z el�ad�sra, ha a k�z�ns�g nem t�lti meg a n�z�teret rendszeresen m�g 70 sz�zal�kban sem, akkor szembe kell n�zni a t�nyekkel �s fel kell tenni a k�rd�st: vagy nagy Egernek ez a sz�nh�z vagy a sz�nh�znak kicsi ez a v�ros?!
   (Miskolcon sem jobb a helyzet. Ott ugyan h�romsz�z el�ad�st tart a sz�nh�z, de a v�ros lak�inak sz�mar�ny�hoz m�rten m�g kevesebben j�rnak sz�nh�zba, mint Egerben.)
   A statisztika sz�raz, sokatmond� sz�madatai bizony�ra befoly�solt�k a d�nt�st, de az �sszevon�s gondolata nem anyagi, hanem els�sorban m�v�szi elk�pzel�sekben gy�keredzett. Jobb sz�nh�zat, sz�nvonalasabb el�ad�sokat! – ez a k�t sz�nh�z �sszevon�s�nak ind�t�oka. �s ez a c�lja is. Hogy val�ban jobb lesz-e a sz�nh�z, hogy val�ban emelkedik-e a m�v�szi sz�nvonal? – csak a k�vetkez� �vad igazolhatja. De bizonyos jelek m�r sejtetni engedik az �sszevon�s m�v�szi haszn�t.   
   N�h�ny p�lda csup�n: a M�gn�s Miska pazar d�szlet�t Miskolcr�l hozt�k Egerbe. A Maya f�ny�z� ki�ll�t�sa kereken sz�zezer forintba ker�lt. Az egri sz�nh�znak sohasem lett volna ennyi p�nze egy bemutat�ra, de k�l�n a miskolci sz�nh�znak sem! Ilyen nagyszab�s� d�szletekre �s jelmezekre csak az �sszevont sz�nh�z v�llalkozhatott. Mert �gy az egri el�ad�sok ut�n Miskolcra utaznak a Maya d�szletei �s koszt�mei.
   De sz�lhatunk a tegnap esti t�v�-bemutat�r�l is. Miskolcon vagy Egerben, k�l�n-k�l�n nehezen lehetett volna kiosztani Scribe Egy poh�r v�z c�m� v�gj�t�k�nak szerepeit, de �gy, a k�t sz�nh�z m�v�szeib�l alakult szerepl�g�rda m�lt�n k�pviselte mindk�t v�ros sz�neit az eg�sz orsz�g k�z�ns�ge el�tt.
   Ne vigy�k el Egerb�l a sz�nh�zat! – ezt k�rik az al��r�k. Bizony, ne vigy�k el! – mi is ezt mondjuk, b�r siet�nk hozz�tenni, senki nem akarja Miskolcra gur�tani a sz�nh�z �p�let�t. A sz�nh�z teh�t marad. S mivelhogy a miskolciak sem akarj�k megv�ltoztatni sz�nh�zuk nev�t, az egri sz�nh�z G�rdonyi nev�vel a homlokzat�n v�rja a k�z�ns�get az �sszevon�s ut�n is. �s tov�bbra is az egrieknek j�tszik a sz�nh�z, ugyan�gy, mint eddig: �venk�nt k�tsz�z el�ad�st. Csak jobban, mint eddig! Maradnak kedvenc sz�n�szeink is, csakhogy ezut�n t�bb kedvenc�nk lesz, mint eddig…
   Nem titkoljuk, a m�v�szi sz�nvonal emel�s�nek �g�ret�vel egyes�tett�k az egri �s a miskolci sz�nh�zat. �s a k�z�ns�g Egerben is, Miskolcon is sz�mon k�ri majd ezt az �g�retet. Hissz�k, hogy a legh�vebb lok�lpatri�t�k – ha sz�nh�zat szeret� �s �rt� k�z�ns�g is egy szem�lyben – els�sorban a produkci�t n�zik majd. Azt, hogy mit l�tnak a sz�npadon �s nem azt, hogy Miskolcon egy gazdas�gi iroda �r�asztal-fi�kj�nak m�ly�n, az ott hever� b�lyegz�n milyen felirat olvashat�.
  J�l mondj�k a lev�l al��r�i: Eger meg�rdemli az �n�ll� sz�nh�zat. Egy kis m�dos�t�ssal ezt mi is al��rjuk, �gy: Eger meg�rdemli a j� sz�nh�zat! �s az is igaz, hogy a v�ros rangj�hoz hozz�tartozik a sz�nh�z is. De �gy igaz a m�sik mond�s is: a sz�nh�zhoz hozz�tartozik a k�z�ns�g is! Mert k�z�ns�g n�lk�l nincs sz�nh�z…
   Nem cs�kken az el�ad�sok sz�ma, emelkedik a sz�nvonal, jobb lesz a sz�nh�z – �gy sz�lt az �g�ret. Ha m�sok lenn�nek a tapasztalataink, a k�z�ns�ggel egy�tt mi is mondjuk majd: nem �gy sz�lt az egyezs�g!
   De addig nincs okunk k�telkedni…
  
                                                       M�rkusz L�szl�